Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)
1973-07-09 / 161. szám, hétfő
4200 sportoló a moszkvai ÜNIVERSIADERA Főpróba az olimpiára Torino, Szófia, Porto Alegre, Budapest és Tokió után Moszkva fogadja a világ legjobb főiskolai sportolóit. Augusztus 15- én a luzsnyiki Lenin-stadiori- ban nyitják meg ünnepélyesen az Universiadet, s 10 napon keresztül a szovjet fővárosra figyel majd a sportvilág, hiszen az év legkiemelkedőbb sport- eseménye zajlik majd le Moszkvában. A Szovjetunióban már most „kis olimpiáról“ beszélnek, mert a világversenyen 4200 sportoló vesz részt a földgömb minden tájáról és az Uuniver- siadét az 1980. évi nyári olimpiai játékok főpróbájának tekintik, melynek rendezési jogát Moszkva is kérte. Rekoranevezés Annak ellenére, hogy a nemzetközi főiskola sportversenyek megkezdéséig több mint egy hónap van hátra, már most megállapíthatjuk, hogy új csúcs született: Moszkvában 65 ország 4200 diáksportolója áll rajthoz, hogy összemérje erejét. A legutóbbi, az 1970 évi torinói játékokon 58 ország 2500 sportolója vett részt. A legnépesebb küldöttséggel a Szovjetunió (332 sportoló) képviselteti magát, majd, az Egyesült Államok (325) következik. Néhány további ország részvétele: Kuba 250, Magyar- ország 221, Lengyelország 199, Bulgária 195, Olaszország 167, NSZK 157, Csehszlovákia 153, Japán 123, Brazília 114, az NDK 111. A legtöbb külföldi versenyzőt a Lomonoszov Egyetem minden igényt kielégítő diákotthonában szállásolják el, a díszvendégek, a turisták, az újságírók az ismert moszkvai szállókban (Inturiszt, Rosszija, Ukrajina, Peking) találnak ideiglenes otthonra. Ezer újságírót várnak A szovjet főváros, amely már számtalan nagy világverseny színhelye volt, biztosíték arra, hogy az Universiade lebonyolítása minden tekintetben sikeres lesz. Van elegendő sportpálya, elszállásolási lehetőség és nem utolsósorban olyan rendező-gárdával rendelkezik, amellyel eddig minden nemzetközi verseny résztvevői elégedettek voltak. A küzdelmek nagy részét a luzsnyiki Lenin-stadionban rendezik meg, de igénybe veszik a vízisportok, a Znamenszkij testvérek és a Csajka sportcsarnokokat is. És természetesen a Sportpalota sem marad ki. Minden igényt kielégítően lesz berendezve a Sportpalotában elhelyezett sajtóközpont, melynek fiókközpontjai lesznek a különböző sportpályákon, ahol a versenyek zajlanak. A sajtóközpont a legmodernebb telekomunikációs berendezése szolgálja majd a több mint ezer akkreditált újságírót. Az Universiade sajtófőnöke Borisz Fe- doszjev tapasztalt újságíró, aki ezt a funkcióját nagy megelégedésre látta el az áprilisi jégkorong-világbajnokságon. Ismert nevek A főiskolai sport világszerte elismert. Hogyis ne, hiszen a müncheni olimpiai érmesek több mint fele diáksportoló volt. Főleg az atlétikában, úszásban, kosárlabdában, vívásban és röplabdában tartoznak a jók között a legjobbak közé. A szovjet sport müncheni sikere elválaszthatatlan a fő- . iskolai sportolók nevétől. A Münchenben kiharcolt 50 szovjet aranyérem közül 38 at főiskolai sportolók szerezték. Hogy csak néhány nevet említsünk: Borzov, Tarmak, Szanye- jev, Arzsanov, Klimenko, Csi- zsova, Melnyik, Korbut, Turiscseva stb. Többségük az Universiaden is rajthoz áll. De a többi ország csapatában is szerepelnek majd olimpiai- és világbajnokok. Tehát szép versenyekre van kilátás. Annál is inkább, mert néhány szám ban „olimpiai visszavágóra“ kerül sor. Ezért nem túlzás már most azt állítani, hogy a moszkvai Univer siadenak magas sportértéke lesz és nem ok nélkül nevezik az augusztusi világversenyt „kis olimpiának“. A világ legjobb főiskolai sportolói tíz sportágban versenyeznek majd: atlétika, torna, úszás, vízilabda, műugrás, vívás, tenisz, röplabda, kosárlabda és birkózás. Kodes és Duchková Hogy nem lesz könnyű dolguk a csehszlovák diáksportolóknak Moszkvában, az biztos. A Banská Bystricán lebonyolított csehszlovák Universiaden csak közepes eredmények születtek és ez nem jogosít fel bennünket a túlzott derűlátásra. Sokat várunk viszont Jan Kodéitól és Milena Duchkovától. Kodešnek zsúfolt a programja, de állítólag mindenáron részt akar venni a moszkvai versenyen. Jó helyezésre van kilátás röplabdában és kosárlabdában is. Nem kecsegtet viszont örömmel a sportok királynője, az atlétika, ahol a legtöbb érmet adományozzák majd, mert főiskolásaink elmaradnak az európai- és a világszínvonaltól. A csehszlovák főiskolai sport tcbb mint 50 éves hagyományra tekint vissza, de az utóbbi években mintha egyhelyben topogna. Talán a moszkvai Universiade új fejezetet nyit a csehszlovák főiskolai sportban .. . (T. V.) A fejlődés lenyűgöző Korszerű műszerek és berendezések a sport szolgálatában Emberkéz munkája: ezt a felsorolást szinte vég nélkül folytathatnánk, hiszen olyan ütemű ma már a műszaki-tudományos forradalom, hogy jóformán minden napra esik valamilyen új felfedezés. A műszaki-tudományos forradalom egyik legfontosabb vonása éppen hatásának sokrétűsége. Hiszen az a tartán-pálya, amelyen a vágtázok száguldanak új világcsúcsok felé, harmonikusan kiegészül egy elektronikus fotocellás berendezéssel, amely a másodperc századrészének megfelelő pontossággal örökíti meg a verseny eredményét. Ez a század, vagy ezredmásod- percnyi pontosság ma már hivatalos követelmény több sportágban. A silesiklúknál például már nem rendeznek nagyobb versenyt a másodpercek század- vagy ezredrészeinek a megállapítása nél- kiiL Ilyen berendezéseket alkalmaznak az úszó- versenyeken is. Ott ezeket a berendezéseket a célvonalban állítják fel, s elegendő a berendezést könnyedén megérinteni ahhoz, hogy az azonnal működésbe lépjen és egyúttal működésbe hozza az időmérő-szerkezetet. Ugyanakkor ez a berendezés teljesen érzéketlen még a legerősebb hullámveréssel szemben is. Ha egyik úszót a másiktól a másodpercnek csak egy ezredrésze választja is el, a berendezés hibátlanul megkülönbözteti a két teljesítményt. Objektív műszerek — szubjektív bírói ítéletek De mindjárt jelentkezik az ellentmondás is. Azokban a sportágakban, ahol a mérkőzések vagy versenyek eredményeit nem ilyen tökéletesen működő berendezéssel, tehát nem századvagy ezredmásodperccel, vagy nem centiméterekkel és milliméterekkel, hanem szubjektiven, a bírák döntésével határozzák meg, a bíráskodás sokkal szegényesebb műszerrel kénytelen beérni és az eredmény meghatározására szolgáló legfontosabb műszer nemegyszer a bíró szeme. Naponként tanúi vagyunk annak, hogy a műkor- csolyaversenyen, vagy a labdarúgó-mérkőzésen, ökölvívó-viadalon, a tornaversenyen a pártos és részrehajló bíráskodás nemegyszer meghamisítja és elferdíti az igazságos eredményt. A mexikói labdarúgó-világbajnokságon például a mexikói televízió tulajdonában levő video-mag- netofon megörökítette a képernyőn azt a labdát, amely elhagyta az alapvonalat a Szovjetunió— Uruguay mérkőzésen. A tévénézők tízmilliói azonban bosszankodhattak, amennyit akartak, az egyeduralkodó jogaival felruházott játékvezető volt az az egyetlen ember, aki ezt nem látta és így természetesen nem is ismerte el ezt a tényt és gólnak ítélte a szovjet hálóba jutott labdát. Ebben a drámai epizódban nemcsak a mostani bíráskodás tűrhetetlen volta, hanem valami fontosabb is szerepel: a bíráskodás eléggé nem értékelhető tökéletesítési módja video-magneto- fonnal. Talán eljön az idő, amikor sikerül legyőzni az egyes nemzetközi szövetségek merevségét és az úgynevezett szubjektív sportágakban is mérőműszerekre bízhatjuk majd a valódi tények és eredmények megállapítását. Végül a műszaki-tudományos forradalom létrehozott egy olyan nemzetközi televízió-hálózatot, amelyen keresztül a nagy sportesemények ma már eljutnak a világ minden részébe. A tömegtájékoztatás eszközei olyan népszerűvé tették a sportot az egész világon, amilyent azelőtt elképzelhetetlennek tartottak s a művészet egy sajátos ágává alakították, amely mindenki számára megközelíthető. Ennek hatalmas jelentősége van, még akkor is, ha a sportot szemlélők tekintélyes tábora esetleg a kényelmesebb megoldást választja, vagyis eltávolodik a stadionoktól. Ez részben már szociális kérdés, de azért a sport irányítóinak ezzel is számolniok kell. A testnevelési ünnepségek bemutatóin a szereplők és a nézők lelkesedésében sehol sem volt hiány ... Büszkék lehelünk a testnevelési ünnepségekre A nemrég befejeződött testnevelési ünnepségekről Miroslav Červenka elvtárs az SZTSZ KB alelnöke a többi között a következőket jelentette ki: „Ez a megmozdulás mindenütt bebizonyította, hogy népünk bízak társadalmiunk vezető erej éneik politikájában. A testnevelési ünnepségekkel fejezte ki háláját azért a figyelmességért, amelyet pártunk a testnevelés és a sport iránt tanúsított. Amikor az 1973-as testnevelési ünnepségek terveit készítettük, azt akartuk elérni, hogy megvalósításukkal a XIV. pártkongresz- szus határozatait keltsük életre a tömegsport terén. Hogy ez így sikerült, köszönet a párt- szervezeteknek, a nemzeti bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek, a szövetkezeteknek csakúgy, mint a gyakorlóknak, a funkcionáriusoknak. A tömeges fellépések olyan sokrétűek, mutatósak és kifejezőkészséggel teltek voltak, hogy ezzel lényegesen közelebb kerültek a mai modern ember mentalitásához, mint hasonló rendezvényeik bármikor a múltban. A testnevelési ünnepségeket úgy értelmeztük, hogy kereteiken belül elválaszthatatlan egységet alkottak tömeges fellépések és a sportvetélkedők is. A sport- vetélkedők különösen az ifjúság körében arattak nagy sikert, hiszen csupán az Ifjúsági játékok téli részén mintegy 400 000 diáik és ipari tanuló vett részt. Öröm volt látni, hogy a stadionok lelátóin nagy volt az érdeklődés, s a gyakorlók, meg a nézők együtt örültek az életnek, a mozgás szépségéueik, harmóniájának. Ki hitte volna, hogy a járási testnevelési ünnepségek eseményeit mintegy 160 000 néző tekinti meg és tapsolja végig. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindazok, akik segítettek sikerre vinni a testnevelési ünnepségek gondolatát, tervét, segítenek továbbra is. Azt szeretnénk, ha közreműködésük segítene új életre kelteni az üzemek testnevelését, tornáját, segít megszervezni és sikerre vinni a rátermettségi versenyeket. A testnevelési ünnepségeket szakértők csoportja értékeli ki és megszabja a később ismét sorra kerülő hasonló rendezvények koncepcióját. Olyan testnevelési ünnepségekre gondolunk amelyek ötévenként ismétlődnének meg, természetesen a Spartakiádákkal együtt. A nagy események közötti időszakot a testnevelési akadémiák töltenék ki. Tervbe vettük, hogy minden testnevelési egyesület évente rendezne testnevelési napot, ahol bizonyságot tenne egész évi ténykedése felől. Az 1973-as évi test- nevelési ünnepségek aktivitását nem szabad hagynunk feledésbe menni, annak tovább kell folytatódnia és terebélyesednie ... “ SPORTOLNAK Ä LÁNYOK Az utóbbi időben egyre többet hallatnak magukról a Zemianska Olča-i (Nemeisócsa) cipőgyár üzemrész,legének nősporto- lói. Mint ismeretes, a partizán- skéi cipőgyár létesített Nemes- ócsán üzemrészleget. Itt főleg asszonyok és leányok jutottak munkalehetőséghez, akik a napi műszak után szívesen sportolnak, mozognak. A sportolás szervezője Nagyváthy Veronika (képünkön), az üzem sportfe- lelőse. 22 éves, a gépipari szak- középiskola elvégzése után a komárnói (komáromi) hajógyárban kezdett dolgozni a géplakatos szakmában. Ott kezdett komolyobban foglalkozni a sporttal is. Elvégezte a játékvezetői tanfolyamot és labdarúgó- mérkőzéseken ténykedett. Amikor Nemesócsán működni kezdett a gyár, munkahelyet változtatott, most mint gépkarbantartó dolgozik. Az üzem vezetősége Hrtánek Demeter igazgatóval az élen fölkérte, hogy vállalja el a sporttevékenység irányítását, ő örömmel lett eleget a kérésnek. Először a női labdarúgócsapatot szervezte meg, de ennek szereplése tiszavirágéletű volt, mert fontosabbnak minősítették a járási testnevelési ünnepségekre való felkészülést. Ezeken az ünnepségeken az üzem tornászlányai is részt akartak venni és a felkészülést3 már a téli hónapokban elkezdték, méghozzá megfelelő helyiség hiányában a sportszervezet pályáján. Komáromi fellépésük örömteli volt. A tornászcsoport 32 lány tag ja kitett magáért. A fölkészülés azért voit sikeres, mert az üzem vezetősége a szereplők számára lehetővé tette a patincei (Pat) összpontosítást, mintegy ezzel xs bizonyítva, hogy szívügyének tekinti a fiatalok — lányok és fiúk — sporttevékenységét. Legközelebbi terveik, nogy megalakítják az üzemi röplao- da- és kézilabdacsapatot. Jóleső érzés olyan üzemről beszámolni, ahol a vezetők saját ügyüknek tekintik a sport, a testnevelés ügyét. HÍR KATALIN ÉLÉNK SPORTÉLET Vidám hangulatban utazott Svédországba a vívó VB-re a magyar női tőrcsapat (balról): Marosi, Szolnoki, Bóbis, Rejtő és Tordasi. A Slovan és a Lokomotíva Levice (Léva) sportegyesületeiben élénk sportélet folyik. Mindkét helyen legfontosabb feladatként tűzték ki a politikai nevelő munka színvonalának emelését, a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások szervező sét, valamint a választási programról a sportolókra háruló feladatok teljesítését. Nagy gondot fordítanak a sportlétesítmények befejezésére Is. A salakpálya és az edzőpáiya 1975-ig készül el, új jégpályát adnak át rendeltetésének, ezenkívül sportcsarnokot is szeretnének létesíteni, amelyben otthonra találnának az asztaliteniszezök, a sakkozók és más teremsport kedvelői is. Pénzügyi fedezettel a városi nemzeti bizottság szolgál, s a létesítményeket a két egyesület üzemelteti. A jövő évi tervben helyet kap a taglétszám emelése is.' Jelenleg mindössze négyszáz a tagok száma, ezt 1975-ig ezerre szeretnék emelni. A Slovanban a labdarúgás dominál. Azt szeretnék elérni, hogy az egyesület az SZNL- be juthasson, s a járás meg a város fejlődését figyelembe véve ez valós tervnek látszik. Mindkét egyesületben jól tudják, hogy a célok csak közös összefogással teljesíthetők. ÁBEL GABOR 1973. VII. 9. 10
