Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-10 / 162. szám, kedd

Ahol az alkoholizmusról néni csupán beszélnek Ne legyen „fehér holló11! Az alkoholizmus káros hatá­sáról nem kell senkit sem meggyőzni. A statisztikából tud­juk, hogy a bűncselekmények és a kihágások egyharmadát it­tas állapotban követik el, hogy minden ötödik válás az alko­holizmus következménye, hogy a pszichiátriai klinikákon ke­zelt minden negyedik gyermek alkoholisták családjából szár­mazik. A balesetek, munkubale- setek nagy részét a szeszes ita­lok fogyasztása okozza, hogy az iszákosembereik életkora 20 évvel lerövidült... Mindezt jól tudjuk, mégis gyakran elnéző­en, a törvényes lehetőségek al­kalmazása nélkül „küzdünk“ az alkoholizmus ellen. A levicei (lévai) járásban nem elégedtek meg azzal a megálla- pitással, hogy a szeszes italok é.ifisítása az .1965. évhez vi­szonyítva 1972-ben 260 száza­lékkal növekedett, hogy a já­ráson belül az elmúlt évben 3467 nem munka jellegű bale­set történt, melyek egyharma­dát az alkohol rovására írhat­juk, hogy a bűnözők 28 száza­léka az alkohol hatására köve­tett el bűncselekményeket, ha­nem az alkoholizmus elleni küzdelmet komplex és konkrét intézkedésekben váltották va­lóra, amelyeket azonnal életbe is léptettek. Miről is van szó? A járási nemzeti bizottság ta­nácsa az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló 120/1962. sz. törvényből kiindulva betiltotta # szeszes italok, bor és több inint tíz fokos sör árusítását és felszolgálását a vendéglátó­ipari vállalatokban, büfékben hétköznapokon 14 óráig, kivé ve hét vállalatot a járáson be­lül; # szeszes italok felszolgálá­sát a járás területén minden sportrendezvényen, továbbá az üzemi étkezdékben és büfék­ben; # a szeszes italok azon­nali, közvetlen fogyasztását az élelmiszerboltokban. A felsorolt intézkedések fo­ganatosítása után áprilisban és májusban a vendéglátóipari vál­lalatokon belül 845 000 koroná­val, a Jednota keretében pedig Ö50 000 koronával csökkent a szeszes Italok árusításából szár­mazó bevétel. A kiskereskedel­mi hálózatban ugyanabban az időszakban a szeszes italok eladásából származó bevétel 798 ezer koronával emelkedett. A vásárlás tehát részben a kis­kereskedelemben zajlik le. A vendéglátóipari vállalatok 14 óráig, tehát az első munkamű­szak befejezéséig megüresed­tek, ezzel szemben lényegesen javult a helyzet a munkahelye­ken. A fenti intézkedések hasz­nossága a balesetek és a mun­kabalesetek mérlegében csak később mutatkozik majd meg. A szeszes italok árusításának korlátozása és a vendéglátóipa­ri vállalatok csökkent bevétele következtében nem kis problé­mák merültek fel. Az egyik pél­dául: mivel pótolják a szeszes italokért befolyt jövedelmet? A levicei vendéglőkben ugyanis bővítették a saját készítésű áruk: ételek, tízóraik skáláját, a lej, a péksütemény, a szendvi­csek árusítását az iskolákban, bevezették az ajándékkosarak árusítását, az eddiginél több frissítő italt szolgálnak fel, mindez azonban nem fedezi a szeszes italok eladásából be­folyt nyereséget, ami a ven­déglátóipari dolgozók bérében is visszatükröződik. A vendég­látóipari vállalatok tervét úgy állították össze, hogy az a ta­valyi, vagyis annál - az évnél magasabb, amikor a szeszes ita­lok árusítását még nem korlá­tozták. Ha ezt a tervet nem teljesítik, ez negatív következ­ményekkel jár a vendéglátóipa­ri vállalatok gazdálkodásában. Más szóval: társadalmi szem­pontból hasznos cselekedetet hajtottak végre, ezzel szemben ez negatívan érintette a válla­latok érdekeit. Ezt az ellenté­tet meg kell oldani! A levicei járás már említett intézkedései a központi szerveknél vissz­hangra, segítségre találhatná­nak, mert hasonló intézkedései­ket hosszabb ideig aligha tart­hatnak fenn egyetlen járásban, ha a környező járásokban az alkoholellenes intézkedéseket csak úgy korlátozták, hogy be­tiltották reggel 8, esetleg 9 óráig a szeszes italok felszol­gálását. A jnb tanácsa felszólította a járás valamennyi vállalatá­nak, üzemének igazgatóit, az efsz-ek elnökeit és más szerve­zetek vezetőit, hogy dolgozza­nak ki konkrét intézkedéseket a szeszes italok' munkahelye­ken való fogyasztásának betil­tására. Az alkoholellenes küzdelem­ben rendkívül fontos szerepet kell kapnia a megelőzésnek. Az orvosok és a Csehszlovák Vöröskereszt tagjainak segítsé­gével nevelési jellegű rádió­adásokat sugároznak a népműve­lési rendezvények keretében és előadásokat tartanak a túlzott alkoholfogyasztás káros hatásá­ról. A járási újságban rendsze­resen kipellengérezik majd az alkoholisták kihágásait, sőt azokat is, akik lehetővé teszik számukra az ivást. Nagyobb mértékben propagáljuk az alko­holmentes frissítő italok, mus­tok, ásványvizek, gyümölcsle­vek, gyümölcsszörpök fogyasz­tását, és biztosítják az ilyen frissítőkkel való rendszeres el­látást. A járási szakszervezeti ta­nács meghagyta az üzemi bi­zottságoknak, hogy rendszeres alkoholellenes felvilágosítást végezzenek, hogy figyeljék, kik fogyasztanak alkoholt a mun­kahelyen és az előírások alap­ján büntessék az ilyen egyéne­ket. A SZISZ járási vezetősége ügyel arra, hogy a szeszes ita­lokat teljesen mellőzzék az if­júsági rendezvényekről. A Cseh­szlovák Vöröskereszt járási ve­zetősége a nemzeti bizottságok­kal együttműködve ügyel arra a tilalomra, amely szerint a fi­atalok, az ittas vendégek és a gépkocsivezetők nem kaphat­nak szeszes italt. Felsoroltunk néhányat azok­ból az intézkedésekből, amelye­ket a levicei járásban elfogad­tak, és fokozatosan megvalósí­tanak. Példájukat kövessék azokban a járásokban is, ahol még elnézik az alkoholisták ga­rázdálkodásait, kihágásait, akik ebből hasznot húznak. A levi­ce! járás nem maradhat óhajtott, ám mégiscsak elvétve látható „fehér holló“! JAROSLAV MEŠKO A csehszlovák kohászat és gépipar a KGST keretében Akiív részvételünk az integrációin A kohászat. és a gépipar Csehszlovákia ipari termelésé­nek 40 százalékát adja. Mint ismeretes, négy alapvető ága­zatot sorolhatunk ide — a vas­kohászatot, a színesfémkohá­szatot, a nehéz gépipart és az általános gépipart. Köztársa­ságunk az említett ágazatok számára nem rendelkezik ele­gendő nyersanyaggal, amit ezért behozatalból kell fedez­ni, főleg a Szovjetunióból. A KGST-tagállamok integrá­ciós célkitűzései a kohászat és a gépipar területére is ki­terjednek. A KGST nemrégi XXVII. prágai ülésszaka rend­kívüli figyelmet szentelt a nyersanyagforrások kérdésé­nek, a nyersanyagtermelő- és feldolgozó kapacitások építé­sének. A KGST vaskohászati állandó bizottsága keretében már az összes tagállamban feldolgozták a vaskohászat el­ső fejlesztési tervezetét. A ter­vezetet rövidesen 15 további prognózissal egészítik ki. Mindez alapul fog szolgálnia nyersanyagai a p fejlesztésének és a legfontosabb termelési ágazatoknak hosszabb időre szóló szintetikus prognózisá­hoz. A vaskohászat integrá­ciós programjában legjelentő­sebb javaslat a Szovjetunió kurszki vasérctelepeinek a ki­használására vonatkozó keret- szerződés előkészítése. A KGST-tagállamuk dúsított,vas­érc és félkész termékek for­májában fogják innen szállí­tani a szükséges nyersanya­got. Ezt a tervezetet a szoci­alista gazdasági integráció legfőbb szerve prágai ülésé­nek közös nyilatkozata is tar­talmazza. Ami a gépipari termelésben megnyilvánuló sokoldalú együttműködést illeti, e tekin­tetben a szakosításra és a ko­operációra vonatkozó egyez­ményeknek jut fontos szerep. A tagállamok illetékes szer­vezetei már 1971 őszén meg­kötötték a termelés nemzet­közi multilaterális szakosítá­sára vonatkozó első egyezmé­nyeket a teherautók és az üvegipari gépek gyártásában. A csehszlovák gépipar szem­pontjából nagy jelentőségű a teherautók szakosított terme­lésére vonatkozó egyezmény, melynek értelmében köztársa­ságunk lesz a Tatra típusú tehergépkocsik kizárólagos szakosított termelője. Az üveg- és kerámiaipari gépek szakosított termelésére vonatkozó egyezmények lehe­tővé teszik, hogy a csehszlo­vák termelők a korszerűsítés­re és új konstrukciók fejlesz­tésére összpontosítsák a fi­gyelmüket. Már ebben az öté­ves tervidőszakban hat típusú * kerámiaipari gépet és egy pa­lackgyártó automatikus gép­sort szállítunk a KGST-tagál- lamokba. A mezőgazdasági gépek nemzetközi szakosított terme­lése 9 traktortípusra, 62 me­zőgazdasági gépre és egy szenázskészítő gépsorra vo­natkozik. Ennek keretében Csehszlovákia négy traktortí­pust és kilencféle mezőgazda- sági gépet fog gyártani. A KGST keretében kizárólagos gyártói leszünk az úszó kaszá­lógépeknek és a komlófésü­lő gépeknek. A megmunkálógépek szako­sított termelésére vonatkozó szerződés lehetővé teszi, hogy Csehszlovákia nagy teljesít­ményű gépeket és automati­kus gépsorokat alkalmazhas­son a traktorok és a teherau­tók gyártásában. A csehszlo­vák szerszámgépipar fejlesz­tése nagy teljesítményű sper ciális gépek és automatikus gépsorok gyártására irányul, ezeken fogják gyártani a mo­torok és a sebességváltók fő alkatrészeit. Főleg a motorhá­zak, a dugattyúk, a hajtóka­rok, a szelepek, a különböző tengelyek és egyéb alkatré­szek gyártásáról van szó. Az 1973—1975-ös években a KGST- tagállamokba irányuló kivitel ebben a termékcsoportban el­éri a 115 millió koronát. A csehszlovák kohászat és gépipar bekapcsolódásának je­lentősége a KGST-tagállamok gazdasági integrációjába fő­leg .abban nyilvánul meg, bogy így hatékonyan bizto­sítható a nyersanyagellátás, a másik oldalon viszont a sza­kosítás jobb feltételeket te­remt a műszaki színvonal emelésére. (mi) LÁTOGATÓBAN A VINIČKY I (SZÖLÖSKE) SZŐLÉSZ ÉS KERTÉSZKÉPZÖ ISKOLÁBAN Szakképzés — feltűnés nélkül 1973. VII. J.0­Egy szombati napon kanya­rodtam be a Borša (Borsi) és ViniCky (Szőlőske) közti or­szágúiról a Szőlészeti és Ker­tészeti Szakiskola dombolda­lon fekvő épületei felé Az igazgatóval KÁSA Sándor mérnökkel „találkát“ beszél­tünk meg erre a napra ... Az irodájában nem találtam. Kö­zölték velem, órája van, ta­nít ... Szombaton is? Míg vá­rakoztam, a tantestület egyik tagja elmondta, hogy minden második szombat tanítási nap, mert az előző hét péntekén el­utaznak a növendékek és hétfő estig szabadjuk van. Ezt a mó­dosítást elsősorban a távolabb lakó fiatalok érdekében vezet­ték be. Közel két évtizede folyik itt a szőlészet és gyüinölcsészet szakembereinek nevelése ... Együtt idézzük Kása elvtárssal az ötvenes éveket, amikor mes­teriskolaként szerepelt ez az intézmény. Sok-sok nehézség­gel indult... Bőven akadtak olyanok, akik már a „vészha­rang kötelét“ fogdosták. Azt „jósolgatták“, az ilyen iskolá­nak nincs jövője... Az idő az ellenkezőjét bizonyította. Ez tűnik ki Kása Sándor igazgató tájékoztatójából is, aki 1970 őszén került az iskola élére. — Szőlészeti Mesteriskola­ként induló intézményünk, 1967-ig közel négyszáz embert — 45 éves korig — oktatott ki a szőlészet és borászat mester­ségére... Majd a jelzett idő után, közel hat éve, mint Sző­lészeti és Kertészeti Szakisko­la működik, 1971 óta párhuza­mos szlovák és magyar tago­zattal. Jelenleg 113 tanulója van az iskolának. Ezek, az efsz-ek, állami gazdaságok, kí­sérleti állomások és borászati üzemek vezetőségeivel kötött szerződések alapján részesül­nek nálunk szakképzésben, há­rom éven át. Majd szakmunká­sokként kerülnek munkahelye­ikre, esetleg magasabb fokon folytatják tanulmányaikat. Technikumokban, sőt főiskolán is... Végzett növendékeink közül többen vezető tisztsége­ket látnak el a termelőüzemek­ben, állami gazdaságokban . .. Még mielőtt arról beszélget­nénk, miért is indokolt ennek a . szakmunkásképző iskolának a létjogosultsága, szeretnénk rámutatni arra, hogy az isko­la, élén Kása Sándor igazgató­val, — a járási szervek érté­kelése alapján is — igen ér­demleges politikai munkát fejt ki a tanulók körében. A prole­tár nemzetköziség szellemében neveli a szlovák és magyar aj­kú diákokat, akik baráti együtt­élésben tanulnak, sportolnak. Ennek a „kis“ iskolának diák­jai sikeresen képviselik a sport- és honvédelmi rendezvé­nyeken — az iskolán kívül — a trebišovi járást is. Például a „Duklai hősök nyomdokai­ban“ ifjúsági rendezvényen első helyezést értek el szlová­kiai viszonylatban... Arról már említést tettünk, hogy ezt az iskolát mesteris­kolából szakmunkásképző isko­lává minősítették át. Nem je­lentett ez „degradálást“, na­gyon is helyes intézkedésnek bizonyult, s ezt ma már senki sem vitatja. Annál inkább ki­fogásolták ezt a gyakorlatban helyesnek bizonyult intézke­dést, az átminősítés időszaká­ban ... Egyébként erről a kérdésről a kelet-szlovákiai mezőgazda­sági iskolák kerületi felügye­lőjével, Vasi! KORBA elvbárs- sal, s az iskolában tett láto­gatásunk alkalmával, Kása elv­társsal is beszélgettünk. Velük egyetértésben valljuk, hogy a változásokat maga az élet, adott esetben a mezőgazdaság alakulása és fejlődése kívánja meg... A szőlő, mint egyik legintenzívebb kultúra, kivéte­lesen nagy szakértelmet igé­nyel. A megmunkálási művele­tek is fejlődnek, a gépeket is szakmunkás kezek kell hogy irányítsák. Az is köztudott do­log, hogy ezen a szakaszon hiány mutatkozott szakmunká­sokban és ma sem jobb a hely­zet. S mi lesz később? Távlatok­ban, előre kell gondolkodnunk. A szőlészet és borászat fejlő­désével párhuzamosan szüksé­ges biztosítani a megfelelő tu­dású és számú szakmunkást. Ezt a gondolatot szeretnénk támogatni, agitálni az iskola mellett, amikor felvetjük ezt a kérdést, s rámutatunk egyné­hány hivatalos adat felsorolá­sával ennek a termelési ága­zatnak az utóbbi két évtized alatt végbemenő fejlődésére és jövőbeni távlataira. Ezzel kapcsolatban a tőlünk sokkal illetékesebb szakember, a szőlészet és borászat orszá­gos viszonylatú helyzetének is igen jő ismerője, Kása Sándor mérnök véleményét idézzük: — Az ötvenes években Szlo­vákia szőlőterülete tízezer hek­tár körül mozgott, s jelenleg több mint húszezer hektárt tesz ki... Szlovákia szőlőter­mesztésének fejlesztése örven­detes távlatok előtt áll, ami főleg a közép- és kelet-szlo­vákiai kerületre összpontosul. Az ötéves terv végéig a szőlő- terület Szlovákiában eléri a 28 ezer hektárt, 1990-ben a 40 ezer hektárt... jelenleg a kö­zép- és kelet-szlovákiai kerü­letben közel 3500 hektáron termesztenek szőlőt, ez a te­rület 1990-ig meghaladja a 12 ezer hektárt... Tehát a sző­lész- és borász szakmunkáskép­zés nagyon is szükséges, s a szakképző iskolák létjogosult­sága szintén indokolt... A mi iskolánkhoz hasonló további két intézményt a hatvanas években létesítettek Nyugat- Szlovákiában... A ml iskolánk főleg a kelet-szlovákiai, de a közép-szlovákiai kerület egy részének is hivatott kiképezni szakembereket. Kása igazgató szavait iga­zolják azok az intézkedések, melyek alapján 1972-ben felé­pült itt az új diákotthon, s a hatodik ötéves tervben az is­kola korszerűsítésére, bővítésé­re is számítanak. Komoly tár­gyalások folynak arról, hogy a hároméves tanulási időt egy évvel meghosszabbítsák, s a végzős növendékek érettségi bizonyítványt kapjanak ... Még arról is szeretnénk rö­viden említést tenni, hogy az iskola tanulóinak gyakorlati szakképzése itt is tangazda­ságban folyik. Igaz, csak rész­ben, mert ez a közel húsz éves múlttal rendelkező tangazda­ság nincs úgy kiépítve, hogy küldetésének teljesen megfe­leljen. Ezen a téren is gyöke­res változások vannak folya­matban. A közel 370 hektár mezőgazdasági földterülettel, ebből 44 hektár szőlővel ren­delkező tangazdasággal kap­csolatban még megjegyezzük, hogy míg 1970-ben 1,2 millió korona ráfizetéssel zárta a gazdasági évet, tavaly már 400 ezer korona tiszta hasznot ért el. Például szőlőből 1970- ben hektáronként 9,7 mázsa termett, 1972-ben pedig mái* 87,4 mázsa ... Arra a kérdésre, hogy miért éppen Szőlőskén létesítették és működtetik ezt a szakisko­lát, elsősorban a kitűnő, nem­zetközi szinten is elismert, aranyérmet kiérdemelt borai, a terület adottságai adnak vá" laszt. Hiszen Szőlőske a tokai-1 hegyaljai körzet egyik hagyo­mányos bortermelő községe.­Szerény körülmények közt, úgymond „feltűnés“ nélkül fo­lyik a szakképzés ebben az is­kolában, amely az országos és nemzetközi „borcsatákon“ ví­vott győzelmeivel vonta magá­ra a figyelmet... Kása igazgató irodájában előkerülnek a bizonyító érmék és oklevelek, s elhangzik a bennünket is örvendeztető tá­jékoztató. — Az elmúlt év folyamán a Budapesten megrendezett Bor- világversenyen hazánkat 33 borfajta képviselte. Ebből 8 fajta nyert aranyérmet, kettő a mi iskolánkból, mégpedig az 1967-es termésű háromputto­nyos aszú és az 1963-as évjá­ratú ötputtonyos aszábor. Az idén május 16—18-án Mikulovón rendezett országos borversenyen 1101 borfajta szerepelt, ebből 150 bor nyert aranyérmet. Ke- let-Szlovákiából a Borforgalmi Vállalat, a Toronyai Borkísér­leti Állomás és a mi iskolánk* összesen 25 borfajtával neve­zett be erre a versenyre. Míg például a Kísérleti Állomás két fajta borát vitte erre az orszá­gos versenyre, mi tíz fajtát mu­tattunk be. Ebből 8 borunk nyert aranyérmet, 2 ezüstér­met. Mindehhez csak gratulálni lehet. KULIK GELLÉRÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom