Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-07 / 83. szám, szombat
Régi gondok — új remények Oi koziiieflhai keszítmenvek a vásáron ÜGY HISZEM, nyolc-tíz évve) ezelőtt többnyire csak unaloműzésként böngészgették az újsá gok szűkszavú apróhirdetéseit azok a Šafárikovo (Tornaija) környéki lányok és asszonyok, akik a könnyűipar valamelyik ágazatában szerettek volna elhelyezkedni. Túl messze estek ugyanis a legközelebbi, nőkel nagyobb számban alkalmazó vállalatok. Hosszú ideig így szinte egyedüli lehetőségnek számított az idényjellegű mező- gazdasági munka. Bizonyára ezért fogadták sokan nagy örömmel az illetékesek, valamint a trenčíni ruhagyár veže tőinek azt a döntését, amelyet követően üzemrészlegel nyitót tak a városkában. — Vagy harmincén jelentkeztünk 1965 nyarán Trenőfnbe elsajátítani a nagyüzemi termelési módszerek bevezetéséhez szükséges legfontosabb tudnivalókat — emlékszik vissza Komlós Géza műhelyvezető, a mai törzsgárda egyik alapító tagja. — A szakmát valameny- nyien jól ismertük, hiszen évekig gyakoroltuk a különböző mesterfogásokat, viszont nagy teljesítményű, praktikus gépek kel egyikünk sem dolgozott korábban. Szeptember végéig tartott az előkészítő tanfolyam. Október elsején már sor kerülhetett a hivatalos megnyitóra. Jól emlékszem, sok nehézséggel indult a termelés, bár aránylag gyorsan megnövekedett a tartós munkaviszony iránt érdeklődők száma. Különösen az okozott gyakori problémát, hogy dolgozóink többsége falúról, földművesszövetkezetből, illetve állami gazdaságból került hozzánk. Nehéz munkához voltak hozzászokva ezek az emberek. A szabóságban pedig emberemlékezet óta fürge ujjakra van szükség. Ezenkívül nálunk csaknem egyik napról a másikra változnak a formák, ami újoncok esetében mindig többletgonddal jár. Nem kevés akaraterő kellett ahhoz, hogy elég gyorsak és pontosak legyenek az egyes mozdulatok, különböző munkaműveletek. Az özem vezetői idejekorán gondoltak a szakmunkásképzésre. Sajnálatos módon elkövették azonban azt a hibát, hogy a vidék távolabbi részein kezdték az ipari tanulók toborzását. így szinte várható volt, hogy a szép számban jelentkező fiatalok közül később, az első gyakorlati hetek, hónapok után sokan választják majd újra a mezőgazdaságot. — Ma is vannak ilyen gondjaink — magyarázza Kiss Teréz, a 612-es számú műhely vezetője. — Aránylag sokan vannak még, akik csak a hároméves szakiskola elvégzése után kezdik számba venni a lakóhelyükhöz közelebbi .munkahelyek nyújtotta előnyöket. Már kezdettől fogva nagyon megnehezíti helyzetünket az a körülmény, hogy üzemünknek nincs munkásszállása. Az olcsónak éppen nem mondható albérleti szoba viszont szükségmegoldásként is ritkán jöhet számításba, hiszen komoly anyagi megterhelést jelentene a lányoknak. Tehát jobbára csak a helybeliek és azok maradnak végleg az tizemben, akik minden műszak végeztével hazautazhatnak. HA MOST EGYÜTT LENNE az az összeg, amelyet eddig hasztalanul fordítottak a hamar kilépettek tanítására és készpénzre lehetne váltani a szakmakez- dök gyakorlati oktatásához szükséges türelmet, gondoskodást, talán már csak kivitelezőt kellene keresni az üzemi munkásszállás építéséhez. Végiggondolni is sok, mennyivel válna könnyebbé egyszeriben a munkaszervezők, a művezetők dolga. — Valóban sok probléma végleges megoldását jelentené számunkra egy megfelelő épület tulajdon-, vagy használati joga — mondja később Komlós Géza. — Üjabb jelentkezőkben szerencsére most sincs hiány. A felvételi irodában mindig nagy a forgalom. Talán annak örülnének legjobban a trenčíni központban, ha mindenütt annyi lenne az érdeklődő, mint a ml üzemünkben. Az utóbbi Időben több korszerű gépet állítottunk a termelésbe. Nagyobb fennakadások nélkül pótolhatjuk tehát a kilépők és az esetleges hiányzók helyét. Továbbá minden munkaszakaszon van már néhány, a maguk nyelvén villámmunkaerőnek nevezett, jó tapasztalatokkal rendelkező szakember, akik szükség esetén bármelyik gép mellett teljes értékű munkát tudnak végezni. Kedvezőtlenebb azonban a a helyzet, ha egyszerre többen is beteget jelentenek valamelyik műhelyben. Főleg a téli hónapokban fő gyakran a mesterek feje. A napi tervfeladatokat ugyanis mindenképpen teljesíteni kell. — Mi történik, ha nem sikerül ezt biztosítani? — Olyan esetnek nem szabad előfordulnia — válaszolja Kiss Teréz. — Minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek érdekében. Ha történetesen többen hiányoznak a megszokottnál, fokozott szorgalommal igyekszünk elkerülni a lemaradást. Sokat jelent, hogy jól összeszoktak már a dolgozók. A 612 ES SZÁMÜ MŰHELYBEN 230 teszilnadrág a napi norma. Szám szerint harminchétén szorgoskodnak a gépek fölé hajolva. Túlnyomórészt tizen- és huszonévesek. A létszám ezúttal sem teljes. Néhá- nyan betegeskednek, mások gyermekgondozási szabadságon vannak. Tehát különösen indokolt, hogy a megszokottnál valamivel rövidebb időközönként ismétlődjenek a szinte zsong- lőrszerű, pontosra mért mozdulatok. Irigylésre méltó gyakorlatra vall, hogy véletlenül sem tévednek a fürge kezek, könnyen bírnák talán a gyorsabb iramot is. Ügy mondják, hogy „nehezebb“ napokon is alaptalannak bizonyult már a mennyiségi, illetve a minőségi csökkenés miatti szorongás. Pedig az üzem termékeit országos viszonylatban a legjobban keresettek között tartják számon a kereskedelmi szakemberek. — Állandóan nagy gondot fordítunk arra, hogy minden tekintetben kifogástalan minőségű áru kerüljön ki a műhelyekből — magyarázzák közben kísérőim. — Ha valakinek gyengébben, vagy lassabban megy a munka, azonnal segíteni igyekszünk, aktív pihenésre használjuk ki a szüneteket. Külön-kü- lön is gyakran foglalkozunk a fiatal kezdőkkel. Számtalan olyan eset volt már, hogy kölcsönösen, önzetlenül segítették egymás tervteljesítését. Mindannyiunk egyforma érdeke a jó hírnév öregbítése és a termelés fokozatos növelése. A SOR ELEJÉN Helena Cer- noková rendszerezi az ollók Mikor 1949-ben a CSKP IX. kongresszusa határozatának értelmében megkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálása, Štvrtok na Ostroven (Csalló- közcsütörtök] is létrehozták a gép- és traktorállomást. E ténynek döntő jelentősége volt a község fejlesztése szempontjából is. Elősegítette az üzemi lakásépítkezést, és egy korszerűen felszerelt kultúrhá^at is kapott a község. A múltban a lakossság többsége a földbirtokosoknál és a grófi birtokon dolgozott. A felszabadulás után megnövekedett az ipari munkások száma a faluban, többségük Bratislava üzemeiben dolgozik. Ahhoz, hogy felmérjük a község fejlődését, elég végigsétálni az utcákon. A házak előtt járdák, az út mellett zöldövezetek találhatók, valamennyi utca és bekötőút portalanított. Puss Vince elvtárssal, a hnb elnökével, a választási program teljesítéséről és céljairól beszélgettünk. — Képviselőtestületünk a község lakosságával együttműködve következetesen teljesíti a választási program feladatait. A képviselők kezdeménye- zően vállalnak részt a társadalmi munka szervezésében, megvalósításában. Programtervünk teljesítését rendszeresen értékeljük. Minden képviselőt konkrét feladattal bízunk meg és munkánkról negyedévenként alól kikerülő * ruhaanyagot, ő biztosítja a szükséges segédanyagok elosztását is. Hét éve dolgozik az üzemben. Bámulatos gyorsasággal, pontossággal végzi munkáját. —: A szabóktól harmincsorosra vágva kapjuk az anyagot. Ez azt jelenti, hogy egyszerre tizenöt pár nadrágra valót hoznak fel különálló részekben. Az egybetartozókat az egyforma számozás alapján válogatom össze. Egyszerű feladat, de azért mindig nagyon oda kell figyelni, mert itt még harmic- hét rész számít egy darabnak. Tudniillik annyit kell összevarrni ebből a halmazból, hogy végül kész nadrág legyen belőle. Elég volna bármelyik részt elcserélni ahhoz, hogy teljesen felboruljon a rend. Talán csak a szalag közepén válna szembetűnővé a tévedés, mert a többieknek nemigen van idejük az állandó ellenőrzésre. Pontosan ki van számítva minden percük. A közeli zakósműhelyben éppen szovjet exportra termelnek. Nyolc óránként száztíz darab egy dolgozó átlagos teljesítménye. Első hallásra kissé hihetetlennek tűnik, de nem késik sokáig a magyarázat. — Többnyire fennakadás nélkül dolgozhatunk — mondja Koleszár Éva, az egyik szocialista munkabrigád vezetője. — Reggel hat órától nyolcig harminc zakót varrunk meg, tíz óráig hatvanat, tizenkettőig nyolcvanat, a műszak végéig pedig további harmincat. A nemrégi felmérések alapján ez a reális mennyiség. Aki nem csinálta még, annak soknak tűnhet, mi viszont így szoktuk meg. Egyre gyakoribbak az olyan napok is, amikor tízhúsz százalékkal többet is megcsinálunk. Pedig ezen a munkaszakaszon sem hiányoznak a problémák. A gőzvasalók használatától csaknem szüntelenül magas a levegő páratartalma és nagy a meleg is. Nem tökéletes a terem szellőztetése, és sajnos, más fogyatékosságok is előfordulnak. Valamennyire azonban érthető ez, hiszen az üzem megnyitásakor a mostaninál sok tekintetben voltak kisebbek a lehetőségek. ÖRVENDETES, hogy rövid időn belül véglegesen orvosolni lehet majd a felsorolt panaszok nagyobb részét. Előreláthatólag már a nyár folyamán új épületbe költözik a mintegy 800 asszony és lány. A most még többnyire vakolatlan falak között a korszerű berendezések és munkagépek jóval kedvezőbb feltételeket biztosítanak majd minden dolgozó számára. Ennek szükséges voltát pedig fölösleges bizonygatni. nyilvános plénumgyűlésen számolunk be a lakosságnak. A társadalmi munkák megszervezésében és előkészítésében segítenek az agitkettősök tagjai, akik meggyőző munkát fejtenek ki a lakosság között. A múlt évben különösen jó munkát végzett Farkas István és Kállay Boldizsár képviselő. • Milyen akciókat valósítottak meg tavaly a községfejlesztés szakaszán? — Egyik legfőbb célunk volt, hogy szebbé, vonzóbbá tegyük a község arculatát. Ennek kapcsán parkosítottuk a kultúrház környékét, bekerítettük a temetőt, díszfákat ültettünk, zöld- sávokat létesítettünk. A Z-akció keretében felépítettük a ravatalozót. E munkálatoknál a lakosság 12 000 órát dolgozott. A régi iskolába bevezettük a vízvezetéket és az épületet 100 ezer korona ráfordításával tataroztuk. A helyi állami gazdaság 12 lakást adott át dolgozóinak. © Hogyan kapcsolódtak be a tömegszervezetek a társadalmi munkába? — A Nemzeti Front helyi szervezete szerződést kötött valamennyi tömegszervezettel, s teljesítését a hnb tanácsa érA mai ember élete nehezen képzelhető el kozmetikai készítmények nélkül, melyekre azoknak is szükségük van, akik viszonylag kevesebb gondot fordítanak a szépségápolásra. A bratislavai Kozmetika szakágazati vállalat termékei mind a csehszlovák, mind a külföldi fogyasztók körében elismertek, mindenki megtalálja közöttük legkedveltebb kozmetikai szerét. Felkerestük munkahelyén Viktor Máťuš mérnököt, a Kozmetika kereskedelmi osztályának igazgatóját és bővebb tájékoztatást kértünk tőle a vállalat munkájáról. — Mindenekelőtt arra lennénk kíváncsiak, hányféle terméket gyártanak a Kozmetika dolgozói? — A vállalat termelési programja nagyon széles — válaszolta Máfuš elvtárs —. Jelenleg 261 kozmetikai terméket gyártunk, amelyek között különböző fogkrémek, hajápolószerek, arckrémek és egyéb piperecikkek szerepelnek, ezeken kívül a használati és díszgyertyák gész sorát gyártjuk. Termékeinket korszerű technológiával állítjuk elő, így a minőség terén elérjük a világszínvonalat. Némelyik termékünk bátran felve heti a versenyt híres külföldi cégek készítményeivel. — Önök is részt vesznek az idei Brnói Nemzetközi Közszükségleti Ipari Vásáron? — A Brnói Nemzetközi Közszükségleti Ipari Vásárnak hagyományos résztvevői vagyunk. Az előző vásárokon termékeink sikerrel szerepeltek, s reméljük, hogy ezúttal is így lesz. Az idei vásáron gyártási programunk egész skáláját bemutatjuk. Olyan cikkeket is láthatnak az érdeklődők, amelyek eddig egyáltalán nem, vagy csak rötékeli. A tömegszervezeteket aktivitásuk arányában részesítjük anyagi segítségben. A legjobb munkát a Nőszövetség helyi szervezete és a SZISZ-szer- vezet végezte. Ezenkívül a Nőszövetség helyi szervezete a tanulóifjúság, mindenekelőtt a cigánygyerekek rendszeres nevelésére és iskolalátogatásának biztosítására összpontosította figyelmét. Megszervezte, hogy az ötéves cigánygyermekek látogassák az óvodát, s így megfelelően előkészítsék őket az iskola első osztályába. Érdemdús munkát végez a munka irányításában Starnovská Etela, a Nőszövetség helyi szervezetének elnöke. © Mit terveztek az 1973-as évre? — Választási programtervünkben figyelembe vettük a martini és a Banská Bystrica-i felhívást. A pártszervezet, a Nemzeti Front és a hnb közös szocialista kötelezettségvállalást dolgozott ki. Ezt nyilvános gyűlésen ismertettük a választópolgárokkal. Ezt megelőzően agitkettőseink felkeresték a családokat, ismertették céljainkat, összeírták a kötelezettségvállalásokat. Az összegezésnél örömmel állapítottuk meg, hogy vid ideje találhatók az üzletek polcain. — Melyek ezek az újdonságok? — Újdonságaink között kű lönféle illatszerek és új típusú ún. barokk gyertyák szerepelnek. Bizonyára felfigyelnek a P—33 jelzésű aerosolos izzadsággátló szerre, amelyet főleg a. mezőgazdaságban dolgozók szá-f mára ajánlunk. Előnye, hogy a felső ruházatra is lehet hass-, nálni, így csökkenti a kellemetlen szagot. Az AB jelzéssel ellátott kozmetikai szerek válasz tékát új, szép lök elleni krémmel. parfümmel és izzadsággátló szerekkel bővítjük ki. Újdon- Ságnak számít a nagyon jó minőségű Korso parfüm is, amely alacsony árával és tetszetős cső magolásával bizonyára elnyeri, a női fogyasztók tetszését. Ez az áru már az üzletekben, is kapható. A brnói közszükségleti váráson 20 újdonsággal beneveztünk az aranyérmekért folyó versenybe. — Termékeiket a hazai fogyasztókon kívül külföldön is ismerik? — Mivel hazai viszonylatban , a kozmetika területén a leg- . nagyobb termelők vagyunk, így ; természetes, hogy kiterjedt külkereskedelmi kapcsolataink is vannak. Lengyelországgal, Ma-,^ gyarországgal, a Szovjetunió ' val, Angliával és az NSZK-val állandó üzleti kapcsolatokat tar: tunk fenn. A 4. Brnói Nemzeikö- j zi Közszükségleti Ipari Vásár bizonyára hozzájárul majd exporthálózatunk bővítéséhez. A vállalat dolgozói mindent megtesz-., nek azért, hogy hazai és kül- ( földi fogyasztóközönségünk ál- , landóan jobb minőségű és bővebb választékú áru között vá- v lógathasson. lPáko2üif a lakosság a Győzelmes Február 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 30. évfordulójának tiszteletére több mint 18 000 órai brigádmunkát vállalt. így lehetőségünk nyílik az élet- és a munkakörnyezet további javítására, a szolgáltatások fejlesztésére. Létrehozzuk a pionírparkot, 150 díszfát és 50 rózsatövet ültetünk, a helyi gazdálkodási üzemben befejezzük a szociális és a fürdőhelyiség építését, biztosítjuk az üzem munkásainak étkeztetését. A kilencéves iskola mel- lett önsegélyes alapon megkezdjük az iskolai műhely építését, ahol 1600 órát dolgoznak le társadalmi munkában a község lakosai. Kiszélesítjük a megvilágítást az új utcasorokra, öltözőt építünk a sportpályán. E munkában 1200 órai munkát vállaltak a sportszervezet tagjai és a község lakosai. Emeljük a helyi gazdálkodási üzem szolgáltatásainak színvonalát és újakat vezetünk be. Megnyílik a lábbelijavítórészleg és a varroda. A politikai tömegmunkában minden lehetőséget kihasználunk a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésére. A tömegszervezetek segítségével megmagyarázzuk a lakosságnak a feladatok fontosságát, és biztosítjuk teljesítésüket. SVINGER ISTVÁN LALO KAROLY Ültetik a burgonyát A kelet-szlovákiai kerületben is igyekeznek a tavaszi munkák elvégzésével a mezőgazdasági dolgozók. Képünkön: a Harcai Efsz határában Lendacký Pál traktoros Varga Pál és Mihók András segítségével ülteti a korai burgonyát. (A. Haščák felvétele ČSTK ) FEJLŐDŐ KÖZSÉG
