Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-03 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

1973 VI. 3. iS SS R H MIT szellemében A štúrovói (párkányi) pionírház épülete szerényen húzódik meg a főutca házai között. A ház küldetését hirdető tábla biztatja az ifjúsági prob­lémákkal foglalkozó újságírót: térjen be, nézzen körül. Ha megteszi, nem bánja meg. írhat az itt működő ér­dekes szakkörökről, s ha nem éppen pionírproblematikával akar foglalkoz­ni, akkor sincs baj, mert a pionír­ház igazgatója, Barta Béla egyben a SZISZ városi bizottságának is elnöke, ígv alaposan ismeri a város ifjúsági szervezeteinek munkáját. víí az elkövetkező hetekben, hóna­pokban a város ifjúságára váró fel­adatokról. tervekről beszélgettünk vele­— Tennivaló akad bőven — kezdte a SZISZ városi bizottságának elnqke. Pár hét, és Berlinben kibontják a jubileumi, X. VIT zászlaját. Mint min­denütt az országban, nálunk is fo­kozódott az ifjúság aktivitása. Mind a 13 alapszervezetünk első számú feladata a fesztiválvirág és -jelvény megszerzése. Az alapszervezetek már megkapták a járási bizottságoktól az utasításokat, ennek alapján kidolgoz­ták terveiket és kötelezettségvállalá­saikat. Ezek sikeres teljesítésében mi ;s a segítségükre vagyunk: pél­dául a fesztivál jelvény megszerzését egy négytusaverseny megrendezésé­vel segítjük. Futás, magas- és távol­ugrás. valamint gránátdobás szere­pel a versenyszámok között, így a résztvevők egyben a „Fesztiválvirá­gért“ verseny egyes követelményeit is teljesítik. Ezen kívül rendezünk még röplabda-bajnokságot, kerékpár- és turisztikai versenyt. — Alapszervezeteinket támogatjuk a köztevékenység terén vállalt köte­lezettségeik teljesítésében is. Ifjúsá­gi munkanapokat szervezünk a város szélén épülő pionírkikötő építésénél, s megkezdjük az ifjúsági tó kiépíté­sét is. ® Az ifjúsági szervezetek munká­jának szerves része a kulturális te­vékenység is. E téren milyen akció­kat terveznek? — Sajnos a kulturális tevékenység alapszervezeteink elég gyenge pont­ja. Remélem, a VIT előtti aktivitás ennek fellendítésében is segíteni fog, s kezdeményezésünk — a városi fesztivál rendezése, amelyen alapszer­vezeteink zenekarai, tánc- és eszt- rádcsoportjai, színjátszói stb. mérik majd össze tudásukat — eredményes lesz. Hogy ezek a tervek meg is való­suljanak, arra kezességképpen a SZISZ városi bizottságának ez évi akcióit hozzuk fel, amelyek közül a legjelentősebb a rendszeresen meg­tartott teadélutánok, az asztalitenisz- és minifuttball-bajnokság, a jól mű­ködő, csaknem 80 tagot számláló kö­zépiskolás klub, a nőnapon a ková- covói (kovácspataki) szociális ott­honban tett látogatás, ahol a fiata­lok vidám műsorral és virágcsokrok­kal köszöntötték az öregeket stb. Eredményes munkájuk titka, hogy helyzetüket mindig reálisan felmérik és értékelik. Amikor a hiányosságok­ról, problémákról érdeklődöm, Bar- tha Béla akkor is gondolkodás nélkül válaszol, ami azt jelenti, hogy szá­mon tartják ezeket is, s foglalkoznak velük. — Még mindig kevés az ifjúsági klub, s sajnos még mindig aránylag kevés fiatal érdeklődik a különböző ifjúsági vetélkedők és versenyek iránt. Több alapszervezetünk csak a munka egy-egy szakaszán tűnik ki, nem elég sokrétű a tevékenység. Ezentúl különböző városi versenyek rendezésével szeretnénk elérni, hogy alapszervezetéink nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az országos ak­, ciókba is. Ezek a megoldandó prob­lémák — mondja, s remélem, hogy a VIT előtti aktivitás itt is a segít­ségünkre lesz. EGRI FERENC SZISZ h íradó A bratislavai G. Di­mitrov Vegyi Üzemek SZISZ-tagjai a X. ifjúsá­gi és diákfesztivál tisz­teletére 5000 brigádórát dolgoznak le az üzembe érkező vagonok ki- és berakodásánál, valamint munkakörnyezetük szépí­tésénél. A ZENIT mozga­lom keretében megren­dezik a hegesztők, a la­katosok és a vegyész- technikusok üzemi ver­senyét, amelybe az ösz- szes üzemi alapszervezet és 25 ifjúsági kollektíva kapcsolódik be. Ötven SZISZ-tag ad önkéntesen vért. Tíz SZISZ-tagot ké­szítenek elő a pártba va­ló felvételre. A szolida­ritási alapra 8000 koro­nát adományoztak. A kö­zeljövőben beszélgetése­ket rendeznek a világif júsági találkozók jelen­tőségéről és történetéről. Megerősítik és elmélyí­tik baráti kapcsolataikat más ifjúsági szervezetek­kel. Ezeket a kötelezett­ségvállalásokat 17 SZ1SZ- alapszervezet 1200 fiatal­ja valósította és valósít­ja meg. A VI tipr t é net é b of • A VI történetéből f A VIT történetéből LEGYEN EZ A VILÁG A BARÁTSÁG, MEGÉRTÉS ÉS BÉKE VIlACA A harmadik VIT színhelyéül Berlint választotta a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség. A fesztivál megrendezése ebben a városban, amelyet akkor még frontvárosnak neveztek, nem kis fel­adatot jelentett. A nyugati reakciós kö­rök mindent megtettek, hogy a ber­lini VIT ne sikerüljön. A kommunista- ellenes hisztéria abban is megnyilvá­nult hogy számos kapitalista ország nem adott kiutazási engedélyt a fia­taloknak. Maga a pápa is figyelmez­tette a katolikus fiatalokat, hogy ne utazzanak a VIT-re. A francia kormány megtiltotta, hogy a VIT küldötteit az államvasutak szállítsák. Az angol kor­mány a hajóforgalomból zárta ki a VIT küldötteit. Nyugat-Európa számos repülőterén olyan intézkedéseket fo­ganatosítottak, amelyekkel meg akar­ták hiúsítani, hogy a fiatalok Berlinbe utazhassanak. Hogy ez nem sikerült nekik, az nem rajtuk múlott, hanem a fiatalok elszántságán és találékonysá­gán. Száznégy ország küldöttei gyűl­tek össze Berlinben, hogy kétmillió német fiatallal együtt hitet tegyenek a barátság és béke mellett. A nyugatnémet hatóságok erőszak­kal és fenyegetésekkel igyekeztek visz- szatartani a fiatalokat a fesztiválról. Megtagadták az útlevelek kiadását, megerősítették a határőrizetet, Auszt­riában 'pedig az amerikai megszálló hadsereg vette körül a VIT-küldötte- ket szállító vonatokat. A fiatalok le­leményességét a következő megtörtént eset bizonyítja a legjobban. A nyugat­német VIT küldöttek egy csoportja úgy járt túl a hatóságok eszén, hogy a Ke­leti-tenger egyik fürdőhelyére utazott az NDK határának közvetlen közelébe. Itt ruháikat és cipőiket elrejtve für­deni mentek. A parti őrség figyel­meztette őket, ne kíséreljék meg az NDK határának megközelítését. A fi­atalok arra hivatkoztak, hogy „hova mennének ruha és cipő nélkül?“ Űk nem politizálnak, csak fürdeni akar­nak!“ Beúsztak egy jó darabon a ten- ■ gerbe, aztán hirtelen fordulatot véve, átúsztak az NDK Telségvizeire. A par­ton az NDK ifjúsági szervezete az FDJ tagjai ruhával, cipővel várták őket, s együtt nevettek a nyugatnémet őrség bosszankodásán . .. A francia fiatalokat nagyszámú kül­döttség akarta képviselni a III. VIT- en. Az indulás előtt azonban a francia vasút megtagadta tőlük a megrendelt különvonatokat. A Csehszlovák Állam­vasutak két szerelvényt akart a fran­cia delegációért küldeni, de ezeket nem engedték be Franciaországba. A francia fiatalok azonban a Báthory nevű lengyel hajó fedélzetén mégis el­jutottak a VIT országába. A berlini fesztiválon senki sem ka­pott olyan sok virágot, mint Raymonde Dien. Ö volt a III. VIT csillaga. Neve 1950-ben rö.ppent szét a világban, ami­kor Franciaországtól sok ezer kilomé- torre keletre Indokínában negyedik esztendeje folyt a szennyes háború. A francia fiatalok tízezreit hajózták be, és szállították az indokínai dzsungel­háborúba. A franciák százezrei tünte­téseken, gyűléseken emeltek szót a Vietnamban folyó népirtás befejez dsé- ért. A tiltakozásuk azonban süket fü­lekre talált a párizsi kormánynál. S ekkor határozta el Raymonde Dien., hogy a tiltakozás szavát tettre for­dítja. Tudomására jutott, hogy városukon áthalad egv lőszertszállító vasúti sze­relvény. Egy nőcsoporttal az állomás­ra ment, és a szállítás leállítását kö­vetelték. A hatóságok ezt perszo ke­reken elutasították. A lányok és fiatal asszonyok csoportja éppen az állomá­son tartózkodott, amikor feltűnt a kö­zelgő katonai szerelvény. Rayvnunde Dien a sínekre rohant, és a Közelgő mozdony elé vetette magát. A mozdony veszett sípolásba kez­dett, fékjei csikorogtak, a j. időrök pedig megpróbáltak útjából elrántani a bátor leányt. Raymonde Dient letar­tóztatták és börtönbe zf rták. „Nem t lettem mást“ — mondta a r.adőrbírónal Vakmerő tettével ugyan nem állította meg a szennyes háború gépezetét, de a lőszert szállító vonat megállításával százezreket ébresz*ett rá a cselekvés szükségességér . . . 1951.- augusztus 5-én délután egy órakor a berlini Walter Ulbric' t Sta­dionban nyitotta mag Enrico Bur’ i- guer, a DIVSZK akkori elnöke a III. VIT-et. A vendéglátó ország nevében az NDK felejthetetlen első elnöke Wilhelm Pieck üdvözölte a 104 r^szág fiataljait. A 111. VIT-alapgondolatát ta­lán legjobban Joliot Curie Nobel-díja atomtudós fejezte ki: ,Az a világ amelyben élni, szeretni és ne^etm akartok, a barátság, megértés é bék~ világa kell, hogy legyen Felszálltak benneteket, hogy minden erőtökkel a békéért harcoló emberek mellé állja­tok, és küzdjetek azért, hogy ^7 öt nagyhatalom olyan egyezménvt kös­sön, amely megakadályozza e»' íiabb szörnyű világháború kitörését“ SZIGETI GYÖRGY Szov/et és latin amerikai fiatalok vídam találkuiOju ut Wöl-ben, BerLinoen megrendezett III. Világi}júsági Találkozón. pArytagjclölt Dana Richnavská, a Bratislavai Március 8. Üzem dolgozója 1971 óta párttagjelölt. Egy kilenctagú szocialista niunkabrigád vezetője, mely tavaly elnyerte a SZISZ I. kongresszusa címet, ez év márciusában pedig a szocialista munkabrigádok ezüst ér­demrendjét. Dana szorgalmasan dolgozik, ezt bizonyítja az is, bogy a legutóbbi . *- értékelésnél a „Legjobb dolgozó“ kitüntetést kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom