Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-03 / 104. szám, csütörtök
A trebišovi (Tőketerebes) Frucone üzemben ezekben a napokban félkészáruból konzervet gyártanak. Képünkön a nők kollektívája Anna Fajdelová vezetésével a konzervek töltése közben. (Róbert Berenhaut felv.) mm ■ A Tomašikovól (Tallós) Kisegítő Iskola (galántai járás) gazdasági vezetőt keres. Feltételek: középiskolai vagy magasabb végzettség és legalább 3 évi gyakorlat. A jelentkezők bővebb felvilágosítást az Iskola Igazgatóságán kaphatnak. ÚF-73 SS A Népi Lakásszövetkezet — Bratislava, Steinerova 34 — azonnali belépéssel felvesz: — épülettechnikusokat és gépszerelőket, — központi fűtés, gáz- és vízvezeték-szerelőket, — lakatosokat, — tetőfedőket, — bádogosokat, — villanyszerelőket, — kőműveseket, — festőket — mázolókat, — asztalosokat, — egy tehergépkocsi-vezetőt RO- BUR teherautóhoz. Elszállásolásról gondoskodunk. Az érdeklődők karbantartási részlegünkön — Bratislava, Ceská ul. 41. —, vagy személyzeti osztályunkon — Bratislava, Steinerová ul. č. 34. alatt — jelentkezzenek, ahol bővebb felvilágosítást nyújtunk. Ľudové bytové družstvo, Bratislava, Steinerová 34. CJF-74 ■ A bratislavai INTERHOTEL azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz: — pincéreket, felszolgálónőket, —- szakácsokat, szakácsnőket, — pénztárosnőket, — elárusítónőket, — segédmunkaerőket, — takarítónőket, — szobalányokat, -asszonyokat, — női munkaerőket recepciós szolgálatokra, — portásnőt — telefonkezelőnőt,' — szerelőt — karbantartót, — villanyszerelőt — karbantartót, — munkásokat, — fiatal poggyászkezelőket, — szakkiképző mestert, .— személyi szakelőadónőt, — bérelszámolónőt, — könyvelői Irodai munkaerőt (nőt), — furgonhoz (dodávkozé vozidlo) járművezető javítómunkást, — éjjeliőröket. Az érdeklődők az Interhotel Bratislava vállalati igazgatóságán — Bratislava, Hviezdoslavovo nám. 7 szám alatt — a személyzeti osztályon jelentkezzenek. INTERHOTEL, BRATISLAVA, podnikové riaditeľstvo, BRATISLAVA ŰF-67 ■ 58/166 falusi ember (rokkant) szeretne megismerkedni 50—60 éves gyermektelen özvegyasszony- nyal. Később házasság lehetséges. Jelige: Becsületes legyen. U-530 ■ 56/168 legényember szeretne megismerkedni 4U—42 éves hozzá illő nővel. Jelige: Barna legyen. Ü-531 ■ 38/173 elvált elektromechanikus becsületes élettársat keres. Fényképes ajánlat előnyben. Jelige: Tisztelet és hűség. 0-534 9 23/179 bratislavai főiskolás szeretne megismerkedni egy kedves, szimpatikus kislánnyal. Jelige: Piros rózsák. 0-536 ■ Két falusi legény — 22/175, 33/183 — társaság hiányában keresik hozzájuk illő hölgyek ismeretségét. Jelige: Fényképes levelek előnyben. 0-538 KÖSZÖNTŐ tű Patóca Józsefnek, Kajal 60. születésnapján szívből köszönti, s hosszú életet, jó egészséget és boldogságot kíván: sógora, Baba és Lizi. 0-542 ■ A bratislavai Magasépítő Vállalat Vezérigazgatósága — Bratislava, Miletičová č. 1 — az SZLKP alapszorvezetével és az FSZM üzemi bizottságával együtt tudatja, hogy Doc. Ing. Milan Horský vezérigazgató, 1973. április 28-án a reggeli órákban 51 éves korában hirtelenUl elhunyt. Az elhunytban a szlovákiai építőipar kiváló és önfeláldozó dolgozóját veszíti ei, aki az építőipar államosítása óta éveken á( vezető beosztásokban működött. Doc. Ing. Milan Horský mint pedagógus is működött, éveken át a leendő építészmérnökök nevelésével foglalkozott. Mint a BFNB képviselője az Építészeti Bizottság elnöki tisztségét töltötte be. A Szlovákiai Építészmérnökök Szövetségének megalakulása óta elnö ke volt. Egész életét a szocialista társadalmunkért végzett munkának szentelte. Az elhunyttól 1973. május 3-án, csütörtökön 13.15 órakor veszünk utolsó búcsút a Bratislavai Krematóriumban. Tisztelet emlékének! A bratislavai Magasépítő Vállalat Vezérigazgatósága, az SZLKP MV VI mellett működő alapszervezetp, az FSZM MV VI mellett működő üzemi bizottsága és munkatársai ILLIK-E A FÉNYCSŐ Ä LAKÁSBA? A dolgozó emberek többsége a nap jelentős részét munkában tölti, távol otthonától, ígv lakását kénytelen mesterséges világítás melleit használni a rendelkezésére áldó idő nagyobb részében. A legkorszerűbb lakás építésénél is az építészek a napfény szabad beáramlására tervezik az épületet. Épp ilyen fontos azonban, hogy a lakás mesterséges világítása jó hangulatot és otthonosságot teremtsen. Tény és való, hogy a lakásvilágításnál — a .hangulati szempont miatt — a fényforrás szín- spektruma igen lényeges kérdés. Néhány éve már a legkülönfélébb színösszetételben gyártják a fénycsöveket, így — ha ez lenne a fő szempont — valamennyi hangulati kívánság kielégíthető. Sőt: a színárnyalatokkal tágabb lehetőségeink nyíltak, magukkal a fényforrásokkal különböző fényhatásokat érhetünk el, míg az izzólámpáknál feltétlenül az ernyőzés szabja meg a világítás hangulatát. Természetes, hogy más jellegű fényre van szükség a hálószobában, a fürdőszobában, egészen más igényünk van az előszobái világításra és megint más az otthoni tanulást, munkát szolgáló sarokban — esetleg külön szobában. Külföldi példák, valamint a műszaki és gazdasági előnyök figyelembevételével biztosan állíthatjuk, hogy — ha lassan is — a fénycső vezető szerepet kap a közeljövőben a lakásvilágításban. A térhódítás gyorsabb ütemét elsősorban az gátolja, hogy a fénycső — a kiegészítő szerelvényeivel együtt — „misztikusnak“ hat az emberek többsége előtt. Az izzólámpás világítást már a kisgyerek is érti, egy izzólámpa cseréjét természetes mozdulatokkal hajtja végre a háziasszony, de a fénycső cseréjére sokszor még a családfő sem szívesen vállalkozik, hiszen ezt még üzembe, hivatalban is a villanyszerelő végzi el. Az idegenkedés másik oka történelmi. Korunkban született meg a fénycsöves világítás, és mivel az első fénycsövek színspektruma valóban „hideg“ volt, rögződött tudatunkban hogy a hideg fény nem kelt kellemes hangulatod. A köztudat még nein szerzett arról tudomást, hogy a modern fénycső nem szükségszerűen hideg fényű. Lehetségese tehát hangulatvilágítás csővel? Érzés szerint a felvetett kérdés már eleve nemleges feleletet akar. Nehezen tudjuk ugyanis elképzelni, hogy akármilyen színárnyalattal is, de merev, geometriailag túlságosan is meghatározott világítótesttel jó hangulatot kelthessünk. A modern lakásokban csak a tervezőkön múlik és a csőalak igen harmonikusan illeszkedhet az ügyesen berendezett lakáshoz. Sajnos — bár már létezik kör, „u“ ós „w“ alakú fénycső is — kevés a példaként felhozható jó formai megüti dás. Ha nem tetszik a fénycső alakja, el kell tüntetni a szem elől magát a világítótestet és csak a fényét kell hasznosítani. Más szavakkal: a fénycsövek kiválóan alkalmasak rejtett világítás megvalósítására. Az egyenletesen elosztó, hatalmas fényáram lehetőséget nyújt a közvetett világításra, tehát a fénycsöveket ernyők, takaró falak mögé szerelhetjük. Ez nem szükségmegoldás, mert a szélekről a mennyezetre vetített világítási megoldás egyre jobban terjed. A mennyezetről visz* szavert fény adja az általános világítást és sziik- ség esetén ez kiegészíthető izzólámpás helyi.világítással. Napjainkban divatosak a polcokkal tarkított, egész falat borító szekrény megoldások. Az ilyen bútorfelületek igen alkalmasak a fénycsövek elrejtésére és akár a bútorfelületbe beépítve, akár a polcokat csak árnyékolásra felhasználva, szép sáv-világításokat alakíthatunk ki. A legegyszerűbb és egyben legtermészetesebb megoldás, a fénycsöveket a függönytaró karnis mögé helyezzük el. Az előny kettős: nappal és este azonos helyről kapunk megvilágítás/t, tehát a szoba berendezése könnyebb feladat; a fényvisszaverő és fényelosztó felület ez esetben, nemcsak a a mennyezet, hanem a függöny teljes felülete is. „Lakásba meleg színárnyalatú fénycsöveket“ — ez a világítástechnikusok követelménye. Ettől nem térhetünk el a látszólag alárendelt konyhai világításnál sem. Az ételek és a nyersanyagok természetes színe csak melegfényű fénycső világításnál érzékelhető hűep. Soha nem kelt csalódást a fénycsőviilágítás egyetlen lakóhelyiségben sem. ha jól választott, megfelelő „színhőmérsékletű“, „meleg“ fénycsöveket használunk. A melegfehér (2900 Kelvin-fok) fénycsöveket társalgók, étkezőhelyiségek izzólámpával kevert megvilágítására alkalmazzák. A természetes fehér (3(300 Kelvin-fok) és az univerzális fehér (4300 Kelvin-fok) fénycsövek a lakás bármely helyiségében kielégítöek. Olyan helyiségeket, ahol különösen jó színvisszaadás szükséges, ajánlatos a „de Luxe“ jelzésű csöveket alkalmazni. A misztikusnak látszó fénycsővilágítást beruházási költsége már versenyképessé teszi az izzólámpás világítással. Az izzólámpák önmagukban nem esztétikus látványok, ezért a világító- testek „raffinált“ módon igyekeznek ernyőzni magát a fényforrást. Egy szép csillár ára szinte az egész iakás fénycsővilágítás beszerelési költségét fedezi. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a fénycsövek élettartama 2—3-szorosan felülmúlja az izzólámpák élettartamát. A villamos- energiafogyasztás — azonos fényáram mellett — mintegy negyedére csökken fénycső alkalmazása esetén. műszaki fejlesztés és vegyi ártalmak A technika fejlődése következtében a kémiai természetű ipari ártalmak megsokszorozódtak. Eulenburg 1898-ban megjelent „Arbeitshygiene“ című művében még csak 31 féle ipari mérget említ meg, manapság ezek száma már szinte beláthatatlan. A szerves vegyipar jóformán naponta tucatjával állítja elő az újabb és újabb mérgező anyagokat, s az agrotechnika fejlődésével a kémiai ártalmak a mezőgazdaság területére is behatoltak. A növényvédelmi munka, a permetezés, a csávázás és a gyomirtás, ha nem kellő elővigyázatossággal járnak el, gyakran párosul mérgezési veszéllyel. Az iparosodás által tehát szaporodott az ipari ártalom, egyben erőssége is fokozódott. Igaz, a technika fejlődésével egyszersmind ezek hatékonyságát is sikerült figyelemre méltóan csök- kentenünk. Egyébként minden országban rendelet szabályozza egyes mérgező anyagok úgynevezett határkoncentráciőját, vagyis az üzemekben megengedhető legnagyobb levegőszennyeződést, a termelési és az egészségvédelmi érdekek összhangját tartva szem előtt. Az ártalmas anyagok azonban nemcsak az üzemek dolgozóit veszélyeztetik, hanem a környezetet is. S ez a veszélyeztetettség olykor nem is kisfokú. Jóllehet manapság Európában kevésbé fordulhatnak elő olyan vegyi katasztrófák, mint például Hamburgban 1918-ban, amikor egy fosz- gén-tartály sérülése 300 megbetegedést és 10 halálesetet idézett elő. Mindamellett az ipari üzemek környezetének levegője még most is sokszor kifogásolható. A kémiai ártalmak elsősorban a vegyi anyagokkal dolgozókat veszélyeztetik Az iparegészségügyi kutatás során azonban már sikerült meghatározni azokat az irányelveket, amelyek hez igazodva a dolgozók veszélyeztetettsége csaknem teljesen elhárítható. Ez a feladat már a gyár vagy üzemrész, illetve a termelési folyamat tervezésével kezdődik. Az első teendő a hely megválasztása. Ilyenkor figyelembe kell venni az üzem és a környezet kölcsönhatását. Valamely üzem vagy termelési egység elhelyezéséről ugyanis nem ajánlatos dönteni addig, amíg a szakértők nem ismerik a gyár környezetét, s nem állapítják meg: a termelés folyamán felhasználnak-e egészségre ártalmas anyagokat vagy képződnek-e ilyenek? Mielőtt az állatkísérletek során a számításba jövő kártékony anyag hatását vizsgálnák, ismerni kell a zsír és vízoldékonyságát, fajsúlyát, forráspontját, gőznyomását, illékonyságát stb. E tényezők határozzák meg ugyanis a méregtani (toxikológiai) vizsgálat irányát. A zsírban rósz* szül oldódó anyagok esetében például nem az a döntő, hogy miként szívódnak fel a bőrön, hanem az, hogy a termelési hőmérsékleten vagy szobahőmérsékleten, meghatározott gőznyomáson párolgás következtében mennyire szennyezhetik munkatér levegőjét. Manapság meglehetősen ismert ipari méreg például a nitrobenzol. Ez a vegyület zsíroldé- kony, s ennek megfelelően könnyen felszívódik a bőrön. A vízben emellett csak nyomokban oldódik. Emiatt a felhámon át a szervezetbe jutó nitrobenzol sokkal lassabban ér a véráramba, mint például az anilin, amely néhány százaléknyira oldódik a vízben is. A toxikológiai vizsgálat során az ismeretlen anyag hatását különféle próbákkal, tesztekkel vizsgálják: veszélyessége és a felszívódási tulajdonsága szerint a már ismert mérgező vegyii- letekhez hasonlítjuk. így állapítják meg, hogy milyen mértékű műszaki megelőző intézkedésekkel ajánlatos kiegészíteni a gyártási technológiát. A gyártás megindulása után az orvosok állandóan figyelik a dolgozókat, és ellenőrzik, hogy intézkedéseik csakugyan helyesek. Egészségügyi okokból, különösen ha az anyag súlyos mérgezést idéz elő, számításba kell venni, hogy a mérgező anyag nem helyettesíthető-a más, kevésbé mérgező vegyülettel. Erre klasz- szikus példa a sárga foszfor, az első olyan mérgező anyag, amelynek használatát az 1910-es években sok országban megtiltották, ós az ártalmatlan vörös foszforral helyettesítették. Hasonlóképpen sikerült megszüntetni a kalaptomgyár- tók higanymérgezésének lehetőségét. Sok esetben mód adódik arra, hogy a míniumot alumíniumfestékkel, az ólomfehért titán- vagy horganyfehérrel, a benzolt toluollal helyettesítsék. A mérgező anyag kirekesztésére azonban, sajnos, meglehetősen ritkán nyílik alkalom. Ilyenkor a gyártás technológiáját ajánlatos akként módosítani, hogy a dolgozó ne kerüljön érintkezésbe a mérgező anyagokkal. E vonatkozásban minden bizonnyal az a legcélszerűbb eljárás, ha a termelést automatizálják és folyamatosan zárt rendszerben végzik. Ebben az esetben nagyon fontos a készülékek helyes megtervezése és nem utolsó sorban a tökéletes elkészítése, kivitelezése. Látjuk tehát, hogy a technológia, az ipar nagyarányú fejlődése nemcsak megsokszorozta a kémiai jellegű ipari ártalmak számát, de megteremtette a védelem megfelelő módszereit is. Emellett tudatosítanunk kell, hogy míg a pozitív tényezők — a termelés növekedése, a szükségletek gazdagabb kielégítése stb. — elválaszthatatlanok a technika fejlődésétől, s annak mintegy szükségszerű következményei, a negatív hatás — a dolgozók veszélyeztetettsége — csak esetleges, s így fel is számolható. (dj) 1973. V. 3. ipppBBnnni ° »j yi a i| j§ ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, munkatársaknak, ismerősöknek, a társadalmi szervek képviselőinek, a falu lakosainak, akik 1973. március 17-én elkísérték utolsó útjára a szódói temetőbe a felejthetetlen férjet, édesapát, Rák Jánost, valamint drága leányomat és testvérünket, Rák julikát, és virágadományaikkal és meleg búcsúszavaikkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család Ü-532 ■ Központi fűtéses családi ház fele Košicén eladó. Telefon: 254-29. Ű-533 M Eladó jó állapotban levő 407-es Moszkvics. Mihalič Ladislav, Kolá rovo. Pražské nám. 24. ü-535 H Eladó jó állapotban levő Škoda 1202-es. Andrejkovič Viliam, Blatná na Ostrove, okr. Dun. Streda, tel.: 981-49. U-541 R Eladó R 8. Bartoš Milan, Modra, Kuzmányiho 30. Ar 35 000. U-543 Hšrdessen Ön is c* r, ÚJ SZÓ-kan!
