Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)

1973-05-26 / 124. szám, szombat

Az 1974-es terv előkészületei

ÍRTA: KAROL MARTINKA, AZ SZSZK KORMÄNYÄNAK ALELNÖKE,

A SZLOVÁK TERVBIZOTTSÁG ELNÖKE

Ezekben a napokban hagyják jóvá az illetékes szervek a népgazdaság fejlesztésének 1974- es állami végrehajtási terve kidolgozásának irányelveit. Ezek az irányelvek a népgazdaság fejlesztésében elért eddigi sikerekre kapcsolódnak, a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által jé v á ha gyot t g a zd as á g p o 1 i t i ka i célkitűzésekből indulnak ki, s a legkedvezőbb feltételek kialakítására törekednek azok teljesítéséhez.

A CSKP XIV. kongresszusa határozatának eddigi végrehajtása, a gazdaságunk fejlesztésében a kongresszus által kitűzött fő cél teljesítésében — a dolgozók életszínvonalának további növelése és lakosságunk létbiztonságának további szilárdítása — elért eddigi eredmények pártunk jelenlegi vezetésének kifejező politikai- társadalmi sikereit igazolják, a hazánk szocialista építésével járó kérdések megoldásában.

Bár a párt gazdasági programját már a társadalmunk konszolidálása, a válság következményeinek felszámolása időszakában kidolgoztuk és jóváhagytuk, nemcsak a párt vonzó perspektív gazdaságpolitikáját sikerült célul kitűzni, hanem a rendelkezésre álló erők és lehetőségek reális felmérése alapján a pártban és a társadalomban rejlő erőket is egységesen e feladatok teljesítésére sikerült összpontosítani.

Fokozatosan, lépésről lépésre haladva, sikeresen valósítjuk meg ezt a programot, kedvelő eredményeket érünk el a gazdaság fejlesztésében, ami megerősíte tte 1 a k o sság u n k na k a gazdaságpolitikánk helyességébe vetett bizalmát, és így kedvező feltételek alakulnak ki társadalmunk politikád, munka- és polgári aktivitásának fejlesztéséhez.

Az eddigi pozitív eredmények azonban nem jogosíthatnak fel arra, hogy ölbe tett kézzel vegyük tudomásul a megtett utat, megelégedjünk az elért eredményekkel. Éppen ellenkezőleg: ki kell használni azt a politikai tőkét, amely dolgozóinknak a gazdasági programhoz való aktív hozzáállása következtében felhalmozódott. Ilyen hozzáállásra törekszünk a tervező munkákban is: megfelelő feltételeket akarunk teremteni a dologi irányításhoz és elegendő időt akarunk biztosítani a tervjavaslatok tökéletes lebontásához.

Az SZSZK gazdaságának 1974- es fejlesztési terve irányelveinek javaslata arra törekszik, hogy még jobb eredményeket érjünk el. A CSKP KB és az SZLKP KB gazdasági kérdésekben hozott határozataiból kiindulva biztosítja egyes olyan fogyatékosságok fokozatos felszámolását, amelyek fékezik gazdasági potenciálunk jobb kihasználását. Ez a célkitűzés Szlovákiában a társadalmi források képzésének sokoldalúan gyorsított ütemében, s a szükséges feltételek megteremtésében nyilvánul meg, főleg a beruházások terjedelmének bővítése, s a társadalmi munkatermelékenység gyorsabb növelése által. így például a társadalmi terméket az idei 6 % helyett 6,9 %-kal, az ipari termelést 8 % helyett 10 százalékkal, a beruházásokat 5,9 % helyett 8 %-kal az ipari munkatermelékenységet 5 % helyett 7,2 %-kal. az építőipari munkatermelékenységet 3,4 százalék helyett 6,2 %-kal kell növelni.

Azzal, hogy a terv előkészítésének irányelveit egy hónappal korábban hagyjuk jóvá, mint a megelőző évben, több idő jut a tervjavaslatok kidolgozására a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatokban és a nemzeti bizottságokon.

Az irányelvek jóváhagyásával tehát elegendő idő áll rendelkezésre a terv kidolgozására, s a munka szervezői megfelelő dologi tájékoztatásban is

részesülhetnek. Ezek az előnyök -azonban csak akkor hozzák meg a kívánt eredményt, ha a gazdasági irányítás egyes fokozatai, a pártszervek és a szakszervezetek a terv előkészítésének egész időszakában egységes igyekezetei fejtenek kii a fejlesztési feladatok optimális megoldásainak keresésében, figyelembe véve gazdaságunk lehetőségeit és korlá- tait.

Az irányelvek tehát egyrészt megfelelő tájékoztatást nyújtanak, de ugyanakkor a kereteket is megadják a célkitűzések realizálásához. Csak úgy tudjuk kihasználni a szocialista társadalmi rendszer tervgazdálkodásában rejlő lehetőségeket, ha az előkészítés időszakában az irányelvek mindkét oldalát következetesen szem előtt tartjuk. Csak így tudunk takarékosan bánni a rendelkezésre álló erőkkel, csak így tudjuk megfelelő összpontosítással növelni hatékonyságukat.

Ez azonban nemcsak a gazdasági szervektől Ikíván még aktívab hozzáállást, hanem a dolgozóknak a terv előkészítési folyamataiba való aktív bekapcsolását is szükségessé teszi. Ezzel kapcsolatban különösen hangsúlyozni kell:

— a konkrét Intézkedések kidolgozásának szükségességét, s a fel tételek kialakítását az irányelvben foglalt feladatok teljesítéséhez, elsősorban a komplex szocialista racionalizáció programjai által;

— a fő fejlesztési programok tökéletes előkészítését és realizálását, az új termelési eljárások és technológia elsajátítását, a választék inovációját, a döntő fontosságú építkezések ütem szerinti realizálást;

— a terv egyes részeinek jobb egybehangolását, a szállító-kivitelező kapcsolatok tökéletesebb megoldását és főleg a termelési szerkezet és a népgazdasági szükségletek közötti összhang megteremtését.

Ha az 1974-es terv idejében való és tökéletes előkészítéséhez az idei feladatokat is sikeresen teljesítjük, akkor jogos derűlátással léphetünk a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kijelölt feladatok teljesítésének befejező szakaszába.

(ČSTK) — A Szahara-73 tizenegytagú természettudományos expedíció augusztus közepe táján indul el Prágából kéthónapos kutatóútra a délkeletalgériai sivatag középpontjába, a Tassili-hegység sziklás útvesztőibe. Az expedíciót a természet- és környezetvédelmi szövetség küldi ki és folytatja az ezt megelőző tanulmányi kutatócsoport munkáját. A természettudósok az algériai természetről gazdag dokumentációs anyagot gyűjtöttek össze és foglalkoztak a természetvédelem és az életkörnyezet problémáival is, különös tekintettel a sivatag továbbterjedése által

(ČSTK) — A 603-as műúton /Ládví községben (Prága-keleti járás) május 20-án délután 13,20 órakor súlyos közúti baleset történt, személyautók ütköztek össze. Három személy a helyszínen meghalt, hét személyt pedig súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani.

A rendőrség intenzíven nyomoz a baleset okának felderítése érdekében, s ezért kéri mindazokat a tanúkat, akik adatokat tudnak szolgáltatni az

veszélyeztetett területre. Az utolsó expedíció kél évvel ezelőtt tért haza a Szaharából. Tagjai többek között értékes adatokat és információkat dolgoztak fel a sivatag keletkezése előtt az itt előforduló rendkívüli érdekes állatvilág különféle fajtáiról. Elsősorban a Tas- sili-hegységben előfordult kro- kodilusokról van szó. Jirí Ha- leš, a Szahara-73 expedíció ve* zetője, a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott interjújában elmondta, hogy a kutatás eredményei felvilágosítással szolgálnak a sivatag kellős közepén található látszólagos bio» lógiai ellentmondásról.

esetről, hogy jelentkezzenek a Prága-keleti rendőrség nyomo* zóosztályán. Cím: Prága, Vili* Krížiková 8; telefon: 224-941-től 944-ig, 38-as mellékállomás,

vagy bármely más rendőrállomáson.

Ezenkívül kéri annak a vörösbarna Spartak gépkocsinak az utasait, amely a kritikus pillanatban a szerencsétlenség színhelyén áthaladt, hogy bármely rendőrállomáson jelent* kezzenek.

Szemtanúkat keres a rendőrség

I fawBRmista és a vallási erkďcs

A kommunista erkölcs kialakítása, alapelveinek és normáinak megszilárdítása — ez a kommunista nevelés egyik legfontosabb feladata. E bonyolult feladat megoldása megköveteli annak leküzdését, amit az erkölcsi tudatban a burzsoá múlt csökevényeinek nevezünk. Erkölcs alatt értjük azon alapelvek, normák, szabályok ösz- szességét, melyek meghatározzák az ember magatartását, cselekedeteit embertársaival, a társadalommal és önmagával szemben. Az erkölcs szükség- szerű valami, mivel az ember társadalmi lény, élete szorosan összefügg a többi ember életével, és ez a kapcsolat lehetetlen az általánosan elfogadott szabályok-normák nélkül.

Az erkölcs tartalmával, normáival, alapelveivel, eszméivel és követelményeivel azokat az objektív szociális feltételeket tükrözi, amelyek között az ember él, s egyben tükrözi a társadalom, az osztály, a szociális csoport érdekeit is. Ezért mindig konkrét történelmi, és az osztálytársadalomban osztálytartalma van. Az uralkodó erkölcs az uralkodó osztály erkölcse. A földműves és a föld- birtokos, a proletariátus és a burzsoázia erkölcse és erkölcsi szabályai elvben különböznek. A szocialista társadalom erkölcse ellentétben áll a burzsoá erkölccsel, a kommunista erkölcs magába foglalja a kollektivizmust, a dolgozók érdekegységét, az internacionalizmust és a kizsákmányolás gyűlöletét. A burzsoá erkölcsöt, amelynek alapja az individualizmus, a vagyonhajhászás, az egoizmus és nacionalista korlátoltság jellemzi.

Minden osztály erkölcsében megtalálhatók az általános emberi érdekek, amelyek az általános erkölcsi normákban nyilvánulnak meg: az erőszak, a gyilkosság elítélése, az idegen javak eltulajdonításának tilalma, a gyermekekről való szülői gondoskodás követelménye stb. Sem társadalom, sem család és semmiféle emberi kapcsolat nem létezhet ilyen normák nélkül. Az uralkodó, kizsákmányoló osztályok azonban állandóan megsértik ezeket a normákat, saját egoista osztályérdekeikhez alkalmazzák.

Ez az erkölcs tudományos magyarázata. Van azonban humánus magyarázata is. Az emberekben felelősségérzetet kelt viselkedésükért embertársainkkal és önmagunkkal szemben. Optimista, mivel azt feltételezi, hogy a szociális haladással párhuzamosan folyik az erkölcsi haladás is.

A vallási erkölcs alapelvei

Teljesen mást hirdet a vallás, amely nem a történelmi tényekből, az erkölcsi gyakorlat elemzéséből, hanem a hitből és a mítoszokból indul ki. A vallás szerint mindent az isten alkotott, és ezért az emberek erkölcsét is az istenek, a természet feletti erők határozzák meg. A jó az istentől, a rossz az ördögtől származik. A keresztény hitoktatás szerint az ember választhat a jó és a rossz között, de közben inkább a rosszra hajlik. így a jó forrása és az erkölcs szavatolója egyedül az isten. Az ilyen nézetek szükségszerűen kisebbítik az ember erkölcsi méltóságát, felelősségérzetét tetteiért, és

olyan lényként tüntetik fel az embert, aki az isten segítsége nélkül saját erejéből nem tud semmi jót csinálni. Ez a vallási erkölcs alapja.

Az ember erkölcsi tehetetlenségének alapelve törvényszerűen ahhoz az elképzeléshez vezet, hogy a rossz és a bűn örök. Ily módon indokolják meg az erkölcsi kihágásokat, az erkölcstelen magatartást és kisebbítik az emberek felelősségét saját viselkedésükért.

Az ember erkölcsi tehetetlenségének elve és az az elképzelés, hogy a földön nem szüntethető meg a rossz, oda vezet, hogy lemondanak a rossz és az igazságtalanság elleni harcról, vagy pedig a harcba az értelmetlenség és fölöslegesség érzését viszik be.

A vallási erkölcs alapja végeredményben a belenyugvás, az alázatosság, a tűrés és az erkölcstelenség előtti kapituláció.

A vallási erkölcs a megbékélés és az alázatosság hirdetésével, a rossz és az igazságtalanság örök érvényességének hangsúlyozásával a kizsákmányoló osztályok és elnyomók érdekeit szolgálta és szolgálja ma is a kapitalista világban. A szocialista országokban objektíve a vallási erkölcs igazolja az erkölcsi kihágásokat, az erkölcstelen magatartást és a burzsoá múlt csökevényelt.

A vallás hatása az ember erkölcsi arculatára

Vannak, akik azt állítják, hogy a vallás gyakorlata — a szertartások, a prédikációk — hit nélkül is elősegítik a hívők erkölcsi magatartását. A prédikációk tartalmi alapját azonban nem az erkölcsi kérdések képezik. Lényegük az istenben való hit és a vallásosság hirdetése. Sőt az egyház hajlandó igazolni bármilyen erkölcsi kihágást és erkölcstelen magatartást .azzal a feltétellel, ha a bűnös vezekel és vallásos hitét tfinúsítja.

A gyakorlatban szinte lehetetlen, hogy az őszinte hívő betartsa a vallás erkölcsi alapelveit. Hisz nehéz lehet úgy élni, hogy meghátrálunk a rossz előtt és beletörődünk az igazságtalanságba. A hangoztatott erkölcsi elvek és a magatartás, a meggyőződés és az élet — a gyakorlat közti szükséges ellentmondás kétarcúságához vezet. Nem véletlen, hogy a felekezeti közösségek, a rendek és kolostorok, a vallási erkölcs hirdetőinek központjai az erkölcstelenség, az erkölcsi elferdülé- sek, a kapzsiság, a képmutatás központjai voltak, amit ma az egyház képviselői sem tagadhatnak, habár, mindent megpróbálnak, hogy igazolják az egyházat. Mindez a vallási erkölcs antihumanizmusáról győz meg.

Tudnunk kell, hogy a vallás vagy az ateizmus, a hit vagy a hitetlenség önmagában nem határozza meg az ember erkölcsét, erkölcsi életét. Ezeket elsősorban a szociális feltételek, a nevelés és más tényezők határozzák meg. A vallás nem segíti elő, sőt inkább fékezi az erkölcsi haladást. Az ateizmus ma annak a társadalomnak a világnézeti alapja, amely sikeresen fejleszti, megszilárdítja a leghumánusabb erkölcsöt — a kommunista erkölcsöt.

A kapitalista világban, ahol a vallás még fontos szerepet tölt be, és végigkíséri az ember nevelését, az erkölcs állandó romlását, a bűnözés fokozódását tapasztalhatjuk. Az a me* rikai dolláron a „Hiszünk az Istenben“ felirat látható. És mennyi kihágást és borzalmas gaztettet követtek már el a dollár segítségével. A hitlerista hadsereg katonáinak derékszíján az „Isten velünk van“ felirat volt olvasható, de még nagyon jól emlékezünk a német fasiszta hadsereg katonáinak erkölcsi arculatára, a nácizmus „erkölcsére“. Az Egyesült Államokban, amely vallásos országnak tartja magát, katasztrofális méreteket ölt a bűnözés, az erkölcstelenség, a legvadabb szenvedélyek dúlnak és elterjedt a kábítószer-élvezet. Előtérbe kerül az a tény, amint azt az Egyesült Államok börtöneiben végzett felmérések is mutatják, hogy a bűnözők vallásosabbak, mint a többi ember.

A vallás hatása az erkölcsi haladásra

Egyesek azt tartják, hogy A vallás pozitív szerepet tölt be az erkölcsi haladásban, az erkölcsi értékek megőrzésében és továbbadásában.

A vallási erkölcs ugyanúgy, mint az erkölcs más formája is bizonyos osztályérdekeket védelmezett és fejezett ki. Ki* fejezte ugyan a dolgozók erkölcsi törekvését a szociális igazság kivívására, az emberek közötti humánus kapcsolatokra (szeretetre), a jó és a rossz igazságos értékelésére, de reális vágyként tüntette fel a másvilági jutalmazás illúzióját; a megbékélés és az alázatosság hirdetésével pedig — gyakran a vallás hirdetőinek akarata ellenére is — a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálta. A vallási erkölcs rendszerint a gazdasági szempontból uralmon levő kizsákmányoló osztály erúj szó

1973.

V. 26.

Egy évvel, ezelőtt, 1972. május 23 án a Liptovský Mikulás i kórház szülészeti osztályán örvendetes eseményt jegyeztek fel: jus- tina Sirotová, 28 éves asszony, a bőrkikészítő üzem dolgozója három egészséges gyermeket szült. Két kisleányt, Elenkát és Ivet- kát és egy kisfiút, Jurkót. fanko, aki az általános iskola első osztályába jár — három kis testvért kapott. A családnak az egész község, a hnb, az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma és az üzem is, ahol a szülők dolgoznak, segítséget nyújtott. A hnb az első hat hónapban egy egészségügyi nővért bocsátott a család rendelkezésére, ezenkívül hetenként egyszer egy gyermekorvos is meglátogatja a hármas ikreket. — Szerencsére eddig csak tanáccsal szolgált. Képünkön az ikrek evés közben.

Felvétel: M. Mendrej — ČSTK

EXPEDÍCIÓ Ä SZAHARÁBA