Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-13 / 165. szám, péntek

3 1973. VII. 13. PORTUGÁL TÖMEGMÉSZÁRLÁS MOCAMBIQUE-BAN Megvalósul a szovjet békeprogram _^ONYID BREZSNYEV A SZOVJET BÉKEPOLITIKÄRÔL Mint jelentettük, szerdán a Kremlben rendezett ünnepségen átvette a Nemzetközi Lenin-bé- kedíiat Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Az ünnepségen el­hangzóit üdvözlő beszédeik után Leonyid Brezsnyev megköszön­te a meleg hangú gratulációkat, a személyének és általa a szov­jet kommunistáknak, a szovjet népnek címzett méltató szava­kat, majd a szovjet békeprog­ram lényegét, a további felada­tokat elemző beszédet mondott. Az üdvözletekre válaszolva Leonyid Brezsnyev elöljáróban kijelentette: mély meghatottság­gal vette át a kitüntetést, mert úgy véli, hogy munkájának nem lehet megtisztelőbb elismerése a Lenin-békedíjnál. Az SZKP főtitkára röviden érintette a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. A je­lenlegi helyzet sajátosságát ab­ban jelölte meg, hogy a béke- program egyes pontjai már megvalósultak, más pontjai pe­dig a végrehajtás stádiumában vannak, ezért a szovjet politikai vezetésnek folyamatosan kell kidolgoznia a béke megszilárdí­tását célzó újabb lépéseket. Ebben a munkában Brezsnyev az első számú feladatként a Szovjetunió és a szocialista or­szágok közötti barátság megszi­lárdítását jelölte meg. Elége­detten szólt arról, hogy a test­vérpártok és népek aktív szere­pet vállaltak a nemzetközi po­litikai életben bekövetkezett fordulat előkészítésében és végrehajtásában. A fontos tennivalók közé so­rolta Brezsnyev a nemzetközi jelszabadító mozgalmak támoga­tását, különösképpen a közel- keleti válság megoldását. — Nem szabad megtűrni — mondotta —, hogy az imperialista erők és a nemzetközi kalandorok u A moszkvai Pravda tegnapi vezércikkében hangsúlyozza, hogy „a szovjet külpolitika osz­tálypolitika, szocialista és inter­nacionalista politika. Pártunk a szocializmus érdekei, a népek felszabadító, antiimperialista harcának érdekei szempontjából közelít minden nemzetközi kér­déshez. “ A lap megemlíti, hogy „a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak, a párt lenini Központi Bi­zottságának, Politikai Bizottsá­gának aktív, kezdeményező nemzetközi tevékenysége a szovjet állam erejére és tekin­télyére, a szovjet nép egyönte­tű támogatására, a szocialista közösség országainak testvéri szolidaritására, a békeszerető erők rokonszenvére támaszko­dik, döntő mértékben elősegíti a világhelyzetben bekövetkező kedvező változásokat“. „A Szovjetunió lenini külpo­litikája kommunista pártunk, Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága kollektív eszének és tevékenységének az eredmé­nye“, folytatta a lap és kiemeli Leonyid Brezsnyev főtitkár fon­tos szerepét « politika kijelölé­sében és megvalósításában. A vezércikk a továbbiakban azt írja, hogy a világ demokra­tikus közvéleménye méltán ál­GROMIKO HELSINKIRŐL Moszkva — Leraktuk a jövő­beni munka jó és szolid alap­jait — így jellemezte a helsin­ki európai biztonsági és együtt­működési értekezlet eredmé­nyeit Gromiko szovjet külügy­miniszter a Za Rubezsom fo­lyóiratnak adott nyilatkozatá­ban. Az értekezlet első szakaszá­ban az volt a fontos, hogy a részt vevő államok előterjesz- szék javaslataikat. Bizonyos fenntartásokkal azt állíthatjuk, hogy felfedték kártyáikat és véleményt mondtak az értekez­let konkrét munkakérdéseivel kapcsolatban — mondotta Gro­miko. Gromiko derűlátóan nyilatko­zott az értekezlet távlatairól, de figyelmeztetett rá, befejezé­se nem lesz sima és akadály- mentes. Még sok vita kell, hogy kidolgozzuk a közös dokumen­tumot. A feszültség enyhülésé­nek irányzata azonban túlsúly­ban van. világnak e meglehetősen nagy kiterjedésű körzetében továbbra is fenntartsák a feszültséget. A szovjet pártvezető állást foglalt a válság mielőbbi felszá­molása mellett, az arab népek törvényes jogainak biztosítása alapján. — A Szovjetunió — mondotta Brezsnyev — nagy je­lentőséget tulajdonít a latin­amerikai országokhoz fűződő kapcsolatok javításának, és to­vábbi lépéseket kíván tenni eb­ben az irányban. Fontosnak tartja a barátság ápolását Ázsia és Afrika országaival is, s e három kontinens népeit „a béke állandó hadseregének" ré­szeként fogja fel. Változatlanul nagy gondot fordít a Szovjetunió az Egye­sült Államokkal és más tőkés- országokkal fenntartott kapcso­latainak fejlesztésére. — Ebben a tekintetben a legfontosabb időszerű feladat az eddig lét­rejött nemzetközi szerződések és megállapodások végrehajtá­sának biztosítása — állapította meg Brezsnyev. Európában a szovjet külpoli­tika elsőrendű célja a biztonsá­gi konferencia végleges sikerre vitele. A szovjet dokumentum- tervezet, amelyet a szocialista országokkal összhangban dol­goztak ki, valamint a baráti or­szágok által előterjesztett ja­vaslatok hatékony eszközzé vál­hatnak a történelmi feladatok elvégzésében, vagyis abban, hogy Európa a béke kontinen­sévé váljon. A leszerelés területén a so­ron levő lépések célja az, hogy a nemzetközi helyzetben elért politikai enyhülést katonai eny­hüléssel egészítsék ki. Ennek megfelelően a Szovjetunió min­dent elkövet a haderőcsökken­tési és a genfi leszerelési tár­gyalások sikere érdekében. A szovjet békepolitika meg­lapítja meg, hogy Leonyid Brezsnyev a világ küzdőterén nem csupán saját országának, népének, hanem a világszocia­lizmusnak, a békeszerető embe­rek millióinak is a szóvivője. E téren kifejteit fáradhatatlan tevékenységét méltán jutalmaz­ták a Nemzetközi Lenin-béke- dí jjal. A Pravda befejezésül azt ír­ja, hogy a Szovjetunió éppen úgy, mint a múltban, a jövőben is szembeszáll azok cselszövé­seivel, akik gátolják a feszült­ség enyhülését, a hidegháború­hoz való visszatérésre töreksze­nek, ellenségeskedést és bizal­matlanságot szítanak a népek között. Ibiinél régebben van kormá- " * nyon az Osztrák Szocia­lista Párt, annál inkább foko­zódik az elégedetlenség és a csalódottság a lakosság nagy részének körében. A szocialista párti kormány a nagytőke nyo­mása alatt áll, amellyel a leg­szorosabban együttműködik. Ez az együttműködés oly messzire megy, hogy a bár nem jelenték­telen, de mégis másodrangú kérdésekben sem tudja a szo­cialista párt megvalósítani azo­kat az intézkedéseket, amelyek­kel a lakosságnak a fő válasz­tási ígéretek be nem tartása miatt (a drágaság leküzdése, a dolgozók érdekeit szolgáló adó­politika, a politikusok anyagi kiváltságainak megszüntetése stb.) elégedetlenségét szeretné csillapítani. S mindez annak el­lenére történik, hogy a szocia­lista párt a