Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-03 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

ALAGÚTVÁJÓ KOMBÁJN A^szkuratovi kísérleti in­tézetben elkészült az első TK—ISZ típusú szovjet kí­sérleti kombájn, amely az alagúti munkák teljes me- „ chanizációját biztosítja. A kombájn két egymás fölött elhelyezett kőzetrom­boló gépezetből áll. Súlya 78 tonna, két gépész vezeti. Munkában a TK—ISZ típusú első alagútvágó kombájn :373. VI. 3. A Volgái Gépkocsigyárban útrakészen sorakoznak a „Zsiguli“ gépkocsik. Szöveg és kép: APN MATEMATIKUS ÉS SZÍNfSZNÖ Ez bizony nem mindenna­pi eset. Marija Szagajdak a középiskola elvégzése után komoly érdeklődést tanúsí­tott a jna te matika iránt, majd a kisinyevi egyetemen elvégezte a fizika-matemati­ka szakot. A későbbiek so­rán ašpirantúra keretében bővítette tudását. Ekkor váratlanul „betört“ életébe a film. Emil Lotyanu moldvai rendező rábízta az „Egy pillanat" című film főszerepét:. Marija ebben a filmben nyújtott színészi teljesítményéért díjat kapott. Az „Egyedül a szerelem- mel szemben“ című filmben bontakozott ki tehetsége igazán. A mozilátogatók számára felejthetetlen ma­rad az elragadó kis, mold­vai, falusi tanítónő, aki éle­tét értelmesen, szépen, be­csületesen akarja leélni. A közelmúltban Marija Szagajdak, a kisinyevi egye­tem aspiránsa elnyerte a fizika-matematikai tudomá­nyok kandidátusa tudomá­Marija Szagajdak: szeminá­riumot vezet az egyetemen. nyos fokozatot. Jelenleg a Moldvai Tudományos Aka­démia Matematikai Intézeté­ben dolgozik, s az egyete­men a fizika-matematikai fakultás felsőbb évfolyamai­nak ad elő. A mozilátogatók hamaro­san új szerepben láthatják viszont a „Poste restante Föld“ című filmben. • TŐKÉS HELYETT LÉZERSUGÁR A TARTÓSÍTÁS ÚJ MÓDSZERE Az UKiuri luaomanyos Akadémia Onkológiai Intézetének munkatársai: Zoja Rudih és Jevgenyij Poliscsuk előké­szítik a műszert a beteg kezeléséhez. Az Ukrán Tudományos Akadémia Onkológiai Intézeté­ben több mint 350 operáoiót hajtottak végre, amelyek során lézersugarakkal távolították el a felületi rossz és jóindulatú daganatokat. Behatolva a szövetbe, a magas hőmérsékletű lézersugár robbanást idéz elő, ezáltal kárt okoz a daganat sejtjeiben, s ily módon megakadályozza szaporodásukat. A lézersugár automatikusan működik, s az egész da­ganatot előre beállított program szerint, sugározza be. A robbanások gyors egymásutánban következnek, s ép­pen e gyorsaság következtében a betegek nem éreznek fájdalmat. A sebész a vezérlő pult mellől figyeli a mű­tétet, s bármelyik pillanatban szükség szerint módosít­hatja menetét. A fénysugár a hullámhossztól függően, megrongálja vagy teljesen szétrombolja a sejt struktú­ráját. A lézer rendkívül megbízható műszernek bizonyult a nagy pontosságot igénylő műtétek esetében. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy bizonyos daganatoknál lézerterápiával jobb eredményeket lehet elérni, mint más gyógymódokkal. A műszer megszerkesztéséért és gyakorlati alkalma­zásáért az onkológiai klinikán Rosztyiszlav Kaveckijt és Nyikolaj Gamalejt az ukrán államdíjjal tüntették ki. 1590 „ZSIGULI” EGY NAP ALATT A legjobb azerbajdzsán nép dalénekesek is nagy megtisz­teltetésnek tartják, ha Kamii Abdullajev, a bakui zeneinté­zet előadója kiséri okét. Még nagyobb azonbarr a zenészek öröme, ha sikenal megszerez­niük egy tart, zurnát, (fuvo­la), kemancsát vagy csörgő­dobot, amelyet maga Abdulla­jev készített. A népi hangszerek készítése ugyanis Kamii Abdullajev hob­byja. Jól ismeri a hangszerek sajátosságát: a zurnát barack­fából kell készíteni', a pásztor- síp a meggyfa száraz törzsé­ből sikerül a legjobban, a tar meg a kemancsa pedig eper­és mogyorófából készül. A mester szavai szerint a tar legyen olyan, mint az ének. Megismételhetetlen. A hangszernek: a kemancsának, zurnának formára Is kecses­nek, szépnek kell lennie. S éppen ilyenek a Kamii Abdullajev házi műhelyében készített hangszerek. Nyikolaj Golovkin, a Leningrádi Techno­lógiai Intézet tudományos dolgozója az élel­miszerek tartósításának új módszerét dol­gozta ki. Lényege: a felületi réteg fagyasz­tása s az élelmiszerek lehűtése a részleges kristályosodásig. Ezzel az eljárással nem csökken az élelmiszerek minősége. Az ily módon fagyasztott húst, halat, zöldséget mí­nusz 2—3° C mellett tárolják. A tárolás ide je 2—3-szor hosszabb, mint az eddigi mód­szer esetében. S emellett az élelmiszer tel­jes mértékben megőrzi ízbeli és aromatikus tulajdonságait, a zöldség meg a gyümölcs frissességét is. A hús- és halüzemekben, valamint a zöld­ségtárolókban már be is vezették az új módszert. Az élelmiszer-tartósítás új mélyhűtési módszerének kidolgozásáért Nyikolaj Golov- kint, a Leningrádi Technológiai Intézet pro­fesszorát a tudomány és technika terén elért eredményeiért államdíjjal tüntették ki. Nyikolaj Golovkin tudományos munkatársá­val Nyikolaj Voronovval a mélyhűtött bur­gonyát ellenőrzi. Togliattiban a Volgái Gép­kocsigyár hónapról hó­napra emeli teljesítményét. A közelmúltban új csúcsot állított fel: egy nap alatt 1590 „Zsiguli“ gépkocsi hagyta el az üzemet. Az egyes alkatrészeket nemcsak a szovjet gyárakból szállítják ide, hanem a KGST tagállamaiból is: Bul­gáriából, Magyarországról, az NDK-ból, Lengyelország­ból, Csehszlovákiából és Ju- goszláviából. Ezekben az or­szágokban készítik a rádió­készülékeket, a karosszéria belső armatúráját, akkumu­látorokat, reflektorokat, üt­közőket stb. A Volgái Gépkocsigyár 15 államba exportálja a „Zsi­guli“ gépkocsikat. Produk­ciója az ötéves terv végén (1975) eléri az évi 660 ezer gépkocsit. Ez év májusában helyezték üzembe az Uszíy—Bálik—Alme- tyevszk kőolajvezetéket, amely a világ legnagyobb olajveze­téke, hossza: 1800 kilométer, s a Szovjetunió egyik leg­nagyobb lelőhelyéről, a nyugat-szibériai Szamotlnrból jut tatja el az olajat a Volga partjára. E gigászi kőolajvezeték építése a Szovjetunió kilencediK ötéves tervének (1071—1975) legfontosabb feladatai közé tartozik. A tervek szerint eredetileg négy év alatt kellett elkészülnie. Viszont a csővezeték mielőbbi üzembe helye­zését megkövetelte a tyumenyi és tomszki terület rendkívül gyors ütemben folyó kőolaj-kitermelése. A „fekete arany“ kitermelése a kilencedik ötéves terv végére 100—120 millió tonnára emelkedik. Az újonnan lerakott kőolajvezeték keresztülhatol a szibé­riai mocsarakon, tajgán, az Uralon és tizenöt hatalmas erőműn. Ez az egyedülálló kőolajvezeték eljuttatja a tyumenyi kőolajat a Volga menti feldolgozó üzemekbe és finomí­tókba, valamint a „Barátság“ kőolajvezetéken az európai szocialista államokba. Szorgos munka folyik az Uszty Balikot Almatyevszkkel ösz- szekötő kőolajvezeték lerakásán. ÁZSIA—EURÓPA KŐOLAJVEZETÉK m HANGSZEREK MESTERE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom