Új Szó, 1973. június (26. évfolyam, 129-154. szám)

1973-06-16 / 142. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK MEG NEM ÉLT SZÜLETÉSNAP Viharos heteket él át Itália. Példátlan arányú politikai küz­delem játszódik le Olaszország életében. E pozitív irányban kibontakozó küzdelem eddigi jő tanulsága: uz ország életét nem irányíthatja egyetlen olyan hatalmi csoport sem, amely a kormányzásból kizárná a baloldali erőket, köztük a szocialis­tákat és a kommunistákat. A múlt héten a kormánykoalíció jő ereje, a Kereszténydemokrata Párt XII. kongresszusa ülése zen s vonla meg eddigi politikájának, jóként az utóbbi év kormányzatának eredményeit, s ajánlásainak megfelelően a hé­ten lemondott az Andreotti kormány, amely alig egy évig volt hivatalban. Kormányválság következett be Olaszországban, hosszú idő óta érlelődő, lassú, robbanás nélküli kormányvál­ság, mely a politikai irányzatának kudarcát felismerő And reolti kormányt önfelszámolásra késztette, mielőtt az elkerül­hetetlennek látszó bizalmi szavazás pecsételte volna meg sor sát a parlamentben. ® A jobbközép kudarca A háború utáni olasz kor­mánykoalíciók gerince a Ke­reszténydemokrata Párt (DC) mindenkor koalíciós kormányt alakított. A koalíciók sohasem képviseltek egységes politikát, mert még a DC ben sem volt meg az egység; a jelenleg is 5—8 frakcióra hulló kormány­pártban az időszakó'nkint feltört frakcióvezérek voltak a hang­adók. Olaszország kormány- rendszerében hosszú időn ke>- resztül az ún. balközép elv ér­vényesült, vagyis a kormány- koalícióban helyet kaptak a szélsőjobboldal részéről sokszor támadott szocialisták is, akik Ugyan némileg ellensúlyozták a reakció szélsőségeit, ám képte­lenek voltak pozitív irányba te­relni a kormánypolitikát, hogy az az idült és égető társadalmi kérdések megoldását eredmé­nyezze. A középbal formula hatásta­lansága azzal is magyarázható volt, hogy n szocialisták köré­ben sem volt meg a kellő egy­ség, s a párt jobbszárnya meg­alkudott a burzsoáziával. Az utóbbi években azonban határozott radikalizálódás volt tapasztalható Nenni pártjában. Míg a Nennitől elszakadt bal­oldali szocialisták csoportja (Vecchietti csoportja, a Prole­tár Egység Olasz Szocialista Pártja — PSIUP) zömében meg­találta az egyesülés útját a kommunistákkal, a szocialista párt tagsága is balra tolódott és határozottabb, radikálisabb magatartásra késztette Nennit. Így történt, hogy a szocialista párt egyre kritikusabban kezd­te értékelni koalíciós partneré­nek politikáját és sürgette a többször beígért haladó refor­mok megvalósítását. Komoly ra- dikalizálódástól tartva a keresz­ténydemokraták az addig jelen­téktelen politikai csoportok és pártok felé kezdtek orientálód­ni. így történt, hogy 1971-ben Leonét a liberálisok, a repub­likánusok és a mögöttük meg­bújó Almirante-neofasiszták sza­vazatai juttatták az elnöki székbe. A későbbi parlamenti választásokon is ezekkel az erőkkel szövetkeztek a keresz­ténydemokraták, s így született meg a jobbközép formula. A szociáldemokratákkal, a li­berálisokkal szövetkezett ke­reszténydemokraták a republi­kánusok külső támogatását él­vezve kudarc politikát folytat­tak. Az Andreotti-kormánynak nem volt kellő tekintélye, be­jelentett reformintézkedései a reakciósoktól zsúfolt állami hi­vatalok szabotálása miatt meg­feneklettek, s mindinkább hal­latták hangjukat azok a sötét erők, amelyek számításból, a maguk szűk érdekeit követve segítették hatalomra a jobbkö­zép irányzatot. Ebbe a politiká­ba bukott bele Andreotti. © A kegyelemdöfés Az idén három esemény hoz­ta kellemetlen helyzetbe a jobb­közép kormányzatot és a ke­reszténydemokrata vezetőket. Az egyik az ún. „telefonlehall­gatási botrány“ volt, amelynek vádlottjait erős szálak fűzték a fasiszta és neofasiszta körök­höz s amelynek körülményei erősen emlékeztettek a múltban puccsot megkísérlő Di Lorenzo csendőrtábornok módszereire. A második nagy port felvert esemény a neofasiszta garázda csoportok mind gyakoribb és aktívabb megmozdulása volt. Baloldali pártok és szervezetek helyiségeit, funkcionáriusait tá­madták meg, béketüntetőkre rontottak rá, s májusban rend­őrt is öltek. Ezzel csordultig [lg; 1373 telt a pohár. A felháborodott tömegek kikényszerítették a parlamentben, hogy felfüggesz- szék az Olasz Szociális Moz­galom nevű neofasiszta szerve­zet vezetőjének, Giorgio Almi- ranténak mentelmi jogát, így lehetőség van rá, hogy cimbo­ráival együtt bíróság elé állít­hassák. Az Andreotti-kormány nem merte és nem tudta védeni a neofasisztákat, akik keserűen hányták a kormány szemére, hogy az ő szavazatuknak kö­szönheti kormányzását. Ugyan­ez a kormány még azt is meg­élte, hogy elfordult tőle a re­publikánus párt, miután Gioia postaügyi miniszter önkényesen megszüntette az ún. vezetékes televíziót, amelyet a republiká­nus üzletemberek, valamint egyes kereszténydemokrata „nagy családok“ is saját keres­kedelmi és egyéb céljaikra használtak. A republikánusok elpártolása volt a harmadik kel­lemetlen esemény, amely egy­ben a kegyelemdöfést is jelen­tette a jobbközép kormánynak. H Merre? Megmozdult a keresztényde­mokrata baloldal is. Saját sorai­ban is erősödő bírálat érte And­reottit. Amikor pedig a párt múlt heti XII. kongresszusán a centralista, konzervatív, de ál­talában reálisan fogalmazó Fan fani programtervezettel lépett fel, a 750 küldött sejtette, hogy a jelenlegi DC-kormányzat és vezetése sorsa megpecsételő­dött. A kongresszus a balközép kormányzathoz való visszatérés és a jelenlegi kormány lemon­dása mellett döntött. Fanfanit a párt jövőbeni főtitkáraként emlegetik (Forlani helyett), s bár az olasz parlamenti hagyo­mányoknak megfelelően Leone államfő elődjeivel és az egyes frakciók vezetőivel tárgyal a kijelölendő miniszterelnök sze­mélyéről, biztosra veszik, hogy a választás Mariano Rumorra esik. A közvélemény és a haladó világsajtó általában pozitív vál­tozást lát a történtekben. A moszkvai Pravda kidomborítot­ta, hogy „nemcsak újbóli kor­mányválságról van szó, hanem egy politikai irányvonal csődjé­ről". A szocialisták hajlandók be­lépni a kormányba, de fenntar­tásaik vannak. A kommunista párt Is üdvözölte a változást, ám rámutat a Fanfani-tervezet kommunista-ellenességére. A balközép irányzat visszaállító! úgy képzelik el a válságból ki­vezető utat, hogy az egyaránt legyen fasisztaellenes és anti- kommunista. A szocialisták be­vonásával céljuk a tömeghatás­sal rendelkező olasz kommunis­ták elszigetelése. „Csalóka áb­ránd azt remélni, hogy az ége­tő problémák, feszültségek meg­oldhatók a kommunista párt megkerülésével, az ország kor­mányozható úgy, hogy a balol­dal legnagyobb erejét kizárják a döntésekből,“ hangoztatta trieszti beszédében Enrico Ber- linguer, az OKP főtitkára. Nagy feladatok várnak a jö­vőbeni olasz kormányra: erélyes lépések a neofasiszta pucskí- sérletek megakadályozására, új beruházások, az infláció megfé­kezésére, az életszínvonal vé­delmével és emelésével kapcso­latos intézkedések, a régóta megoldásra váró szociális refor­mok megvalósítása, Dél Olaszor­szág egyenlőtlen gazdasági helyzetének rendezése. Elmu­lasztásuk további válság csírá­ját hordozza magában. L. L. A kozmosz hősnője T íz év telt el azóta, hogy Valentyina Vlagyimirov na Tyereskova, a Vosz- tok-6 szovjet szputnyik-űrhajó parancsnoka, a világ első női űrhajósa, útra kelt a kozmosz­ba, hogy bebizonyítsa: nő is alkalmas a világmindenség rej­telmeinek felderítésére. V. F. Bikovszkijjal, a Vosztok-5 szputnyik-űrhajó parancsnoká­val közösen végezte a második szovjet páros űrrepülést és je­lesen vizsgázott. A „kozmosz hősnőjét" az ideig kevesen ismerték. Élet­útja ugyanolyan tipikus, mint társáé a páros űrrepülésben. Apja elesett a Nagy Honvédő Háborúban. Anyja munkásnő, ő pedi szövőnő volt. A Kom- szomol helytállásra, önmaga iránti igényességre nevelte. A „bátrak sportja“: az ejtőer­nyős ugrás kiemelkedő inűve- lőjeként űrrepülése előtt 126- szor ugrott, s e téren felül­múlta űrhajóstársait, akik pe­dig keménykötésű emberek voltak ... így jutott el tíz évvel ezelőtt a 26 éves szovjet lány oda, ahová nő még ez ideig nem jutott el, s amiért neve jog­gal fog szerepelni azon a lis­tán, amely Kolumbusszal kez­dődik és sok évszázadokon át vezet Gagarinig — és to­vább ... Tyereskovának — mint min­den űrhajósnak — gondosan fel kellett készülnie nemcsak az elméleti ismeretek terén, hanem ki kellett állnia a testi felkészültség igényes próbáit is. Alaposan ismernie kellett a repülés fizikai feltételeit, meg kellett ismerkednie a kiröpítő rakétával és a* kabin berende­zésével, amelyben hetvenegy órát töltött. Nem egyszerű feladat volt ez különösen az űrrepülés kezde­tén. Hisz már egymaga a táv- író- és telefonkészülékek keze­lése alapos felkészültséget igényelt. A telemetrikai ké­szülékek, amelyek adatokat közöltek a kabin állapotáról és az űrhajós testi reakcióiról ugyan automatikusan működ­tek, ámde ellenőrizni kellett őket, és szükség esetén az űr­hajósra hárult a feladat kikü­szöbölni az esetleges üzemza­vart. Valenty inának meg kel­Tyereskova, a kozmosz hősnője lett szoknia a nagyobb és az. alacsonyabb légnyomást, a hő­mérsékletingadozást, az indu­lás és leszállás közbeni túl­terhelést stb. A szakemberek annak idején a kozmikus biológia hatodik állomásaként emlegették Valen- tyina Tyereskova űrrepülését. Ó — mint nő — kezdte meg azt a kísérletsorozatot, amely arra irányult, hogy a jövőben nemcsak űrhajóspilótákat kiild- hessünk a világűrbe, hanem űrhajósorvosokat, űrhajósmér- nököket, űrhajóscsillagászokat is... Valentyina előkészítette az utat számukra. 0 volt ugyanis az első űrrepülő, aki sohasem vezetett repülőgépet, még kevésbé sugárhatású gé­pet. Az űrhajósok „családjába“ való felvétele előtt — ahol történelmi repülése előtt alig egy évet töltött —, „csupán“ ejtőernyős kiképzésben része­sült. Valentyina Tyereskova 48- szor repülte körül földgöm­bünket, csaknem 2 millió kilo­métert tett meg körülötte és több mint hetven órát töltőit a kozmikus térben. Ma ez már ugyan nem tűnik „rekordnak“, tíz évvel ezelőtt azonban az űrhajózás kiemelkedő eseme- nyei közé számított. Röviddel kozmikus repülése után Valentyina Tyereskova férjhez ment Nyikolajev űrha­jóshoz és egy évvel később gyermekük született. 1986-ban megválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képvi­selőjévé, és 1968 óta a Szovjet ELNAPOLTÁK A KÖZEL-KELETI VITAT Neu) York — A Biztonsági Tanács július közepére napolta el a Közel-Keletről indított át­fogó vitáját, jakov Malik szov­jet fődelegátus, a Biztonsági Tanács e havi elnöke az ülés­szak elnapolásakor megjegyez­te, hogy a szünetet a delegá­tusok az eddigi vita eredmé­nyeinek értékelésére és a nem hivatalos konzultációkra hasz­nálhatják majd fel. A BT több tagja annak a vé­leményének adott hangot, hogy a vita elnapolása Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitká­rának küszöbönálló washingto­ni látogatása és Nixon ameri­kai elnökkel folytatandó tár­gyalásai fényében szerfölött célszerű. Annak lehetőségét, hogy a két államférfi megvitat­hatja a közel-keleti helyzetet, sok delegátus igen nagy jelen­tőségűnek nevezte. A vita elnapolását ötórás ülés előzte meg. El Zajjat egyiptomi külügyminiszter és Tekoah izraeli nagykövet ismét hevesen összecsapott. El Zajjat újból kijelentette, hogy Egyip­tom nem hajlandó belemenni semmiféle részleges megoldás­ba. Az utolsó felszólalók közé tartozott az amerikai és a kí­nai delegátus. John Scali ame­rikai küldött ismét azt a köz­ismert amerikai álláspontot fej­tette ki, amely a megoldást az egymás után következő gya­korlati lépésekben látja. Sze­rinte a feleknek először egy bizonyos mértékű izraeli visz- szavonulásról, illetve a Szuezi- csatorna megnyitásáról kelle­ne megegyezniük. Huang Hua kínai nagykövet hevesen bírálta Izraelt és az Egyesült Államokat. ÜTÖTT AZ ÓRA... Santiago — A Chilei Dolgo­zók Egységes Központja (CUT), amely több mint kétmillió szer­vezett munkást tömörít, harc­ba szóllította Chile népét a ha­zaáruló, fasiszta, ellenforradal­már erők ellen. A Santiagóban kiadott felhívás rámutat, hogy a volt uralkodó osztály tagjai az imperialista körökkel együtt­működve meg akarják dönteni Chile törvényes kormányát. A CUI hangsúlyozza: ütött az óra, amikor uz összes haza- szerető erőnek össze kell fog­nia a testvérgyilkos polgárhá­ború kirobbantásának megaka­dályozása érdekében. Nem tűr­hető tovább, hogy a törvény- hozás intézményét az alkot­mánnyal ellentétben álló, tör­vénytelen akciókra használ­ják fel, és nein engedhető meg, hogy a bírói szerveket bűncse­lekmények és a kormány meg­döntésére irányuló ellenséges akciók leplezésére vehessék igénybe. Meg kell akadályozni, hogy a kormány ellenségei az országot gazdasági zűrzavarba taszítsák. Az évtizedes hagyományokra visszatekintő CUT nyilatkozatá­ban kifejezi reményét, hogy a chilei munkásosztály egysége és a fegyveres erők alkot­mányhűsége keresztülhúzza a reakció terveit. El Tenientében tovább foly­nak az összetűzések a jobbol­dali propaganda által félreve­zetett rézbányászok és a ható­ságok között. Santiago tarto­mány határában a rendőrség könnygázzal és vízfecskendők­kel oszlatott szét egy tüntető menetet, amelynek tagjai a fő­városban akartak tiltakozni a Népi Egység kormányának sztrájkellenes intézkedései miatt. (CSTK—TASZSZ) Nők Szövetségének elnöki tisztségét tölti be. Hiányos lenne ismertetésünk, ha nem említenénk meg, hogy Valentyina Nylkolajeva-Tye- reskova a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend viselője. Számos külföldi érdemrendje és kitün­tetése között nagyra értékeli azt, hogy 1963-ban, amikor két hónappal kozmikus repülése után elsőként hazánkat látogat­ta megí a Szocialista Munka Hőse Érdemrenddel tüntették ki. Valentyina már tíz évvel ez­előtt bebizonyította, hogy a női szervezet, amely lényegesen érzékenyebb, mint a férfié, al­kalmas igényes kozmikus repü­lések és kísérletek végzésére. Leánykája — Jelena legmeg­győzőbb példája annak, hogy a kozmikus sugárzás veszélyes hatása a sezrvezetre — tudo­mányosan kidolgozott védelem esetén — kiküszöbölhető. A világűr meghódítóinak tehát nem kell tartaniuk különösebb biológiai következményektől. Valentyina Nyikolajevova- Tyereskovának ez ideig nem akadt vetélytársnője a koz­moszban. Úgy tűnik, már a tíz évvel ezelőtt megvalósított űr­hajózása is eléggé meggyőzte a tudományos köröket, hogy nők is alkalmasak további út­törő utakra a Föld vonzókörén kívül. Végeredményben a fér­fiakkal összefüggésben is fel­merült a dilemma, hogy keli e még további űrhajósokat kirö­píteni a Holdra? DÚSA JÓZSEF MIHAIL SZUSZLOV, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára Moszkvában fogadta a Kolumbiai Kommunis­ta Párt küldöttségét. A megbe­szélést baráti, szívélyes légkör jellemezte. A JAPÁN kormány pénteken Takesi volt miniszterhelyettest nevezte ki az ország új wa­shingtoni nagykövetévé; Takesi 1939 óta dolgozik a japán kül­ügyminisztériumban, s éveken át az amerikai osztály vezetője volt. ALDEN CLAUSEN, a Bank of America amerikai pénzintézet elnöke a Szovjetunióban tett látogatásáról hazatérve, újság­írók előtt kijelentette, azzal a meggyőződéssel tért haza, hogy a szovjet—amerikai gazdasági együttműködés köre bővülni fog. TEGNAP Észak-Görögország- ban az Esésűit Államok, Nagy- Britannia, az NSZK, Olaszor­szág, Belgium és Görögország részvételével NATO-hadgyakor- lat kezdődött Alexander Ex­press fedőnéven. HECTOR CAMPORA, az új ar­gentin elnök tegnap hivatalos látogatásra Spanyolországba ér­kezett. Madridban többek kö­zött találkozik Juan Peronnal, akivel június 20-án együtt tér vissza Argentínába. GIOVANNI LEONE, Olaszor­szág elnöke befejezte a kor­mányválság megoldásával fog­lalkozó konzultációinak első szakaszát. Leone tárgyalt a képviselőtestület és a szenátus tagjaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom