Új Szó, 1973. május (26. évfolyam, 102-128. szám)
1973-05-13 / 19. szám, Vasárnapi Új Szó
1973. V. 13. A japán konszerneknek fizetniük kell Japánban további érdek- szövetségek alakulnak azokkal az iparvállalatokkal szemben, amelyek veszélyesen szennyezik a környezetet, vagy pedig készítményeikkel veszélyeztetik az emberek egészségét és életét. Az egyik Ilyen fogyasztói érdekszövetség 414 millió jen kártérítést követel attól az élelmiszeripari konszerntől, amely gyártási hiba folytán arzénnal mérgezett csecsemőtejet adott piacra, ösz- szesen 130 csecsemő halt meg a mérgezett tejtől, további 17 ezer pedig megbetegedett és tartós károsodást szenvedett. A fogyasztói érdekközösség joggal reméli, hogy keresetének a bíróság eleget tesz, ugyanis egy hónappal ezelőtt ítélték el azt a halkonzervgyárat, amelynek termékei higannyal mérgezettek voltak. A Japánban nagy feltűnést keltett perben kötelezték a halkonzervgyárat, hogy 1,2 milliárd jen kártérítést fizessen az áldozatoknak. (VOLKSSTIMME j A gazda biztosítási száma az állat bőrén Tetovált kutyák Különböző fajtájú kutyák a világnak jóformán valamennyi részén a legkedveltebb és a leggyakrabban tartott háziállatok. E négylábú- aknak ma már csupán egy kis százaléka haszonállat, pl. az eszkimók szánkóvontatására használják, másutt pedig vadász-, rendőr- vagy vakvezető kutyaként. Egyre nagyobb mértékben használják fel a kutyákat kísérleti célokra. Például a szputnyik II-ben felbocsátott Lajka lehetővé tette, hogy az űrrepülés és a súlytalansági állapot addig ismeretlen hatását vizsgálják az emlősök szervezetére. Az Egyesült Államokban évente a laboratóriumok és kísérleti intézetek mintegy 2 millió kutyát használnak fel kísérleti célokra. Ez az országban különös Jelenséghez vezetett: egyre több kutyát loptak el, aztán eladták a kísérleti intézeteknek. Ennek megakadályozására számos kutyatulajdonos elhatározta kedvelt négylábú társának tetoválását. A műveletet szakértelemmel állatorvos végzi, aki a kutya bőrére fájdalommentesen rále- toválja tulajdonosának a biztosítási számát. A tetovált állat ilyen módon tartósan meg van jelölve. Az akció sikere hamarosan megmutatkozott: az így megjelölt és elveszett kutyák nagy része visszakerült tulajdonosához. Mivel a háziállatok lopását és eladását eléggé büntetik, az állatkereskedők nem kockáztatják meg az ilyen állatok vásárlását. (WOCHENPOST) Szőrmeárverés Leníngrádban A leningrádi Moszkva su- gárútra néző masszív szürke épületet sokan ismerik. Itt, a Szőrme-palotában tartják évente háromszor a hagyományos prémaukciókat. Az elsőt is itt rendezték meg 1931-ben. Azóta kialakultak a helyi szokások és tradíciók. A külföldi szőrmekikészítő cégek képviselői már a megnyitó előtt elözönlik a kiállítótermeket. Itt pultokon és üveg- szekrényekben láthatók a különféle szőrmék kötegel. Külön hely illeti meg a valódi orosz prémeket — a cobolyt, a szibériai mókust és a görényt. Ezek a szovjet szőrmegazdaság monopóliumai. A legutóbbi, 61. leningrádi aukción a külföldi kereskedők figyelmét a nagy választékban bemutatott hosszú szőrű szőrmék kötötték le. Az utóbbi évek prém-divatki- rálynőjének — a vidrame- nyétnek — az uralma mintha megingott volna. Helyette nagy volt az élénkség a borz-, a róka-, a sarki róka-, a hiúzbundák körül. Mire való az aukció? A nemzetközi kereskedelem tucatnyi egyéb formát is ismer az áruk értékesítésére. Itt azonban kifejezetten aukció kell. A szőrme ugyanis a kereskedők közötti nyílt alkudozásban és éles konkurenciában nyeri el árát. Ez az ár rendszerint elég magas, s éppen ezért előnyös az aukció szervezői számára. (SZOV {ETSZKAJ A ROSSZÍJ A) Tslevizias adás repülőgépről A nyugatnémet Légi és Ür- közlekedési Kísérleti Intézet kutatói kidolgozták egy repülőgép tervét, amely 20 km magasban repülve egész sereg földi rádió- és tv-adó funkcióját képes ellátni. Kát Ilyen repülőgép elég lenne ahhoz, hogy a Szövetségi Köztársaság 17 millió tv-készül ék ének négy különböző műsort szolgáltasson. Elsősorban azonban fejlődő országok és olyan csekély népsűrűségű vidékek felett ígérkezik célszerűnek alkalmazásuk, amelyek területén nem kifizető a kis hatósugarú hagyományos adóállomások létesítése. A repülő tv-adók megkonstruálására az a körülmény vitte rá a braunschwei- gi intézet munkatársait, hegy a tv-közvetítő műholdak előállítása bizonyos nehézségekbe ütközött. Elsősorban is szerfölött drága az ilyen készülékek megszerkesztése és kikísérletezése, aztán az energiaellátásuk és az űrben történő elhelyezésük is meglehetősen problematikus, mert ott is szűkösen van már csak hely. Armin Quast mérnök, a braun- schweigi intézet munkatársa a Szövetségi Köztársaság példáján demonstrálja az új módszer lehetőségeit: Ha a vesztfáliai Minden és a frankföldi Ansbach felett egy-egy tv-repülőgép köröz, az ország valamennyi 50 fő- adója és kerek 500 átalakító állomása munkanélkülivé válhat. Mindössze a házakra szerelt tv-antennákat kel; lene más irányba fordítani. Quast mérnök a költségek szempontjából Is Igen racionálisnak látja a televíziós repülőadók bevezetését. A földön álló adók fenntartása évi 60 millió márkába kerül (egy műsort számítva), a repülőgépek ezzel szemben ennek csak kb. a felébe kerülnének. Az elképzelés megvalósításához szükséges repülőmo- dolleket azonban előbb még meg kell konstruálni, de ez nem látszik túlságosan nehéz feladatnak. (STUTTGARTER ZEITUNG) Robot a tengerfenéken A szovjet szakemberek a Földközi-tengeren kísérleteztek azzal a robotgéppel, amely a tengerfenék kutatására készült. Az eredményes kísérleteket a Lipári-szigetektől északra fekvő tenger alatti hegyen végezték, amelynek csúcsa hatvan méterrel, lába pedig kétezer méterrel van a tenger színe alatt. A robot működési elveiben és rendeltetése alapján a Lunohodra hasonlít, önállóan mozog és bonyolult feltételek mellett képes értékes információkat közvetíteni olyan helyekről, ahová az ember nem juthat el. A Hold-laboratóriummal ellentétben a tenger alatti robot természetesen nem drótnélküli összeköttetést alkalmaz, hanem kábelen keresztül juttatja el a képeket és információkat a kutatókhoz. Képünkön: a tengerbe eresztik a robotot. (NBIf ki áruházi tolvajok ellen A statisztikák kimutatása szerint az NSZK-ban évente több mint egymilliárd értékű árut lopnak el az áruházakból. A kriminalisztikának valósággal új ága foglalkozik ezzel az ijesztő méreteket öltő bűnözéssel. A jelenség súlyosságának érzékeltetésére elég elmondani, hogy amíg a bűnözés általában 44 százalékkal nőtt 1963 és 1970 között, az áruházi lopások 243 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a legnyomasztóbb az a statisztikai adat, amely szerint minden harmadik rajtakapott áruházi tolvaj kiskorú. A bűnözés megfékezésére a hatóságok a kereskedőkkel összhangban kettős irányba próbálnak cselekedni. Egyrészt fokozzák és korszerűsítik az elhárítás technikai eszközeit, másrészt a pedagógusok segítségét próbálják igénybe venni a gyermekek morális érzékének fejlesztésére. (QUICK) A varsói királyi palota újjáépítésén dolgozók már befejezték az építkezés legmunkaigényesebb szakaszát. 1972-ben a munka még nem sok látványosságot nyújtott a járókelőknek. Pedig az újjáépítésnek ez az első szakasza döntő jelentőségű volt. Egyelőre a föld alatti munkákat végezték el, és a palota falainak egyes részei néhány méteres magasságot értek el. Január 1-ig az épület k*btartalmának 42 százalékát kitevő munkákat végezték el. 1974- júliusára — ígérik az építők — az egész palota „nyers állapotban“ kész lesz. A királyi palota helyreállításán jelenleg 400 fő dolgozik két műszakban. De amit eddig elvégeztek, az valójában az ország minden részében élő 44 500 ember közös műve. A királyi palota helyreállítására alakult társadalmi bizottsághoz továbbra is érkeznek a vállalatok, társadalmi szervezetek felajánlásai: tervezőmunkákat végeznek, anyagot szállítanak, és más segítséget nyújtanak a királyi palota helyreállításához. Sok kisiparos is jelentkezett, ma már ritka szakmák képviselői. A teljesen kész palotát 1978-ban adják át rendeltetésének. A gótikus és a déli szárnyat 1976 végére nem csupán felépítik, hanem teljesen berendezik és megnyitják a közönség előtt. A nyugati szárnyba 1977-ben léphetünk majd be, 1978 végére pedig az északi és a száraz szárnyat fejezik be. Addigra rendezik a palota környékét is a Visztula és a tér felöli oldalról, valamint az egész Palota teret. A kész palota nem csupán múzeum-jellegű épület lesz, amelynek termeit megnyitják a látogatók előtt. Különféle állami és kulturális rendezvényeket, találkozókat is tartanak majd itt. Hangversenyterem is lesz a palotában, itt főként lengyel zeneműveket adnak majd elő. A moziteremben Varsóról és a palotáról szóló filmeket vetítenek. Mellette pihenőhelyet, büfét rendeznek be. (TRYBUNA LUDU) Újjáépítik a varsói királyi palotát Képünk két nehézsúlyú bajnokot ábrázol. Cyrill Smith, angol liberális képviselőt, aki a maga háromszázhelven- nyolc fontjával (1 font egyenlő 45,36 dkg) alighanem a világ „legsúlyosabb“ politikusa. Mellette George Foreman, a nehézsúlyú hivatásos ökölvívás új világbajnoka. A politikus lelkendező elismerésére Foreman szerényen így válaszolt: „Nekünk, bokszolóknak valóban kemény az öklünk, de a hatalom az önök kezében van.“ (SUNDAY MIRROR) Nefcézsúlyúak, ha találkoznak
