Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-06 / 82. szám, péntek

Növekvő öntudattal Részt vesz a kommunista párt járási tanácskozásán Alighogy véget értek a kom­munista párt évzáró taggyűlé­sei, üzemi konferenciái, rövide­sen újabb tanácskozások kez­dődnek: a járási pártkonferen­ciák. A konferenciák résztvevői az alapszervezetek évzárói után magasabb szinten, járási méret­ben megismerkedhetnek a XIV. kongresszus által kitűzött fela­datok teljesítésével és az elvég­zésre váró teendőkkel. Maga sabb szinten is felvethetik az évzáró taggyűléseken felmerült kérdéseket, javaslatokat. Járási párt konferencián részt venni megtisztelő feladat. Ez a véleménye Putz László nak is, aki a Dunaszerdahelyi Cukorgyár kommunistáit fogja képviselni az április 14-én és 15-én megtartandó járási kon­ferencián. Putz elvtárs az üze­mi szervezet elnöke, jól ismeri tehát a szervezet eredményeit és gondjait egyaránt. Gazdasá­gi tisztségét tekintve technoló­gus. Ez azt jelenti, hogy nem­csak a pártszervezet, hanem az egész tizem életét ismeri. — Miről beszélne a legszí­vesebben a konferencián? — kérdeztük a 36 éves pártelnö­köt? — Amiről az évzáró taggyű­lésünkön is a legtöbb szó esett — hangzott a válasz. Tudja, Ki követi példá jukat? Az ember vére a legértéke­sebb folyadék. A szülészeten, a sebészeten, az egészségügy más szakaszán naponta szük­ség van rá, s néha ettől függ, meg tudják-e menteni az orvo­sok a páciensüket. Szlovákia fővárosában az 1972-es évet e téren eredményesnek mondhat­juk. Több mint 20 ezren ado­mányoztak vért. A bratislavai vérátömlesztő állomáson és a kramárei klinikán szombaton sem szünete] a munka. Ilyen­kor a tömeges véradókat fo­gadják. A Jánsky emlékérmet Szlo­vákia fővárosában eddig húsz ember viseli. Közéjük tartozik František Slovák, a Slovnaft üzemi őre, aki már 136-szor adott vért. Drahotin Bystrický mérnök 62-szer, Jaroslav Rózsi­val színész pedig 54-szer aján­dékozott vért. Bratislava lakosainak 3 szá­zalék véradó. Fbbríl az értékes folyadékból azonban egyre többre van szükség. Éppen ezért a NF városi bizottsága április 7-ét a fővárosi véradók napjának nyilvánította. Ettől elsősorban azt várják, hogy az említett napon — de máskor is — a főváros lakosai tömege­sen felkeresik az említett két intézetet, illetve beíratják ma­gukat az önkéntes véradók so­rába. — ne­hogy az egész járás kommunis­táinak tanácskozásán csak a legfontosabb kérdések felveté­sére jut idő. Néhányat közülük megemlít. A vállalat egyik legrégibb gondja a nagyarányú fluktuá­ció megszüntetése. Az üzemi pártszervezet véleménye sze­rint egyebek közt azért cseré­lődnek a dolgozók az üzemben, mert nem tudnak nekik — fő­leg a fiataloknak — lakást biz­tosítani. Tavaly három lakást adtak át, ez idén pedig egyet; s ez bizony kevés. Újabb lakás átadására az év végén van ki­látás. Az üzem vezetősége és a pártszervezet reméli, hogy a gyár bővítése alkalmából a la­kásépítésre is kapnak anyagi keretet. Biztató az is, hogy a városl>an javul a szövetkezeti la­kásépítés. Továbbá az, hogy egyre emelkedik az üzem dol­gozóinak az átlagkeresete. Pél­dául amíg tavaly a havi átlag 2222 korona volt, addig erre az évre az üzem már 2321 koronás havi átlagkeresetet tervezett dolgozói számára. — A káderek stabilizálását ezenkívül a dolgozókról való gondoskodás állandó javításá­ban látjuk — mondja Putz elv­társ. — Állandóan javítjuk a munkakörnyezetet. Például az egyes részlegeken hűtőszekré­nyek állnak a dolgozók rendel­kezésére. Korszerűsítettük a ru­határakat. Üzemi konyhánk minden igényt kielégít — na­ponta 180—200 személyre főz. Helyben létesítettünk egészség- ügyi központot és fogorvosi rendelőt. Rövidesen bevezetjük a munkaruhák mosását. Egy al­kalmazottat a munkaruhák be­szedésével és kiadásával bízunk meg. Minden kérdést azonban saját erőnkből nem tudunk megoldani. A vezérigazgatóság támogatására lenne szükségünk például az üzem egyik részle­gében levő nagy zaj csökken­tésének, a magas hőfok eltávo­lításának és a káros gáz elve­zetésének megoldásában. Ezek a problémák a gyár tervezőinek mulasztásából erednek. A káderek stabilizálásával függ össze az is, hogy — saj­nos — egyes munkahelyeken, nagyon felelőtlenül, jó értéke­lést adnak a hanyag dolgozók­ról csak azért, hogy megszaba­duljanak tőlük. Putz elvtárs a járási konferencián ezt is meg szeretné említeni. A 42 tagot és 8 tagjelöltet számláló üzemi pártszervezet­ben a kommunisták öntudata és fegyelme egyre nagyobb. Ez vo­natkozik az üzem párton kívüli dolgozóira is. Még mindig ki­fogásolható, hogy egyesek oly­kor az egyéni érdeket a közös, a társadalmi érdek fölé helye zik. A párt vezető szerepe a 480 dolgozót alkalmazó üzem­ben szilárd. A helytelen egyéni elképzelések megvalósítása el­len a kommunisták a leghatáro­zottabban fellépnek, bárkiről legyen is szó. Volt rá eset pél­dául, hogy vezető dolgozót kel­lett figyelmeztetni hasonló fo­gyatékosságra. A vezető dolgo­zók munkáját a pártszervezet értékelte. A tömegszervezetek élén kommunisták állnak. Kivé­telt csupán az ifjúsági szervezet képez, melynek elnökét — ha beválik funkciójában — a jövő­ben tagjelöltnek javasolják. Sok mindent szívesen elmon­dana még a járási konferen­cián Putz László, a cukorgyár kommunistáinak és pártonkíviili dolgozóinak eredményeiről és gondjairól, ha tehetné. Ám tud­ja, a legtöbbet a tettek fejez­nek ki. Az üzem dolgozói pedig elsősorban tetteikkel bizonyít­ják helytállásukat. FÜLÖP IMRE É riékes felei j én lások Csaknem 300 millió korona értékű szocialista kötelezettsé­geket vállaltak a szlovákiai ke­reskedelmi szervezetek dolgozói a februári győzelem 25. és a csehszlovákiai szocialista keres­kedelem megalakulása 25! év­fordulója alkalmából. A felajánlási mozgalomban, amely a szakszervezeti tagok ösztönzésére egyre jobban ki- terebélyesedik, a Gyümölcs- és Zöldségkereskedelmi Vállalat bratislavai boltjaiban 10 millió­val, a hreznói vállalat boltjai­ban 1 millióval és a Jednota fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet Liptovský Mikuláš-i já­rási boltjaiban 2 millió 190 ezer koronával teljesítik túl ebben az évben a tervezett kiskeres­kedelmi forgalmat. A partizánske! Cipő- és Bőr- díszműáru Kereskedelmi Válla­lat dolgozói kötelezték magu­kat, hogy a kiskereskedelmi forgalom tervét 3 millió 200 ezer koronával, és a košicei Élelmiszer Kereskedelmi Vál­lalat boltjainak dolgozói, hogy 1 millió 200 ezer koronával túl­teljesítik. { Gondot okoz a száraz időjárás 1973. IV. 6. Csakúgy, mint az ország min­den részén, a közép-szlovákiai kerület földművesszövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban is hetek óta népes, hangos már a határ. A szokásosnál néhány nappal korábban kezdték meg a mezei munkát, így szinte tel­jesen problémamentes az agro­technikai határidők pontos be­tartása. Az sem jelentett kis előnyt a földművesek számára, hogy az elmúlt enyhe telet kü­lönösebb károsodások nélkül vészelték át az őszi gabona­vetések. Ahol kisebb-nagyobb területen mégis szükségessé vált a kiszántás, illetve a rá- vetés, ott kimondottan a hosz- szan tartó száraz időjárás okoz­ta a többletmunkát. A csapa­dékhiány sajnos most is érez­teti kedvezőtlen hatását. A leg­több helyen alacsony a talaj nedvességtartalma, ezért vala­mivel lassabban fejlődik az idejében földbe került gabona, mint a korábbi években. Minapi határszemlénk során persze másról is számot adtak a me­zőgazdasági szakemberek. A Šafarikovói (Tornaija) Egységes Földművesszövetke­zetben Bató János elnök a kö­vetkezőket mondta: — Nálunk kezdettől fogva jó ütemben halad a tavaszi munka. A talajelőkészítés so­rán nem voltak különösebb ne­hézségeink. Háromszáz hektá­ron jó magágyba vetettük el az árpát, takarmánykeverék hat­van, zab pedig tíz hektáron ke­rült a földbe. Folyamatosan vé­gezhettük az őszi vetések nö­vényápolását is. Egyetlen na­pig sem kellett vesztegelnünk. Három egymást követő szom­bat—vasárnapon is dolgoztunk. Nincs lemaradásunk, a hét vé­géig száz hektáron befejezzük a cukorrépa vetését is. A kuko­rica alá már szintén előkészí­tettük a talajt. Kedvezőtlenebb viszont, hogy az idei évben egyszer sem esett még errefe­lé. Minden dűlőben nagyon szá­raz már a talaj. Az öntözésre sajnos nincsenek lehetőségeink, ezért attól tartunk, hogy az egyébként is gyenge állapot­ban levő őszi vetésű parcellá­kon hamarosan újabb károk ke­letkezhetnek. Számításaink sze­rint legalább harminc millimé- ternyi csapadék kellene ahhoz, hogy jól fejlődjenek a szántó­földi növények. üzovská Panicán (UzapanyitJ Tibor Soltés, a Béke Földmű­vesszövetkezet elnöke tájékoz­tatott. — Aránylag korán és nem várt nehézségekkel köszöntött ránk az idei tavasz — mondta. Tavaly, illetve a korábbi évek­ben a pótalkatrészek hiánya, rnost pedig a műtrágyák, a nö­vényvédőszerek beszerzése és az időjárás okoz állandó gon­dot. A gépekkel ezúttal nem volt baj. Időre üzemképes volt valamennyi. A talaj előkészíté­sét tehát folyamatosan végez­hettük. A gépeket illetően a vetésnél sem adódott komolyabb probléma. Késés nélkül földbe került a tavaszi árpa, a zab és a takarmánykeverék. Az egyes parcellákon már fejlődésnek indult a vetés. A napokban el­vetettük a cukorrépát is. Ezzel egyidőben végeztük el a kuko­rica vetését megelőző talajmun­kákat. Úgy tervezzük, hogy a jövő hét első felében remélhe­tőleg kevesebb lesz már a gondunk. Az ősziek jól áttelel­tek, és ha nem sínylik meg a száraz tavaszt, akkor az Auró­ra, illetve a Kaukázus búzafaj­tából szép termésre számítha­tunk majd. Cukorrépából 375 mázsás hektárhozamot tervez­tünk. A biztos siker érdekében szükség szerint fogjuk öntözni a 35 hektáros vetésterületet. A bátkai Állami Gazdaság ha­tárában szintén vastag porfel­hők kavarognak a talajművelő, illetve a vetőgépek nyomában. Jelentősebb mennyiségű csapa­dékot ott sem mértek még ez évben a szakemberek. A száraz, meleg idő annyi előnyt jelent csupán, hogy kényszerszünetek nélkül végezhetik a munkát. Ju­raj Nosál főagronómus azt is elmondta, hogy röviddel ezelőtt közel 800 hektár árpa elvetése számított a dolgozók legfonto­sabb feladatának. Ezekben a napokban a cukorrépa vetésé­re összpontosítják a gépi esz­közök nagyobb részét. Változat­lan lendülettel folyik persze a kukorica-magágy előkészítése is. Szemtermésre 250 hektár, si­lózásra pedig több mint 400 hektár kukoricát fognak majd vetni. -ly­A Somotori Állami Gazdaság kommunistáinak volt mit értékelniük Beszélgetés az összüzemi pártbizottság elnökével A több mint háromezer hek­tár mezőgazdasági földterüle­ten gazdálkodó Somotori (Szo- motor) Állami Gazdaság igaz­gatóságán és négy gazdasági részlegén működő öt alapszer­vezetben százhuszonhét kom mun ista dolgozik, akik a na­pokban megtartott vállalati pártkonferencián értékelték múlt évi munkájukat. Az összüzemi pártbizottság elnökével, L o k s a Tibor elv- társsal, folytatott beszélgeté­sünk elején először is arra kér­tünk választ, hogyan értékel­hető a lezajlott pártkonferen­cia és a vállalat kommunistái­nak tevékenysége? — Dicsekvés nélkül mondha­tom — válaszolt Loksa elvtárs —, hogy az előző évzáró kon ferencia óta eltelt időszakban igényes és nagyon fontos párt­feladatokat oldottunk meg, és a pártkonferencia is azt érté­kelhette, hogy elért eredmé­nyeink mind politikai, mind gazdasági téren kedvezőek. A XIV. pártkongresszusnak a mi gazdaságunkra is vonatkozó határozatait az 1972-es évben teljesítettük, amit az is bizo­nyít, hogy gazdasági mérlegün­ket nyereséggel zártuk. Jelen­tős lépést tettünk előre. Ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy helyesen, a pártdokumen­tumok szellemében, választot­tuk meg az utat gazdaságunk feladatainak teljesítésére. Tu­datában vagyunk annak — gya­koroljuk is —, hogy minden kommunista számára biztosíta­ni kell a politikai feladatok megvalósításában való rendsze­res részvételt, minden egyes kommunistának vállalnia kell a reá háruló feladatokat, s az ezekkel járó teljes személyi fe­lelősséget beosztása, munka­helye szerint. Ezidei pártkon­ferenciánk elért politikai és gazdasági eredményeink alap­ján arra a következtetésre, ju- tott-, hogy pártszervezeteink és a gazdaságban dolgozó kommu­nisták sikeresen megvalósítot­ták a meghatározott feladato­kat. Itt szeretném még meg­jegyezni azt is, hogy pártszer­vezeteink mindegyike működé­se székhelyén, a községekben zajló politikai és társadalmi élet irányításáért is felelős. Te­hát ez a gazdaságon belüli fel­adatokat meghaladó többlet- munkát Is jelent. Természete­sen nem hallgattuk el a hibá­kat, a bennünket is bosszantó fogyatékosságokat sem. • Milyen szakaszokat bíráltak a pártknníerencián? — A fogyatékosságokkal az egyes alapszervezetek szerint foglalkozott a pártkonferencia. Fogyatékosságként tett említést például arról, hogy a somotori pártszervezet nem foglalkozott kellően a SZISZ politikai ne­velésének kérdésével, két év alatt egyetlen párttagjelöltet sem vett fel, főleg a fiatal dől gozók köréből, konkrétan a központi műhelyben dolgozó if­júmunkások közül. Az utóbbi bírálat a vécsi gazdasági rész­leg mellet működő pártszerve­zetre is érvényes. Itt a pártis­kolázás területén is mutatkoz­tak fogyatékosságok. A líruso- vi pártszervezet sem teljesítet­te a párttagság sorainak kibő­vítésével kapcsolatos feladato­kat A bodrogi pártszervezet és az igazgatóság mellett működő szervezet viszont ezt a fontos feladatot is teljesítette. ® Síugyan értékelte a pártkon­ferencia a gazdasági ered­ményeket? — Elöljáróban közölhetem, hogy állami gazdaságunk az el­múlt év folyamán sikeresen teliesítette termelési felada­tait, s amint említettem nye reséggel zártuk az évet Gaz­daságunk egyik legfontosabb termelési ágazata a tejterme­lés. Tavaly tehenenként elértük az évi 3300 literen felüli fe- jési átlagot, és terven felül kö­zel 205 000 liter tejet termel­tünk, s összesen több mint 1,8 millió liter tejet értékesítet­tünk. Marhahúsból 324, sertés­húsból 232 mázsával termeltünk többet a tervezettnél. A nö­vénytermesztés terén is szép eredményekről számolhatunk be. Kalászosokból a terv 29 mázsás hektárhozam elérését írta elő, a valóságban 33,2 má­zsát értünk el. Terven felül 2780 mázsa búzát, 2601 mázsa árpát termeltünk-. Ezek az ered­mények annál inkább figyelem­re méltóak,'ha figyelembe vesz- szük, hogy a mi állami gazda­ságunk egyik fő feladáta: iá minőségű vetőmagvak terme z- tése. A legnagyobb öröm i°l kijelenthetem, hogy ezt a i>'Ol­datunkat maradéktalanul te e- sítettük, sőt terven felül tö'ib vagon vetőmagot adtunk el más mezőgazdasági üzemekr. ík. Szőlőtermesztésünk is sikeres volt. Terven felül 968 mí. sa szőlőt termeltünk. Mindezek után talán úgy tűnik, mintha a termelés szakaszán minden rendben lenne. Pártkonfer n- ciánk nagyon nyomatékosan felhívta a figyelmet például ar­ra is, hogy az 1972-ben eladott termékeinkért nem sikerült teljes mértékben a tervben elő­írt árakat elérni. Márpedig egyetlen vezető, vagy kommu­nista számára sem lehet kö­zömbös, milyen anyagi ráfordí­tással mennyit és mit terme­lünk, s a piacon hogyan érté­kesítjük termékeinket. Termé­szetesen a konferencia által elfogadott határozatokban az idei legfontosabb tennivalónk között a termelés minden sza­kaszán ennek a kérdésnek ala­pos elemzése és rendezése is szerepel. Bízunk abban, hogy az idén is siker koronázza kö­zös törekvéseinket.- •* kjl Molnár János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom