Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-23 / 121. szám, szerda
Céljuk: a fogyasztók elégedettsége A felszabadulás utáni években Dunajská Streda-i | dunaszerdahelyi) és a komárnói (komáromi) járás területén 77 pékségben 102 pék dolgozott. A választék nagyon kicsi volt; a legtöbb pék csupán kenyérsütésre rendezkedett be. Nem is kínálkozott alkalom a termékek számának gyarapítására, hiszen a lakosság nagy része örült, ha kenyérre tellett. Az 1950-es esztendő meghozta a sütödék államosítását az említett járásokban is. Azóta, főleg, az utóbbi három esztendőben, nagyot változott a helyzet a sütőiparban. Eltűntek a fával fűtött kemencék. A két járás mintegy 200 ezer főnyi lakosságát ma egy kenyérgyár és 14 korszerű pékség látja el sze a gép sem csodaszer, előfordul, hogy meghibásodik. Az ilyen eset ugyan ritkán fordul elő, ám ha mégis előfordul, arról az igazgatóság két órán belül tudomást szerez. Az üzletvezetők ugyanis az előzetes megegyezés alapján azonnal jelentik, ha hibás árut kapnak. A hibás árut az üzem kicseréli kifogástalan minőségűre, mert a kenyérgyár dolgozóinak fő célja: a fogyasztóknak csakis kiváló árut adni. írásom elején már említettem, hogy az üzemhez tartozik még a két járás területén működő 14 pékség. Az igazgatótól megtudtam, a többi pékség is igyekszik, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek. Az egész üzem az elmúlt évben A pékek jóformán csak felügyelnek a korszerű gépek munkájára Július Knüger felvétele termékeivel. Ezeket a pékségeket foglalja magába a 135 péket foglalkoztató Nyugat-szlo- vákiai Pékségek n. v. komáromi üzeme. Ellátogattam az üzem büsz-t keségébe, a komáromi kenyérgyárba, amelyről már sok szépet hallottam, s naponta személyesen is meggyőződhetek termékeinek kiváló minőségéről. A kenyérgyárban mesébe illő látványban volt részem: végignéztem a liszt útját, a zsemlék készítését. Az egész munkafolyamat mindössze háromnegyed óráig tart. Az egész munkafolyamatban csupán néhány gombnyomás végrehajtá sa hárul a pékmesterekre. A liszt a hatalmas tartálykocsikból légnyomásos fújtatók segítségével önműködő szitákon és mérlegelő szerkezeteken át jut a feldolgozóba, majd a kiformált zsemlék eltűnnek egy „alagútban“. A másik oldalon háromnegyed óra múlva szép sorokban jönnek kifelé a frissen kisült, foszlós zsemlék. Hasonlóképpen készülnek itt más termékek is. A kenyérsütés csupán annyiban különbözik a zsemlék készítésétől, hogy a kiformált kenyérre két pék a kemence bejárata előtt rányomja a jelet, amely egy betűből és számból áll. A kenyerek jelzése a fogyasztók érdekében történik, hogy a fogyasztó az üzletben csak rátekint és tudja milyen fajta, milyen friss kenyér van a polcokon. Például: a kenyéren levő „Z 2“ a hét második napján kisült „Zo- bor“ elnevezésű kenyeret jelenti. A kenyérgyárban valamennyi munkafolyamat a leghi- gienikusabb körülmények között megy végbe. A tudományos-műszaki fejlődés igazi vívmánya ez a kenyérgyár. Az üzem igazgatójától, Füri Antal mérnöktől az iránt érdeklődtem, milyen minőségű termékek készítésére képes e kenyérgyár. Az igazgató —, aki maga is kiváló szakember —, elmondotta, hogy számos sütőipari szakember járt már e kenyérgyárban, és állításuk szerint ilyen jó minőségű kiflit, zsemlét’ és más péksüteményt kézileg képtelenség készíteni. A komárnói kenyérgyár termékeinek minőségét magasra értékelik a központi ellenőrök is, akik minden hónapban — váratlanul, bejelentés nélkül megjelennek. A legutóbbi ellenőrzés napján sütött termékeket a központi ellenőrök az „A“ csoportba sorolták. Az üzem igazgatója szerint a legfontosabb szempont, hogy a „legfőbb ellenőrök“, maguk a fogyasztók 4s elégedettek. Per100,3 százalékra teljesítette termelési tervét. Az idei év első négy hónapjában általában 101—102 százalékos volt a teljesítmény, ami arra enged következtetni, hogy az 1973-as évi tervet az elmúlt évinél is jóval túlteljesítik. Meg kell jegyezni, a komáromi péküzem, akárcsak a többi bárhol az országban csak annyi terméket állíthat elő, amennyire megrendelése van. Konkrét példa erre a kifli- sütés a komáromi kenyérgyárban. Az itt lévő ki fii készítő gépsor az üzem egyik büszkesége. Sajnos nincs teljes mértékben kihasználva, annak ellenére, hogy a fogyasztók nagyon kedvelik e terméket, és sok esetben nem kapják meg az üzletben. Mindez csupán azért, mert a kiskereskedelem nem rendel többet. A háború utáni években az iskolában talán én Voltam a legboldogabb, amikor édesanyám megengedte, hogy tízóraira zsemlét vehessek magamnak. Akkoriban, 1947—48- ban ez „torkosságnak“ számított. Ma pedig a (komáromi üzem annyi féle terméket készít, hogy az összes termék felsorolása tán unalmassá is válna. Csupán kenyérből nyolc fajta hagyja el a kemencéket. A legfinomabb és legkeresettebbek a műanyagcsomagolású „Zobor“ és a tejjel dagasztott „Szlovák különlegesség“. Ezeknek a kenyérfajtáknak az üzleti polcokon nincs idejük kihűlni, ugyanis 10 percen belül elfogynak. Sajnos még nem győz az üzem ezekből eleget készíteni. A péksütemények között a lekváros, túrós és mákos kalácsokon kívül a kuglóf és a lágy süteménytésztájú „Tortella“ a különlegesség. A tortellát a fogyasztók ma még csak ünnepre vásárolják (13 koronába kerül), ám az üzem igazgatója nagyon reméli, hogy a kiváló termék a jövőben naponta szerepel majd a dolgozók étrendjén. A termékek nagy mennyisége, kiváló minősége azt bizonyítja, hogy az üzemben jő a dolgozók munkaerkölcse, jó a munkaszervezés. Ez nagymértékben az üzemi pártszervezet munkájának köszönhető. Annak ellenére, hogy az üzem dolgozói 3 műszakban dolgoznak, a mujnkások között élénk politikai tevékenység folyik. A 34 párttag mindenben például szolgál a többieknek. A kommunisták növelik a pártszervezet létszámát, mégpedig olyan fiatal dolgozókkal, akik e megtiszteltetést jó, becsületes munkájukkal kiérdemlik. Az évzáró gyűlés óta már négy tagjelölttel bővült a pártszervezet. Jó munkát végez a pártszervezet a központi párthatározatok ismertetése és megvalósítása terén is. Ezeket a párthatározatokat a szervezet vezetősége feldolgozta és ismertette a pártonkívüliekkel is. Ügyelnek arra, hogy a pártonkívüliek ne éljenek elszigetelten pártunk politikájától. Ugyancsak fontos szerepet tölt be a pártszervezet a szocialista munkaverseny és a szocialista munkabrigád mozgalom megszervezése és népszerűsítése terén. Jó munkájukat bizonyítják az értékes felajánlások és a szocialista munkaversenybe bekapcsolódó kollektívák száma. A februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére az üzem dolgozói ez évben 70 q termékkel termelnek többet a tervezettnél, megtakarítanak 14 tonna szenet és 3200 kWő villamosenergiát. További 10 kollektíva bekapcsolódott a szocialista munkaversenybe. A kenyérgyár még csak néhány éves múltra tekinthet vissza, — 1970 augusztusában kezdte meg működését —, de a szakma dolgozóinak nagyon a szívéhez nőtt, megszerették. Alaposan áttanulmányozták a berendezések, gépsorok technológiáját, s rájöttek, hogy még ezt is lehet tökéletesíteni. Különösen Hamran Dnáan és Tóth László volt elemében. Ők ketten olyan két nagyszerű újítási javaslatot adtak be, amelyek realizálása évente 47 ezer korona megtakarítást jelent az üzemnek. A két javaslat a péksütemények készítésének folyamatát tökéletesítette. Büszkék az üzemben arra, hogy ezeket a javaslatokat a kerület valamennyi kenyérgyárában bevezették. Nagy gondot fordítanak az újítók serkentésére is. Jelenleg is 4 újítási javaslat vár jóváhagyásra. Az üzem dolgozói mindezt azért teszik, hogy a fogyasztók elégedettek legyenek termékeikkel. KOLOZS1 ERNŐ Internacionalista kötelességünk Hazánk dolgozói a múltban is nagy segítséget nyújtottak a szabadságáért küzdő bős vietnami népnek. Most, hogy elnémultak a fegyverek, megszűntek a bombázások, az újjáépítés folytatódik, segítségükre sietünk. Ezt a célt szolgálja a szolidaritási alap csekkszámlája, a 02 4621 7-es számú is, amelyre Szlovákia dolgozói már több mint 11 millió koronát utaltak át. A legtöbbet, több mint ötmillió koronát, a nyugat-szlovákiai kerület dolgozói ajándékozták. Kelet-Szilovákiában 3,5 millió, Közép-Szlovákiában pedig több mint kétmillió koronát juttattak a szolidaritási alapra. A Čierna nad Tisou-i vasutasok április 1-ig 174 000 koronát utaltak az említett alapra, a Nové Zámky-i egészségügyi dolgozók fizetésük 1 százalékát ajánlották fel. A trenčíni szerszámgépgyár fiatal] jai 70 000 koronát ajándékoztak. Különleges műszakot szervezett a SZISZ a galántai Slovodev- ban, a púchovi Május 9. Szövetkezetben és számos más üzemben. Az így szerzett pénzt a vietnamiak megsegítésére utalták át. Több ezer egyén, több száz üzem gyarapította már a szolidaritási alap 02 4681 7-es számú csekkszámláját. Példájukat minden bizonnyal Szlovákia többi üzemei, intézményei is követni fogják. Ha valamikor, most igazán érvényes a régi közmondás: „Kétszer ad, aki gyorsan ad!“ —nj— VÁLLALTÁK — TELJESÍTIK Lenin elvtárs a szocialista társadalom építésében fontosnak tartotta a dolgozók aktivitását és munkakezdeményezését, a szocialista munkaversenyt és a kötelezettségvállalási mozgalmat. Ezt, a szocializmust építő országok gyakorlatában bevált lenini tanítást nálunk az 1968—69-es években a „szocializmus megújítői“ elavultnak tartották. Ma azonban mindannyian tudjuk, hogy a szocialista munkaverseny, melynek élén a kommunisták állnak, a dolgozók erkölcsi és politikai egységének bizonyítéka a párt politikájának megvalósításában. A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban is a kommunisták kezdték meg egy járási méretű kötelezettségvállalási mozgalom szervezését. A versenybe bekapcsolódtak egyének, kollektívák, községek, városok, egységes földművesszövetkezetek és üzemek, összesen 51 000 egyéni, és 1325 kollektív kötelezettségvállalást tettek, és több mint hárommillió brigádóra ledolgozását vállalták. Jelentős munkát végeztek a kötelezettségvállalási akció megszervezésében a nemzeti bizottságok és a Ni társadalmi szervezetei is. Ezt számok bizonyítják: az említett kötelezettségvállalásokból 49 618 az egyéni és 772 a kollektív vállalás. Ezek a kötelezettségvállalások az élet- és munkakörnyezet szépítésére vonatkoznak és értékük 69 millió korona. A kötelezettségvállalási mozgalom hozzájárul a járás sokoldalú, fejlődéséhez. A kötelezettségvállalásoknál szem előtt tartják azt is, hogy 1973-ban 1121 lakásegység (ebből 350 magánlakás} építését kell be fejezni. A járás lakossága igyekszik a Nemzeti Front választási programját a lehető legjobban telje síteni. Sokszor előfordul azonban, hogy munkakezdeménye zésükre nem a leglelkesítőbben ható hanyagságokkal találkoznak: például felásott és befejezetlenül hagyott gyalogjárók, új utak és hasonlók. A kötelezettségvállalások a járás szükségleteiből és lehetőségeiből indulnak ki és összhangban vannak a CSKP XIV. kongresszusának határozataival. Ez a biztosítéka annak, hogy megvalósíthatók. JANKOVSKÝ FRANTIŠEK AHOL MINDEN KAPHATÓ Zlaté Klasy község azóta, hogy új áruházát ikapott, a széles környék lakosságának bevásárló-központja lett. Az áruházban élelmiszer-, hentesüzlet, textiil- és cipőbolt, továbbá egy büfé és vendéglátóipari létesítmény kapott helyet. Az ízlésesen berendezett üzletekben nagy az áruválaszték, kedvesek és előzékenyek a 'kiszolgálók. A bejáratnál megkérdeztem néhány vásárlótól, kapott-e olyan árut, amiért jött? Az egyik máshol nehezen beszerezhető babakelengyét, a másik vásárló munkaruhát, öltöny- nekvalót húzott elő a táskájából. Valamennyien elégedettek voltak, s távozóban még megjegyezték, hogy ezután mindig ide jönnek vásárolni, mert itt mindent megkapnak, amire szükségük van. A községben levő tej- és kenyérüzlet és a háztartási cikkek boltja is nagy forgalmat bonyolít le. Ugyanígy a gyümölcs- és a zöldségüzlet, és a község másik részén levő fü- szerüzlet is. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésében szintén szép eredményeket értek el az utóbbi időben. A közelmúltban adták át rendeltetésének az új egészségügyi központot. A lakosság egészségvédelméről azóta négy körzeti orvos, két fogorvos és egy gyógyász gondoskodik. A Nőszövetség helyi szervezete kezdeményezően részt vál sáról is. így született meg as elhatározás, hogy óvodát építenek. A 60 férőhelyes korszerd gyermekgondozási intézményt társadalmi munkával, rekordidő alatt építették fel, Főleg a Nő- szövetség helyi szervezetének tagjai végeztek elismerésre méltó munkát. Az óvoda felépítésével azonban nem tettek pontot az Ilyen jellegű akciók végére. A község felső vég óm a cigányszármazású polgáron részére hozzákezdtek egy újabte óvoda és iskola építéséhez. Ha a községi szolgáltatásokról beszélünk, meg kell említenünk a helyi nemzeti bizottság mellett működő helyi gazdálkodási üzem tevékenységéi., melynek elsőrendű küldetése o lakosságnak nyújtandó szolgáltatások fejlesztése és biztosítása. A jó hírű üzem, melynek 15 foglalkozási ágban 70 alkalmazottja van állandóan bővíti szolgáltatásait, Hasznos segítséget nyújtanak az építkezőknek és a hnb-nek egyaránt a választási programok megvalósításában. Nem kevésbé fontos a cipő javító, a televízió- és rádiójavítö szolgálat, a fodrász- és borbélyműhely és egyéb apró, dte nélkülözhetetlen szolgáltatások-. Az említett üzem vezetőinek és dolgozóinak céltudatos jó munkáját bizonyítja, hogy az elmúlt évet 7 millió korona be vétellel zárták. A bevétel több mint 50 százaléka a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokból eredt. Az P/em önálló keAz új bevásárlási központ, melyben minden kapható lalt az említett s zol gá Mat ás ok fejlesztéséből. 1971-ben az ő javaslatukra egy varroda kezdte meg működését a községben, ahol harmincan találtak munkaalkalmat. Egyikük, Tomano- vlcs Erzsébet, 'két gyermek anyja, aki örömmel újságolta, hogy megtalálta számítását a varrodában, jól keres, s ráadásul nem kell utaznia, így több ideje jut a családjára. A nők foglalkoztatottságának növekedésével párhuzamosan gondoskodni kellett az óvodai férőhelyek számának gyarapítány érsütödével rendel kezrtfe, amely szintén híres a környéken. Az illetékesek mindent megtesznek a választópolgárok, elsősorban a dolgozó nők igényeinek minél tökéletesebb kielégítése érdekében, még annak árán is, hogy némely szolgáltatási ág fejlesztése számukra nem gazdaságos. Elsődleges céljuk a lakosság igényeinek kielégítése. Ez a törekvés tik követésre méltó. SVINGER ISTVÁN 1973. V. 23.
