Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-10 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó

Halász Judit a Lila akác című sze­relmi románc női főszereplője □ A bi-atislavai tele­vízió alkotói háromré­szes tévéfilmet forgat­nak Nádaši-Jégé Adam San gala című regényé­ből. A színes tévésorozat előreláthatólag decem­berre készül el. □ A színész és kora címmel Viera Polakovi- čová portréfilmet készí­tett Mikuláš Huba érde­mes művészről. A tévé- filmben a színész azt a nemzedéket képviseli, melynek feladata volt, hogy egy kis nemzet művészetét az ismeret­lenség homályából a fel­színre hozza. Q A Szlovák Televí­zióban ez évben több színes tévéfilm és tévé­játék készül — ezek mű­sorideje összesen 31 óra lesz. Q Hely a házban címmel Ján Jonáš három­részes színes tévéfilmet forgat a mai élet prob­lémáiról. □ Ivan Teren Vihar címmel alkalmazta tele­vízióra a komáromi Ka­rin Lászlóvá írónő regé­nyét. A mű cselekmé­nye az ún. szlovák ál­lam kezdetén játszódik. A tévéfilm főszerepét Leopold Haveri alakítja. □ Ártatlan gyilkosok címmel — Maár Gyula és Zimre Péter forgató- könyvéből — készíti üj filmjét Várkonyi Zoltáin. Főszereplők: Huszti Pé­ter, Tahi Tóth László, Mensáros László, Benkő Gyula. □ A Német Demokra­tikus Köztársaságban ez évben készülő játékfil­meknek a fele mai té­májú. Ezek egyike a kö­zelmúltban bemutatott Kulcsok című Mm is. IZGALMAS, TANULSÁGOS £S LÁTVÁNYOS FILMEK A DFF MŰSORÁN Gazdag választékot ígér a Dolgozók Filmfesztiváljának műsora. Június 14— 25 között — a nyári filmszemle keretében — tizenhat új filmet mutatnak be a hazai mozik: a társadalmi drámáktól a kosztümös történelmi müvekig, a ze­nés filmektől az igényesebb alkotásokig. Prešovon június 14-én ünnepélyes keretek közt megszólalnak a harsonák, hogy a nyári filmszemle kezdetét jelezzék. Az ezt követő napokon Szlovákia 11 városában rendezik meg a DFF ’73 nyári szakaszát. Az előkészítő bizottság a fesztiválműsor összeállításánál a kultúrpolitikai szempontokat és a műfaji változatosságot is figyelembe véve arra törekedett, hogy a világ filmterméséből keresztmetszetet adva kielégítse a közönség el­térő igényeit; ezt a törekvést tükrözik a változatos témák, a gondolatgazdag alkotások, melyeket egy vezérfonal, közös gondolat fűz össze: az igazságosabb s emberibb létért vívott küzdelem. Az alábbiakban — néhány mondatban — bemutatjuk a szemle filmjeit. Lélektani dráma a Katarína Padychová vétke című szlovák film, mely a burzsoá köztársaság, a nagy munkanélküliség éveit idézi. Peter Jilemnický Visszatérés című novellája alapján Martin Hollý for­gatta ezt a sajátos alkotást, melyben Ste­fan Padych és felesége Kata története, az irtványon élő egyszerű szegény embe­rek jellegzetes sorsa elevenedik meg. Az alkotás főbb szerepeiben Hana Pastejríko- vát, Michal Dočolomanskýt és Viliam Po- lónyit láthatjuk. Dolgozó népünk győzelmének negyed- százados évfordulója tiszteletére készült az Eqy forró nyár krónikája című cseh film, melyet Jifí Sequens rendezett. A Václav Rezáö Csata című regénye alapján készült alkotás a film művészi kifejező eszközei segítségével azokat az éveket tárja elénk, amikor országunk szocialista jövője forgott kockán. A mű az 1945-től 1948 februárjáig terjedő időszakot öleli fel, de nem a történelemkönyvek lapjairól ismert eseményeket, fordulatokat láttatja, hanem egész sor egyént, különféle embertípuso­kat felvonultatva két ellentétes eszmét és politikai tábort ábrázol, s ezek konf­liktusán keresztül vall történelmünk egyik legnagyobb hatású’ eseménysoroza­táról. Tudományos-fantasztikus film a Bororo akció, melyet Otakar Fuka rendezett. A fantasztikus és a bűnügyi műfaj elemeit vegyítő film egy idegen bolygóról a mi égitestünkre érkező expedíció rejtélyes megbízatásáról szól. Johann Strauss pétervári tartózkodásá­nak éveit örökítette meg filmvásznon Jan Frid szovjet rendező, a Búcsú Pétervártól című zenés produkcióban. Vaszilij Zemlfak novellája alapján ké­szült a Bátorság című szovjet film, mely azoknak a hősöknek állít emléket, akik 1942-ben német foglyokként betonbunkert építettek a fasiszta vezérkar számára; a munka befejezése után — hogy a rejtek­hely titka ne kerüljön napfényre —, a náci hóhérok kivégezték őket. Számuk meghaladta a 40 ezret! Néhányuknak azonban sikerült megmenekülniük a ha­lál torkából, hogy hírt adjanak a világ­nak erről a rettenetes tömeginészárlásról. A szökevények közt volt egy szovjet tiszt is. Georgij Jungvald-Hilkevics rendező, az ő sorsával ismerteti meg a nézőt. 1973 VI. 10. Rendhagyó drámai szerkezetű film a Te és én, Larisza Sepityko rendező mun­kája, mely a mai harmincévesek problé­máit veti fel. Az alkotó ebben az érdekes filmben azt kutatja, hogy a fiatalok egy­kori elképzelései, vágyai megvalósultak-e a pályakezdést követő években, a munka kielégíti-e őket. A rendező egy tehetséges fiatal orvos életútját nyomon követve fejti ki gondolatait erről az összetett problé­máról, keresi a hős belső ellentmondá­sainak az okát. „Ha megengedik, el szeretnék mondani egy történetet — ifjúságról, szerelemről. Tavasz volt, aztán nyár volt és 1913-at írtunk.“ Ezek a szavak hangzanak el a Lila ákác című magyar film elején, mely érzelmesen, hangulatosan idézi elénk a századeleji Budapest úri világát, a léha mulatságokkal, dőzsölésekkel túltelített úri életet és az akác édeskés illatával elillanó illúziók keserűségét... Egy nemzetközi autóverseny elevenedik meg A nagy győzelem című bolgár film­ben, mely jobbára ugyan a versenyt és ennek körülményeit tárja a nézők elé, de bepillantást nyújt a versenyzők lelkivilá­gába is. Az egész világon ez évben emlékeznek meg a nagy lengyel csillagász, Mikolaj Kopernikusz születésének 500. évforduló­járól. A jubileum alkalmából lengyel— NDK koprodukcióban kétrészes film ké­szült „az emberről, aki megállította a Na­pot és elindította a Földet“. A filmet Ewa és Czeslaw Petelski rendezte; em­berközelben mutatják be a nagy tudóst, akinek alakját számtalan legenda övezi. A Német Demokratikus Köztársaság indián-filmsorozatának legújabb, hetedik darabja a Tecumseh, melyet különösen a fiatalok fogadnak örömmel. A film az 1811-es évbe vezet vissza, amikor az ame­rikai gyarmatosítók csellel, ravasz meg­állapodásokkal, a katonaságot igénybe véve fegyveresen is megkísérlik elűzni ősi birtokaikról az indiánok törzsét. A Hans Kratzert rendezte film címszerepében is­mét a jugoszláv Gojko Miticst láthatjuk. Jellegzetes kémtörténet a Kalandok a Fekete-tengernél című román film, melyet Savéi Stiopul rendezett. Cselekménye egy tengerparti nemzetközi szállóban játszó­dik s egy bűntény kapcsán az ipari kém­kedés bonyolult körülményeire is fényt derít. Színes, szélesvásznú angol film Az orosz­lán télen, melyet Anthony Harvey — James Goldman színdarabja alapján — rende­zett. Cselekménye a XII. század második felében, II. Henrik angol király udvarában játszódik és arról szól, hogy az öregedő uralkodó három fia közül utódot akar vá­lasztani. Ebből konfliktus kerekedik, kü­lönféle cselszövések és praktikák tanúi lehetünk, hataloméhségtől űzött gyilkos acsarkodások, szerelmi intrikák játszód­nak le a kulisszák mögött. A második világháború idején Afriká­ban, helyesebben a sivatag homoktengeré­ben játszódik a Lépj olajra! című francia film története. Philip de Broca rendező ebben a különös kalandfilmben három menekülő embert mutat be, azt ábrázolja, hogy két férfi és egy nő miként jár túl a német—olasz hadsereg eszén. * Joe Hill balladája a címe Bo Widerberg svéd rendező nagyszerű filmjének, mely élő és magával ragadó történetet mond el: a mártírhalált halt svéd származású amerikai munkásköltőnek, a protest song meghonosítójának életét tárja a nézők elé. Bemutatja a hőst, aki nem nyugodott bele a kizsákmányolásba, s akit a nélkü­lözések és társadalmi igazságtalanságok hivatott költővé-harcossá edzettek. A rendező sötét tónusú képekben ábrázolja a századeleji Amerikát, költői szépségű képeket fest a romantikus és érzékeny lelkületű Joe Hillről, akit Tommy Bergg- ren kiválóan formál meg. Bo Wideberg lírikus s fájdalmasan szép, romantikus­reális filmje vád az amerikai osztálybí­róság ellen. G'illő Pontecorvo szenvedélyesen elköte­lezett művész, így már a neve láttán sejthetjük, hogy Queimada című filmje több lesz egy történelmi kalandfilmnél. Filmjeiben a függetlenségre törekvők har­cáról szól; ebben az alkotásában is az elnyomottak, a gyarmati sorba jutottak felé fordítja érdeklődését. Az Egyesült Államok történelmének egyik legsötétebb fejezetéről mond ítéle­tet Arthur Penn amerikai rendező A nagy kisember című filmjében. A haladó szel­lemű alkotó tulajdonképpen több évtize­des legendát rombol szét, amikor az Ame­rika területén élő indiántörzsek brutális tömegmészárlását tárja a nézők elé, ér­zékeltetve, hogy az indánok a fehér gyar­matosítók hódító céljainak estek áldoza­tul. TÖLGYESSY MÁRIA Hirs Jákovlev és Tatjana Bedova a Búcsú Pétervártól című szovjet film fiatal főszereplői FESZT IVÁLELŐZETES Jelenet az Egy fcrró nyár krónikájy című cseh filmből

Next

/
Oldalképek
Tartalom