Új Szó, 1973. július (26. évfolyam, 155-180. szám)

1973-07-09 / 161. szám, hétfő

4200 sportoló a moszkvai ÜNIVERSIADERA Főpróba az olimpiára Torino, Szófia, Porto Alegre, Budapest és Tokió után Moszk­va fogadja a világ legjobb főis­kolai sportolóit. Augusztus 15- én a luzsnyiki Lenin-stadiori- ban nyitják meg ünnepélyesen az Universiadet, s 10 napon ke­resztül a szovjet fővárosra fi­gyel majd a sportvilág, hiszen az év legkiemelkedőbb sport- eseménye zajlik majd le Moszk­vában. A Szovjetunióban már most „kis olimpiáról“ beszél­nek, mert a világversenyen 4200 sportoló vesz részt a földgömb minden tájáról és az Uuniver- siadét az 1980. évi nyári olim­piai játékok főpróbájának te­kintik, melynek rendezési jogát Moszkva is kérte. Rekoranevezés Annak ellenére, hogy a nem­zetközi főiskola sportversenyek megkezdéséig több mint egy hónap van hátra, már most megállapíthatjuk, hogy új csúcs született: Moszkvában 65 or­szág 4200 diáksportolója áll rajt­hoz, hogy összemérje erejét. A legutóbbi, az 1970 évi torinói já­tékokon 58 ország 2500 sporto­lója vett részt. A legnépesebb küldöttséggel a Szovjetunió (332 sportoló) képviselteti magát, majd, az Egyesült Államok (325) követ­kezik. Néhány további ország részvétele: Kuba 250, Magyar- ország 221, Lengyelország 199, Bulgária 195, Olaszország 167, NSZK 157, Csehszlovákia 153, Japán 123, Brazília 114, az NDK 111. A legtöbb külföldi verseny­zőt a Lomonoszov Egyetem minden igényt kielégítő diák­otthonában szállásolják el, a díszvendégek, a turisták, az új­ságírók az ismert moszkvai szállókban (Inturiszt, Rosszija, Ukrajina, Peking) találnak ide­iglenes otthonra. Ezer újságírót várnak A szovjet főváros, amely már számtalan nagy világverseny színhelye volt, biztosíték arra, hogy az Universiade lebonyolí­tása minden tekintetben sikeres lesz. Van elegendő sportpálya, elszállásolási lehetőség és nem utolsósorban olyan rendező-gár­dával rendelkezik, amellyel ed­dig minden nemzetközi verseny résztvevői elégedettek voltak. A küzdelmek nagy részét a luzs­nyiki Lenin-stadionban rende­zik meg, de igénybe veszik a vízisportok, a Znamenszkij test­vérek és a Csajka sportcsarno­kokat is. És természetesen a Sportpalota sem marad ki. Minden igényt kielégítően lesz berendezve a Sportpalotá­ban elhelyezett sajtóközpont, melynek fiókközpontjai lesznek a különböző sportpályákon, ahol a versenyek zajlanak. A sajtóközpont a legmodernebb telekomunikációs berendezése szolgálja majd a több mint ezer akkreditált újságírót. Az Uni­versiade sajtófőnöke Borisz Fe- doszjev tapasztalt újságíró, aki ezt a funkcióját nagy megelé­gedésre látta el az áprilisi jég­korong-világbajnokságon. Ismert nevek A főiskolai sport világszerte elismert. Hogyis ne, hiszen a müncheni olimpiai érmesek több mint fele diáksportoló volt. Főleg az atlétikában, úszás­ban, kosárlabdában, vívásban és röplabdában tartoznak a jók között a legjobbak közé. A szovjet sport müncheni sikere elválaszthatatlan a fő- . iskolai sportolók nevétől. A Münchenben kiharcolt 50 szov­jet aranyérem közül 38 at fő­iskolai sportolók szerezték. Hogy csak néhány nevet említ­sünk: Borzov, Tarmak, Szanye- jev, Arzsanov, Klimenko, Csi- zsova, Melnyik, Korbut, Turis­cseva stb. Többségük az Uni­versiaden is rajthoz áll. De a többi ország csapatában is szerepelnek majd olimpiai- és világbajnokok. Tehát szép versenyekre van kilátás. Annál is inkább, mert néhány szám ban „olimpiai visszavágóra“ kerül sor. Ezért nem túlzás már most azt állítani, hogy a moszk­vai Univer siadenak magas sportértéke lesz és nem ok nél­kül nevezik az augusztusi vi­lágversenyt „kis olimpiának“. A világ legjobb főiskolai spor­tolói tíz sportágban versenyez­nek majd: atlétika, torna, úszás, vízilabda, műugrás, vívás, te­nisz, röplabda, kosárlabda és birkózás. Kodes és Duchková Hogy nem lesz könnyű dol­guk a csehszlovák diáksporto­lóknak Moszkvában, az biztos. A Banská Bystricán lebonyolí­tott csehszlovák Universiaden csak közepes eredmények szü­lettek és ez nem jogosít fel bennünket a túlzott derűlátásra. Sokat várunk viszont Jan Ko­déitól és Milena Duchkovától. Kodešnek zsúfolt a programja, de állítólag mindenáron részt akar venni a moszkvai verse­nyen. Jó helyezésre van kilátás röplabdában és kosárlabdában is. Nem kecsegtet viszont örömmel a sportok királynője, az atlétika, ahol a legtöbb ér­met adományozzák majd, mert főiskolásaink elmaradnak az európai- és a világszínvonaltól. A csehszlovák főiskolai sport tcbb mint 50 éves hagyományra tekint vissza, de az utóbbi évek­ben mintha egyhelyben topog­na. Talán a moszkvai Univer­siade új fejezetet nyit a cseh­szlovák főiskolai sportban .. . (T. V.) A fejlődés lenyűgöző Korszerű műszerek és berendezések a sport szolgálatában Emberkéz munkája: ezt a felsorolást szinte vég nélkül folytathatnánk, hiszen olyan ütemű ma már a műszaki-tudományos forradalom, hogy jóformán minden napra esik valamilyen új fel­fedezés. A műszaki-tudományos forradalom egyik legfontosabb vonása éppen hatásának sokrétűsége. Hiszen az a tartán-pálya, amelyen a vágtázok száguldanak új világcsúcsok felé, har­monikusan kiegészül egy elektronikus fotocellás berendezéssel, amely a másodperc századrészé­nek megfelelő pontossággal örökíti meg a ver­seny eredményét. Ez a század, vagy ezredmásod- percnyi pontosság ma már hivatalos követelmény több sportágban. A silesiklúknál például már nem rendeznek nagyobb versenyt a másodpercek század- vagy ezredrészeinek a megállapítása nél- kiiL Ilyen berendezéseket alkalmaznak az úszó- versenyeken is. Ott ezeket a berendezéseket a célvonalban állítják fel, s elegendő a berendezést könnyedén megérinteni ahhoz, hogy az azonnal működésbe lépjen és egyúttal működésbe hozza az időmérő-szerkezetet. Ugyanakkor ez a beren­dezés teljesen érzéketlen még a legerősebb hul­lámveréssel szemben is. Ha egyik úszót a má­siktól a másodpercnek csak egy ezredrésze vá­lasztja is el, a berendezés hibátlanul megkülön­bözteti a két teljesítményt. Objektív műszerek — szubjektív bírói ítéletek De mindjárt jelentkezik az ellentmondás is. Azokban a sportágakban, ahol a mérkőzések vagy versenyek eredményeit nem ilyen tökéle­tesen működő berendezéssel, tehát nem század­vagy ezredmásodperccel, vagy nem centiméte­rekkel és milliméterekkel, hanem szubjektiven, a bírák döntésével határozzák meg, a bíráskodás sokkal szegényesebb műszerrel kénytelen beérni és az eredmény meghatározására szolgáló leg­fontosabb műszer nemegyszer a bíró szeme. Naponként tanúi vagyunk annak, hogy a műkor- csolyaversenyen, vagy a labdarúgó-mérkőzésen, ökölvívó-viadalon, a tornaversenyen a pártos és részrehajló bíráskodás nemegyszer meghamisítja és elferdíti az igazságos eredményt. A mexikói labdarúgó-világbajnokságon például a mexikói televízió tulajdonában levő video-mag- netofon megörökítette a képernyőn azt a labdát, amely elhagyta az alapvonalat a Szovjetunió— Uruguay mérkőzésen. A tévénézők tízmilliói azonban bosszankodhattak, amennyit akartak, az egyeduralkodó jogaival felruházott játékvezető volt az az egyetlen ember, aki ezt nem látta és így természetesen nem is ismerte el ezt a tényt és gólnak ítélte a szovjet hálóba jutott labdát. Ebben a drámai epizódban nemcsak a mostani bíráskodás tűrhetetlen volta, hanem valami fon­tosabb is szerepel: a bíráskodás eléggé nem értékelhető tökéletesítési módja video-magneto- fonnal. Talán eljön az idő, amikor sikerül le­győzni az egyes nemzetközi szövetségek merev­ségét és az úgynevezett szubjektív sportágakban is mérőműszerekre bízhatjuk majd a valódi té­nyek és eredmények megállapítását. Végül a műszaki-tudományos forradalom létre­hozott egy olyan nemzetközi televízió-hálózatot, amelyen keresztül a nagy sportesemények ma már eljutnak a világ minden részébe. A tömeg­tájékoztatás eszközei olyan népszerűvé tették a sportot az egész világon, amilyent azelőtt elkép­zelhetetlennek tartottak s a művészet egy sajá­tos ágává alakították, amely mindenki számára megközelíthető. Ennek hatalmas jelentősége van, még akkor is, ha a sportot szemlélők tekintélyes tábora esetleg a kényelmesebb megoldást vá­lasztja, vagyis eltávolodik a stadionoktól. Ez részben már szociális kérdés, de azért a sport irányítóinak ezzel is számolniok kell. A testnevelési ünnepségek bemutatóin a szereplők és a nézők lel­kesedésében sehol sem volt hiány ... Büszkék lehelünk a testnevelési ünnepségekre A nemrég befejeződött test­nevelési ünnepségekről Miro­slav Červenka elvtárs az SZTSZ KB alelnöke a többi között a következőket jelentette ki: „Ez a megmozdulás mindenütt be­bizonyította, hogy népünk bízak társadalmiunk vezető erej éneik politikájában. A testnevelési ün­nepségekkel fejezte ki háláját azért a figyelmességért, ame­lyet pártunk a testnevelés és a sport iránt tanúsított. Amikor az 1973-as testnevelési ünnepsé­gek terveit készítettük, azt akartuk elérni, hogy megvaló­sításukkal a XIV. pártkongresz- szus határozatait keltsük életre a tömegsport terén. Hogy ez így sikerült, köszönet a párt- szervezeteknek, a nemzeti bi­zottságoknak, a társadalmi szer­vezeteknek, a szövetkezeteknek csakúgy, mint a gyakorlóknak, a funkcionáriusoknak. A töme­ges fellépések olyan sokrétű­ek, mutatósak és kifejezőkész­séggel teltek voltak, hogy ezzel lényegesen közelebb kerültek a mai modern ember mentalitá­sához, mint hasonló rendezvé­nyeik bármikor a múltban. A testnevelési ünnepségeket úgy értelmeztük, hogy kereteiken belül elválaszthatatlan egységet alkottak tömeges fellépések és a sportvetélkedők is. A sport- vetélkedők különösen az ifjúság körében arattak nagy sikert, hi­szen csupán az Ifjúsági játékok téli részén mintegy 400 000 diáik és ipari tanuló vett részt. Öröm volt látni, hogy a stadionok lelátóin nagy volt az érdeklő­dés, s a gyakorlók, meg a né­zők együtt örültek az életnek, a mozgás szépségéueik, harmó­niájának. Ki hitte volna, hogy a járási testnevelési ünnepsé­gek eseményeit mintegy 160 000 néző tekinti meg és tapsolja vé­gig. Meg vagyunk győződve ar­ról, hogy mindazok, akik segí­tettek sikerre vinni a testneve­lési ünnepségek gondolatát, tervét, segítenek továbbra is. Azt szeretnénk, ha közreműködé­sük segítene új életre kelteni az üzemek testnevelését, tor­náját, segít megszervezni és si­kerre vinni a rátermettségi ver­senyeket. A testnevelési ünnep­ségeket szakértők csoportja ér­tékeli ki és megszabja a később ismét sorra kerülő hasonló rendezvények koncepcióját. Olyan testnevelési ünnepségek­re gondolunk amelyek ötéven­ként ismétlődnének meg, ter­mészetesen a Spartakiádákkal együtt. A nagy események kö­zötti időszakot a testnevelési akadémiák töltenék ki. Tervbe vettük, hogy minden testnevelé­si egyesület évente rendezne testnevelési napot, ahol bizony­ságot tenne egész évi tényke­dése felől. Az 1973-as évi test- nevelési ünnepségek aktivitását nem szabad hagynunk feledés­be menni, annak tovább kell folytatódnia és terebélyesed­nie ... “ SPORTOLNAK Ä LÁNYOK Az utóbbi időben egyre többet hallatnak magukról a Zemian­ska Olča-i (Nemeisócsa) cipő­gyár üzemrész,legének nősporto- lói. Mint ismeretes, a partizán- skéi cipőgyár létesített Nemes- ócsán üzemrészleget. Itt főleg asszonyok és leányok jutottak munkalehetőséghez, akik a na­pi műszak után szívesen spor­tolnak, mozognak. A sportolás szervezője Nagyváthy Veronika (képünkön), az üzem sportfe- lelőse. 22 éves, a gépipari szak- középiskola elvégzése után a komárnói (komáromi) hajó­gyárban kezdett dolgozni a gép­lakatos szakmában. Ott kezdett komolyobban foglalkozni a sporttal is. Elvégezte a játékve­zetői tanfolyamot és labdarúgó- mérkőzéseken ténykedett. Ami­kor Nemesócsán működni kez­dett a gyár, munkahelyet vál­toztatott, most mint gépkarban­tartó dolgozik. Az üzem veze­tősége Hrtánek Demeter igaz­gatóval az élen fölkérte, hogy vállalja el a sporttevékenység irányítását, ő örömmel lett ele­get a kérésnek. Először a női labdarúgócsapa­tot szervezte meg, de ennek szereplése tiszavirágéletű volt, mert fontosabbnak minősítették a járási testnevelési ünnepsé­gekre való felkészülést. Ezeken az ünnepségeken az üzem tornászlányai is részt akartak venni és a felkészülést3 már a téli hónapokban elkezd­ték, méghozzá megfelelő helyi­ség hiányában a sportszervezet pályáján. Komáromi fellépésük örömteli volt. A tornászcsoport 32 lány tag ja kitett magáért. A fölkészülés azért voit si­keres, mert az üzem vezetősé­ge a szereplők számára lehető­vé tette a patincei (Pat) össz­pontosítást, mintegy ezzel xs bizonyítva, hogy szívügyének tekinti a fiatalok — lányok és fiúk — sporttevékenységét. Legközelebbi terveik, nogy megalakítják az üzemi röplao- da- és kézilabdacsapatot. Jóleső érzés olyan üzemről beszámolni, ahol a vezetők sa­ját ügyüknek tekintik a sport, a testnevelés ügyét. HÍR KATALIN ÉLÉNK SPORTÉLET Vidám hangulatban utazott Svédországba a vívó VB-re a magyar női tőrcsapat (balról): Marosi, Szolnoki, Bóbis, Rejtő és Tordasi. A Slovan és a Lokomotíva Le­vice (Léva) sportegyesületeiben élénk sportélet folyik. Mindkét helyen legfontosabb feladatként tűzték ki a politikai nevelő mun­ka színvonalának emelését, a szocialista munkaverseny és a kötelezettségvállalások szervező sét, valamint a választási prog­ramról a sportolókra háruló fel­adatok teljesítését. Nagy gondot fordítanak a sportlétesítmények befejezésére Is. A salakpálya és az edzőpáiya 1975-ig készül el, új jégpályát adnak át rendelte­tésének, ezenkívül sportcsarnokot is szeretnének létesíteni, amely­ben otthonra találnának az asz­taliteniszezök, a sakkozók és más teremsport kedvelői is. Pénzügyi fedezettel a városi nemzeti bi­zottság szolgál, s a létesítménye­ket a két egyesület üzemelteti. A jövő évi tervben helyet kap a taglétszám emelése is.' Jelenleg mindössze négyszáz a tagok szá­ma, ezt 1975-ig ezerre szeretnék emelni. A Slovanban a labdarú­gás dominál. Azt szeretnék elér­ni, hogy az egyesület az SZNL- be juthasson, s a járás meg a város fejlődését figyelembe véve ez valós tervnek látszik. Mind­két egyesületben jól tudják, hogy a célok csak közös összefogás­sal teljesíthetők. ÁBEL GABOR 1973. VII. 9. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom