Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-17 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó

197:- VI. 17. A KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN Kulturális H I R EK Beszélgetés dr. György Istvánnal, a CSEMADOK KB titkárával © A népművészet terjesztése és a népi hagyományok ápolása fontos része a CSE­MADOK munkájának. Milyen főbb tevé­kenységet fejt ki a CSEMADOK Központi Bizottságának titkársága, illetve népművé­szeti osztálya ennek érdekében? — A CSEMADOK 1973. évi munkaterve nagy súlyt helyez a népművészeti munka fejlesztésére és népi hagyományaink ápo­lására. Ezt a célt szolgálja a szövetségünk által rendezett országos és járási jellegű rendezvények sora. Az eredmények láttán elmondhatjuk, hogy többé-kevésbé sikerrel. A népművészeti munkaszakasz felöleli a zene, az ének és a tánc területét, az önte­vékeny színjátszás és a néprajzi munka irányítását szövetségünk keretén belül. Olyan terület ez, amely közvetlenül tük­rözi egy-egy etnikum vagy országrész kul­turáltságát Történelmi szempontból ez a terület magába foglalja szinte az összes érzelmi megnyilvánulást, s tisztán képsze­rű nyelve ellenére kifejezi alkotója eszmei alapállását. A népdal, a zene, a tánc, az összetett népművészeti megnyilvánulás egész eddigi fejlődése azt bizonyítja, hogy ez volt egyik formája az antifeudális el­lenállásnak, a hazafiasságnak, a nemzeti öntudatnak, a szociális és forradalmi moz­galmaknak, az antifasiszta ellenállásnak, az építő lelkesedésnek, a szabadság és a szocialista jelen ünneplésének. Tevékeny­ségünk elsősorban irányítói jellegű, de ta­nácsadói testületeink hasznos szakmai ta­nácsokkal is ellátják együtteseinket. Azon­kívül, hogy állandóan figyelemmel kísérjük öntevékeny művészeti mozgalmunk kérdé­seit, s elemezzük fejlődésének és jelenlegi helyzetének problémáit, egyéb jelentős fel­adataink is vannak. Ilyen pl. az öntevé­keny művészeti mozgalom különböző te­rületein mutatkozó jelenlegi helyzet elem­zése, továbbá eszmei-politikai és művésze­ti-nevelési kérdések, az elkötelezettség, a politikai szempont és a pártosság a re­pertoárok összeállításával, a dramaturgiá­val stb. kapcsolatban. Műsorpolitikailag és módszertanilag úgy irányítjuk együttesein­ket, hogy tevékenységük összhangban le­gyen a CSKP XIV. kongresszusának a kul­túra fejlesztésére irányuló határozatával, az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumá­nak a kultúra távlati fejlesztésére irányuló programjával és a CSEMADOK XI. orszá­gos közgyűlésének határozatával. • Milyen jelentősebb eredményeket ér­tek el a CSEMADOK népművészeti együt­tesei és színjátszó csoportjai az utóbbi idő­ben? — Rövid beszélgetés keretében, sajnos, nem áll módunkban felsorolni mindazokat az eredményeket, melyeket az utóbbi idő­ben — különösen a CSEMADOK XI. orszá­gos közgyűlése óta — népművészetünk fejlesztése és népi hagyományaink ápolása terén elértünk. Így tehát csak néhányat említek. A táncmozgalom terén a múlthoz viszonyítva az utóbbi időben bizonyos javu­lást tapasztalhatunk. Együtteseink a tava­lyi országos népművészeti fesztiválra való felkészülés során fokozottabb munkát fej­tettek ki, és érezhető volt a műsorpolitika javulása is, különös tekintettel a hazai anyagok feldolgozására, amit műsorpoliti­kánk fontos feladatának tekintünk. Az él­táncegyüttesek közül ki kell emelnünk a SZŐTTES népművészeti csoportot, amely tavaly 78 fellépést tartott Dél-Szlovákia legkülönbözőbb részein, fellépett országos és járási jellegű rendezvényeken, a krako- vanyi területi folklórfesztiválon, a východ- nái szlovákiai folklórfesztiválon, a gott- waldovi országos népművészeti seregszem­lén és másutt. Mindenütt szép helyezéssel. Az utóbbi időszakot színjátszó csoportjaink aktivizálása, mennyiségi és minőségi fejlő­dése időszakának tekinthetjük. Különösen örvendetes, hogy több élegyüttesünk bizo­nyos átmeneti visszaesés után ismét be­kapcsolódott a köznevelés, a kulturális élet és a szocialista népművelés fejlesztése időszerű feladatainak teljesítésébe. Emel­lett nem csökkent a falusi műkedvelő színjátszók lelkesedése sem. A múlt év őszén végzett általános felmérés alapján járásonként általában 10—15 olyan aktív, rendszeresen dolgozó színjátszó csoport működik, melyek évadonként legalább egy-egy bemutatót tartanak. Színjátszóink tavalyi seregszemléje a komáromi Jókai- napokon egyértelműen bizonyítja — s ezt jó érzéssel állapítjuk meg —, hogy moz­galmunk mérlege pozitív, elmozdulva az 1969—1971-es évek mélypontjáról, ismét felfelé ível. Énekkaraink derekasan részt vettek a központilag szervezett akcióban, állami ünnepségeken, ahol művészileg tel­jes mértékben helytálltak. A Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Központi Énekkará­nak tagjai a bratislavai rádióban a múlt évben hat kórusművet adtak elő. Ezt kö­vetően az OPUS n. v. kiadta első hangle­mezüket, és a rádió félórás adást sugár­zott műsorukból. A CSMTKÉ fellépett szö­vetségünk XI. országos közgyűlésén és a trenčíni nyugat-szlovákiai területi énekkari fesztiválon. Az énekkar nőtagjai a magyar énekkari mozgalmat reprezentálva három alkalommal léptek fel a csehszlovákiai or­szágos énekkari fesztiválon, Bratislavában és Trnaván, s két sikeres hangversenyük volt Szófiában és Primorskában. A komá­romi Egyetértés Munkásdalárda sikeresen szerepelt a munkásénekkarok Krompachy- ban megtartott szlovákiai bemutatóján, a zsérei és a berencsi énekkar a II. helyet érte el a nitrai járás versenyén, a rima- szombati vegyeskar nagyszerűen helytállt a Tisovcén megrendezett járási énekkari fesztiválon, a bratislavai magyar gimná­zium gyermekkara a bratislavai „Aranyko- szorú“-versenyen lépett fel nagy sikerrel, s a diószegi Vox humana vegyeskar több hazai hangversenyén kívül sikeresen sze­repelt a Magyar Népköztársaságban is. Énekkaraink műsorpolitikájára jellemző a színes, műfajilag sokrétű repertoár. Ennek alapját magyar népdal- és egyéb feldolgo­zások képezik, de az énekesek előadják szlovák, cseh, szovjet és más zeneszerzők műveit is. A néprajzi munka terve három működési területet jelölt meg: 1. szervezői, irányítói és népművelői munka, 2. néprajzi kutató és gyűjtőmunka, 3. rendszerező és feldol­gozó munka. Célja népi hagyományaink megőrzése és népszerűsítése. A rendszeres gyűjtőmunka eredményein kívül kiemelke­dő eredménynek könyvelhető el a tavalyi III. országos amatőr népdalverseny, amely több mint 1000 énekest — enne több mint a fele fiatal — és több ezer nézőt mozgó­sított, s ez komoly kultúrpolitikai ered­ményt jelent. A tárgyi kultúra, emlékeink gyűjtése terén főleg a nyári néprajzi sze­minárium résztvevőivel közösen gyűjtött anyagot említem meg, amelyet a komáro­mi Dunamenti Múzeumban helyeztünk el. © Bizonyára akadnak problémák is. Me­lyek a legégetőbbek? — Nem szeretném, ha az előzőkben fel­vázolt eredmények említése dicsekvésnek hatna. Nagyon is jól látjuk egyes rendez­vényeink előforduló gyöngéit is, de vég­eredményben mégis büszkék lehetünk eredményeinkre. Ennek ellenére tevékeny­ségünk folyamán számos problémával ta­lálkozunk, melyekkel azonban többé-kevés­bé sikerül megbirkóznunk. Pl. a táncmoz­galom terén halaszthatatlanul stabilizálni kell a tánccsoportok vezetőit, beleértve munkájuk honorálását is. Szükséges, hogy járási bizottságaink rendszeresítsék a ve­zetők iskoláztatását, távlati szempontból pótolni kell a néptánckultúra terén mutat­kozó szakemberhiányt. Persze, az e téren mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésé­hez — a KB népművelési osztálya és járási bizottságaink titkárságai irányító munká­jának megjavítása mellett — hosszabb idő­re lesz szükség. Hasonló problémák — ha­bár más vetületben — mutatkoznak a színjátszás és az énekkari munkaszakasz terén is. A néprajzi munkaszakaszon leg­kevesebb eredményt — objektív körülmé­nyeknél fogva — a gyűjtött néprajzi anyag rendszerezése és feldolgozása terén ér­tünk el. A közeljövőben el kell gondolkoz­nunk e munkaszakasz felett, egyrészt a munkamegosztást illetően, másrészt pedig e munkaszakasz további távlati fejlesztése szempontjából. • A napokban rendezik meg a XVIII. országos népművészeti fesztivált. Ezért vé­gül arról szeretnénk érdeklődni, milyen 'előkészületek történtek e rendezvényre? — A csehszlovákiai magyar dolgozók ez évi országos népművészeti fesztiválját Zeliezovcén (Zselízen) 1973. június 16— 17-én tartjuk. A fesztivál főbizottsága há­rom ízben ülésezett. Megtárgyalta a fesz­tivál szervezési biztosításával és a műso­rának előkészítésével kapcsolatos teendő­ket. A rendezvény népművészeti együtte­seink legmagasabb szintű vetélkedője lesz. A „Baráti üdvözlet“ című műsorban, mely hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek népművészetét viszi színpadra, szlovák, cseh, ukrán és lengyel népművészeti együttesek lépnek majd fel. A hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek kulturális hagyományaiba való betekintéssel gazda­gítjuk az emberek érzelmi és erkölcsi gon­dolatvilágát, és erősítjük az egy hazában élő nemzetek és nemzetiségek testvéri barátságát. A rendező bizottság a feszti­válra mindenkit szeretettel vár. TÖZSÉR LAJOS A CSEMADOK hiskupicei (tüiekpüspüki) helyi szervezetének Palóc táncegyüttese — a tavalyi országus népművészeti fesztivál első helyezettje □ A košicei tanítók énekkórusa a közelmúlt­ban ünnepelte a kar fennállásának 25. évfor­dulóját. Az együttes a jubileum alkalmából Ko- šicén hangversenyt adott. □ A lengyel főváros­ban konferenciát tartot­tak a szocialista orszá­gok művelődésügyi mi­niszterei. A tanácskozá­son bolgár, csehszlovák, kubai, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, ro­mán és szovjet küldött­ség vett részt. A konfe­rencia napirendjén a szocialista országok kul­turális együttműködése, további elmélyítésének és hatékonysága növelé­sének kérdései szerepel­tek. □ Milliók dúdolják dalait, de kevesen isme­rik Francis Lai-t, az Egy férfi, egy nő s a Love story című filmek zenéjének komponistáját. Ágró lszakadt szegény fiú volt, pár frankért harmonikázott a párizsi külvárosok apró vendég­lőiben. Egy este a Chez- mo cuisine tavernába betévedt Edith Piaf, és nemsokára az Olympia színpadán elénekelte egyik számát. Francis Lai most már Oscar-dí- jas... De ha komponál, elvonul egy kis zugba, a régi harmonikájával... □ A francia tv a nagy sikerű Thibault csa­lád után most öt héten át Flaubert Érzelmek iskolája című híres re­gényének tévéváltozatát sugározza, Marcel Cra- venne rendezésében. Francios-Régis Bastide forgatókönyve nyomán Frédéric Moreau szere­pét a hajdan Truffaut által felfedezett ifjú Jean-Pierre Léaud játsz- sza. □ A koppenhágai Ki­rályi Opera nagy siker­rel mutatta be Soszta- kovics Katyerina Izmai­lova című operáját. A neves szovjet komponis­ta részt vett a próbákon és a bemutatón. Egyide­jűleg Sosztakovicsnak át­adták kiemelkedő mun­kásságáért a dán Son- ning zenei díjat. Rövide­sen a koppenhágai TI; voli hangversenyterem­ben Sosztakovics mű­veiből összeállított kon­certet tartanak. A dán rádió szimfonikus zene­karát Makszim Sosztako­vics, a mester fia ve­zényli. □ A Leningrádi Er- mitázs felbecsülhetetlen műértékeiről sorozatot jelentet meg a leningrá­di Auróra Könyvkiadó. A sorozat „Orosz porce­lán az Ermitázsban“ cí­mű, gazdagon illusztrált kötete most került az ol­vasók kezébe. Legköze­lebb „A nyugat-európai festmények az Ermitázs­ban“ című összeállítás hagyja el a nyomdát. □ Barátaink napjai Hanoiban címmel fény­képalbumot jelentetett meg a berlini Verlag Neues Leben. A 44 szí- oes és 261 fekete-fehér fotóból összeállított gyűj­temény bemutatja a •okát szenvedett ország tragikus, háborús nap­jait és a békés ú| éle­tet teremtő, ú| iáépítő hanoi polgárok megfeszí­tett munkáját fővárosu­kért. A 310 oldalas könyv német, orosz, an­gol, francia és spanyol nyelven látott napvilá­got. A CSEMADOK levicei (lévai) helyi szervezetének Garam menti népi együttese (Prandl Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom