Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-11 / 163. szám, szerda
A tömegkultúra sikere A CSEMADOK XVIII. országos dől- és táncünnepélye Mint minden évben, az idén is azzal a céllal indultunk el Gombaszögre, hogy két napig gondtalanul szórakozzunk, szellemileg és fizikailag felfrissüljünk, hódoljunk a művészet sajátos varázsának, gyönyörködjünk a Szilicel- és a Pelsőci- fennsík övezte táj szépségében. Csak az időjárás kedvezzen, mondogattuk útközben többször is, azonban a természet kezdetben nem fogadott bennünket a kegyeibe. Június 29-én, az országos dal- és táncünnepély előestéjén megeredtek az ég csatornái és egész éjjel, sőt szombaton délelőtt is vigasztalanul zuhogott. Vége az ünnepségnek, gondoltuk, azonban az „égszakadás“ két óra körül alábbhagyott, s a szabadtéri színpad nézőtere rövid idő alatt benépesült. Igaz, hogy délután újra zápor söpört végig a vidéken, azonban az énekesek mit sem törődtek a kedvezőtlen időjárással. Egy előzőleg összetákolt fedéltől védve a színpadon maradtak, s nem mozdult a helyéről a közönség sem. Kinyíltak a színes ernyők, s egyszeriben óriási sátor takarta be a nézőteret. Az ernyőkre egyébként egy ideig szükség volt vasárnap délelőtt is, de délután már napfényben fürdött a gombaszögi völgy. A kétnapos rendezvény műsora sokrétű és tartalmas volt. A közönség különböző rétegeinek az igényét elégítette ki. Szombaton délután és vasárnap délben a vendégművészeknek, a neves táncdalénekeseknek és a parodistáknak, valamint a szlovákiai táncdalénekesek versenye győzteseinek tapsolhattunk. Különösen Korda György, A CSEMADOK KB SZŐTTES Népművészeti Csoportja, mint már oly sokszor, most is magával ragadta a közönséget. Képünkön az együttes szólistái. biek sem maradtak el tőlük. Tánckoreográfiáik kidolgozottak, előadásaik színvonalasak voltak, s ez a koreográfusok, a táncosok és a csoportvezetők becsületes munkájáról tanúskodik. Csodás látvány volt, amikor néhány tánccsoport egy- egy tánckompozíció közös előadásakor benépesítette a színpadot; külön öröm volt a sok ismert táncos és énekes között új arcokat felfedezni s látni a szebbnél szebb kosztümöket, melyeket valószínűleg nemrég kaptak a szereplők. Mindez népi tánccsoportjaink fejlődéséről, falvainkon kifejtett aktív tevékenységről tanúskodik. A CSEMADOK alapszervezeteinek tánccsoportjain kívül vasárnap délután a CSEMADOK KB SZŐTTES Népművészeti A biskupicei ffülekpüspöki) Palóc Népi Együttesnek, a íelie- zovcei (zselízi) XVIII. országos népművészeti fesztivál egyik díjnyertesének fellépése. (Tóthpál Gyula felvételei) Schöck Ottó és a Váry-ikrek arattak nagy sikert, de a többiek sem maradtak adósak a színvonalas műsorszámokkal. Nem okoztak csalódást a hazai táncdalénekesek sem. Érdekes színfoltja volt a rendezvénynek Szilice és Borzova közös folklórcsoportjának a fellépése. Dicséretes, hogy a szereplők eredeti folklóranyagot mutattak be a közeli Szili- cei-fennsíkról, eredeti előadásban. Dalaikat és táncaikat az egyszerűség és a természetesség jellemezte. A táncosok és az énekesek között a középkorúak mellett idősebbek is szerepeltek. A jesenskéi (feledi) alapiskolából két tánccsoport is eljutott a rendezvényre. Nem véletlenül, hiszen mindkettő iskolapéldája is lehetne annak, hogy milyen színvonalon tevékenykedjenek gyermektánccso- portjaink. A vasárnap délutáni műsorban elsőként a CSEMADOK legjobb tánccsoportjai szereztek néhány kellemes percet a közönségnek. A želiezovcei (zselízi) XVIII. országos népművészeti fesztivál díjnyertesei közül elsősorban a CSEMADOK seňai (szinai) Rozmaring Tánc- együttese és a biskupicei (fü- lekpüspöki) Palóc Népi Együttes remekelt, azonban a töbCsoportja, a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ 100 tagú népi táncegyüttese — mely délelőtt is szerepelt —, a Kelet-szlovákiai Vasmű üzemi klubjának Železiar Táncegyüttese, valamint az ukrán Buszovcsan Népművészeti Együttes lépett fel nagy sikerrel. A rendezvény műsoráról elmondhatjuk, hogy megfelelt a várakozásnak. Az egyes műsorszámok színvonalasak voltak, s a közönség jól szórakozott. Kár, hogy a Szlovák Állami Népművészeti Együttes fellépésére szombaton a rossz idő miatt nem kerülhetett sor. A kétnapos ünnepség a hagyományokhoz híven az idén is a proletár nemzetköziség, a nemzetek és a nemzetiségek egységének jegyében zajlott le. A különböző nyelven beszélő emberek közti barátság, az egymás iránti tisztelet és megbecsülés, melyekről az ünnepség szónokai is felemelő érzést kel- tően beszéltek, at műsor tartalmában is megnyilvánult. összegezve megállapíthatjuk, hogy a CSEMADOK vezetősége az idei országos dal- és táncünnepélyt igényesen készítette elő és szervezte meg. TŐZSÉR LAJOS Július 11 — a határőrség napja Az államhatár védelme — internacionalista és hazafias feladat Irtó: František Šádek mérnök, altábornagy, a CSSZSZK határőrsége és határ védelme, főcsoportfőnökségének főnöke Húsz év előtt 1951. július 11-én a Nemzetgyűlés törvényt fogadott el az államhatár vé delméről. A törvény elfogadása köztársaságunk szocialista építése egyik szakaszának logikus betetőzését jelentette. Hazánk felszabadítása a szovjet hadsereg által és 1948 feb ruárja a szocializmus építésének útját nyitotta meg népünk előtt. Országunk végérvényesen szövetségre lépett a Szovjetunió által vezetett szociális- ta országok közösségével. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindig szem előtt tartotta, hogy a szocialista forradalmat köztársaságunk és a szocialista tábor szükségletei szempontjából meg kell védenünk és ebben fontos szerepet játszik határaink védelme. A határvédelemről hozott törvény ma ugyanolyan időszerű, mint jóváhagyása idejében. Dolgozó népünk februári győzelme lehetővé tette szocialista államunk határai védelmének kiépítését. Csehszlovákia Kommunista Pártja arra vezette a határőröket, hogy a határvédelem kiépítésénél következetesen érvényesítsék a lenini elveket, melyeknek örök érvényességét megerősítette a szovjet határőrség dicső harci története. A lenini elvek közül a legjelentősebb a kommunista párt vezető szerepének érvényesítése az államhatárok védelmében. Ezeken az elveken alapszik az államhatár védelméről szóló törvény. A határokat ma új körülmények között védelmezzük. A Szovjetunió és a többi szocialista ország békekezdeményezése derülátó távlatokat hozott az emberiségnek. A világbéke megszilárdításának és a kölcsönös együttműködés fejlesztésének politikája megelégedéssel tölti el az embereket. Népünknek érdeke, hogy jószomszédi kapcsolatokat alakítson ki kapitalista szomszédjainkkal — a Német Szövetségi Köztársasággal és 'Ausztriával is — hiszen több mint 900 km-es közös határunk van velük. Azt hiszem, jószándékunkról már senkit sem kell meggyőznünk. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a világban még mindig vannak olyan erők, amelyek nem értenek egyet saját burzsoá vezetőik reális politikájával, s melyek egy pillanatra sem tévesztik szem elöl régen kitűzőt céljukat — a szocializmus és a kommunizmus megsemmisítését. Új formákat és módszereket keresnek, saját céljaikra próbálják kihasználni a nemzetek közti megértés új szakaszait, a politika, a kereskedelem, a kulturális és tu- ristakapcsolatok pozitív jelenségeit. A határvédelmi szervek mindennapi gyakorlata sok bizonyítékot hoz erre vonatkozóan. A szocialista országok ezért továbbra is védik határaikat; védik őket a politikában, a gazdaságban és az ideológiában, valamint katonai és biztonsági szempontokból is. Ezt megkövetelik országunk és a többi szocialista ország szuverenitásának érdekei. A határvédelem feladata minden olyan személy őrizetbe vétele, aki nálunk megsértette a jogrendet és külföldre akar menekülni a felelősség elől, valamint azokat, akik az ideológiai aknamunka hatására a „kaland és a könnyű élet“ útját keresik. Határvédelmünkkel megvédjük szocialista társadalmunk gazdasági érdekeit is a feketézőkkel és csempészekkel szemben. A határvé- delem jelentős eszköz a különböző kommunistaellenes központok ideológiai aknamunkája elleni harcban. A határvédelmi szervek feladata az is, hogy megvédjék köztársaságunkat az agresszor esetleges támadása elöl. A közelmúltban egyesek kifogásolták a szocializmus határainak védelmét, s ezt a védelmet a „mozgásszabadságra“, az „eszmék cseréjére“ vonatkozó különböző frázisokkal próbálták megbontani. Ez része volt a szocializmus elleni és a szocialista országok egységének megbontásáért folytatott harcnak. A kommunisták és az összes becsületes ember szorgalmas munkájának, valamint a Szovjetunió által vezetett szocialista barátaink segítségének köszönhetően ezek az idők már elmúltak. Csehszlovákia Kommunista' Pártja mindig kereste határaink megvédésének leghatékonyabb módját. Ezt bizonyítja az is. hogy ma a határvédelmet egységesen irányítják. Köztársaságunk 3500 km-es határát a CSSZSZK egységesen irányított határvédelmi szervei — a határőrség, az útlevél- ellenőrző szervek és a közbiztonsági szervek határőr-egységei védelmezik. A legfontosabb nyugati és déli határunk védelme. Ebben fontos szerepet játszik a határőrség, a többi biztonsági szervvel együttműködve. Határainkat szocialista szomszédainkkal közös internacionalista érdekeiknek megfelelően biztosítjuk. Határvédelmi szerveink ma maradéktalanul teljesíteni tudják a határvédelemmel kapcsolatos feladatokat és készen állnak, hogy a nép és a párt érdekében bármilyen további kötelességeket is teljesítsenek. A határvédelemre vonatkozó törvény jóváhagyásának évfordulója jó alkalom arra, hogy a határőrség és a határvédelemben részt vevő többi szerv értékelje a XIV. pártkongresszus irányvonala teljesítésében való részvételüket. Számtalan meghiúsított provokáció, a feltartóztatott határsértők százai, a határátkelőhelyeken végzett megbízható munka, a hőstettek és a munkasikerek, a határőrség internacionalista és hazafias nevelése — ez jelenti a határőrök hozzájárulását a szocializmus építéséhez. Az államhatár védelmében végzett szolgálat a párt, a munkásosztály és a szocialista sző. vetségesek iránti szeretet iskolája. A határőrség pártszervezeteit évente több száz fiatal kommunista — a legjobb határőrök erősítik meg. Áldozatkészen dolgoznak a párt, állami és társadalmi szervezetekben. A párt politikája iránti viszonyukról tanúskodik több- ezer kötelezettségvállalásuk. Sikeresen fejlődik a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkája is. A határvédelem ere je a 'néppel való szoros kapcsolatból ered. A határmenti területeken több ezer állampolgár, köztük fiatalok is segítik önkéntesen a kommunista párt szerveinek és szervezeteinek vezetésével a határok védelmét. Népünk pozitív viszonya a határvéde- lem iránt, Csehszlovákia Kommunista Pártjának mindennapi gondoskodása és szocialista szőve tségese ink internacionalista bizalma megalapozza a határőrség erkölcsi-politikai színvonalának emelését, fegyelmének, éberségének további növelését. A határvédelem szükségletei arra ösztönzik a politikai szerveket, a pártszervezeteket, a parancsnokokat és tagokat, hogy munkájukban feltárják a tartalékokat. Elsősorban az irányítás színvonalának emelése, valamint az államhatár védelmezői nevelésében minden erő ós eszköz hatékony kihasználására törekszenek. Az ön-t elégültség ártalmas lenne. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata feladatul adta a biztonsági szervek, az ügyész^ ség és a bíróság munkájának tökéletesítését a szocialista rendszer, a biztonság, a köz^ társaság védelmi ereje, vala-: mint a szocialista világrendé szer érdekei, a szocialista tu-r lajdon, a közrend, a polgárok jogai és szabadsága védelmében. Ezekből a feladatokból következik államunk határvédelmi szerveinek küldetése. Ezek jelentős internacionalista és hazafias feladatok, melyeket a nép hathatós támogatásával teljesítenek. Igényes feladatok előtt Napjaink fontos feladatai közé tartozik a szolgáltatások fejlesztése. Arról, hogyan tesznek eleget az ezzel kapcsolatos követelményeknek Szlovákia egyik legnagyobb szolgáltatási vállalatában, a bratislavai Fémmegmunkáló Üzemben, Jozef Hojšík igazgatóhelyettes elmondotta, hogy vállalatuknál a szolgáltatások fejlesztése csak úgy lehetséges, ha új épületekbe költöztetik az egyes üzemrészlegeket, melyek nagy része jelenleg a főváros különböző pontjain, a célnak kevésbé megfelelő épületekben működnek. Egy új üzemrészleg már épülőfélben van, sőt egyes műhel yek dolgozói már új munkahelyen tevékenykednek. Megtekintettük az egyik ilyen üzemrészleget, ahol Anna Skylpová 35-tagú munkacsoportja a szódavízkészítéshez szükséges szénsavas bombák töltésével foglalkozik. A kollektíva tagjai a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából elhatározták, hogy bekapcsolódnak a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folytatott versenybe. Egy másik csarnokban a tűzoltóberendezések javítását végzik. Gustáv Achberger autószerelő és František Gschvenk mester, többsszörös újító, ottjártunkkor éppen egy tűzoltóautó javításán dolgozott. Az épület 1975-re készül el, addig azonban még 25 millió koronát költenek rá. Ha felépül, 300 autó javítására alkalmas műhely is helyet kap benne. A Februári Győzelem utcán levő autójavító-műhelyt is kibővítik, mert — mint ismeretes — már régen nem elégíti ki a szükségleteket. Erre a hatodik ötéves tervidőszakban kerül sor. Bővítésre és korszerűsítésre 20 millió koronát fordítanak. Az új üzemrészleg egyik műhelyében tüzoltúberendezések javításával foglalkoznak. (A szerző felvételei Hojšík elvtárstól azt is megtudtuk, hogy a város valamennyi körzetében nagy javítóközpou- tokat létesítenek. Ezekben majd főleg háztartási munkáknál használatos gépek — hűtőszekrények, porszívók, naftakályhák, televíziókészülékek, rádiók, zeneszekrények, magnetofonok javítását végzik. Nagyobb gépek javítását azután is a lakásban végzik el. A szolgáltatások bővítésének további feltétele a dolgozók létszámának a növelése, 1990-ben például kereken ezerrel lesz több az alkalmazottak száma, mint jelenleg. A káderutánpótlás is nagy ráfordítást igényel. Egy tanoncközpontot, egy munkásszállást és 360 lakásegységet építonpk ffil a közeljövőben. Jozef Siuka ÚJ szó 1973. VII. 11.
