Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-10 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
VASÁRNAP 1973. június 10. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 3.48, nyugszik: 19.53 Közép-Szlovákia: 3.40, nyugszik: 19.45 Kelet-Szlovákia: 3.32, nyugszik: 19.37 órakor. A HOLD kel: 14.39, nyugszik: 0.26 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK MARGARÉTA nevű kedves olvasóinkat 1873-ban halt meg PÓLYA JÓZSEF orvos, korának egyik legjelesebb orvosa, a fiziológiai materializmus következetes képviselője (szül.: 1802) 1898 ban született KÖRMENDI ZOLTÁN költő, író, műfordító, a szocialista írócsoport tagja a két világháború között (1944-ben a német fasiszták megölték) ■ 1918- ban halt meg ARRIGO BOI- TO olasz zeneszerző, költő, szövegkönyviró (született: 1842) ■ 1923-ban halt meg PIERRE LOTI francia regényíró (szül.: 1850). A következő tartalmából: Az élet dialektikája Rudolf Stuna írása A kultúra szolgálatában Beszélgetés György Istvánnal, a CSEMADOK KB titkárával Levél egy messze élő közeli baráthoz Hidas Antal írása Laci Szitási Ferenc novellája BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A MUNKAKÖRNYEZET REJTETT TARTALÉKAI A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya május második felében jóváhagyta az 1974. évi állami végrehajtási terv kidolgozásának irányelveit. Az irányelvek valóban igényes feladatokat tartalmaznak, amelyek teljesítéséhez céltudatos társadalmi összefogásra van szUkség. A népgazdaság fejlődésének pozitív irányzatai az idén is érvényesültek, hiszen négy hónap alatt az előző év hasonló időszakához viszonyítva az ipari termelés 6,8, az építőipari termelés 5.8, a kiskereskedelmi forgalom 4,9, a kivitel 7,3, a behozatal pedig 5,9 százalékos arányban növekedett. Ezek a számok azt tükrözik vissza, hogy gazdaságunk növekedési üteme gyorsabban alakul az évi tervben előrányzott ütemnél, amit örömmel vehetünk tudomásul. A jövő évi népgazdasági terv jóváhagyott irányelvei a gazdaság további intenzív fejlesztését szorgalmazzák. A társadalmi és a gazdasági források optimális kihasználása lehetővé teszi, hogy a szlovákiai ipari termelés 1974-ben 11,2, a kohászat 13,7, a vegyipar pedig 11,8 százalékos mértékben növekedjen. Gyors ütemű lesz az energetikai alap és a többi ágazat fejlődése is. Ez a gyors gazdasági kibontakozás társadalmunk közvetlen érdekeit szolgálja. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az irányelv a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom 6,4, a lakosság pénzbevételeinek 7,1 és a személyi fogyasztás 5,2 százalékos növekedésére számít. E feladatok teljesítéséhez fokozottabb mértékben ki kell használni a társadalmi és a gazdasági életben rejlő tartalékokat. A rac'onalizániós programok kidolgozásából és érvényesítéséből nagyon jól tudjuk, hogy e tartalékok meglehetősen széles skálája mozgósítható. A munka termelékenységére például számtalan körülmény hat, elsősorban a termelés műszaki feltételei, az alkalmazott technológia színvonala, a dolgozók szakmai felkészültsége stb. Azonban olyan tényezők is fontos szerepet játszanak, amelyeknek általában nem tulajdonítunk kellő figyelmet és jelentőséget. Ezek a tényezők a munkakörnyezet fogalmába tartoznak és a napirenden tartott közvetlen termelési és szociális munkafeltételeken kívül olyan területekre is kiterjednek, mint amilyen a munkahelyről való gondoskodás, a dolgozók lelkiállapotát befolyásoló különböző tényezők, a tisztaság, a rend, a beosztottak és a vezetők közötti kapcsolatok, amelyek gyakran döntő szerepet játszanak a munka eredményességében. Ami a legfontosabb, a nemtörődömség, a rendetlenség, s a nem megfelelő emberi kap^so’atok felszámolása gazdaságilag nem kerül pénzbe. Nem szükségesek hozzá drága beruházások, s hatásuk rendkívül gyorsan megmutatkozik. Számos tapasztalat bizonyítja, hogy ahol jó a munkakollektíva, ahol megértő, őszinte és nyílt légkörben folyik a termelés, ott a gazdasági eredmények is kiválóak, s ugyanakkor a termelésben tapasztalt fogyatékosságok okait is gyakran ezekre a nem kívánatos jelenségekre lehet visz- szavezetni. Az ember meglehetősen bonyolult termelési tényező, optimális kihasználása nagy körültekintést, hozzáértést, tudományos megalapozottságot igényel. A jövő évi igényes gazdasági feladatok teljesítése megköveteli, hogy ezeknek a kérdéseknek a jövőben fokozottabb jelemtőséget tulajdonítsunk. MAKRAI MIKLÓS KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ÉvferduK Mind az arab, mind a nemzetközi sajtó megemlékezett a napokban az ún. „hatnapos júniusi háború“ kitörésének hatodik évfordulójáról. Kétségtelen, hogy a jubileum — bár nem kerek — ismét figyelmeztette a közvéleményt: Közel- Keleten veszélyes, a világbékét is fenyegető feszültséggóc vált napjaink nemzetközi politikai „realitásává“. Közismert tény, hogy a világ haladó erői, a szocialista társadalomközösség országai, a reálpolitikai elveket valló és követő kormányok, a progresszív szervezetek az elmúlt esztendőkben hatalmas erőfeszítéseket tettek a békés közel-keleti rendezés érdekében. A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának dokumentumai, majd a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának békeprogramja megkülönböztetett figyelmet szentelnek ennek a problémakörnek. Tagadhatatlan, hogy a megoldás kulcsa az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának teljesítése lenne. Nos, az izraeli héják mindeddig hallani sem akarnak a megszállt arab területek kiürítéséről. Ez utóbbi pedig alapvető kérdés, hiszen egyetlen arab ország sem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni addig, amíg az utolsó izraeli katona is nem vonul ki az arab területekről. Pillanatnyilag jóllehet viszonylagos nyugalom uralkodik a világnak ebben a térségében, vitathatatlan, hogy a legkisebb szikra is lángra lohbanthatja a nyílt, fegyveres ellenségeskedést. A különböző szintű és hatásfokú diplomáciai törekvések éppen ennek az alternatívának az elkerülésére irányulnak. Ugyanakkor tény, hogy Izrael fegyverkezik, újabb és újabb hadianyag-szállítmányokat kísérel meg kicsikarni az Egyesült Államoktól. A közel-keleti rendezéssel összefüggő kezdeményezéseknek immár „története“ van. Az egyik legjelentősebb „akció“ kétségkívül Gunnar Jarring nevéhez fűződik. Az ENSZ főtitkárának közel-keleti megbízottja, aki pillanatnyilag moszkvai állomáshelyén tartózkodik, valóban több kísérletet tett arra vonatkozóan, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a szembenálló feleket. A szóban forgó kezdeményezések rendszerint Izrael konok magatartásán, az arab országok számára elfogadhatatlan feltételein futottak zátonyra. Az évforduló kapcsán magától érthetően felvetődik a kérdés, vajon milyenek a közel-keleti rendezés perspektívái. Leszögezhetjük: nem éppen a legrózsásabbak. A casus belli, a palesztinai kérdés megoldatlansága tulajdonképpen a jelenleg! helyzetben is az a tényező, amely szinte lehetetlenné teszi az álláspontok közelítését. Nyilvánvaló tény, hogy az izraeli kormány hallani sem akar a palesztinai probléma igazságos megoldásáról, tehát azoknak az alapelveknek a betartásáról, amelyeket több ENSZ-okmány rögzített már a múltban. Ez a momentum viszont sejtetni engedi: feltehetően hosszú időt vesz majd igénybe, amíg olyan megállapodás, egyezmény, vagy éppen államok közötti szerződés születik, amely biztosítja a tartós békét, a jószomszédi kapcsolatok kialakulását. Aggasztó viszont az a tény, hogy éppen az előbb felvetett gondolat irányába inkább egyoldalúak a törekvések. Az arab országok — mint ismeretes — alávetették magukat a Biztonsági Tanács oly sokszor emlegetett határozatának, sőt hajlandónak mutatkoztak a rendezés fokozatos megoldására, amennyiben az ilyen lépések a globális rendezés szerves alkotóelemeiként foghatók fel. Egyre azonban egyetlen kairói, vagy damaszkuszi politikai vezető sem hajlandó; kétes értékű kompromisszumot kötni. Ibpi) E heti karikatúránk Labirintus Ludvík Svoboda, a CSSZSZK elnöke — a■ KGST XXVII. ülésszaka alkalmából — hétfőn fogadta J. Cedenbalt, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárát. (A ČSTK felvétele) Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi minisztere hétfőn fogadta a moszkvai Nagyszínház képviselőit. (A ČSTK felvétele) 1973 VI. 10. ... illetve út a békés megoldás felé Közel-Keleten (NÁRODNÁ MLADEZSJ Cfmoupek csehszlovák külügyminiszter a héten hivatalos látó■> gatásra Lengyelországba utazott, ahol Stefan Olszowski lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseket. (ČSTK — CAF) Öt év távlatából Csető János riportja A csehszlovák népgazdaság szerepe i szocialista gazdasági i integrációban