parlamentben ab­szolút többséget élvez. Csupán egy példával szeret­ném alátámasztani a fenti állí­tást. Az évek óta tervezett és készen álló új jogrend törvény- javaslatának a parlament elé terjesztését újból és újból el­halasztják, mégpedig azért, mert ez a törvényjavaslat a terhes­ség első három hónapjában a terhesség megszakításának bün­tetlenséget biztosít. A reakció ugyanis viharosan támadja ezt az úgynevezett részleges megol­dást, amelyet a kommunisták az egyedüli elfogadható komp­romisszumnak tartanak, és amely a hírhedt 144-es paragra­fus hatálytalanítását jelentené, valósításában — mondotta Brezsnyev — munkájával min­den egyes szovjet ember részt vesz. Az SZKP nemzetközi te­vékenysége a szovjet emberek békés alkotómunkájának folyta­tásához szükséges feltételek megteremtését szolgálja, a szo­cialista gazdaság sikerei vi­szont biztosítják a megjelelő bázist ehhez a külpolitikai tevé­kenységhez. Végezetül Leonyid Brezsnyev hangoztatta, hogy magánéleté­ben is kiemelkedő eseménynek tekinti a Lenin-békedíj odaíté­lését, s ha ezen az ünnepségen mégsem magánügyeiről szólt, hanem a közös múltról és jö­vőről, ennek az az oka, hogy kora ifjúságától kezdve életút­ja összeforrt az SZKP tevé­kenységével. Az SZKP főtitkára köszönetét mondott az elhang­zott jókívánságokért, a külföld­ről és a Szovjetunió minden ré­széből érkezett üdvözletekért. Biztosította az SZKP-t és a szovjet embereket, hogy továb­bi tevékenységét is — mint mondotta — a legszebb és leg­humánusabb célnak, a népek közötti béke megszilárdításának kívánja szentelni. Brezsnyev beszédét többször szakította félbe nagy taps, és elhangzása után hosszas ünnep­lés közepette ért véget a Nem­zetközi Lenin-Békedíj átadási ünnepsége. AZ OTAGO új-zélandi fregatt tegnap a csendes-óceáni Murú- roa atoll közelében elérte a francia atomkíserletek zónáját. A hajó fedélzetén van Colman miniszter is, aki meg akarta akadályozni a térség lakosságát veszélyeztető nukleáris kísérle­teket. AZ NSZK-ból és Nyugat-Ber- 1 i n bői az év első felében 3 400 000-en látogattak el az NDK-ba, ugyanakkor több mint 700 000 NDK-polgár járt a Né­met Szövetségi Köztársaságban és Nyugat-Berlinben. amit az osztrák munkásmozga­lom már évtizedek óta követel. A reakció nem elégszik meg a sajtóvitával, hanem aláírásgyűj­tési akciókat folytat, sőt az SZORULT HELYZETBEN A SZOCIALISTA PÁRTI VEZETŐSÉG egyház tüntetéseket szervez „a csírázó élet meggyilkolása“ el­leni álszent jelszóval. A szocia­lista párt vezető köreiben most egyre többen állást foglalnak a törvényjavaslat ellen, pedig a szocialista párt 1972. évi kong­resszusán kifejezetten mellette foglalt állást. Amikor a Volksstimme szer­kesztője egy sajtóértekezleten megkérdezte, hogy mikorra vár­ható a törvényjavaslat parla­menti vitája, Kreisky nem tu­dott mást válaszolni: „Mit tu­dom én!" „Mit tudom én!“ — az egyéb­ként nehezen zavarba hozható szövetségi kancellárnak ez a kijelentése a szocialista párt egész cselekvési képességének csökkenését jelzi. Az SPÜ jelenlegi válságát ta­núsítja az a nemrégi határozat is, amelynek következtében A Times című angol lap ked­den azt írta, hogy a múlt évben portugál katonák mintegy 400 személyt, köztük nőket és gyer­mekeket gyilkoltak le Mocam- bique-ban. A cikk szerzője egy katolikus pap, aki az afrikai országban működő spanyol misszionáriusoktól szerezte ér­tesüléseit. A portugál kormány előbb vizsgálatot ígért az ügyben, majd kedden hivatalos cáfolatot adott ki. Ebben azt állította, hogy a cikkben szereplő telepü­lés neve nem szerepel egyetlen mocambique-i térképen sem. A tömeggyilkosságról szóló hír kipattanása kínosan érinti a brit kormányt is, tekintettel arra, hogy Marcello Caetano portugál miniszterelnök a jövő héten hivatalos látogatásra Lon­donba érkezik. A Times szerdai számában nemzetközi vizsgáló bizottság Slaviknak, Bécs polgármesteré­nek le kellett mondania, és he­lyére a SPÖ parlamenti frak­ciójának addigi vezetője, a volt oktatásügyi miniszter, Grat z lép. Senki sem kételkedik ab­ban, hogy Slavik bukásának maga Kreisky volt a szerzője, habár Slavik leghívebb követői közé tartozott. Slavikot épp úgy bűnbakként áldozták fel, mint Simát, a karinthiai tarto­mányi főnököt. A szocialista párt ugyanak­kor a bécsi parlament és városi tanács 1974-ben esedékes újra­választását ez év október 21-re előrehozta. A szocialista párt ugyanis arra spekulál, hogy a fennhéjázása miatt népszerűtlen Slavitkól megszabadulva Grat- zot olyan emberként állíthatja a bécsi lakosság elé, aki a szocialista pártnak a fővárosi dolgozó lakosság érdekeit sem­mibe vevő eddigi városi politi­kájáért nem felelős. A valóság­ban Gratz, akit általában Kreis­ky „trónörökösének tartanak, nem indul majd „tiszta lappal“ a választásokon, mert eddig is Kreisky inflációs irányvonalá­nak és a kapitalizmus moderni­zálásának harcosa volt. A szo­cialista párti vezetőség abban reménykedik, hogy Gratz jelö­lése folytán Bécsben nem szen­ved olyan választási vereséget, mint amilyet Steierország fő­városában, Grazban, és Karint- liiában szenvedett. Hogy ez a reménye teljesül e, azt nagyon kérdésessé teszi az Osztrák Szo­cialista Párt egész politikája. amerikai katonák ezreinek eu­rópai állomásoztatása nem felel meg az Egyesült Államok nem­zeti érdekeinek olyan időszak­ban, amikor enyhül a Kelet és a Nyugat közötti feszültség. Az amerikai csapatok állomásozta­tása Európában súlyos teher­ként nehezedik az állami költ­ségvetésre, különös tekintettel az ország fizetési mérlegének krónikus deficitjére. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az utóbbi időben mind a kongresszusban, mind annak fa­lain kívül fokozódó támogatás­ra talál az a javaslat, hogy leg- alább az amerikai katonák egy részét hozzák vissza Európából. A kongresszus adatai szerint Európában jelenleg 313 000 ame­rikai katona van, akiknek ál­lomásoztatása 17 milliárd dol­lárjába kerül az Egyesült Álla­moknak. AVERKIJ ARISZTOV, a Szov­jetunió ausztriai nagykövete szerdán Bécsben 70 éves korá­ban szívroham következtében elhúnyt. ANDREJ KIRILENKO, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csü­törtökön befejezte libanoni lá­togatását és hazarepült. MARIEN NGOÜABI, a Kongói Népi Köztársaság elnöke, a Kongói Munkáspárt elnöke teg­nap hivatalos látogatásra Szó­fiába érkezett. Előzőleg Ma­gyarországon és Romániában tett hivatalos látogatást. WALTER SCHEEL nyugatné­met külügyminiszter az ameri­kai kormány meghívására szer­dán Washingtonba érkezett, hogy a NATO kérdéseiről tár­gyaljon Nixon amerikai elnök­kel és Kissinger nemzetbizton­sági főtanácsadóval, valamint Rogers külügyminiszterrel. ENRICO BERLINGUER, az Olasz Kommunista Párt főtitkára más pártvezetőkkel együtt Rómá­ban tárgyalásokat folytatott Ali Yatával, a Marokkói Felszaba­dulás és Szocializmus Párt tit­kárával. Tárgyalásaikon a két ország helyzetéről és a nemzet­közi helyzetről folytattak esz­mecserét, különös tekintettel a továbbtartó közel keleti válság­ra és a két párt politikai küz­delmére. TOKIÓBAN hatalmas tömeg- tüntetésen követelték a nyugdí­jak emelését és a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását. A GÖRÖG PARLAMENT hét volt tagja felszólította a görög lakosságot, hogy az új alkot­mánnyal és az első elnök meg­választásával kapcsolatos július 24-i népszavazáskor mondjon világosan nemet Papadopulosz ideiglenes köztársasági elnök» nek. A PRAVDA A SZOVJET KÜLPOLITIKÁRÓL Kivonulnak Európából? kiküldését sürgeti. A lap sze­rint: az a gyorsaság, amellyel a portugál kormány cáfolni igyekezett a sajtóértesülést, azt mutatja, hogy Lisszabon­ban tisztában vannak a misszio­náriusok vádjainak súlyosságá­val. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága nyilatkoza­tot adott ki, amelyben leszö­gezte, hogy Anglia és más N ATO-államok közvetlen és közvetett segítsége nélkül a fa­siszta Caetano-kormáiny nem vi­selhetne gyarmati háborút Af­rikában. A Mocambique-I Felszabadítá­si Front, a FRELIMO képviselő­je a Times jelentésével össze­függésben kijelentette, hogy már előbb tudomása volt a por­tugálok tömeggyilkosságairól. A gyarmatosítók rendszeresen pusztítanak el egész falvakat és irtják ki lakosságukat. Washington — Az Egyesült Államok képviselőházának kül­ügyi bizottsága megkezdte az illetékesek meghallgatását az Európában állomásozó ameri­kai haderők létszáma csökken­tésének kérdésében. A képviselők elé több tör­vényjavaslatot terjesztettek, amelyek szerzői rámutatnak: az Békeerők találkozója Rostock — A Balti-tenger He­te keretében tegnap Rostockban a békeerők nagy találkozójára került sor. A balti munkáskon- ferenciá az idén e jelszó je­gyében ült össze: „A balti or­szágok, Norvégia és Izland munkásainak és szakszervezeti tagjainak közös akcióival újabb sikerek felé a békéért, a biz­tonságért és a társadalmi hala­dásért vívott küzdelemben.” Az értekezleten 119 millió szakszervezeti tagot képviselő 654 küldött van jelen, hogy megvitassa a tartós béke biz­tosításának kérdéseit, valamint a szakszervezeti egység kiví­vására összpontosítsa erőfeszí­téseit. Már az értekezlet előkészüle­tei során számos északi szak­szervezeti funkcionárius az eu­rópai szakszervezeti értekezlet időszerű kérdésére hívta fel a figyelmet, s a rostocki találko­zótól várják az értekezlet ösz- szehívásának kezdeményezését. Ingmar Nohren svéd küldött a túlhaladott „hidegháború“ kö­vetkezményének minősítette az európai szakszervezeti mozga­lom egységének hiányát. A munkáskonferencia svéd előké­szítő bizottságának véleménye szerint a munkások képviselői Rostockban jelentősen hozzájá­rulhatnának az új európai szak- szervezeti egység megteremté­séhez. Az északi országok küldöttei egyszersmind rámutattak, hogy szakszervezeti szövetségeikben mind nagyobb a munkások ér­deklődése a szocialista orszá­gok dolgozóinak élete iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom