Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-25 / 149. szám, hétfő
A KONGRESSZUSI HATÁROZATOK TELJESÍTÉSE NYOMÄBAN Fokozzuk a dolgozókról való gondoskodást Szocialista társadalmunk erőfeszítéseinek egyik ' legfontosabb részét képezi a dolgozó emberről valő sokoldalú gondoskodás, hiszen csakis így tudjuk biztosítani a javak állandó gyarapítását. Más szóval: a társadalom csak annyit oszthat szét, amennyit kitermel, létrehoz. Szociálpolitikánk számos, mindannyiunk által élvezett vívmánya a legfejlettebb országok közé sorolja hazánkat. Említsük csak meg a szocialista országok között is ritkaságszámba menő ötnapos munkahetet, állampolgáraink beteg- és szociális biztosítását, a dolgozók üdülési lehetőségeit stb. A CSKP XIV. kongresszusának határozatai feladatul adták az állami szerveknek, hogy fokozzák a dolgozókról való gondoskodást, tegyék kulturáltabbá munkakörülményeiket, mozdítsák elő a kezdeményezés kibontakoztatását, egyszóval: mindent vessenek alá a javakat előállító ember munkájának megkönnyítésére. Ki miért felelős? Az említett kongresszusi határozat részletes kidolgozása megkövetelt egy átfogó felmérést az ország legjelentősebb ipari és mezőgazdasági létesítményeiben, hogy a kormányszervek döntést hozhassanak a fogyatékosságok felszámolására és az újabb feladatok kitűzésére. A szövetségi kormány ez év tavaszán határozatban fogadta el a szervezetek (munkaadók) fő feladatainak elveit a dolgozókról való gondoskodásról. Ez többek között leszögezi a munkaadók és a dolgozók kölcsönös jogait és kötelességeit, amelyeket a Munkatörvénykönyv is részletesen tárgyal. Ezenfelül kijelöli azokat a feladatokat, amelyek a szak- szervezetekre hárulnak a munka hatékonyabb, biztonságosabb és az eddiginél kulturáltabb körülmények közötti elvégzésének biztosításában. Az SZSZK kormánya ennek a határozatnak a jegyében vitatta meg és fogadta el a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium jelentését a dolgozókról való gondoskodás jelenlegi helyzetéről. A kérdéskomplexum tartalmilag három fő részre oszlik: a munkafeltételek, az életkörülmények és a dolgozók szocialista szellemben történő nevelése szakaszára. Átgondolt intézkedésekre van szükség A jelentés bírálóan állapítja meg, hogy számos szervezet minden alaposabb felmérés és elemzés nélkül gazdálkodik a szociális Igények kielégítésére fordított összeggel, hiányzik a dolgozókról való átgondolt gondoskodás. Különösen a kisebb, gazdaságilag gyengébb üzemek és termelőegységek a szociális alap egy részét is termeléseszközök beruházására fordítják, s ezáltal háttérbe szorulnak a dolgozók részére építendő szociális és higiéniai berendezések. Egy legújabb szlovákiai felmérés adatai pl. azt bizonyítják, hogy a megkérdezett 2200 dolgozó közül 55 százalék elégedetlenségét nyilvánította ki a munka utáni tisztálkodás lehetőségeivel. Ugyanez a felmérés azt is kimutatja, hogy a dolgozók 30 százalékának nincs módja zuhanyozásra a műszak befejezése után, jóllehet a munka jellegénél fogva erre szükségük volna, mivel vegyipari és gépipari dolgozókról van szó. Ennél jóval kirívóbb a helyzet a mezőgazdasági üzemeknél, ahol a munka utáni tisztálkodási lehetőségek sok helyütt minimálisak. Kedvezőbb képet mutat a dolgozók egészségügyi ellátása. Az 1960—70-es években 25 százalékkal emelkedett az üzemi orvosok száma, s országos méretben az orvosok 12 százaléka közvetlenül az üzemekben, a gyárakban gondoskodik a dolgozók egészségéről. Számos intézkedés gondol ezenkívül a dolgozók megelőző egészségvédelmére, a betegség miatt kihagyott óraszámok állandó és fokozatos csökkentésére. Továbbra is nagy feladat hárul a dolgozók pihenését, üdültetését szolgáló határozatok, rendeletek, megtartásáért felelős szervekre, elsősorban a szakszervezetekre. A szakszervezeti üdülést jelenleg csak a dolgozók és családtagjaik 6 százaléka élvezi, az üzemi üdülés különböző formáit már ennél jóval többen, mintegy 10 százalék. A megnövekedett szabad idő kellemes és kulturált eltöltése érdekében fokozni kell az üzemek és a szakszervezetek erőfeszítéseit újabb üdülőközpontok és más pihenési lehetőségek biztosítására, a dolgozóknak nyújtott kedvezmények arányos elosztására. Az üzemi étkezés messze lemarad a követelményektől A dolgozók munkateljesítményének és elégedettségének egyik igen fontos tényezője a műszak idején szükséges táplálkozás biztosítása. Ennek feltétele az üzemi étkezés. Sajnos, Csehszlovákia ezen a téren a KGST-államok és a fejlett kapitalista államok közül egyaránt az utolsó helyek egyikét foglalja el. Országos méretben az alkalmazottak 18, Szlovákiában pedig csak 12 százaléka étkezik üzemi konyhán. Ismét a már korábban idézett felmérés adataira hivatkozva a megkérdezett dolgozók 53 százaléka elégedetlen az ételek minőségével, 45 százaléka pedig az üzemi étkezdék kulturáltságával. A jelentés felsorolja ennek a tarthatatlan állapotnak a főbb okait Is. A legfontosabb az, hogy 1964-ben a szervezetek megvonták a főételre eső 1,10 BEFEJEZŐDTEK A JÓKAI-NAPOK (Folytatás az 1. oldalról) nek helyettese többek között ezeket mondta: — Az elmúlt 10 esztendő alatt az országos Jókái-napok rendezvénye a csehszlovákiai magyarok kulturális seregszemléje lett, amelyen legjobb színjátszó csoportjaink, vers- és prózamondóink, ifjú alkotó művészeink számolnak be kultúránk színvonaláról, fiataljaink szellemi emelkedéséről. A seregszemle véget ért, elérkeztünk az országos Jókai-napok záró ünnepéhez, de az élet célja nem a záróünnep, hanem a makacs, a konok, a szép szorgalommal épülő, gyarapodó továbbélés, a létező szellemi javak gyarapítása, a megkezdett hagyományok méltó ötvözése, a felvázolt utak biztosabb művészi céltudatosabb folytatása. Az ember méltó küldetése a földön, hogy örököljön és tovább adjon. Átadja az apák örökségét a messzi utódoknak, hajdani hagyatékokat az utánunk jövő századoknak ... Lelkesedésből és jóindulatból indultunk el, megidézve tíz évvel ezelőtti önmagunkat, ma már nena félünk szembenézni a valósággal és a jövővel. Mi azt is tudjuk, hogy nemcsak a múlt emlékeiből, hanem a jövő felelősségétől is erősbödünk, ezért a szellemóriásnak kijáró alázattal, de a szellemóriás tanításait megillető, köteles önérzettel állunk itt immár tizedszer... Ha majd egy esztendő múlva újra tisztelgünk színjátszók, szavalok, prózamondók, írók éfe olvasók, újra emlékezni fogunk és ajkunkon újra felcsendül majd a fogadalom. A serdülő fiúkért és lányokért, hogy kacagjanak, daloljanak, játsszanak, hogy csordultig hörpintsék borukat és az életet. Így akarunk kialakítani olyan világot, amely minden népek, minden színű arc számára szolgál, hogy támadjon végre szabad, boldog, félelem nélküli ivadék, igazságért, szabadságért lángoló nemzedék, és dobogjon szívében a kultúra óhatatlan szeretető, az enyhet adó, szellemi szépség és a mindent legyőző erő és akarat. A jubileumi Jókai-napok mind az együttesek színvonalát, mind a közönség érdeklődését tekintve megfelelt a várakozásnak és sikeresnek bizonyult. w korona hozzájárulást, továbbá emelkedtek az alapélelmiszerek árai és ezáltal csökkent az ételek mennyisége és minősége is. A dolgozók megfelelő táplálkozásának nemcsak a munkatermelékenység szempontjából, hanem egészségi szempontból is igen nagy a jelentősége. Ezért a kormány szigorú intézkedéseket foganatosít különösen a nagyobb üzemek és gyárak dolgozóinak rendszeres üzemi étkeztetésére. Itt főleg a szakszervezeti szervekre hárul nagy feladat, hiszen a dolgozók érdekeinek védelme nemcsak joguk de kötelességük is. A szakmai továbbképzés és nevelés kérdései A szocialista társadalom érdeke természetesen nem merülhet ki abban, hogy beéri a munkaerő egyszerű újratermelésével. A tudományos-műszaki forradalom végrehajtása, a szocialista gazdasági integráció elmélyülése mind több szakmai ismeret elsajátítását teszi szükségessé, mert csak így tudunk korszerűbb és fejlettebb termékeket előállítani. A megnövekedett igények azonban mind nagyobb szakmai ismeretekkel rendelkező munkást, technikust igényelnek. Ezért az illetékes párt- és állami szervek már kidolgozták a vezető káderek politikai és szakmai továbbképzésének elveit, ami természetesen magával vonja az alsóbb fokú továbbképzést is. Végül, de nem utolsósorban érinteni kell a dolgozók általános nevelési kérdéseit, ami szintén hozzájárul a feladatok teljesítéséhez. Itt főleg a politikai és a társadalmi szervezetekre hárul nagy feladat, hogy elősegítsék a dolgozók nevelését a szocialista életmódra és a társadalmi felelősségérzetre. Gondolunk pl. az egészséges munkaszellem, a kollektív kapcsolatok, a munkafegyelem és a szocialista emberhez méltó társadalmi és családi élet kialakításának ezernyi módjára. A teljesség igénye nélkül próbáltuk vázolni a kormány által elfogadott határozatok néhány fontosabb pontját. Ez is mutatja, milyen sokrétű és igényes munkát jelent a pártkongresz- szus határozatában kitűzött gazdaságpolitikai feladatok tel jesítése. Ahhoz, hogy a feladatokkal sikerrel megbirkózzunk, az eddigieknél jóval több és következetesebb erőfeszítés szükséges. TÖTH GÉZA Elutazott a SZOT- küldöttség (CSTKJ — Csehszlovákiában tett látogatása után tegnap visszautazott a Magyar Népköz- társaságba a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának hivatalos küldöttsége, amelyet Gáspár Sándor, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára vezetett. A magyar SZOT-küldöttség és a csehszlovák szakszervezeti küldöttség Topofčlankyban tartotta meg befejező tárgyalását a két ország szakszervezeti szervezeteinek további együttműködéséről. Az ünnepélyes befejező találkozáson jelen volt Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára is. Békeiinnepség (ČSTK) — Szombat és vasárnap tartották meg a Handlová melletti Rematában a béke és a csehszlovák—szovjet barátság 15. jn- bileumi ünnepségét. A résztvevők szívélyesen üdvözölték a körükben megjelent Viliam Sal- g o v i č o t, az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökét, )án Štenclt, az SZNT alelnökét, valamint a többi vendéget. Viliam Šalgovič ünnepi beszédében a handlovái és környéke dolgozóinak azt az erőfeszítését és kezdeményezését méltatta, amelyet a XIV. pártkongresszus határozatainak sikeres megvalósítása érdekében fejtenek ki, valamint hangsúlyozta azokat az érdemeiket, amelyeket a CSSZSZK és a Szovjetunió barátsága és szövetsége elmélyítése körül szereztek. A kapcsolatok fejlesztése erősíti a nemzetközi békét és biztonságot (Folytatás az 1. oldalról) arra kötelezték magukat — jelentette az AP hírügynökség —, kapcsolataikat úgy rendezik, hogy elhárítsák a nukleáris háború veszélyét“. A párizsi sajtó az első oldalon adott hírt az egyezmény aláírásáról. A Combat megállapítja, hogy az aláírt megállapodások nagy száma bizonyítja, milyen előrehaladott állapotban van a két ország közti együttműködés. Az Aurure szerint Brezsnyev és Nixon atombékét írt alá, s a két államférfit e béke őrének mondja. Leonyid Brezsnyev a San Clemente-i fogadáson kijelentette, a nukleáris háború, kizárásáról kötött amerikai—szovjet egyezmény, az amerikai és a szovjet nép, valamint ai egész emberiség szempontjából rendkívül nagyjelentőségű“. A hét végén írták alá egyébként a washingtoni külügyminisztériumban a két ország légügyi együttműködését érintő megállapodást. Szovjet részről Borisz Bugajev, a polgári légiközlekedés minisztere, amerikai részről pedig Claude Brinegar közlekedésügyi miniszter írta alá a megállapodást. Ezzel egyidőben szovjet főkonzulátust nyitottak meg San Franciscóban. Egyesült Államok-beli tartózkodása során Leonyid Brezsnyev találkozott Henry Winstonnal, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának elnökével és Gus Hall-lal, a párt főtitkárával. A találkozóra a washingtoni szovjet nagykövetségen került sor szívélyes, elvtársi légkörben. Leonyid Brezsnyev elutazása előtt beszédet mondott az amerikai televízióban, s részt vett a Skylab-űrhajósok fogadásán is, mely ugyancsak a látogatás programján szerepelt. A francia főváros ma várja a szovjet vendéget. Pompidou államelnök televíziós beszédben foglalkozott Leonyid Brezsnyev látogatásával. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a megbeszélések erősítik a két ország közötti együttműködést, valamint a feszültség csökkentését Európában és az egész világon. Egyezmény a nukleáris háború elhárításáról Washington — Az alábbiakban közöljük a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nukleáris háború elhárításáról megkötött egyezményt: „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok (lent megnevezett felek), az egyetemes béke ós a nemzetközi biztonság céljaitól vezérelve, tudatában annak, hogy a nukleáris háború pusztító következményekkel járna az emberiségre nézve, abból az óhajból kiindulva, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek közepette a nukleáris háború kirobbanásának veszélye a világon mindenütt csökkenne és végső soron elhárulna, kiindulva a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és az Amerikai Egyesült Államok kölcsönös kapcsolatainak 1972. május 29-én Moszkvában aláírt alapjaiból, megerősítve, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönös kapcsolatok fejlődése nem irányul más országok és azok érdekei ellen, az alábbiakban állapodott meg: 1. CIKKELY: A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodnak abban, hogy politikájuk célja a nukleáris háború veszélyének és a nukleáris fegyver alkalmazásának kiküszöbölése. Ennek megfelelően a felek megállapodnak: olyan módon cselekszenek majd, hogy megakadályozzák az olyan helyzet kialakulását, amelyek előidézhetik kapcsolataik veszélyes kiéleződését, elkerülik a katonai konfrontációkat, hogy kizárják kettőjük között, továbbá a felek mindegyike és harmadik országok között nukleáris háború keletkezését. 2. CIKKELY: A felek megállapodnak abban, hogy az 1. cikkelynek megfelelően és az e cikkelyben megjelölt célokat teljesítve, abból indulnak ki, hogy a felek mindegyike tartózkodni fog az erőszakkal való fenyegetőzéstől, vagy az erőszaknak a másik féllel szemben, a másik fél szövetségeseivel szemben és más országokkal szemben való alkalmazásától olyan körülmények között, amelyek veszélyeztethetik a nemzetközi békét és biztonságot. A felek egyetértettek abban, hogy külpolitikájuk kialakításában és a nemzetközi kapcsolatok területén kifejtendő tevékenységükben ezek a megfontolások vezérlik majd őket. 3. CIKKELY: A felek kötelezettséget vállalnak, hogy az egymáshoz és egy harmadik országhoz fűződő kapcsolataikat olyan módon fejlesztik, hogy az megfeleljen a jelen egyezmény céljainak« 4. CIKKELY: Amennyiben a felek közötti kapcsolatok, vagy a felek bár* melyikének, harmadik országhoz fűződő kapcsolatai bármikor olyan jelleget öltenének, hogy azok magukkal vonhatják a nukleáris konfliktus kockázatát, vagy amennyiben a jelen egyezményben részt nem vevő országok közötti kapcsolatok öltenének olyan jelleget, hogy azok maguk után vonhatják a Szovjetunió és az Egyesült Ál- lamok közötti, vagy a kettő közül valamelyik és harmadik országok közötti nukleáris háború kockázatát, úgy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a jelen egyezmény tételeinek megfelelően cselekedve, haladéktalanul sürgősen konzultációt kezd a másikkal és minden erőfeszítést megtesz a kockázat elhárítására. 5. CIKKELY: A felek mindegyike tetszése szerint tájékoztathatja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, az ENSZ főtitkárát, valamint a szövetséges és más országok kormányait a jelen egyezmény 4. cikkelyének megfelelően folytatandó konzultációk menetéről és eredményeiről. 6. CIKKELY: A jelen egyezményben foglaltak semmiképpen sem érinthetik vagy gyengíthetik: a) az ENSZ alapokmányának 51. cikkelye által előirányzott egyéni vagy kollektív önvédelmi elidegeníthetetlen jogát, b az ENSZ alapokmányának tételeit, beleértve azokat, amelyek a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, vagy helyreállítására vonatkoznak, c) azokat a kötelezettségeket, amelyeket a felek bármelyike vállalt szövetségesei, vagy más országok irányában, szerződések, egyezmények és más megfelelő dokumentumok alapján. 7. CIKKELY: A jelen egyezmény nincs határidőhöz kötve. 8. CIKKELY: A jelen egyezmény aláírásának pillanatában lép hatályba. Kelt 1973. június 22-én, Washingtonban, két példányban, mindegyik példány orosz és angol nyelven, és mindkét szöveg azonos érvénnyel bír. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: L. I. BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Az Amerikai Egyesült Államok részéről: RICHARD M. NIXON, az Amerikai Egyesült Államok elnöke. ÚJ szó 1973. VI. 25.
