Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-18 / 143. szám, hétfő

ľsm 1973. VI. 13. 5 Schön érdekes nyilatkozata A szovjet labdarúgó-válogatott, amely a Chile—Peru folytatásos párviadal jobbikára vár, hogy vele oda-vissza alapoo megmérkőzzön a jövőre sorra kerülő világbajnokság tizenhatos mezőnyének «gyik helyéért. A kép jobboldalán Hurcilava, a csapatkapitány látható. Nagy ellenfélnek ígérkeznek Skócia labdarúgó-válogatottja évekig Docherty vezetésével ját­szott, de a híres szakember a Manchester Unitedhez tette át mű­ködése színhelyét, s az új szövetségi kapitány Ormond, a St. Johnstone volt menedzsere lett. Az új ember bemutatkozása nem sikerült, mert csapata a Skót Labdarúgó Szövetség 100. jubileu­mának tiszteletére Angliával mérkőzve 5:0 arányú vereséget szenvedett. A szövetség azonban ezt nem fogta föl túlzottan tra­gikusan. Szinte azon a véleményen volt, hogy a dolog a család­ban maradt. A legfontosabbnak a világbajnoki selejtezőket tart­ják, vagyis annak bizonyítását, hogy Skócia csapata az NSZK-ban sorra kerülő 1974-es VB szereplője lehessen. A jelek szerint a skót válogatott hamarosan magára talál. A legutóbb Angliától már csak 1:0 arányú vereséget szenvedett, s Ramsey így nyilatkozott a skótokról: „Tízéves működésem során Anglia együttese ezúttal mérkőzött a legjobb teljesítményt nyújtó skót együttessel. Ha megőrzi formáját, senkisem akadályozhatja meg sikerét a VB selejtezőkben.“ Persze még a szűkszavú angoloknál is szokás az ellenfelet di­csérni, hogy ezzel kiemeljük saját sikerünk jelentőségét, de Ramsey szavai így is figyelmeztetők a csehszlovák együttes ve­zetői és játékosai számára ... Skócia válogatottja június 22-én Svájc együttesének vendége Jesz, majd június 30-án Glasgowban a világbajnok Brazília csa­patát fogadja. Ormond e két találkozóra 18 játékosból álló keretet jelölt ki, amelynek tagjai, klub-illetőségüket feltüntetve a következők: Kapusok: Alistair Hunter (Celtic Glasgow), Peter McCloy (Glasgow Rangers). Szélsőhátvédek: Sandy Jar dine (Gl. Rangers), Danny Me Gray (Celtic), Eric Schaedler (Hibernian). Középhátvédek: Jim Holton (Manchester United), Derek Johnstone (Rangers), George Co nelly (Celtic). Középpályások: Pat Stanton (Hibernian), George Graham (Manchester United), David Hay (Celtic), Kenny Dalglish (Celtic), Billy Bremner (Leeds United). Csatárok: Willie Morgan (Manchester United), Derek Par lane (Rangers), Lou Macari, (Celtic), John Conol* ly (Everton), Joe Jordan (Leeds United). A keret június 17-én és 18-án edzőtáborozáson vesz részt. Skóciában különösen sokat várnak az év játékosától, Conelly- től, de általános vélemény szerint Skócia válogatottjának erőssé­gét éppen kiváló középpályás sora jelenti. A játékosok születési adatainak ismeretében elmondhatjuk, hogy nagyon fiatal Skócia válogatottja, s játékosai kiváló erőn­léttel rendelkeznek. Annyi bizonyos, hogy június 22-én Bernben, majd június 30-án Glasgowban lesz mit látnia és szemrevételeznie a csehszlovák megfigyelőnek. Rettegésre okunk így sincs, mert a skótokkal legalább azonos játékerejű angolokkal szemben is a várakozáson felül szerepelt országos válogatottunk, amelynek elsőrendű feladata, hogy gól- erősségét, formáját sikeresen mentse át az őszi idény két leg­fontosabb találkozójára a skóciai és a nálunk sorra kerülő VB selejtező mérkőzésre. Csúcsjavítás újszerű fürdőruhával Az úszósportban hosszú évek óta folyik a harc a még na­gyobb gyorsaság kifejtését akadályozó tényezők leküzdé­sére. Az úszók természetesen elsősorban technikájuk csi­szolásával és edzésrendszerük javításával igyekeznek növelni gyorsaságukat, de gondolnak sok másra is, így például a rajt javítására, vagy a leggaz- daságosab fordulatok megté­telére. Emellett nem hanya­golják el azokat a tényezőket sem, amelyek csökkentik a kö­zegellenállást. így az utóbbi években elterjedt az a szokás, hogy a bőrellenállás csökken­tése érdekében az úszók lebo­rotválják testszőrüket, jóllehet a remélt hatás a legtöbb eset­ben inkább csak lélektani meggondolásokkal magyaráz­ható. A sikerhez vezető úton fontos állomásnak tekinthetjük a lehető legnagyobb mozgás- szabadságot biztosító, külön­leges kivágású és szorosan a testhez simuló fürdőruhákat. Az egyik nagy svájci ruhá­zati vállalat, amely nemcsak az úszóknak, hanem a legjobb svájci síelőknek is rendszere­sen szállítja a felszerelést, hó­napokon át tanulmányozta az úszókat befolyásoló kedvezőt­len tényezőket és végül talált\ egy olyant, amelyre eddig senki sem fordított kellő fi­gyelmet. Nagyon sokszor megfigyel­ték, hogy a nőversenyzők köz­vetlenül a rajt előtt még egy­szer megigazítják, pontosab­ban végigsimítják fürdőruhá­jukat. Továbbá a víz alatti fel­vételeken világosan lehetett látni, hogyan telik meg vízzel a fürdőruha, mégpedig mind a rajtnál, mind a fordulásnál. Nem annyira a kérdés megol­dása, hanem sokkal inkább a tények felismerése jellemezte a legújabb felfedezést: a für­dőruha különféle nyílásait va­lamilyen módon el kell zárni, mert a fürdőruhának a testfe­lülettel tökéletes egységet kell alkotnia. A nagy svájci ruházati vál­lalat megtalálta a megoldást, amelyet szabadalomként már be is jelentett. Miközben a svájci szabadalmi bíróság a találmány eredetiségét vizs­gálta, egyes svájci úszónők már a gyakorlatban bebizonyí­tották, hogy az új fürdőruhá­val sokkal jobb eredményeket tudnak elérni. Ez a három szú már néhány éve a Družstevník Senné sportegy- lel gyűlésein a beszélgetések té­mája. Caban ján. a labdarúgócsapat edzője elmondotta, hogy az egye­sület 1968-ban alakult. A Veľký Krtíš-i (nagykiirtösi) járás olyan kis falui közé tartozik Senné, amelyek a hegyek közé vannak ékelődve, távol a járási székhely­től. Ez mindeddig visszatükröző­dött a falu sportéletében is. A szövetkezet, a helyi nemzeti bi­zottság és a tömegszervezetek se­gítségével azonban az utolsú két évben sikerUlt olyan kollektívát kialakítani, amely már nyugod­tan kitűzhette maga elé a célt: Az ökölvívó EB a vélemények tükrében A Belgrádiban sorra került ökölvívó Európa-bajnokság mérlegét az alábbiakban vonták meg a szakemberek. f u r i j R a d o n y a k, a szovjet válogatott edzője: — Válogatottunk még sohasem volt olyan fiatal, mini most. Sokuknak ez volt első igazi nemzetközi szereplése és a legtöbben kitünően vizsgáztak. Jól áll­ták ki a próbát, tapasztala tot szereztek, sportpályafu tásuk magasba törhet. S ne n E d s t r ö m, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség ökölvívó szekció­jának svéd elnöke: — Európa ökölvívósport jában nemzedékváltás van. Belgrád bebizonyította, hogy a fiatalok tehetsége­sek, de még nem rendel­keznek kellő tapasztalattal. Nekem különösen a szovjet és a lengyel ökölvívók tet­szettek. közülük is Zaszipko és KUmanov. A sorsolás szeszélyéből kifolyólag egy­két előzetes mérkőzés akár döntőnek is beillett volna. Gondolok itt a Szolomin /szovjet) — Cutov (román), valamint a Logy in (szovjet/ — Blazynszki (lengyel) mérkőzésre. P a p p László, a ma­gyar válogatott vezető edző je: — A legjobb ökölvívást a szovjet, a román és az NDK- beli sportolók mutatták. A szovjet versenyzők közül különösen Zaszipko, Leme- sev, Karat ejev és Logyin tetszett. N y i k o l a j N y i k o f o- r o v Gyenyiszov, az Európai Ökölvívó Unió szov­jet elnöke: — Elsősorban a rendezést kell megdicsérnem. Minden pontos és jó volt. Ez az EB fejlődést mutat Madrid óta. Kemény csatákban dőlt el a továbbjutás, és aki a dön­tőbe jutott, igazán megér­demelte. favult a bírásko­dás színvonala is, — ismét Madridhoz képest. — Bár voltak kétségeket felidéző döntések is. ... Egész sor új név jelent meg Európa ökölvívó élvonalában, mint például a szovjet Zaszipko, Klimanov és Uljanics, a ro­mán Cutov, a magyar Csjef, valamint az NDK beli Förs­ter. # * # Az ökölvívó Európa-baj- nokságot ismét a szovjet versenyzők uralták. Amióta a szovjet ökölvívók 1953-ban Varsóban megjelentek az Európu-bajnokságon, 43 eu­rópai elsőséget szereztek. bajnokságot nyerni. Ez ebben az évben sikerUlt is. A járási III. osztály éllovasát ugyanis Družtev- ník Sennének hívják. A helyi le­génységnek talán kissé az is volt a szerencséje, hogy a nagy vetély- társak a hajrában kifulladtak. Mint Caban János elmondta, a sportpálya és környéke megfele­lően elő van készítve a II. osz­tály küzdelmeinek, követelmé­nyeinek megfelelően. A többi ki­zárólag a játékosokon és termé­szetesen a szurkolókon is múlik. Itt mindenki meg van győződve arról, hogy a helység labdarúgói megállják a helyUket a magasabb osztályban is. Zolczer László Helmut Schön, az NSZK lab­darúgó-válogatottjának szak­vezetője érdekes nyilatkozatot adóit a DPA tudósítójának. A szakember kijelentette, hogy az EB megnyerése után bizo­nyosra vett egy kis vissza­esést. Véleménye szerint a ve­reségek nem ingatták meg a csapatot. Mentségül azt hozla fel, hogy egyik vereséget ho­zott találkozón sem a legjobb csapatával szerepelt az NSZK válogatottja. Schön tehernek tartja, hogy az EB megnyerése után váló gátoltját a VB esélyesének mi­nősítik. Arra a kérdésre, melyik vá­logatottak várhatók a VB ti­zenhatos rhezönyébe Brazília és az NSZK mellé, Schön így válaszolt: — Az első csoportban Ma­gyarországnak Svédországgal kell számolnia. A másodikban Olaszország elsősége bizo­nyosnak látszik. A harmadik­ban Hollandiának kedvez a hazai pálya előnye és jobb gólkülönbsége. A negyedikben az NDK nak a Románia elleni visszavágón győznie kell a továbbjutáshoz. Az ötödikben még Walesnek is vannak le­hetőségei. A hatodikban Bul­gária jobbnak látszik Portugá­liánál. A hetedikben Jugoszlá­via leszorítja Spanyolországot. A nyolcadikban Csehszlovákia Skóciát igyekszik háttérbe szorítani. A kilencedikbői Szovjetunió esélyesebb Peru­val, vagy akár Chilével szem­ben is. A dél-amerikai és kö­zép-amerikai csoportokból Uruguayi, Argentínát és Mexi­kót várom a tizenhat közé. Az afrikai csoportban Marokkó az esélyes, s még Ausztrália csatlakozik majd a mezőny­höz. Stagnál-e a viliág labdarú-. gása? Schön: — Azokban az or szagokban van némi előreha­ladás, ahol a támadó futballt helyezik előtérbe. Az a csapat nyeri a világbajnokságot, amely aktivitásban megközelíti az 1958-as, 61-es és 70-es bra­zil, vagy a tí6-os angol csapa-. tot. Felsőbb osztályba lépni A kis bajnoknő ezüstérme Mindössze tizenhat éves. Hru- sovszky Ivett, a .somorjai ka- jakozók egyik nagy ígérete. — Tizenhárom éves korom óta versen yzek — mondja. — Tehát „már“ három éve. Tulaj­donképpen vívni akartam. A papa kardvívóbajnok volt. Lánya a családi hagyományt akarta ápolni. Mégis másképp lett. — Kiegészítő sportként télen a šamoríni (somorjai) kajako- zókkal jártam a tornaterembe edzeni. Tavasszal aztán hívtak, menjek evezni. Hát mentem. Eleinte nem sokat tudtam erről a sportágról, csak úgy szóra­kozásból evezgettem, aztán megszerettem a kajakozást. Ko­molyan vettem az edzést, télen is szorgalmasan eljártam, egé­szen átálltam. Tagja lettem a SZM Slávia Samorín kajakszak- osztályának. Komoly edzés, jó felkészülés következett, aztán új időszak, a versenyzés időszaka. — Véleményem szerint tavaly Komáromban értem el a legna­gyobb sikeremet, Szlovákia baj­nokságán. Két versenyszámban rajtoltam, kajak egyesben, és kajak kettesben. A kajak egyes­ben tizenöt induló között első lettem. Aránylag könnyen nyer­tem. Különösebb izgalom és szoros verseny nélkül. Igaz, nem indult a legveszélyesebb és legerősebb ellenfelem, Dana Princelová, a Tatran Bratislava versenyzője. Szerencsére ő most már a serdült ifjúságiak között versenyez, de jövőre ismét ta­lálkozunk. Hogy mi lesz az idén? Nem tudom, hiszen a mi versenyágazatunkban is fel-fel- bukkannak újabb és újabb te­hetségek. Dehát majd meglát­juk . .. Ivett a trenčíhl regattán ket­tes kajakban győzött. Együtt evezett a trenčíni Váňa Eudmí- lával. Győzött a Diósi emlék- versenyen is és még néhány egyéb színvonalas versenyt nyert. — Igen sokszor voltam má­sodik a már említett Princelová mögött, tavaly a Hargaš-emlék- versenyen is második lettem, pedig Prágából is voltak ver­senyzők. Hrusovszky Ivett edzőjével, Székely Istvánnal — A vívást el sem kezdtem. A zeneiskolába járok, zongorán játszom, szeretem az éneket, a zenét, a koncerteket. Zongorajáték és kajakozás. Egy kissé különös összeállítás, de Ivettet egyik sem akadályoz­za a másikban. Éppen olyan jól jálszik zongorán, mint amilyen jól evez. — Szeretek olvasni, a televí-. ziót ritkán nézem, szívesebben járok színházba, moziba. — Emlékezetes versenyem maradt a Hargaš-emlékverseny. A rajt nem sikerült túlságosan, csaknem az utolsó voltam, a rajtnál bentragadtam, aztán fo­kozatosan feltörtem, már csak Princelová volt előttem, őt már nem sikerült befognom. Ezen a versenyen is második lettem. Persze ilyen versenyeken nemcsak a küzdelem izgalma, a hajrá drámaisága csúcsosodik ki, akad mulatságos eset is. — A Dunán volt a verseny. Közben jött egy nagy hajó, do­bálták a hullámok a csónako­kat. Szerencsére itt nálunk a körtvélyesi ágba is becsapnak a hullámok, úgyhogy mi hozzá­szoktunk a hullámveréshez, ne­kem tehát a Hargaš-emlékver- senyen sem okozott különösebb nehézséget a hullámverés. A trenčíni lányoknak persze ko­moly gondot jelentett, ők nin­csenek hozzászokva a hullámok­hoz. Közülük többen is akadtak, akik megfiirödtek a Duna vizé­ben. Vidáman beszélgettünk a kis bajnoknővel, ő azonban már lé­lekben a komárnóiak nagydiján volt, amelynek keretében ren­dezték meg a szlovákiai ifjú­sági bajnokságot. Rajthoz állt Ivett is, esélyes szerepben, és ez bizony mindenkinek hátrányt jelent. A tavalyi bajnoknő el­len mindenki igyekszik jól haj­tani. Jól versenyzett Ivett, de egyik ellenfele gyorsabbnak bi­zonyult. A trenčíni Vozáriková elsőként hajtott a célba. Elszontyolodva vitte ki a partra kajakját a tavalyi baj­noknő. Látszott rajta, nem örül az ezüstéremnek. Pedig szépen csillog az is. — A sportban az már így van, veszteni is tud­ni kell. Szépen kell veszteni — korholta edzője. — Majd legkö­zelebb jobban megy. Az idei betegség kiesést jelentett. Lesz még verseny az idén, lehet javí­tani ... — Majd igyek­szem — hang­zott a fogadko­zás. Ez a helyes. A sportban nem­csak győzni le­het, veszteni is kell. És ha úgy vesszük, nem is olyan nehéz veszteni, ha „ví- gaszdíjnak“ egy ezüstérmet akasztanak a vesztes nyaká­ba. -OS'

Next

/
Oldalképek
Tartalom