Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-05 / 132. szám, kedd

Belpolitikai kommentár A FEJLŐDÉST A FELSZABADUIAS HOZTA A most szo­lid, de gyakran tengerré széle- sedő Ipoly öle­lésében fekszik Teš mák (Tes- mag), a lévai já­rás szép ered­ményeket elért községe. Bár alig egy kiáltás- nyira van a fo­lyótól, árvíz so­hasem veszé­lyeztette, mivel néhány méter­rel a vízszint fölé emelkedő homokdom­bon épült. La­kói nem félnek a víztől, sőt a víz és a falu szoros kapcso­latban van egy­mással. A száj- hagyomány sze­rint a község keletkezése is az Ipolynak kö­szönhető. A kró­nika szerint 1050 körül a fa­lu helyén még nem volt lakott település, de a hegyek között fekvő Iszkornya-pusztáról, mely innen hét kilométerre van, az Övárpatak mentén lejártak annak lakosai az Ipolyhoz. A halban gazdag folyó egyre gyak rabban csalogatta őket, a távol ság miatt többször éjszakára is ittmaradtak. Kunyhókat építet­tek, azokban töltötték az éjsza­kát. Később többen végleg ott­maradtak, települést alakítot­tak, a mai község ősét. A község keletkezése is bizo­nyítja, hogy lakosai szegény emberek voltak. Helyzetük ké­sőbb sem változott sokat: gya­log jártak Pestre egy kis kere­set után, ahol nyáridőben épít­kezéseken gyűjtötték a fillérei­ket, télen pedig havat lapátol Pásztor Tibor, a hnb elnöke A nitrai Plastika a legna­gyobb műangagkészítő és fel­dolgozó üzemek közé tartozik hazánkban. Évente 3000 tonna különböző műanyagot dolgoz nak itt fel, amelyből 4000 fé­le anyagot gyártanak. Képün­kön Olga Sauberová a polietilén, fólia gyártása közben. Felvétel: P. Matis A hosszan tartó szárazság egyre jobban aggasztja mező- gazdasági dolgozóinkat. A'me zőknek sürgősen szükségük van az életet jelentő csapadékra. A sládkovičovói (diószegi) cukor­gyár dolgozói ezért elhatároz­ták, hogy 10 hektárnyi terüle­ten — ahol paradicsomot ter­mesztenek — igénybe veszik az öntözőberendezést. (Felvétel: B. Palkovtč—CSTKj tak. Később a Korpona—Zólyom közötti vasútvonal építésénél keresték a mindennapi kenye­ret, nyáridőben aratással bizto sították a télire valót. A történelem folyamán a köz­ség legjelentősebb eseménye a felszabadulás volt. A szabadság­gal együtt megszületett a jobb jövőbe vetett hit is. A felszaba­dulás napját sohasem felejtik el a község lakosai. Ennek a napnak az emlékét őrzi egy szovjet katona, Golovija Szaf- ron Nyifontovics sírja is a te­metőben. Ezt a 19 éves Donyec- vidéki származású közkatonát, aki ezer kilométereken át ker­gette az ellenséget, itt, az Ipoly szelíd völgyében érte utol a ha­lál. 1971. december 13-án, halá­lának évfordulóján síremléket állítottak neki, és a község sa­ját halottjának tekinti. Sírját szeretettel gondozzák. Ma a község 820 lelket szám­lál. A 257 ház közül 113 új, a többi javarészt átalakított, javí­tott. A szükséges közmunkák nagy részét már elvégezték. Pásztor Tibor elvtárs, a hnb fia tál, jó szervezőkészséggel ren delkező elnöke, és Pál József hnb-titkár elégedetten sorolja fel az eddig végzett munkát. — A községben különösen 1964 után indul meg a fejlődés. Felépült a közel egymillió ko­rona értékű emeletes kultúrház, melyben a hnb irodája és a könyvtár Is helyet kapott. Nagy­javítást végeztünk az óvodán 90 000 korona értékben, az is­kola (volt kaszárnya) tatarozá­sára 126 000 koronát fordítot­tunk. Átépítettük és korszerű­sítettük az önkiszolgáló üzle­tet és a vendéglátóüzemeit, mégpedig 320 000 koronás költ­séggel, portalanítottuk a köz­ség utcáit, járdát építettünk 810 000 koronás ráfordítással. A község közepén kis parkot létesítettünk, az utcákba hi­ganygőzlámpákat szereltettünk 140 000 koronás költséggel. Fel­építettük a ravatalozót, bekerí­tettük a temetőt. Autóbuszvá­rót építettünk, megjavítottuk a tűzoltószertárt. A munka nagy részét tehát már elvégeztük, így erre a megbízatási időszakra sok ten­nivaló már nem maradt. Annál is inkább, mivel községünk­ben építkezési zárlat van, így új utcát nem nyithatunk, ko­molyabb beruházásokat nem esz­közölhetünk. Jelenlegi választá­si programunk jelentősebb ak­ciója az iskola bekerítése, 600 folyóméter járda megépítése, a vízlevezető-árkok betonlapok­kal való kirakása, további par­kosítás a község területén. Tervbe vettük 1500 hársfa el­ültetését is az utcákban. A köztisztaság és az egész­séges környezet megteremtése érdekében szeméttelepeit léte­sítettünk, de sajnos, a község polgárai nem minden esetben értik meg ennek fontosságát. Az udvarokban jókora szemét­dombok éktelenkednek vagy a legközelebbi helyre szórják ki a szemetet. Az egyik legjelentősebb ránk váró akció a kultúrház átala­kítása, korszerűsítése lesz (köz­ponti fűtés bevezetése, a szín­pad felszerelése stb.) Remény van arra, hogy sikerül a be­rendezést is felújítani. Komoly problémát jelent egészséges ivóvíz biztosítása a község lakosai számára. Mi- veil a kutakat elönti a talaj­víz, feltétlenül szükséges lenne egy központi vízvezeték és a csatornahálózat megépítése. Sajnos, erre sok remény nincs, de igyekezni fogunk a kb. 2,5 millió koronát előteremteni, hogy legalább az előkészítést meg tudjuk oldani, és a mun­kálatokat a következő ötéves tervidőszakban meg lehessen kezdeni. Mindezek megvalósítása ko­moly munkát igényel. De bizta­tó, hogy a község lakosai (a jelenlegi kisebb passzivitást ki­véve), ha nagy dolgok megva­lósításáról van szó, egy ember­ként jelentkeznek közmunkára. * -» * A társadalmi élet szakaszán van még tennivaló. Kulturális téren nagyobb aktivitásra len­ne szükség, emelni kellene a tömegszervezetek munkájának színvonalát is. Talán a Vörös­kereszt helyi szervezete dicsér­hető, melynek 32 tagja van. Az elnöknő, Mezászállási Sándor- né, irányításával különösen az ingyenes véradás megszervezé­séiben jeleskednek. Az idén már 28 véradót szereztek. Azonkí­vül kezelik a parkot, egészség- ügyi ellenőrzéseket végeznek a községben stb. Az ifjúsági szervezetnek több mint 30 tagja van, de te­vékenységük kívánnivalót hagy maga után. Munkájukat bizo­nyára befolyásolja a közeli 5a- hy (Ipolyság), ahol a fiatalok kedvükre való szórakozást ta­lálnak. Igaz, a téli időszakot különféle kultúrmunkával te­szik gazdaggá, de munkájukat rendszeresíteni kellene. Molnár Gyulának, a szervezet elnöké­nek, a tagok segítségével ez a jövőben bizonyára sikerülni is fog. Most alakul a községien a Szlovákiai Nőszövetség helyi szervezete. A szervezésben élen jár Tanás Jánosné, aki eddig már 24 tagot szervezett. A CSSZBSZ helyi szervezeté­nek 29 tagja van. Csáky Ferenc vezetésével különösen a barát­sági hónap ideje alatt fejtenek ki jó munkát a tagok. )ó ered­ményeket ér el a Sokol sport­egyesül et is. A pártszervezet 21 tagja, va­lamint a hnb 21 képviselője szo­rosan együttműködve irányítja a község életét. Kapa Sándor elvtárs, a pártszervezet elnökei, következetes munkát végez és követel meg minden párttag­tól. A gyűléseken rendszeresen ellenőrzik a kitűzött feladatok teljesítését, gondot fordítanak a taglétszám növelésére is. Az idén két tagjelöltjük is van: Kapa Zoltán és Falusi János. Az efsz Bartos Lajos elnök irányításával 680 ha összterü­leten gazdálkodik, melyből 390 ha szántó, 160 ha rét, a többi legeilő. Sajnos, a rétnek nem sok hasznát veszik, mert az Ipoly az év nagyobb részében elárasztja. A szövetkezet főleg gabona- és cukorrépa termesztéssel fog­lalkozik. Bilcsik József gépesí­tő azonban géphiányra panasz­kodik, ami nehezíti a munkát, költségessé teszi a termelést. Az öreg, elhasznált gépekkel csak baj van, a kívánt ered­ményt nem tudják elérni. Kü­lönösen takarmánybegyűjtő-sor, saraboló, silókombájn kellene nagyon, de hiába van meg rá a pénzük, — nem tudják be­szerezni. Az állattenyésztésben főleg a hízó marha, a hízó sertés neve­lése és a tejtermelés dominál. Van a szövetkezetnek 15 ha újtelepítésű szőlője is, mely­ben Jakab Lajos vincellér irányí­tásával kiváló hektárhozamokat érnek el. Főleg a zöldveltlíní, a peszeki leányka, az olaszriz- ling és a Müller-Thurgau a ked­velt fajták. Tavaly 130 mázsás hektárhozamot értek el. * * * Tesmag lakosai az elmúlt év­tized alatt derekas munkát vé­geztek, kiváló eredményeket értek el. A jövőben a község biztosan tovább fejlődik, ami a vezetők és a polgárok alkotó­kedvét dicséri. BŰITÖS JÁNOS TÁRSADALMI ÉRDEK Bratislava az európai kontinens legfiatalabb fővárosa. Minden nemzet elsősorban a saját érdekében igyekezik olyan fővárost kialakítani, mely képes teljesíteni a küldetéséből adódó feladatokat. A Szlovák Szocialista Köztársaság fővá­rosának hosszú utat kell megtennie addig, hogy valóban fő­városi szinten teljesíthesse a küldetéséből fakadó felada­tokat. Ezt állapította meg több felszólaló is az elmúlt hé­ten, az SZNT ülésén elhangzó vitában. A XIV. pártkongresszuson történt meg először, hogy Prá­ga és az észak-csehországi kerület mellett Bratislava fej­lesztésének fontosságát hangsúlyozták. Szükség volt erre a kiemelésre, hiszen hosszú éveken a járási, majd a kerü­leti szintű városok közé sorolták. A város függetlenül at­tól, hogy „fennt“ miként határoztak, fejlődött, terebélye­sedett. Lakóinak száma elérte a 318 000-ret, ami több mint kétszerese az 1945-ös létszámnak. Ma területén — üzemek­ben, intézményekben, üzletekben stb., a Szlovákiában fog­lalkoztatottaknak 11 százaléka dolgozik. Csakhogy a várost nem készítették elő a hazánk föderális elrendezéséből adó­dó feladatok teljesítésére. így fejlődési ütemét tekintve sok járási székhely maga mögött hagyta. Ez viszont már nem­csak a város lakóinak jelent gondot, mivel a helyzet sok vonatkozásban oly kritikus, hogy negatívan kihathat Szlo­vákia, sőt az egész ország fejlődésére is. Nézzünk néhány adatot. Teljesítettük a lakásépítés ter­vét, de Bratislavában a kivitelező vállalatok az elmúlt két évben 600 lakással adt^k át kevesebbet a tervezettnél. Ha Szlovákia húsz legnagyobb városában megnézzük, hogy az 1950—70 között épült új lakásokból mennyi jut ezer lakos­ra, akkor a névsorban Bratislava a 12. helyre kerül. E mu­tató szerint a kórházi ágyak száma Bratislavában még a szlovákiai átlag felét sem éri el. Nem felel meg a követel­ményeknek az üzlethálózat, a közlekedésről már nem is szólva. Kevés a főiskolai internátiiis, egyes új városrészek­ben 20—40 000 lakos él, de a fiatalok számára nincsen szó­rakozási lehetőség. Az új lakótelepeken 3—5 év>g építik az üzlet- és szolgáltatási hálózatot. Karol Martinka