Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)
1973-06-24 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó
Cambronne ismét formában ,Mi moszkvaiak joggal dicsekszünk azzal, hogy városunk a világ egyik legtisztább és legjobban közművesített városa.“ Ez a mondat abban a beszámolóban hangzott el, amelyet V. Promiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott a tanács egyik nemrég megtartott ülésén. A legutóbbi évek során több mint 300 olyan gyárat és üzemet telepítettek a városon kívülre vagy korszerűsítettek, amelyek szeny- nyezték a környezetet. Több mint 4000 régi fűtésű kazán- h íat megszüntettek, s körülbelül 1500 ipari és kommunális létesítményben vezették be a gázfűtést. Sok száz ipari és közlekedési, szállítási vállalatot tisztító berendezésekkel láttak el. Moszkvában minden lakóházban van vízvezeték és gáz. A moszkvai tanács ülése mégis megállapította, hogy a jelenlegi helyzet még nem tekinthető teljesen kielégítőnek. Az ülés határozata értelmében a környezetvédelem problémáját átfogó módon, komplex feladatként kell megoldani: a városépítési rendszabályok következetes megvalósításával, a légtér, a folyók és a víztárolók tisztaságának biztosításával, a háztartási és ipari hulladékok higiénikus elszállításával, illetve megsemmisítésével, a zöldterületek állapotának javításával, a zajok és erős rezgések csökkentésével. Moszkva parkosításáért sokat tettek eddig is, de még sokat lehet tenni ezen a téren. A legutóbbi tíz év alatt a város területén 6000 hektáron, több mint 400 utcán és főútvonalon ültettek fákat és alakítottak ki zöld- sávot, 20 parkot és díszkertet, körülbelül 300 gyepeslombos teret létesítettek. Most az a teendő, hogy az elszigetelt zöld foltokat olyan egységes zöldövezetté fejlesszék, amely keresztül- kasul átszeli az egész várost. El kell érni, hogy Moszkvában minden egyes lakosra 30 négyzetméter zöldterület jusson. Ma egy lakosra átlag 360 liter víz, az ipari fogyasztást is beleszámítva több mint 650 liter víz jut naponta; ez a mennyiség a to vábbiakban 550 illetve 1000 literre fog emelkedni. Szakemberek a moszkvai vízvezeték-vizet a világ egyik legjobb minőségű, legtisztább vizének tartják, az idén pedig még tisztább és finomabb minőségű lesz az ivóvíz. A moszkvai városi tanács határozottan követelte, hogy a környezetet szennyező fővárosi gyárak és üzemek rövid határidőn belül korszerűsítsék elavult berendezéseiket, és gyorsabb ütemben szereljék fel a tisztító berendezéseket. Határozatot hozott arról, hogy 255 vállalatnál gáztisztító berendezéseket kell létesíteni, vagy korszerűsíteni kell a meglevőket, 500 vállalatnál pedig szennyvízderítő telepeket építeni. A moszkvai tanács felszólította az egészségügyi és köztisztasági szerveket, hogy fokozott szigorral ellenőrizzék a szovjet főváros levegőjének és vízgazdasáPának tisztaságát, s teljes mértékben éljenek az állam által ráiuk ruházott jop-okkal. íSZOVJETSZKIJ SZOJUZ) ÓRIÁS TiNTASÜVEG A tintásüveg, amelybe egyetlen egyszer sem mártottak tollat, a Leningrád melletti Nagy Péter palota egyik termének a dísze. Valószínű nincs párja se művészi kivitele, se mérete, sem súlya tekintetében: fél méter magas, és felemelni is csak négy ember tudja. Lét-^ rejöttét a Peterhofi Üvegcsiszológyár 1875. évi újjáépítésének és kibővítésének köszönheti; a mesterek eme esemény tiszteletére készítették zöld jáspisból, ezzel illusztrálva az új üzem kínálta lehetőségeket. Bámulatos mesterségbeli tudásról tanúskodik a talapzat elülső részén színes kövekből kirakott mozaik. Ezen örökítették meg a csiszológyár épületét, melynek termékei helyet kaptak a világ legnagyobb múzeumaiban is. A világháború éveiben a Szovjetunió távolabbi vidékére mentették ezt az óriás tintásüveget, de most újra ott látható I. Péter egykori palotájában. (SZOVJETUNIÓ) LUSTÁK OKULÁSÁRA A vizsgákon felkészületlenül megjelenő egyetemisták szív- és érrendszerében végbemenő elváltozások hasonlóak azokhoz, melyek az infarktus bekövetkezését előzik meg. Legalábbis erre a következtetésre jutottak a volgográdi orvosegyetem diákkörének fiatal kutatói, miközben társaikat megvizsgálták a vizsgaidőszakban. A rosszul felkészült hallgatók pulzusszáma 160—180 volt percenként, és az elektrokardiogram is olyan ábrát mutatott, ami aggodalomra adott okot. Az erős izgalmi állapot nemcsak a vizsgaidő alatt állt fenn, hanem még hosszú ideig utána is. Annál a hallgatónál azonban, aki a vizsgákra rendszeresen felkészül, ilyen jelenség nem tapasztalható. (SZOVJETUNIÓ] Két éve már, hogy meghalt Francios Tuvalier, aki 14 esztendőn át kiszipolyozta az egyik legszegényebb ország lakosságát, Haiti népét. Utódja az elnöki székben 21 éves fia, Jean Claude Duvalier lett, ak; azonban félhivatalosan az anyjával együtt látja el az államvezetés feladatait. A valóságban azonban az 59 esztendős öz- veg/ tartja kezében a gyeplőt. Hiszen nemhiába rebesgették Port-au-Prineeben az elmúlt hetekben is, hogy Madame Simone háziáristo- mot rendelt el csemetéjének, mert lázadozott a mama parancsai ellen. „Baby- Doc“, ahogyan a fővárosi lakosság a fiatal elnököt be- cézi-csúfolja, nagyon feldühödött, amikor az „anyacár- nő“ a fia által kinevezett bel- és hadügyminisztert, Roger Lafontant-t szélnek eresztette. Az özvegy és fia, lánya és veje jelenleg ádáz harcot vívnak a hatalomért, akárcsak valamikor a Medicik Itáliában. Hogy ki kerül ki majd győztesen ebből a harcból, az a jövő titka. A leggyengébbnek eddig maga a fiatal, nagyhasú elnök tűnik. Öt mindenekelőtt az autók és a csinos nők érdeklik, az uralkodást az erősebbeknek, az anyjának és Luckner Cambronnenak, atyja talán legbensőségesebb hívének engedte át. Cambronne, az egykori bankhivatalnok, a hírhedt „Tonton Macoutes“ terrorgárda vezetője, később hadügy- és belügyminiszter, végül „majdnem“ miniszterelnök, nagyon ügyes üzletembernek bizonyult. A nyomorúságos szigetköztársaságot a gyors válóperek paradicsomává változtatta, majd utazási irodát nyitott a házasságukba belefáradt külföldiek számára. Cápabőrből készült elegáns öltönyeit mindenütt megcsodáltatta és ügyesen kereskedett kábítószerekkel is. Az Air Haitién légiforgalmi társaság tulajdonosaként nagyban szállított vérplazmát az Egyesült Államokban megállapított „Hemo Caribbean“ cégnek abból a vérből, amit három-négy dollárért csa- poltatott le fekete honfitársaiból, hogy azt azután hatszoros áron adja el az USA- ban. Magánvagyonát ma 10 millió dollárra azaz Haiti évi költségvetésének egy- harmadára becsülik. Cambronne olyan hatalommal rendelkezett, hogy két legkomolyabb riválisát, az öreg Duvalier leányát, Marie Denise Dominique-t és annak férjét száműzette először Párizsba, majd Washingtonba. Marie Denise nem maradt sokáig távol. Szeptemberben hazalátogatott, és Cambronne csillaga homályosodni kezdett. Maga a fiatal elnök már nem volt hajlandó fogadni apja volt szuperminiszterét. Mert „Baby Doc“, aki magát időközben a „Messiás" és „Haiti népének ideálja" jelzőkkel magasztosította fel, nyilván maga szerette volna az ország hajóját vezetni, annál is inkább, mivel néhány hónap óta dr. Roger T.afontant, Haiti New York-i főkonzulja felajánlotta neki tanácsadói szolgálatát. La fontant úr ugyanis gyakori hazalátogatásai* felhasználva mindig gazdag ajándékkal lepte meg urát és pa- rancsolóját. Amikor a fiatal elnök mamája orvosi konzultációra Miami Beachbe. Floridába utazott, ifjabb Duvalier felhasználta az alkalmat és elcsapta szülei kedvencét, Cambronnet. A leégett szuperminiszter feleségével, négy gyerekével, féltucat testőrével Bogotába, Kolumbia fővárosába szökött. La- fontant abban az igyekezetében, hogy Duvaliert a nép előtt úiító és reformerként mutassa he. elsősorban felosztotta a Hemo Caribbeant és amnesztiát szerzett 132 politikai fogolynak. Ezt követően azonban túllőtt a célon. Hadjáratot indított a régi Duvalier-gárda korrupciós machinációi ellen. A Le Nouveau Monde kormánylapban súlyos vádakkal illette az elhunyt elnök csatlósait, akik „szeretőkre és luxusvillákra vadásztak és törvénytelen módon szereztek nagy vagyonokat“. Erre Madame Simoné, a fiatal elnök mamája egv hét múltán személyesen dobta ki a buzgó államférfit. Utódja az öreg Duvalier egyik bizalmasa lett. Lafontant-t azonban nem küldték számkivetésbe, börtönbe sem került. Elküldték nagykövetnek Brazíliába. A régi gárda ezt a lépést gyengeség nek nyilvánította.'bezzeg az öreg „Papa Doc“ idejében kevesebbet teketóriáztak a kegyvesztett politikusokkal És csakugyan, a Duvalier- csoportot néhány nap múlva hatalmas pofon érte: egv ellenzéki csoport elrabolta Clinton Knox amerikai nagykövetet. 70 000 dollár vál- ságdíiat, 12 politikai fogoly szabadon bocsátását és szabad eltávozást csikartak ki maguknak és szabadlábra került társaiknak. Duvalier-mama meggyőződése, hogy a család hatalmát csak egy olyan erős egyéniség mentheti meg mint Luckner Cambronne Cambronne felesébe és gver mekei időközben már visz- sza is tértek Haitiba KÁRÖRÖM ÉS SZÉGYEN London újra megkapta zaftos tavaszi botrányát. A feledés homálya még alig borított fátylat a tíz évvel ezelőtt lezajlott Projumo- ügyre, amikor a legfelsőbb körök két képviselője került negatív hősként a napilapok első oldalára. Tökéletesebb botrányt Nagy-Britanniában — ahol a viktoriánus puritanizmus nak oly mélyek a gyökerei — el sem lehet képzelni. Mert hát szex — callgirl, azaz telefonhívásra rendelhető prostituált — ősrégi nemesi sarj — kábítószerek — őfelsége minisztere — lemondás! Kell ennél több? S így a londoniak tíz évvel a Pro- fumo-ügy után újra térdig gázolhatnak egy hatalmas társadalmi és politikai botrány sűrű mocsarában. Anthony Claude Frederick Lambton, az angol arisztokrácia egyik legjellegzetesebb képviselője, 30 000 hold ura, excentrikus hazafi, a leggazdagabb vendégek házigazdája, milliárdosok cimborája ifjabb ke rában sokáig csak a pénzt szórta, később unalmában újságírónak csapott fel, aztán politizálni kezdett Éles tolla és nem utolsósorban jő kapcsolatai révén sikerült magas pozíciókba jutnia. Női körökben nagyon közkedveltnek ismerték, a férfiak viszont utálták pökhendi viselkedéséért. Ha most a farizeusok áldozata lett, azt csak annak köszönheti, mert ő maga is annyira farizeus volt. Ű volt ugyanis az, aki annak idején a legélesebben támadta és elítélte nemcsak magát Profumot, hanem az egész McMillan-kormányt. Heath jelenlegi miniszterelnök, ugyanannak a konzervatív pártnak a mai vezetője 1970-ben mégis tárcát ajánlott fel Lambtonnak az akkor alakulandó kormányban. A „nemes“, „puritán“ lord sikeres működésével azóta sem nagyon tündökölt. A Lambton-család címerében ez a jelszó áll: „Eljő a nap..." El is jött, amikor arról értesült, hogy az éjszakai szórakozásairól készült fényképfelvételekért az alvilági „műgyűjtők“ többezer fontos összegeket kérnek. A lavina még az év elején indult meg. A londoni rendőrség akkor jónak látta széles körű razzia megindítását a pornográfia terjesztése ellen. A nyomozások folyamán horogra akadt egy Humphries nevű alvilági figura üzleti naplója. Humphries több éjjeli „szórakozóhely“ tulaidonosa, volt felesége és üzlettársa, az egykori striptease-táncosnő csak több százezres kauciónak köszönheti, hogy egyelőre még nem tartóztatták le. Ez a két személy gondoskodott tehát őlordsága változatps szórakoztatásáról és tőlük erednek a szenzációs intim felvételek. Lord Lambton még felelősségre vonása előtt lemondott hadirepülésügyi magas funkciójáról. Amikor azután a botrány hullámai Lambton körül már szinte toronymagasságig emelkedtek, újabb patinás név került a bulvárlapok első oldalára, és lord Jellicoe, a botrány második főszereplője kénytelen volt Heath miniszterelnöknek bevallani: „Nagyon sajnálom, de tényleg belekeveredtem ebbe a callgirl-históriába“. Az erkölcsi botrány tehát befészkelődött a kormányba. A Lambton-ügy az állambiztonsági érdekeket fenyegette, lévén a hadügyminisztérium egyik vezető emberéről szó. Lord Jellicoe ügye már súlyos belpolitikai válságot jelentett, mert ez az 52 éve? főúr a lordok házának elnökeként a „Civil service“, azaz a közhivatalok legmagasabb funkcióját töltötte be. El kell tehát tűnnie a közéletből ennek a legelőkelőbb, a második világháború egyik legszebben dekorált főnemesének is. A farizeus Lambton ügye megbotránkozást, főleg azonban a londoniak kárörömét vonta maga után. A másik ügy szegyenérzetet váltott ki az emberekből. Az urak tehát azóta szép csendesen visszavonultak vidéki tuseulamumukba, és bizonyára jő Idő beletelik, amíg újra mutatkozhatnak Jww* londoni klubjukban. Nem valószínű, hogy követik majd hasonsorsú elődjük J. P. Profumo egykori hadügyminiszter példáját. ,Mert Profumo azóta már újra visszaszerezte a londoniak rokonszenvét. Éveken át naponta látogatta, gondozta és támogatta a hajléktalan, elszegényedett és lezüllött aggokat a legszegényebb menhelyeken. Így vezekelt bűneiért. (INTERN. HERALD TRIBUNE, DIE WELT/ f DF. R SPIEGEL, I „Baby Doc“ és ma/naia 1973. VI. 24. 20 Á FEKETE DIKTÁTOR ÖRÖKÖSEI KÖRNYEZETVÉDELEM MOSZKVÁBAN
