Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-26 / 150. szám, kedd

HARMINCKÉT NEVEM VOLT _______________(magyar) A H arminckét nevem volt című magyar film forgatásán készült felvét él. Előtérben Huszti Péter, a film főszerepében A szocialista művészet szá mára hatalmas lehetőségeket tartogat a munkásmozgalom története, az antifasiszta ellen­állás egy-egy fejezete. Jól tudja ezt Keleti Márton rendező és Maár Gyula forgatókönyvírfi is. amikor filmet készítettek Ság- vári Endréről, a magyar mun kásmozgalom fiatalon mártír­halált halt harcosáról. A Hollós Ervin könyve alapján forgatott alkotás érdekes szemszögből láttatja Ságvári Endrét; az al kotók arra törekedtek, hogy emberközelbe hozzák Ságvárit, bemutassák a tűzharc előznie nyeit, a halálát megelőző napo­kat, órákat. Az alkotóknak si került megragadniok Ságvári emberi nagyságát, hitelesen, egyszerűen, emberien ábrázol­ták ezt a csendes, szemüveges fiatalembert, nyomon követték kommunista életútját egy anti­fasiszta akció megszervezésétől egészen a csendőrökkel vívott tűzharcig, melyben elesett (1Í144. július 27-én). A film pontos időrendben, a cselekményt izgalmasan, fordu­latosai! pergetve, az érdeklő­dést lankadatlanul tartva adja elő a fiatal kommunista törté­netét. Meggyőzően ábrázolja a harcoló fiút, egy lányhoz fű­ződő barátságát, a nyomozók előli bujkálását, a rettegést-re ménykedést, az illegális talál­kozókat. A harcos életet a mai nézőhöz szólva mondja el, ér­zékelteti a fiatalember elszánt­ságát és forradalmi magatartá­sát. Az, hogy a filmben Ságvári Endre alakja valóban ilyen meggyőző, nem csekély mérték­ben Huszti Péter érdeme, aki teljesen azonosult a szereppel. Alakítása méltó a fiatal kom­munista hősiességéhez. Kiváló teljesítményt nyújtott még a filmben Latinovits Zoltán, Bod- nár Erika, Törőcsik Mari, fíe- senyei Ferenc, Pécsi Sándor. A Szovjetunió műtermeiben már számtalan film készült, melyek a polgárháború idejét, vagy egy-egy mozzanatát jele­nítették meg filmvásznon. Az utóbbi években az alkotók azon­ban kerülik a hagyományos áb­rázolásmódot, a háború rend­szerint csak a film keretét ad­ja, s arra törekszik, hogy a kö­zönség számára Izgalmas ka­landfilmet hozzanak létre. A műfaj kellékeit az eszmei mon­danivalóval ötvözve, plasztiku­san ábrázolják a történteket. A háborús kalandfilmek sorába tartozik A titokzatos szerzetes című film is, melynek rendkl viil fordulatos a cselekménye Arkagyij Kulcatij rendező n>' izgalmas történetet váratlan és szinte meghökkentő fordulatok­kal és jelenetekkel tűzdelte te­le. A cselekmény tulajdonkép­pen egy kolostorban játszódik; itt csapnak össze a vörösgár­disták a fehérekkel. Az alkotók mindvégig hívek maradtak a kalandfilm műfaji sajátosságaihoz, az alkotásban a hangsúlyt ezért magára a cselekményre, illetve a lendü­letes bonyolításra helyezték. Minden fiatal életében eljön a nap, amikor válaszútra kerül, döntenie kell jövőjéről, pályá­járól, egyszóval életútjáról. Ilyen dilemma előtt áll A nyári fa című amerikai film hőse is, aki ugyan még nem döntötte el, milyen hivatást választ, mi szeretne lenni, azt azonban tudja, mit nem akar tenni — nem hajlandó az amerikai ka­tonai alakulatok oldalán Viet­namban harcolni. Anthony Newley rendező filmje három évvel ezelőtt ké­szült, abban az időben, amikor az amerikaiak fokozták harci tevékenységüket a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban. A film ugyan amerikai, de nem hollywoodi termék, tehát merő­ben eltér az álomvilág szuper- produkcióitól. Az alkotás bár nyíltan nem kritizálja az ame­rikaiak vietnami háborúját, de a fiatal hős magatartásán, élet- felfogásán keresztül elénk tár­ja az amerikai fiatalság állás- foglalását, miszerint értelmet­lennek tartják a háborút s azt, hogy ártatlan nép ellen har­coljanak. A film általános mon­danivalója ezáltal időszerűvé válik és mélyebb összefüggése­ket nyer. A rendező egységes formába öntötte gondolatait, s rokonszenvesen „tálalja“ a mon­danivalót, beleértve a nemze déki problémákat is. A főbb szerepeket kevésbé ismert szí­nészekre bízta; Michael Douglas (a híres Kirk Douglas sztár fia) és Brenda Vaccaro azon­ban fiatalos lelkesedéssel ala­kítják szerepüket. ij m — AZ 1MCHEBÄ ’73 TUDOMÁNYOS HÁTTERE Michael Douglas játssza A nyári fa című amerikai film főszerepei (a képen középen látható) Bratislavában június 23-án megnyitotta kapuit az Incheba ’73 nevet viselő V. nemzetközi vegyi­pari vásár. Ezen, a KGST tagállamainak és a szocialista gazdasági integráció szempontjából egyaránt jelentős vegyipari seregszemlén, amely egyúttal húsz kiállító ország termékeinek össze­hasonlítására és széles körű kereskedelmi kap­csolatok felvételére is alkalmat nyújt, a nagy- közönség is megismerkedhet a petrokémia dia dalútjával, az agrokémia „csodaszereivel“, a ve­gyipar sokoldalú szerepével mindennapi életünk ben. írásunkban mindenütt arra törekszünk, hogy tájékoztassuk olvasóinkat: milyen szempontok szerint értékeljék a kiállított vegyipari alapa­nyagokat, késztermékeket, készülékeket, mérő­műszereket. A petrokémia diadalútja A XX. század nagy ipari szerkezet-átalakulá­sa sok látványos újdonsággal, eredménnyel káp­ráztatta el a világot. Más iparágakhoz hasonló­an a vegyiparban is végbement ez a mélyreható átalakulás — csak éppen kevés kivételtől el­tekintve nem volt túlságosan látványos. Az ered­ményekből jobbára csak a szakemberek előtt bontakozik ki a rohamléptű fejlődés. Az a nagy horderejű változás azonban, amely­nek következményeként az ásványolaj lépett elő a vegyipar elsődleges alapanyagbázisává, már joggal tarthat számot nemcsak a szakembe­rek érdeklődésére. Valóban, a napilapok, folyó­iratok hasábjain mostanában egyre gyakrabban találkozunk a petrokémia szóval, amelyről túl­zás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek egyik „legdivatosabb“ ipari szakkifejezése. Mit jelent ez a szó? A kőolaj görög elnevezé­séből, a petróleumból és a kémia szóból szár­mazik, s így a kőolaj vegyi feldolgozására utal. Csak madártávlatból kaphat a laikus képet arról, milyen sokfajta vegyipari alapanyag és termék állítható elő ásványolajból és földgázból. Tndni kell, hogy a petrokémiai eljárások lénye­gesen olcsóbbak azoknál' a módszereknél, ame­lyekkel régebben e vegyipari termékeket előál­lították. Természetesen ha az ásványolajat vagy földgázt csak bizonyos termék előállítása cél­jából dolgoznák fel, az eljárás drága lenne, az előállított termék nem lenne versenyképes. Ez az oka annak, hogy a petrokémiai ipar nemcsak egyszerűen helyettesíti a klasszikus szénkémiát, hanem sokkal szélesebb területet ölel fel nála. Eljárásai is egyre fejlődnek. Az agrokémia „csodaszerei" Vegyész-szemmel nézve a mezőgazdaság lénye gében nagyszabású kémiai átalakító tevékenység, amelynek során a levegő kimeríthetetlen szén­dioxid-készletéből, vízből és a talaj szervetlen sóiból életet jelentő táplálékaink liszt, cukor, hús, tej, tojás, zsír, zöldségfélék és gyümölcsök), italaink (gyümölcsszörpök, bor, sör stb.), ruház­kodásunk legfontosabb anyagai (gyapot, lenrost, gyapjú, bőr), és még ki tudná felsorolni, hány­féle nélkülözhetetlen cikk készül. Ennek a nagy szintézisnek legfontosabb előfel­tétele és katalizátora a zöld növények szerve­zete, ennek is zöld festékanyaga: a klorofill. A hozzá szükséges energia nem is földi hanem kozmikus eredetű, a Nap sugárzó energiája. Ellentétben a növények felépítő tevékenysé­gével, az ember, az állatok és a mikroorganiz­musok szervezete főként lebontó, legfeljebb áta­lakító tevékenységet folytat. Az állati eredetű termékek is végső fokon mind növényi eredetű szerves anyagokból jönnek létre. Ilyen szemszögből vizsgálva a kérdést, egé­szen természetesnek látszik, hogy a nagy ké­miai folyamatba vegyi eljárásokkal, vegyianya­gok alkalmazásával lehet a legeredményesebben beavatkozni. Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie, amíg az emberiség rájött arra, hogy foszforon kívül fő ként a nitrogént és a káliumot is pótolni kell a talajnak. Még újabb „felfedezés“ a nyomele­mek szerepének leleplezése. A növények mikro­elemekkel való trágyázása eredményeként ugya­nis nemcsak a termés mennyisége növekszik, hanem javul a növényi termékek minősége is. Sok betegséggel szemben is ellenállóvá teszik a mikroelemek a növényeket. Egyes mikroele­mek fokozzák a növények szárazságtűrő-képes­ségét, hő- és hidegállóságát is. Megállapították, hogy a mikroelemeknek nagy szerepük van a növények fejlődésének meggyorsításában, a meg- termókenyülési és gyümölcsfejlődósi folyamatok­ban, a szénhidrátok szintézisében és szállításá­ban, a foszfor, nitrogén és más anyagok átala­kulásaiban is. A mikroelemek hatására fokozó­dik a talajban élő hasznos, mikroszkopikus szer­vezetek élettevékenysége is, ezáltal jelentősen fokozódik a talaj tevékenysége: tápanyagfeltáró­képessége. Vegyihábcrú a kártevők ellen A szántóföldi és a kertészeti termesztésnek különféle nem kívánatos haszonlesői vannak, fő­ként a rovarkártevők és a különböző betegsége­ket okozó gombák, amelyek évente átlag a ter­més 20 %-át is megsemmisítik. Ugyanennyire tehető a gyomnövények kártétele is. Érthető te­hát, hogy a mezőgazdaságnak már régi törek­vése a termesztett növények védelme. A mező- gazdaság kemizálásának — a műtrágyázás mel­lett — ezen a téren van a legnagyobb lehető­sége. Mindjárt meg kell azonban jegyeznünk, hogy a növényvédelmen nem csupán vegyszeres vé­dekezést értünk. A növényvédelem nemcsak per­metezést jelent, hanem sok egyéb, agrotech­nikai, növényápolási, erőművi védekezési mód­szert is. A különféle hasznos rovarok és éne­kes madarak is segítségünkre vannak a szán­tóföldre és a gyümölcsösbe betolakodó kárte­vők elleni küzdelmünkben. A vegyszeres véde­kezés közben ezekre is figyelemmel kell lennünk, mert hasznosságuk egyáltalán nem elhanyagol­ható. Legtöbbet fejlődött a rovarkartevők elleni vegyszeres védekezés az utóbbi időben. A ro­varölő szerek között első helyen kell említe nünk az ún. kontakt idegmérgeket, amelyek éppúgy foganatosították a kártevő rovarok irtá­sát, mint a penicillin a gyógyítást. A mezőgazdaságnak talán legrégebbi és a leg­több munkát igénylő problémája a gyomnövé­nyek elleni védekezés. A gyomok nem csupán a víz- és tápanyagfelvétel tekintetében jelente­nek komoly versengést haszonnövényeinknek, hanem — amint az újabb kutatások megállapí­tották — gyökereik gyakran olyan, antibioti­kumként ható anyagot fejlesztenek, amely hát­ráltatja a többi növény fejlődését. A gyomok eltávolítása a gyomlálástól a traktorvontatású kultivátorok használatáig sokat fejlődött, de az ember az egyik mechanikus eszközről és mun­kamódról csupán egy másikra tért át. A sok, költséges munka elkerülése érdekében már régen megpróbálták a gyomnövényeket kiégetéssel, vagy kémiai anyagok permetezésével elpusztíta­ni. Azzal, milyen új kapálást pótló vegyszereket kínál a modern vegyipar, a látogató az INCHE­BA ’73 vásáron ismerkedhet meg. így folytathatnánk azoknak a vegyipari szak­területeknek az ismertetését, amelyek helyet kaptak az idei nagy bratislavai vegyipari se­regszemlén. Mert mind a műszálaknak, festé­keknek, robbanóanyagoknak, mind a gyógyszeri­pari alapanyagoknak, kozmetikai készítmények­nek, mosó- és tisztítószereknek stb. igen mély­reható tudományos vonatkozásai vannak. Ugyanez vonatkozik a mérő-, szabályozó-, el­lenőrző, laboratóriumi és számítástechnikai ké­szülékekre és berendezésekre, amelyek nélkül a modern vegyipar akcióképtelen lenne. Bajosan boldogulna az építőipar, a textilgyártás és szá­mos további iparág is a vegyipar tudományosan megalapozott segítsége nélkül. A LAKAS - AMÍG NYARALUNK A nyári szabadságot sokan töltik otthonuktól távol: üdülőben, táborban, külföldön, vidéken rokonnál. Utazás elölt a család valamennyi tag ja arra gondol, hogy mint csomagoljon be. A „mit vigyünk még magunkkal“ kérdése körüli viták közben sokan megfeledkeznek arról, hogy mit hogyan hagyjanak a lakásban távollétük alatt. Ha ezt elfelejtik, a pihenés nyugalmát s szorongás váltja fel. Az ilyen kérdések: Nem maradt égve a villany? Nem töri-e be a vihar az ablakokat? Kikapcsoltam e a hűtőszekrényt? faj, mi lesz a pálmákkal vagy akváriumunk dísz­halaival? — alaposan megzavarhatják a nyara lást. Jótanács: Vegyük elejét a nyugtalanságnak azzal, hogy utazás előtt tegyünk mindent rend be a lakásban. A gázt a gáztűzhelynél levő csapon kívül a gázóra melletti főcsapnál is zárjuk el. Ezzel megakadályozzuk az esetleges szivárgást. A vil lanyégők, kapcsolók ellenőrzése helyett áramta- lanítsuk az egész lakást: csapjuk le az árammé­rőn levő automatát. Ez lehetetlenné teszi, hogy valamelyik izzó vagy áramfogyasztó „égve" ma­radjon. Még egy, az elektromossággal kapcsolatos ta­nács: A rádió, a televízió, a hűtőgép és főleg a TV-tetőantenna csatlakozó dugóit húzzuk ki. Ezzel megakadályozzuk, hogy a villámcsapás esetleg kárt okozzon a készülékekben. Arra is vigyázzunk, hogy a szobanövények se érezzék meg távollétünket. Nem könnyű „helyet test“ találni, aki vállalná az öntözést, de ez nem is szükséges. Vásároljunk 2—3 méter vékony lámpabelet Jde megfelel e célra vastagabb pa mulszál vagy szövetcsík is). Egy vödröt vagy mosófazekat vízzel megtöltve helyezzünk a vi­rág-cserepek mellé. Vágjunk olyan hosszú lám- pabéldarabot (pamut- vagy szövet csíkot /, hogy egyik vége a víztartály aljáig érjen, a másik vége pedig a cserépbe. Így a virágok egyenlete­sen öntözik magukat. Elutazás előtt gondosan vizsgáljuk át élelmi­szerkészletünket is. A könnyen romlandókat fo­gyasszuk el vagy vigyük magunkkal, s az étel­maradékot, hulladékot dobjuk ki. Biztosítsuk az éléskamra szellőzését is, mert melegben minden könnyebben romlik. Műszaki vonatkozású jótanács az is, hogy az ablakokat és az erkély ajtókat jól zárjuk be, s ha jön a vihar így nem okozhat majd kárt. A redőnyt, illetve rolót engedjük le, ha nincs, a függönyt húzzuk el, a bútorokat pedig takar­juk le rossz ruhadarabbal vagy újságpapírral, mert az erős napfény kárt tehet a függönyökben és a bútorokban. Ahol van, ott az akváriumban levő halakról $e feledkezzünk meg. Gondoskodjunk a halak etetéséről és az akvárium folyamatos szellőzé séről is. Végül még egy tanács: a lakáskulcs egyik példányát tegyük borítékba és adjuk át a ház- felügyelőnek (vagy szomszédnakj, hogy tűz, gáz ömlés vagy csőrepedés esetén be tudjanak men ni a veszély elhárítására. (djj 1973. VI. 26. 6 0 1 FILMEK A TITOKZATOS SZERZETES ____________________(szovjet) A NYÄRi ŕrt (amerikai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom