Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-01 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

A Lučeneci (Losonci) Kle­ment Gottwald Építőipari Szak- középiskola negyedikes diákjai szorgalmasan, céltudatosan ké­szülnek az érettségire, hogy aztán a főiskolákon és az épí­tővállalatoknál eredményes munkával öregbítsék az iskola jó hírnevét. Közülük -néggyel további terveikről beszélget­tünk ÜL Bielik Pál ipolysági fiú, a IV. B/ osztály tanulója, jó érettségi bizonyítvánnyal szeretné befe­jezni középiskolai tanulmánya­it. Eddigi tanulmányi eredmé­nyei és a jól sikerült írásbeli után ez bizonyosan sikerülni is fog. Még a kezdet kezdetén el­határozta, hogy építészmérnök lesz. A Bratislavai Építészeti Főiskola magasépítészeti sza­kán szerelné folytatni tanulmá­nyait Hadar Edit Sokolcén (Lak- szakállason) végezte az alap­fokú iskolát. Szívesen maradna még az iskola padjaiban, de az Idő lejárt, neki is tovább kell ÉRETTSÉGIZŐK mennie. Sokat köszön osztály­főnökének, Ferenczy mérnök elvtársnak. Az iskolában tanul­takat a gyakorlatban Komárom­ban fogja kamatoztatni. Visrtyei Gyula Gútáról ke­rült Losoncra. Oj munkahelyét otthonához közel, Komárom­ban, választotta, de egyelőre csak belekóstol a gyakorlati munkába, mert hamarosan be­vonul katonának. A két év szol­gálati idő letöltése után távú- ton szeretné folytatni tanulmá­nyait az építészeti főiskolán. Slijner Éva IV. A/ osztályos diáklány szülőfalujába, Kameni­ny Mostra (Kőhídgyarmatra) tér vissza. Nehéz megválnia az iskolától, a diáktársaktól és a várostól. Elégedett lesz, ha új munkahelyén Štúrovón is olyan barátokra talál, mint akiktől most elválik. Ezek a fiatalok szakmájukat hivatásnak tekintik. Ezt a szép hivatást szeretnék a lehető leg­jobban betölteni. CS1MMA VERONIKA Šahyn (Ipolyságon) 11 is­kolai és üzemi SZlSZ-alap- szervezet városi SZISZ-kon ferenciát tartott. A konfe­rencia célul tűzte ki az alapszervezetek közös mun­kájának megszervezését. En­nek érdekében az alapszer­vezetek küldöttei közös ve­zetőséget választottak és egy közös munkatervet dol­goztak ki. így akarják fel­lendíteni és egységessé ten­ni a város fiataljainak mun káját és szórakozását. Molnár Imre A Stará Turá-i Cliirana üzem­ben nagy gondot fordítanak ar­ra, hogy minél több Ifjúmunkás jelentkezzen a pártba. Ezt bi­zonyítja az a tény is, hogy az elmúlt évben az üzem pártszer­vezete nem kevesebb, mint har­mincegy új tagjelölttel gyara­podott. Ezek közül huszonhét munkás, és tizenhatan még nem lépték túl a huszonötödik élet­évüket. Az ifjú párttagjelöltek k^zé tartozik a huszonhat éves La­dislav Garafa is, az orvosi mű­szereket gyártó üzemrészleg esztergályosa. „Amikor 1962-ben a Chirana tanon ci s kol á j ába jelen tk extern — mondja —, csak felületes el­képzelésem volt az esztergályos szakmáról. Az iskolában azon­ban könnyen elsajátítottam az elméleti részt, a gyakorlatokon szükséges ügyességet és tapasz­talatot szereztem. Megszerettean a munkámat, érdekessé vált számomra. Igyekszem úgy dol­gozni, hogy munkámmal ón Is hozzájáruljak üzemünk zökke­nőmentes termeléséhez.“ Ladislav Garafa nemcsak jó esztergályos, hanem aktív SZISZ-tag is: a 2. számú ifjú­sági alapszervezet elnöke. Két éve vezeti a harminctagú alap­szervezetet, s irányításával a fiatalok szép eredményeket ér­nek el. Felettesei az üzemi párttag- gyűlésen javasolták a pártba való felvételre, jozef Tinaj, az üzemi pártszervezet alelnöke és az üzemi SZISZ-bizottság vállalt érte kezességet. „Köszönöm a bizalmat. Mun­kámmal igyekszem bebizonyíta­ni, hogy meg érdem lem“ — mondta Ladislav Garafa, miután minden jelenlevő egységesen jó­váhagyta a javaslatot. MATÚ PÄL Elégedettek velük Két éve alakult meg Zatin (Zéteny) községben a SZISZ he­lyi szervezete, valamint az ifjúsági klub. Azóta a fiatalok nagy buzgalommal és nem kis sikerrel iparkodnak feladatai­kat teljesíteni. A klub kétévi fennállásával, eredményes és ki­tartó munkájával bizonyította be, hogy méltó az elismerésire. Nemrég ping-pongversenyt rendeztek kilenc fiatal részvételé­vel. Érdekes és tanulságos volt a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére megrendezett „Ki mit tud“ is. Eb­ben a versenyben öt csoportban húsz fiatal mérte össze tudá­sát. A versenyeken kívül színdarabokat és kisebb esztrádmű- sorokat is betanultak. Ezek bevételéből eddig tévékészüléket, lemezesrádiót és különféle társasjátékokat vásároltak a klub számára. A SZISZ keretén belül megszervezték a fiatalok po­litikai oktatását is. A faluszépítésből is kiveszik részüket. A SZISZ-szervezet működésével a hnb vezetősége és a község tömegszervezetei is elégedettek. Büszkék a fiatalokra, és sze­retnék, ha továbbra is ilyen becsületesen dolgoznának. SZEMÁN VALÉRIA A VII történeté b ö I • A VIT történetéből 9 A VIT 'történ etébő-l vúl több mint ezer fiatal vett részt a fesztiválon, ezek autókarral utaztak és két napot töltöttek Becsben. A bécsi VIT-en a szolidaritás számos nagyszerű példájával is találkozhat­tunk. Az egyiket mindjárt a megnyitó ünnepségen tapasztalhattuk. Az történt, hogy az algériai fiataloknak — Algéria abban az Időben vívta függetlenségi harcát a franciákkal az osztrál kor­mány nem engedélyezte, hogy a sza­bad Algéria nemzeti zászlaja alatt vo­nuljanak fel. Az algériai fiatalok büsz­keségét joggal sértette ez az intézke­dés. A delegációk között futótűzként terjedt el a hír, megsértették az algé­riai fiatalokat. Nem vihetik a zászlóju­kat a megnyitón. Percek alatt megszü­letett 17 ezer fiatalban az elhatározás, hogyha az algériaiaknak nem lehnt, akkor ők sem viszik. És amint az al­gériai fiatalok, valamennyi küldöttség becsavart, zászlóval vonult fel a szoli­daritás jeléül. A bécsi VIT bebizonyította, hogy a különböző társadalmi és politikai rend­szer nem akadályozhatja meg az embe­reket abban, hogy békében él tenek egy­más mellett: Semmi sem gáto’hatja a fia­tal nemzedéket a barátság és együtt­működés megvalósításában és abban, hogy összejöjjenek sportesemények al­kalmával, hogy egymás nemzetei kul­túráinak sikereivel megismerkedjenek. Sorozatunkban többször szóltunk a VIT-ekre érkező népszerű emberekről. A bécsi VIT-en igen népszerűek '’olt '< a kubai küldöttek 1959 januárjában győzött a kubai forradalom, a VIT ku­bai küldöttei voltak az eloők. akik a forradalom győzelme után Európába érkeztek. Legnagyobb részük maga is részt vett a felszabadító ban oKban. SZIGETI GYÖRGY 1973. BÍZNAK BENNE berekből. Az a nevetseges helyzet állt ugyanis fenn, hogy a fesztivál megnyi­tásáról, melyen 70 ezer ember vett részt, nem jelent meg a polgári lapok­ban még egy kis hír sem. A csehszlovák küldöttség 550 külön­féle foglalkozású fiúból és lányból állt, ezenkívül igen nagyszámú kulturális és sport küldöttség is indult tőlünk Bécs- be. A kulturális rendezvények kereté­ben fellépett a Július Fučíkról elneve­zett ének- és táncegyüttes, Farkas Jenő népi zenekara, a bratislavai kerületi, if­júsági fúvószenekar stb. A fesztiválon nagy sikerrel mutatkozott be Špejbl és Hurvinek bábszínháza is. Sportolóink nemcsak a baráti mérkő­zéseken vettek részt, hanem 1200 fiatal tornász és tornásznő a bécsi Sportsta­dionban bemutatta a I. Országos Spar­takiád gyakorlatait. A küldöttségen ki­A KÉK DUNA KERINGŐ 1959 ben Ausztria fővárosában Bécs- ben találkoztak a fesztivál részvevői. Előtör rendezték a VIT-et kapitalista országban, és ez felbátorította a reak­ciót, amely nagy ellenkampányt kez­dett. Ellenfesztiválok rendezésével, propagpndaanyagok áradatával, provo­kátorok hadával mindent elkövettek a VIT ellen. Még a megnyitó napján is három repülőgépet bocsátottak fel a fesztivál zavarói, hogy hosszú transzpa­renseken árasszák a hidegháború mér­gét. Provokációkkal akarták felújítani a hidegháborút, amely legalábbis ezekben a napokban Bécsben vereséget szenve dett. A béke és a barátság eszméje min­den akadály ellenére is győzedelmeske dett: 112 országból 18 ezer küldött és több tízezer osztrák fiatal vett részt a VII. VIT-en. Már a VIT megnyitója is nagyon eredeti volt. A bécsi rendező bizottság néhány hónappal a VIT előtt a világ minden részébe elküldte Johann Strauss Kék Duna keringőjének dallamát, ezt a küldöttek megtanulták, mondhatnánk Mexikótól a Szovjetunióig, Angliától Ausztráliáig, a fiatalok százai tanultak meg keringőzni, és amikor július 26-án a híres Práter stadionban kigyulladtak a reflektorok a zöld gyepen 112 ország fiatalja keringőzött Strauss örökszér melódiájára. Az osztrákokat meghatotta ez a fi gyelmesség és egyre nagyobb szimpá­tiával kísérték a fesztivál eseményeit. Amikor a fiatalok békemenete végigvo­nult a bécsi Ringen, a járdákról tíz és tízezren nézték őket, egyre növekvő ro- konszenvvel. A bécsi polgári lapok fő- szerkesztői ugyanis titkos ülésen elha­tározták, hogy a bécsi VIT eseményei­ről nem közölnek egy sort sem. Ez a rövidlátó korlátoltság csak sajnálatot válthatott ki a józanul gondolkodó em­A VII. VIT ünnepélyes megnyitója a bécsi SZ ISZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom