Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-01 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó
1973 IV. 1. FÜGGETLENSÉG vagy ŐRSÉGVÁLTÁS? Willemstadi tanácskozások Suriname és a Holland Antillák jövőjéről • Létbizonytalanság a függetlenség küszöbén • Lesállásban az amerikai imperializmus •ff ■# KOLTMI Mennyire igaz ez, bizonyítóik 1969 júniusának eseményei. Curacao lakossága 30 évi hallgatás után 1969. június 30-án hallatott először magáról... Mintegy tízezer munkás megrohanta a monopóliumok vállalati helyiségeit, irodáit és rombolni, gyújtogatni kezdett. A tömegek haragjának spontán kitörése akkor 50 millió dollár kárt okozott a monopolista társaságoknak, s 1200 tengerészgyalogos és 300 ejtőernyős „teremtett csak rendet". Hollandia beavatkozása előrevetette árnyékát egy későbbi államjogi — gazdasági rendezésnek, amely a társadalmi feszültséget volna hivatott enyhíteni. Az év eleje óta azonban egyre feszültebbé vált a helyzet a volt holland gyarmatokon, s az anyaország attól tart, hogy megismétlődhetnek az 1.969-es cura- caói események. Január 17-én Surinameban törtek ki zavargások és tüntetések, amelyeket a rendfenntartó alakulatok véresen elnyomtak. A halálos és sebesült áldozatokat követelő zavargások után bizonyos rendkívüli intézkedések léptek életbe, bezárták az üzleteket stb. Hága azonban nyilván átmeneti megoldást lát ebben, amit a teljes önállóságról, függetlenségről folytatott tárgyalások megkezdése is bizonyít. Valóban önálló életet élhetnek-e az említett holland területek? A jelek szerint aliglia "tudnak kitörni a jelenlegi bűvkörből. Noha a helyi kormányokban, még a Hágával a közvetlen kapcsolatot tartó főkormányzók tisztségében is már képviselve van az őslakosság, a két tartomány népe gazdasági források, foglalkoztatási lehetőségek híján ki lesz szolgáltatva idegen érdekeknek. A prospektusokban kínált „korlátlan .lehetőségek“ csak a monopóliumokra vonatkoznak. Mivel a különféle kórok megtizedelték a tartományok lakosságát, így egyes helyeken túlsúlyban vannak a 16 éven aluli fiatalok, ez a réteg nyilván hajlik mindenféle radikalizmusra. Talán nekik szolgáltak figyelmeztető jelül, hogy télen a brazil, uruguayi, amerikai és más, nem haladó rendszerek flottái közös hadgyakorlatot rendeztek Suriname partjainál. Lehet, hogy ez felkészülés volt a júniusban esedékes parlamenti választásokra. .. Addigra talán a teljes függetlenség kérdésében is döntés születik. És az- után? Ha a willemstadi tanácskozásokon el is fogadják A Standard üti oi New jersey egyik vállalata Aruha szigetén. Suriname és az Antillák szakszervezeteinek politikai követeléseit, s így Hága áldásával sor kerülne a politikai függetlenség kihirdetésére, az érdekelt országrészek gazdasági gyengesége miatt bizonyos politikai vákuum keletkezik. Mindkét ország szeretne további külföldi tőkét odacsalogatni, persze igazságosabb haszonmegosztás alapján, mert ettől reméli gazdasági felvirágzását, ugyanakkor az Egyesült Államoknak más érdekeltségei is vannak e térségben, mint az olaj- monopóliumoknak. Sokkal messzebbmenő célokról van sző, mint amilyeneket a Weeks Natural Resurses amerikai társaság köve t azzal, hogy monopol joga van természeti kincsek felkutatására. Arról van szó, hogy az erősödő latin-amerikai szolidaritás, összefogás következményeivel számolva 'Washington már most gondol arra, hogy idővel el kell hagynia a kubai guantanamói támaszpontot, valamint a Panama-csatornád vezetet, s hogy biztosítsa karibi jelenlétét, a Holland Antillák valamelyik szigetén tervez bázisokat létesíteni. Ez félig kiszivárgott titok, s a tervet a háttérből Hága is támogatja, a CIA emberei meg előkészítik a talajt. Ilyen távlatokkal néz szembe Suriname és a Holland Antillák népe a teljes függetlenség küszöbén. Bunaire szigetnek olaja sincs; itt a tenger sójának bányászásából él a lakosság. ratív központ, hanem nagy kikötőváros is. Már 1675 óta hajójavító üzem működik itt, s évente mintegy 9 ezer hajó fordul meg a willemstadi kikötőben. A Holland Antillák fő iparága az olajfeldolgozás. Persze nein hazai kezekben van. Hollandia Is csak részben húz belőle hasznot, a két fő szigeten, Cura- caon és Aruban a SJandard Oil of New fersey amerikai és az angol—holland Royal Dutch Shell olajmonopólium az úr. Ök fölözik le a gazdasági hasznot, ami csak kisajtolható. Amerikának előnyös olajfinomítók és feldolgozók működtetése, hiszen az olcsó és közeli venezuelai kőolajat dolgozzák fel. Ám a lakosság 35 százaléka így is munkanélküli, s a becslések szerint a Shell az idén az 1967. évinek a felére csökkenti alkalmazottai létszámát. Ez tehát nem va [amilyen örvendetes távlat a szigetország szempontjából. Curacao lakosságának zömét rabszolgák utódai al kotják, akik helyi nyelvet, ún. papiamentót beszélnek. Ez a nyelv holland, spanyol, angol és afrikai szavak sajátos egyvelege, amelyet külföldiek nehezen értenek meg. A Holland Antillák mezőgazdasága és áliattenyész tése kezdetleges, nincs nagy jelentősége a gazdasági életben. Ezért a helyi kormány különféle prospektu sokat bocsát ki, és csalogatja a külföldi tőkét és a turistákat. Az iparosítás a lakosság szempontjából létfontosságú. Hilton szállodát épített Curacáón. A tőkés érdekeltségek a felhívásokra jelentkeznek is, ha nem is olyan mértékben, mint azt a willamstadi helyi kormány szeretné. Számukra nem is annyira a helyi gazdasági lehetőségek, mint inkább a szélesebb összefüggések a csábítók. Japánt például az vonzza ide, hogy amolyan hátsó ajtón keresztül be férkőzhet az Európai Közös Piacba. A külföldi beru házókat három, kétségtelenül nagy előny kecsegteti a Holland Antillákon. Először is itt olcsó a munkaerő, másodszor alá csony az adókulcs, harmadszor pedig nincsenek kor látozások a levegő szennyeződésének megakadálno zásával kapcsolatlxin, mint másutt, ami különösen napjainkban lényeges körülmény. SURINAME Ugyancsak 14)54 decembere óta belső önkormány zattal rendelkezik Suriname, vagy régebbi nevén Holland Guayana. Már a puszta Guayana név valóságos pokolra emlékeztet, igaz, az egykori hírhedt fegyenc telepek színhelye a szomszéd Francia-Guayana volt, de éghajlatukban nincs különbség. Az 54 ezer négyzet mérföld területű, 260 ezer lakosú Suriname politikai törekvése: sorsközösség a latin-amerikai országokkal. Gazdaságilag a többi holland tartománynyal szemben előnye, hogy területén nagy bauxitlelő- helyeket találtak. Kiaknázása természetesen külföldi segítség nélkül lehetetlen, hiszen az alumíniumipar egyike az energiaigényes iparágaknak. Az észak-amerikai ALCOA alumíniumtársaság már rá is csapott Suriname kincsére. Suriname lakosságát kreolok, indiaiak, indonéziaiak, kínaiak, indiánok, európaiak és négerek alkotják, s érthetően „minden zenész mást játszik a zenekarban“. A Surinamei Nemzeti Párt a kreolok érdekeit képviseli, az Egyesült Hindusztáni Párt meg a munkát kereső ázsiai bevándoroltak utódaiét. Egyébként Suriname neve is ritkán tűnik fel a világpolitikai eseményekben. Az ország legutóbbi szenzációja 1967-ben történt, amikor az uralkodó pár ellátogatott az ország fővárosában, Paramaribóba. Ebből az alkalomból az ottani hatalmas börtön foglyai fejenként 25 antillai centet adtak össze, hogy egy pompás szőnyeget ajándékozhassanak a királynőnek. A hatás nem maradt el: 900 fogoly közkegyelemben részesült. Surinameban és a Holland Antillákon a tömegmozgalmat valójában a szakszervezetek képviselik. Bár a kormányzat többször kísérletet tett arra, hogy villámhárítóként használja fel a szakszervezeteket, ebbeli igyekezete nein járt eredménnyel. A dolgozó rétegek tömeges nyomora mindenkor oly nagy feszültséget okoz, hogy nem-lehet figyelmen kívül hagyni az élet- színvonal emelésére irányuló törekvéseket. .. Március 12-én Willeinstadban, a Holland Kis Antii Iákhoz tartozó Curacao sziget fővárosában tanácskozások kezdődtek arról, hogyan nyerje el teljes önállóságát Hollandia egykori két gyarmata, az 1954 decemberében tengerentúli területként a Holland Királyság szerves tartozékává nyilvánított Suriname és a Holland Antillák, vagy más nevükön Holland Nyu- gat-lndia. A két volt holland gyarmat 1954-ben teljes autonómiát, Önkormányzatot kapott, s azóta Hága csak e területek kül- és hadügyeivel törődött LIBERTATE UNANIMUS Ez a latin felirat díszeleg a Holland Kis-Antillák szigeteinek címerében. Azt jelenti, hogy egyetértésben a szabadság. Találó jelszó, mert a néprajzilag tarka lakosság számára az egyetértés fölötte szükséges, hogy eredményesen kiizdhessen érdekeiért, de Hága sohasem tartott különösebben a jelszó hatásosságától. Tudta, miért. A Holland Antillák Venezuela partjainál szetszó ródva elterülő, különböző nagyságú szigetekből áll. A három legnagyobb szigetet — Curacaót, Arubát és Bonairét továbbiak követik — St. Maarten. St. Esta- tius és Saba. Az 1011 négyzetkilométernyi területen mintegy 245 000 ember él. A Venezuelához legközelebb fekvő sziget 15, a legtávolabbi 40 mérföldre fekszik. Gazdasági szempontból Curacao szigetének van a legnagyobb jelentősége. Fővárosa a Holland Antillák közigazgatási központja. Curacao természeti viszonyai elég mostohák: vízhiány, kemény talaj, trópusi éghajlat, amelyet legfeljebb az egész éven át érezhető északkeleti passzát szél enyhít. Ha ily mostoha körülmények uralkodnak a szigetvilágban, miért ragaszkodott hozzá az anyaország, amikor belső bajai úgyis lekötötték és lekötik az egymást követő kormányok figyelmét? A válasz a szigetek fekvésében rejlik. Curacaon legfejlettebb a kereskedelem és az ipar. Willemstad nemcsak adininisztA New York Times reklámképe, amely a Holland Antillák szigeteire hívogatja a turistákat. A Holland Antillák közigazgatási központja —
