Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-03 / 104. szám, csütörtök
TOVÁBB DAGAD A WATERGATE-BOTRÁNY „Sokk állapotában" a Pentagon NÉHÁNY m»M TÁRGYSZERŰ MUNKALÉGKÖR ŰJ SZÓ 1973. V. 3. Washington — Nixon elnöknek az amerikai néphez intézett beszédével nem sikerült megfékeznie a Water gate-iigy és a vele kapcsolatos botrányok újabb és újabb leleplezésektől tovább dagadó lavináját, amely múlt hét óta az elnök 7 vezető munkatársát, közöttük két kulcsemberét, valamint igazságügyminiszterét és az FBI igazgatóját temette maga alá. Bennfentesek szerint teljes a káosz az igazságügyminisztériumban, példátlan mértékű a demoralizálódás az FBI vezérkarában, és Richards ónnak az igazságügy minisztérium élére történt rögtönzött átirányításával a ,,fej nélkül maradt“ Pentagon is a „sokk állapotában van”. A kongresszusban a részlegesen megbénult kormányzat „újjáépítését“ sürgetik. Az elnök magyarázatait még párthívei is erős kétkedéssel fogadták. A Watergate-íigy már túlnőtt a demokrata pártközpontban végrehajtott politikai betörésen: a Watergate gyűjtőnevévé vált a szerteágazó és esetenként csupán a szereplők azonossága révén kapcsolódó politikai szabotázsakciók, provokációk, választási megtévesztések és csalások, megvesztegetések botrány halmazának. A napokban várható pl. a New York-i négyes esküdtszék előtt a vádemelés az évszázad legnagyobb — 224 millió dollár eltulajdonításáról van sző — tőzsdecsalás ügyében. Ennek főszereplőjét, Robert Vesco pénzembert a Republikánus Párt pénzalapjának nyújtott 200 000 dolláros adománya, továbbá Nixon elnök fivéreihez és unokaöccseihez, valamint a most lemondott Ehrlichman elnöki főtanácsadóhoz fűződő személyes kapcsolatai miatt — szintén összefüggésbe hozzák a Kennedy javaslata Washington — Edward Kennedy szenátor felszólította az Egyesült Államok kormányát, hogy „tegyen gyors és komoly erőfeszítéseket" a nukleáris kísérletek teljes eltiltására vonatkozó szerződés megkötése érdekében. Kennedy véleménye szerint egy ilyen megállapodás „alátámasztja majd az atomsorompó-szerződést és lehetővé teszi, hogy békés célokra használják fel azokat a jelentős erőforrásokat, amelyeket jelenleg fegyverek kipróbálására és gyártására használnak fel“. republikánus pártkassza körül kiterebélyesedő botránnyal. A legújabb leleplezések szerint a Los Angeles-i szövetségi bíróság előtt álló Daniel Ellsberg perében is fontos szerepet játszott a Watergate-ügy néhány kulcsfigurája. A Pentagon-okiratok nyilvánosságra hozója ellen folyó per bírája, William Byrne ugyanis átiratot kapott a Watergate-ügyben vizsgálódó négyes esküdtszéktől, és ebből kiderült: Hunt és Liddy 1971. szeptember 4-én [10 hónappal azelőtt, hogy a Watergate-betörés ügyében a vádlottak padjára kerültek) betörtek Ellsberg pszihi-áterének irodájába, feltehetőleg azért, hogy páciense ellen felhasználható adatokat szerezzenek. Kedden újabb bomba robbant, amikor Byrne bíró bejelentette, hogy a hozzá eljuttatott dokumentumok szerint Ehrlichman beismerte az FBI-nak: Nixon elnök utasítása értelmében ő adott megbízást Huntnak és Liddynek „magánnyomozásra“ a titkos Pentagon-okiratok napvilágra kerülésével kapcsolatban. Ehrlichman azt állítja, hogy Hunt és Liddy csupán utólag tájékoztatta őt a betörésről és akkor — szavai szerint — „megmondták nekik, hogy ilyet többé ne csináljanak”. Hunt ós Liddy az „Ellsberg- betörés“ idején még a Fehér Ház munkatársa volt, s a napvilágra került dokumentumokból kiderült: a fehér házi konzultánsként napi 100 dollárral díjazott Hunt a betörés napját is rendes „munkanapként“ számolta' el. Nixon elnök számára személy szerint is roppant kínos az újabb fejlemény, „szózatában“ ugyanis még „legjobb barátainak“ és „legmegbízhatóbb munkatársainak“ nevezte Halde- mant és Ehrlichmant. Ellsberg védője kedden a vád azonnali elejtését kérte, illetve a vádemelési eljárás azonnali megindítását a napfényre került törvénytelenségek ügyében, amelyeknek szálai „egyenesen az Egyesült Államok elnökéhez vezetnek“. Kedden az FBI őröket állított a lemondott fehér házi főtanácsadók hivatali helyiségei elé. Egyes jelentések tudni vélik, hogy az FBI ügynökök már megkezdték a hivatalok átkutatását esetleges leleplező okmányokért. A BOLGÁR MINISZTERTANÁCS úgy döntött, hogy Szófiában múzeumot létesítenek Georgi Dimitrov emlékére. ANTONIO GRAMSCI szülőhelyén, a szardíniái Ales helységben, emlékünnepséget tartottak az Olasz Kommunista Párt megalapítója halálának 36. évfordulója alkalmából. ALAIN DE BOISSIEU tábornok, a francia szárazföldi haderő vezérkari főnöke befejezte hivatalos látogatását a Szovjetunióban. HAVANNÁBAN folytatja munkáját a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség irodájának ülése. A tanácskozáson kétszáz millió asszony és. leány képviseletében 24 ország nőszervezetének küldöttei vesznek részt. A BRIT külügyminisztériumban és az Elysée-palotában egyidejűleg közleményben jelentették be, hogy Edward Heath brit miniszterelnök eleget téve Georges Pompidou francia köztársasági elnök meghívásának, május 21-én Párizsba utazik és nem hivatalos megbeszéléseket folytat Pompi- douval. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK visszaad Japánnak néhány dokumentumot, amelyek a hirosi- mai és a nagaszaki atomrobbantásokkal kapcsolatosak — jelentette be szerdán a japán külügyminisztérium képviselője. Az Egyesült Államok továbbra is megtagadja a legfontosabb okmányok visszaszolgáltatását. DAVID A. DAVIES, az ENSZ meteorológiai világszervezetének főtitkára táviratban közölte Otto Winzerrel, az NDK külügyminiszterével, hogy a szervezet felvette tagjai közé a Német Demokratikus Köztársaságot. TEL AVIV megtagadta annak az ENSZ-kérésnek teljesítését, hogy május 7-én Jeruzsálemben ne tartsa meg a tervezett katonai díszszemlét. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a díszszemlét megtartják. EDWARD HEATH miniszterelnök eddigi sajtófőnökét, az ötvenéves Donald Maitlandot nevezték ki az angol ENSZ-kül- döttség új vezetőjévé. Helsinki — A helsinki nagyköveti tanácskozás szerdán tárgyszerű munkalégkörben, de minden lényeges előrehaladás nélkül folytatta a tervezett európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik napirendi pontjának, a kulturális együttműködésnek általános áttekintését. A konzultáció köreiből származó értesülés szerint a vita középpontjába — a dán, majd a szovjet okmány után — most egy kompromisszumos osztrák javaslat került. Ez az új szovjet dokumentumhoz hasonlóan kizárólag a napirendi pont általános bevezetőjét, a kulturális együttműködés fejlesztésének célját ós kereteit foglalja össze. Megbízható értesülések szerint az osztrák okmány lényegében elfogadhatónak látszik a résztvevő 34 ország döntő többsége számára, ám továbbra is mélyreható nézeteltérés áll fenn a kulturális együttműködés elvi megalapozása körül. Délután tartott ülést a biztonsági értekezlet lebonyolításának költségeivel foglalkozó munka- csoport, ahol a költségmegosztás elveit tárgyalják. Szélesedik közös mozgalmunk Aldridge cikke a moszkvai Pravdában A moszkvai Pravda szerdai száma közli James Aldridge nemzetközi Lenin-békedíjjal kitüntetett angol író cikkét. Aldridge bevezetőben megállapítja: „Az egész világon fokozódik az emberek millióinak az a törekvése, hogy leküzdjék a reakciós monopolista körök által emelt mesterséges akadályokat. Szélesedik a békéért, a nemzetközi enyhülésért és a népek együttműködéséért küzdő mozgalom. A különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének jelentőségéről szóló lenini gondolatok fontosabbak, mint valaha.“ A neves angol író rámutat: „Napjainkban nincs a világon olyan kormány, amely komolyan hinné, hogy meg lehet bontani a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének szerkezetét, azt az állami szerkezetet, amely egy fél évszázad alatt bebizonyította: a legszilárdabb soknemzetiségű társadalom, melyet az emberiség valaha is létrehozott.“ WALDHEIM BESZÁMOLÓJA New York — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a világszervezet Namíbiával kapcsolatos erőfeszítéseit összegező beszámoló ismertetése után felkérte a Biztonsági Tanácsot: döntsön arról, hogy továbbra is folytatni akarja-e közbenjárását a dél afrikai kormánynál. A főtitkár ezután ismertette azt a délafrikai kormánynyilatkozatot, melyet Hilgard Muller dél-afrikai külügyminiszter juttatott el hozzá. A nyilatkozat szerint — mutatott rá Waldheim — Pre- toria egyelőre nem szándékozik önrendelkezést biztosítani Namíbia népének, és álláspontja változatlanul igen távol áll a Biztonsági Tanács Namíbia, ügyében elfogadott határozatainak szellemétől. Rendkívüli állapot öt argentin tartományban Buenos Aires — Hector Cam- pora, Argentína május 25-én hivatalba lépő új elnöke, aki négynapos tárgyalást folytatott Madridban Juan Domingo Perón ex-diktátorral, szerdán hajnalban a spanyol fővárosból visz- szaindult Buenos Airesbe. Mint elutazását megelőzően kijelentette: eleget tesz Lanusse tábornok hívásának és sürgősen hazatér, hogy segédkezzék a kialakult politikai feszültség feloldásában. Argentína öt legnagyobb tarszocialista országok összehangolt külpolitikai erőfeszítésének eredményeként sikerült megszüntetni az NDK-t körülvevő blokádot is, s rendezni a német kérdést, mely az európai enyhülés szempontjából LENINI ŰTON alapvető jelentőségű. Tovább erősödött a nyugati világ első szocialista államának, Kubának a helyzete, s új történelmi sikereket értek el a többi szocialista országok az új társadalom építésében. A sikerekben fontos szerepet játszik a gazdasági síkon is elmélyülő együttműködés, melynek alap elveit a KGST-országok a Komp lex Programban rögzítették. A békés egymás mellett élés lenini elve szellemében fordulat állt be a nemzetközi politikában is. A szovjet diplomácia kitartó munkájának eredménye, hogy az együttélés realitása ma már kétségbevonhatatlan, s szükségszerűsége érdekében ma már az imperialista hatalmak is arra kényszerülnek, hogy a „hidegháború“, vagy a konfrontáció veszélye helyett a tárgyalások útját egyengessék. Más szóval ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok áttörték a hidegháború frontját, s az enyhülés érdekeit szem előtt tartva új alapokra helyezték a ke let—nyugati kapcsolatokat. Ennek eredményeként ma már példás az együttműködés Franciaországgal, Finnországgal vagy Kanadával, s egyre javulnak a kapcsolatok a Német Szövetségi Köztársasággal. A kapcsolatok fejlesztése szempontjából hasznosnak bizonyultak azok a találkozók, melyek legfelső szinten valósultak meg. Gondolunk itt Leonyid Brezsnyev és Pompidou francia elnök megbeszélésére, illetve az SZKP főtitkára és Brandt nyugatnémet kancellár moszkvai és oreandei találkozójára. Ezek a megbeszélések — a kölcsönös jóindulat alapján — nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy leküzdhessük Európa véres múltját, s új alapokra helyezzük az európai népek kapcsolatait. Ismeretes, hogy a június végére tervezett biztonsági értekezletnek ez az elsődleges célja. A szovjet—amerikai kapcsolatokban határkövet jelent 1972 májusa, amikor a szovjet vezetők Moszkvában fogadták Richard Nixon amerikai elnököt, s több, az együttműködés szem pontjából fontos dokumentumot írtak alá. Ezek az okmányok a békés egymás mellett élés elve szellemében nemcsak az együttműködés útját egyengetik, hanem kölcsönösségi alapon kötelezettséget is vállaltak arra, hogy a felek „megtesznek mindent, ami tőlük telik, annak érdekében, hogy elejét vegyék a háborús konfliktusnak és a nukleáris háború veszélyének“. A központi bizottság plénuma nyomatékosan figyelmeztetett azonban arra is, hogy a kapcsolatok javulása ellenére továbbra is ébernek és engesztelhetetlennek kell lenni az imperialista körök intrikáival és agressziójával szemben, s következetes harcot kell folytatni a reakciós ideológiával és propagandával szemben. Megerősíti a beszámoló azt a törekvést is, hogy a Szovjetunió továbbfejlessze kapcsolatait az ázsiai, afrikai és latinamerikai országokkal, s leszögezi, hogy továbbra is következetesen támogatja az arabok igazságos harcát az izraeli agresszióval szemben. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége érdekeit figyelembe véve a szovjet kommunisták továbbra is kemény harcot folytatnak a kínai egységbontó törekvésekkel szemben, s a központi bizottsági ülés — megerősítve a XXIV. kongresszus megállapításait — leszögezi, hogy a kínai vezetők magatartása árt a béke és szocializmus érdekeinek. Az SZKP Központi Bizottságának áprilisi ülése tehát teljes mértékben igazolta és támogatásáról biztosította a szovjet vezetőket, hangsúlyozva, hogy ez a politika a lenini stratégia elveit követve megfelel a szovjet kommunisták érdekeinek. „A nemzetközi politikánk szocialista forradalmi alapelveit a nagy Lenin rakta le — állapította meg Leonyid Brezsnyev — ... s mi töretlenül hűek vagyunk ezekhez az elvekhez, Lenin hagyatékához ...“ A szovjet nép egy emberként támogatja az SZKP törekvéseit, a világ pedig bízik abban, hogy a szovjet békeprogram célkitűzései — a világ népei javára — mihamarabb megvalósulnak. FONOD ZOLTÁN tományában — köztük Buenos Airesben — továbbra is érvényben van a rendkívüli állapot, amelyet llermec Quijada el Ion- tengernagy meggyilkolása után vezetett be a katonai jun a. Tomas Sanchez Bustamente tábornok, az első hadsereg főparancsnoka, aki Buenos Aires tartomány élén áll, bevezeti a rögtönbíráskodást, a halálbüntetést, valamint a cenzúrát. Globális kompromisszum Luxemburg — „Gloháľs kompromisszummal“ zárult az Európai Gazdasági Közösség kilenc földművelésügyi miniszterének múlt hét közepén megkezdett maratoni értekezlete :iz 1973—74-es mezőgazdasági felvásárlási árakról. A sok buktató kikerülése révén létre iütt megállapodás értelmében áth.g 4,7 százalékkal emelik azoknak a mezőgazdasági termékeknek a felvásárlási árát, amelyek a közös piaci árszabályozás hatáskörébe tartoznak. A Közös Piac új mezőgazda- sági felvásárlási árai május elsejei hatállyal lépnek életbe. Merénylet LnnÉnderryfesn Belfast — Az észak-írországi Londonderry közelében szerdán a kora hajnali órákban bomua- robbanások károkat okoztak egy katolikus iskolában, kát templomban és egy üzletben. A rendőrség jelentése szerint személyi sérülés nem történt. Ugyancsak Londonderryben egy összecsapás során hét brit katona sebesült meg. A brit katonák megkíséreltek feloszlatni egy 250 főnyi protestáns tüntető csoportot. . Nagy megtiszteltetés Santiago — Dr. Salvador Al- lende chilei elnök sajtónyilatkozatot adott abból az alkalomból, hogy a nemzetközi Lenin- békedíjjal tüntették ki. A chilei államfő rámutatott, hogy a Lenin-békedí jat nagy megtiszteltetésnek tartja, és ez a megtisztelés tovább szilárdítja elszántságát, hogy állhatatosan küzdjön a népek közötti megértésért és a békéért. Kommentárunk A szocializmus és a béke ügye elválaszthatatlan egymástól — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev május 1-i beszédében, s ezek a gondolatok kaptak helyet abban a beszámolóban is, melyet az SZKP főtitkára a Központi Bizottság április 26—27-i ülésén mondott. Mind a központi bizottsági beszámoló, mind a május 1-i beszéd a világsajtó érdeklődésének középpontjában áll, s egyértelműen elismerik, a szovjet diplomácia jelentős sikereket ért el az SZKP XXIV. kongresz- szusán kimunkált békeprogram teljesítésében. A központi bizottság — mint ismeretes — meghallgatta Leonyid Brezsnyev beszámolóját az SZKP XXIV. kongresszusa határozataiból eredő feladatok teljesítéséről a nemzetközi politikában, s teljes támogatásáról biztosította a Politikai Bizottságot. A beszámoló éppúgy, mint a felszólalók hangsúlyozták, hogy a szovjet békeprogram — ahogy ezt ma világszerte nevezik — a szocialista világrendszer erősítésének és fejlesztésének igényéből indul ki. A közösen kimunkált politika fokozza a testvéri szocialista országok összeforrottságát és egységét, s növeli szerepüket a nemzetközi színtéren. Ez a politika a tartós béke biztosításának igényéből indul ki, s megfelel a kommunizmust építő szovjet nép érdekeinek éppúgy, mint a világ népei törekvéseinek. A moszkvai Pravda a Központi Bizottság üléséről szólva leszögezi, hogy az elmúlt időszak legkiemelkedőbb eseménye a vietnami nép győzelme volt. A