mérnök, az SZSZK kormányának alelnöke az SZNT ülésén arra is felhívta a figyelmet, hogy a Brati- slavába tervezett beruházások realizálása döntően befolyá­solja az ötéves terv teljesítését. Egész sor nagy fontosságú beruházást — vegyipar fejlesztése, személygépkocsi-gyár, repülőtér, kikötő építése stb., — kell megvalósítani. Ezek a beruházások nemzetközi jelentőségűek. A másik csoport­ba az országos, majd a szlovákiai szempontból fontos épít­kezések kerültek. S lényegében csak a beruházások egy ré­szét képezik olyan létesítmények, melyek közvetlenül szolgálják a város lakosságának érdekeit. Erről a felosztás­ról azért kell szólni, mert csupán e tényt tudatosítva lehet kialakítani olyan légkört és közvéleményt, mely kedvezően elősegíti terveink megvalósítását. Mert ezt a feladatot nem képesek megoldani a városban levő építőipari vállalatok, szükséges a kerületek, járások segítsége. A városban az elmúlt két évben fél milliárd korona érté­kű beruházás megvalósításával maradtak adósok a kivite­lező vállalatok. Lassú ütemben végzik az építőipari kapaci­tások átcsoportosítását, pedig ez az egyetlen útja a lema­radás behozásának. Az építőipari munkák terjedelmét az idén 800 millió, a jövő évben egy milliárd koronával kell növelni. A kormányszervek és minisztériumok feladatul kap­ták, hugy következetesebben és rugalmasabban segítsék a tervek megvalósítását, rendszeresen ellenőrizzék utasításaik teljesítését. Az építőipari kapacitások átcsoportosítása nem­csak műszaki és gazdasági, hanem sok emberi problémát is felszínre hoz. Több száz embernek kell családjától távol dolgoznia, nem járhatnak minden nap haza. Ez változást je­lent az életükben és a családjuk életében is. Számukra a fővárosban korszerű munkásszállások és lakások épülnek. A szakszervezet és a vállalatok feladata, hogy gondoskod­janak a szabadidejük helyes kihasználásáról, szórakozásuk­ról, művelődésükről. A képviselők sokat tehetnek azért, hogy választókerületükben az építőipari vállalatok dolgo­zói helyesen értelmezzék az átcsoportosítás jelentőségét, s Szlovákia minden járásában társadalmi ügy legyen Brati­slava építése. CSETÖ JÁNOS A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzem elektrolízis részlegének dolgozói az első negyedévben terven felül 78 tonna elektrolitikus alumíniumot gyártottak. Képünkön: Tibor Pripkö marós, a legjobb dolgozók egyike, az alumíniumdeszkák meg­munkálása közben. (Felvétel: Ivan Dubovský — ČSTK) Takarmány begyűjtés — gőzerővel Ezekben a napokban Kelet- Szlovákia területén teljes ütemben folyik a takarmányok begyűjtése. A kerület déli járá­saiban már május közepén kez­detét vette ez a fontos munka, s jelenleg a poprádit és Stará I,ubovňa-it kivéve már az észa- kabbi járásokban is folyik a begyűjtés. A közel 70 ezer hek­táron termesztett évelő takar­mányok több mint 20 százalé­kát már begyűjtötték. Ebben legnagyobb része van a Koši- ce-vidéki járás mezőgazdasági üzemelnek, ahol a takarmány ok csaknem egynegyedét lekaszál­ták és betakarították. Eredmé­nyes munkát végeznek e té­ren a trebišovi és humennéi já­rásban is. A 43 ezer hektáron termesz­tett széna 10 százaléka került eddig fedél alá. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy a ta­karmánybegyűjtés üteme még gyesabb lehetne, ha a termelő­üzemek az eddiginél még na­gyobb mértékben alkalmaznák az új begyűjtési technológiát. ~k 1973. VI. 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom