Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-27 / 21. szám, Vasárnapi Új Szó

MWyndk »otótAboa q dgániyokt * Biztató ^rwfcwényefc az iskolában VHnnt tt nrérxoMlruk tárvérny sértS A cigányság eredete, életfelfogása és hitvilága a környező lakosság előtt hosszú ideig ismeret­len volt. Ismeretlen, tehát az egyszerű ember szemé­vel nézve — gyanús. Ma már nem ismeretlenek eb­ből a szempontból. Viszont sokkal nehezebb megfe­lelni a kérdésre: milyenek is valójában a cigányok? Pedig feleletet kell adni erre a kérdésre, mert prob­lémájukat — mely nem faji, nem nemzetiségi kérdés, hanem a szocialista társadalomba való beilleszke­dés problémája — meg kell oldani. Ez érdekük. Ér­dekünk. Ez társadalmi érdek. Milyenek is valójában? A lučeneci (losonci) járás­ban kerestük a feleletet erre a kérdésre. KÜLÖNBIZOTTSÁG, 12 tagú bizottság foglalkozik problémájukkal. A bizottság elnöke Orság Lajos elv­társ, a jnb alelnöke, titkára pedig ján Hru'ska elv­társ. A titkár függetlenített alkalmazottja a járási nemzeti bizottságnak. Egy hivatalnoknő segítségével kimondottan csak ezzel a problémával foglalko­zik. A bizottságnak tagja Berky Dezső is, aki a volt Roma-szövetség járási titkárjaként működött. Felkerestem a bizottságot. Előadtam kérésemet: ke­resem a feleletet. .. Tévedés ne essék ... ! Nem véle­ményeket szeretnék hallani, hanem tényeket ismerni, tudni. Elém tették a bizottság jegyzőkönyveit. Órákig ol­vastam, tanulmányozgattam őket. Adatok, tények. Mind fontos, Az is, hogy Ružina község nemzeti bi­zottságának 100 000 koronát utaltak ki a községban lakó cigányok problémáinak rendezésére. Az is, hogy Belina (Béna) községben önkéntes brigádmunkával, igazán példás módon oldották meg az ivóvíz beveze­tésének problémáját a cigányok. Később válogatni, rendezni kezdtem az adatokat. Külön a fontosabbakat, a lényegesebbeket. Külön a fejlődést, a haladást jellemzőket, s feljegyeztem az ellenkező előjelű, a negatív jelenségeket bizonyító adatokat is. Nézzük csak, mit mondanak ...? SOKAN VANNAK. A járásban 7050 cigányszármazá­sú lakost tartanak nyilván. Lučenecen (Losonc), a járási székhelyen 1382 él, Fil'akovón (Fülek) pedig 1225. Fz a legutóbbi kimutatás, mely arról is tanús­kodik, hogy másfél év alatt a hétezer fős népcsoport természetes szaporulata 180 gyermek volt. A termé­szetes szaporulat. Viszont valójában 536 gyermekkel több él a járásban, mert a másfél év alatt sokan be­költöztek a járásba, s 356 gyermeket hoztak maguk­kal. Mit mond erre Hruška elvtárs? — Ezek a tények, kérem ... Mit mond erröiBerky Dezső? — Az alkotmányban meghatározott jogok értelmé­ben a. mi köztársaságunkban lakóhelyét, munkahelyét mindenki szabadon változtathatja __ Ma guk az adatok, a tények azonban azt mondják, hogy ez a kisebbfajta, modern, legális, vonatokon és autóbuszokon lezajló népvándorlás komoly gond. Tes­sék elképzelni, hogy csak iskolaügyi vonalon milyen rendkívüli intézkedésekkel lehet bebiztosítani szinte máról holnapra 356 gyermek számára óvodai, iskolai férőhelyet, nevelőnőket és tanítókat. A GYERMEKEK ÉRDEKÉBEN mindent megtesz a mi társadalmunk. Még ezt a feladatot is vállalja. Bizonyos eredmények már mutatkoznak. A legutóbbi felmérés adatai szerint a 15 éves cigánygyermekek sorsa így alakult: 52 sikerrel befejezte tanulmányait a 9. évfolyamban, ketten középiskolában folytatják a tanulást, egy katonai iskolába iratkozott be, 79 gyermek (közülük 28 lány) ipari szakiskolába, ketten a kilencéves alapiskolában folytatják tanulmányukat, 49 (közülük 24 lány) munkaviszonyba lépett, munkát vállalt, s elköltözött a járásból, 24 (közülük 22 lány) viszont otthon maradt. Érdekes a gyermekek üdültetésének története. Ta­valy a bizottság üdültetést szervezett. Meghirdette az érdekeltek körében: Látky község üdülőtelepén való nyaralásra jelentkezhetnek a gyermekek. Nyolcvanan jelentkeztek, de csak 19 gyermek ment el. Azután újra szervezni kezdték az üdültetést, végül két cso­portban 72 gyermek üdült. Az akció 73 000 koronába került. Igaz, hogy Látky községből 57 aláírással le­velet kapott a bizottság. Az aláírók kérték, hogy többé ne szervezzenek ilyen akciót. De hát, tévedés ne essék, még 57 előítélet sem akadályozhatja meg, hogy a gyermekek nevelése érdekében valamit is el­mulasszon társadalmunk. Probléma viszont, hogy a szülők bizony elmulaszta­nak egyet és mást. Például Síd községben, a 149. házszám alatt lakó Oláh Gustáv iszik, nem törődik gyermekeivel. Ügyével a bizottság volt kénytelen foglalkozni. Másik példa: Radzovce (Ragyolc) köz­ségben Dányi Tibor 25 éves felesége eddig 9 gyer­meket szült. ELŐÍTÉLET NÉLKÜL, szigorúan a tények bizonyító erejére támaszkodva próbálunk megvilágítani néhány problémakört a felnőttekre vonatkozólag is. A hét­ezer főnyi népcsoport 28 százaléka nyugdíjat kap. Az utóbbi másfél évre vonatkozó adat ez. Arra az időszakra, mely alatt ennek a népcsoportnak a 22 százaléka ilyen vagy olyan formában, de megsértette a törvényeket, s büntetést kapott. Tévedés ne essék! ... Ugyanebben az időszakban nagyon sokan a füleki KOVOSMALT-üzemben példá­san dolgoztak. Többek között például Dányi Árpád. Rapovce (Rapp) községben és Fiilekkovácsiban bri­gádmunkákat is szerveztek. Előítélet nélkül felmértük a Roma-szövetség műkö­désére vonatkozó helyzetet. Éppen akkor látogattam meg Hruška elvtárssal együtt járási titkárságukat, amikor zárlatot készítettek, befejezték ténykedésüket. Berky Dezső, a titkár ilyen adatokat szolgáltatott: 1048 tagjuk volt, Losoncon szétesett a színjátszó cso­portjuk, Füleken jól működött a tánccsoportjuk, Pol- táron, Velika nad Ipľom (Vilke) községben sportklu­bokat szerveztek, s azok példásan működtek. — Volt legalább olyan hatásuk a lakosokra, mint valamikor a vajdáknak? —. Ezt nem is akartuk — felelte — mi a művelő­désüket, a szórakozásukat akartuk megszervezni, irá­nyítani. Már-már úgy tűnt, hogy sikerül ... Ügy tűnt... mondotta. És nem tévedett, mert bi­zony a nyilvántartás 5155 munkaképes korban lev6 személyt (közülük 1725 nő) tart számon, de a szeT' vezetnek alig ötödrésze volt a tagja. A járási titkár­ság évente 8—9 ezer koronás juttatást kapott, meg a tagdíjak 20 százalékát, két dolgozó fizetését, s öt­éves tevékenységük zárlata gyengének bizonyult. Másként kell a problémákat megoldani. DZANES ROMANES? Tudsz cigányul? Valahogy így. Nem szó szerint értendő, hogy valóban ismerje a cigány nyelvet, s annak több dialektusát, változa­tát, aki a problémákat meg akarja oldani, de úgy, hogy alaposan ismerje helyzetüket. Értse helyzetüket. Ugyanis a cigányság viselkedését, gondolkodásmód­ját — egy ideig még — hagyományaink alapján kell vizsgálnunk, de a követelményeket a mai igények­nek megfelelően kell eléjük állítanunk. A kettő szin­tézise adhat eredményt. Tévedés ne essék...! Adhat, ha maguk is úgy akarják. HAJDÚ ANDRAS 1973. V. 27. A bfatislavai Tesla Elektroakustika n. v. nyom­tatott áramköröket gyártó részlege egyike azoknak a kollektíváknak, melyek az elért jó ered­ményekért megkapták a CSKP KB, a kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsának díszok­levelét, Gustáv Husák, Ľudovít Strougal, illetve Karel Hoffmann elvtársak aláírásával. Erről tudomást szerezve látogattam el az üzem­be. Először Antalík ján elvtársat, az üzem egyik művezetőjét kerestem fel. A kitüntetett részleg az ő hatáskörébe tartozik. Megkértem, mondjon valamit a múltról, az előzményekről. — Üzemünk termékeit — kezdi Antalík elvtárs — majdnem teljes egészében stúdiótechnikai be­rendezések alkotják. Ezekre, még ha hazai piacra készülnek is, nagyon szigorú nemzetközi szabvá­nyok érvényesek. Termékeink nagy részét azon­ban exportáljuk. Jelentős tételeket szállítunk a KGST tagállamaiba, elsősorban a Szovjetunióba. Ezek a tényezők tették szükségessé gyártásfo­lyamatunkban az áttérést a régebben használt hu­zalozott áramkörökről a sokkal modernebb és megbízhatóbb nyomtatott áramkörükre. Berendez­tünk egy új műhelyt, ahol kezdetben kizárólag nyomtatott áramkörök gyártásával foglalkoz­tunk ... Ez volt a kezdet. Nehéz és bizonytalan. Egy új gyártásfolyamat bevezetése mindig és minden kö­rülmények között problémákkal jár. A Teslában azonban vállalták a problémák leküzdésével járó nehézségeket. A munka egy kis műhelyben kezdő­dött néhány emberrel, akik valójában még csak nem is ismerték egymást. De volt egy közös vo­násuk, ami összetartotta őket: Mindannyian fiata­lok voltak, akárcsak a mesterük — Ivan Šebesta. Azóta eltelt nyolc év. A kezdeti összetartozás — egyéb egészséges vonásokkal párosulva — ver­senyző, magasabb célokért és jobb eredményekért küzdő, dolgozó közösséggé kovácsolta őket. Ivan Šebestának beszédes a mosolya. De azért hallgassuk meg őt is. — Valójában nehéz volt a kezdet. Most azon­ban, amikor már megfelelő tapasztalatokkal és szaktudással rendelkezünk elmondhatom, hogy igényessé váltunk önmagunkkal szemben. Űj és célravezetőbb megoldásokat keresünk. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy befektetések nélkül emeljük a minőségi mutatókat, illetve a ter­melékenységet. Ezek a kijelentések nem alaptalanok. Tavaly Šebestáék 105 százalékra teljesítették évi tervü­ket. A negyedévi részeredmények is mindig meg­haladják az előírt számtermékeket. A nyomtatás­hoz szükséges dederont a svájci Nybolt-cégtői vá­sárolják — valutáért. Erre a célra ugyanis csak ez a fajta anyag felel meg. Nem is oly rég azon­ban egyszeri nyomtatás után ez az anyag is al­kalmatlanná vált a további felhasználásra. Iván Sebesta volt az, aki új eljárással lehetővé tette többszöri kihasználását. A múlt évben ez több mint 30 százalékos anyagmegtakarítást jelentett. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy a kis kollek­tíva szocialista brigád lett. Ehhez persze más is kellett. Szocialista munkaerkölcs. — Már évek óta — folytatja Ivan Sebesta — mi végezzük az üzemünkben gyártott összes be­rendezés külső feliratozását. Kezdetben ez is csak nehézségeket jelentett a számunkra, de mi vállal­tuk. Többször vettünk részt rendkívüli műszako­kon, amikor a termelés folyamatossága úgy kíván­ta. Ez év őszén az üzem új épületbe költözik, a városszéli Dúbravkára, ahol a szerelők már a be­fejező munkálatokat végzik. Šebestáék az új üzem környezetének a szépítéséből is kiveszik majd a részüket. Nyolcvan brigádóra ledolgozására köte­lezték el magukat. A Februári Győzelem 25. év­fordulójának tiszteletére tett kötelezettségválla­lásuk értelmében ebben az évben 110 százalékra akarják teljesíteni tervüket, illetve- minimálisra csökkenteni a selejtet. A vietnami nép megsegí­téséhez két rendkívüli műszak ledolgozásával já­rultak hozzá. Végezetül még csak egyet fűznék hozzá a le- írottakhoz. Mégpedig azt, hogy a kollektíva vala­mennyi tagja nő. Néhányan már gyermekes csa­ládanyák. Valamennyien a „Szocialista módon él­ni és dolgozni!“ — felhívás méltó követői. Mun­kájuk és eredményeik példaképül szolgálnak az üzem valamennyi részlegének dolgozói előtt. A dicséret és elismerés szavait hadd toldjuk meg: Jó munkát továbbra isi NAGY GÁBOR A kitüntetett kollektíva Helena Sioákova és Burger Mária munka közben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom