Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-22 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

Az impozáns csárda nevét Csallóköz határain túl Is Ismerik, nzt azonban már kevesebben tudják, hogy a Kondoros csárda Csallóköz egyik legrégibb települése mellett húzódik meg. Ho- liee í Gelle) községről az első feljegyzéseket még 1200 körül készítették. A sokak által ismert csárda a Kondoros dűlőben épült, így nem alaptalanul kapta a nevét. A község­nek már a régmúlt időkben vásárjoga volt, erről a „nagy hársfa“ mellett emelt szobor is tanúskodik. A nyolc kis település közigazgatásilag egy községet alkot. A lakosok túlnyomó többsége kis és középparaszt, vagy föld­munkás volt. A legszegényebb településeken Ógellén és Buda- fán a lakóházak vályogból készültek, tetőzetük zsindelyből készült. A faluba 1945 húsvétvasárnapjón köszöntött be a szabadság, amikor a szovjet katonák minden ellenállás nélkül felszabadí­tották a .községet. Ezt a napot aranybetűkkel jegyezték fel a község krónikájába, és mélyen vésődött az emberek tuda­tába. Az elmaradott, szétszórt településeken élő lakosság szá­mára megnyílt az út a felemelkedéshez. A szorgos munká­jukról ismert gelleiek megalakították az efsz-t, hozzákezdtek a falufejlesztéshez. Az utak megjavítása és a villanyáram be­vezetése lehetővé tette a kultúra fellendülését és a rendsze­res autóbuszjáratok elősegítették a község bekapcsolódását az ország vérkeringésébe. 1960 óta egy hnb irányítja a hatáskörébe tartozó nyolc te­lepülés fejlesztését, lakosainak ügyes-bajos dolgait. Ennek élén immár 15 éve Szabó János titkár áll. Amikor a kanya­rokkal „gazdagon“ szegélyezett község fejlesztéséről és a kép­viselő-testület munkájáról érdeklődünk, készségesen mondja: — Községfejlesztési programunkat a választási programterv célkitűzései alapján valósítjuk meg. Tekintettel arra, hogy a településeken az utak egy részét még nem portalanították, a tavalyi évben erre a munkára helyeztük a fő súlyt. 680 ezer korona értékben sikeresen oldottuk meg ezt a problémát, me­lyet a lakosság nagy örömmel fogadott. Z akcióban önsegélyes alapon körülkerítettük a helyi labdarúgópályát, új öltözőt és játszóteret építettünk. A SZISZ és a pionírszervezet pionírpar­kot létesített, ahol díszfákat ültetünk ki. A Kondoros csárda mellett elkezdtük az autócamping építését, amelyet az idén fejezünk be. A csárda környékét aszfaltoztuk, hozzákezdünk a fürdőmedence építéséhez. Ögellén egy fűszerüzletet építet­tünk, ezzel a község üzlethálózata — Budafa település kivéte­lével — megfelelő, 12 üzlethelyiség áll a vásárlók rendelke­zésére. Egyik megoldatlan problémánk a ravatalozók építése. Érthető, hogy mind a nyolc helyen nem építhetünk rava­talozót, ez nem lenne ésszerű. Ezt a kérdést a távlati tervek tisztázása alapján egy központi temető létesítésével lehetne megoldani. Az ógellei részlegen már megkezdték a ravata­lozó építését. A társadalmi munkát agitkettősök bevonásával szervezzük. Tavaly községünk a jnb által meghirdetett versenyben jó helyezést ért el és anyagi jutalmat is kapott. A képviselők közül főként Miklós Ferenc végzett példamutató munkát, de a többiek is kivették részüket a községfejlesztésből. Hogy a lakosság ügyintézését megkönnyítsük és leegyszerűsítsük, pol­gári bizottságokat hoztunk létre a településeken s ezek hely­ben intézik a lakosság olyan ügyeit, melyekhez nem szükséges a tanácsi határozat. A szolgáltatások szakaszán nem rendel­kezünk helyi gazdálkodási üzemmel, de a községben sok szak­munkás él, akik az illeték befizetése után főleg az építkezők­nek segítenek. — Hogyan kívánják megvalósítani idei terveiket? — Sajnos a helyzet ezen a téren nem kielégítő. A válasz­tási programtervben előirányzott akciókat — önhibánkon kí­vül — nem tudjuk mind megvalósítani, mivel egyes építkezé­sek elkezdéséire nem kapunk engedélyt, és kevés a cement is. Itt elsősorban az úthálózat további portalanítására és a járda­építésre gondolok. A hnb a martini és a Banská Bystrica-i versenyfelhívásra szocialista kötelezettségvállalásokkal vála­szolt. Az idén teniszpályát építünk, s a lehetőségeinkhez mérten folytatjuk a járdák építését, kiszélesítjük a közvilágí­tást. A legjelentősebb akciónk a kultúrház építésének meg­kezdése, melyet 1,5 millió korona befektetéssel társadalmi munkában építünk. Ugyancsak társadalmi munkával kezdjük el az iskolai politechnikai műhely építését. Sidó Ferenc elvtárs, a hnb tanácsának tagja, a helyi kilenc­éves alapiskola igazgatója a lakosság körében végzett tömeg­politikai munkáról beszél. — Községünkben valamennyi nyilvános gyűlést, tömegszer­vezeti összejövetelt felhasználunk a politikai nevelőmunka elmélyítésére. Felvilágosító előadásokat tartunk a lakosságnak célkitűzéseink helyességéről, rávilágítunk pártunk céltuda­tos politikájára. A szemléltető agitációban előtérbe helyezzük a község fejlődésének dokumentálását és az elért termelési eredmények propagálását. A hnb-n, az efsz-ben és az iskolá­ban táblákon szemléltetjük fejlődésünket, felvázoljuk jövőbeni elképzeléseinket. Az iskolában emlékszobát rendeztünk be, melyhez a gyűjtést folytatjuk. A töraegszervezetek közül a SZISZ és a CSEMADOK aktivizálódott a legjobban. A lakosság kultúrigénye egyre növekszik. Az itteni emberek hagyomá­nyosan tisztelik és ápolják a kultúrát. Erről tanúskodik az is, hogy 1936-ban Ógellén a lakosság saját erejéből építette a kultúrházat, ami abban az időben ritkaságszámba menő cse­lekedetnek számított. Jelenleg a községi könyvtár — melynek Szabó Rozália tanítónő a vezetője — a helyi szolgáltatások házában kapott helyet. Ellátottsága jó, nagy az érdeklődés a könyvek iránt, ezt a magas kölcsönzési arány is bizonyítja. Az elért eredmények mellett a községben akadnak megol­datlan kérdések is. Ennek a közel 2 ezer lakosú községnek szüksége van egészségügyi központra. Az egészségügyi szol­gáltatás jelenleg alacsony színvonalú, hiszen csak egy körzeti orvosuk van, a fogorvos a traktorállomás épületében rendel. Központosítani szeretnék az egészségügyi ellátást, ezért vá­lasztási programtervükben orvosi lakások építésével számol­nak. További problémájuk az iskolai tornaterem hiánya, mely gátolja a testnevelés és a sport nagyobb méretű fejlődését. Távlati tervükben e létesítmény is szerepel. A lakosság vál­lalja a brigádmunkát, de több megértést és támogatást vár­nak a helyi gép- és traktorállomástól a falufejlesztési akci­ókban. Eredmények és problémák tehát egyaránt bőven akadnak ebben a fejlődő községben. Annyi azonban bizonyos, hogy a falu új arculatának kialakulása is jelzi a mélyreható válto­zásokat SVINGKR ISTVÁN A želiezovcei (zselíz) bizsutéria-üzem Mácsady János felvétele LÁ TOGATÁS EGY GYÖNGYGYÁRBAN Nyolc éve harminc dolgozóval alapították a Železný Brod-i Üveggyár Zeliezovcére (Zse- lízre) kihelyezett bizsuüze- mét. Azóta 100 női alkalma­zottja és 380 bedolgozója van. T r n e č k o Jozef, az üzemve­zető helyettese készségesen tá­jékoztat munkájukról: — Az üzemben eleinte csu­pán gyöngyfűzéssel foglalkoz­tunk. Négy éve, hogy a Želez­ný Brod-i Üveggyár zásadai üze­mének nyersüvegéből magunk készítjük a gyöngyöt. Termé­keink 80 százalékát exportál­juk. Készítményeink: nyakékek, brossok, gyöngygombok, fülbe­valók, cipő- és ruhadíszek. Rövid sétát tettünk az üzem­ben. A gyöngycsiszolóban öten- hatan dolgoznak. — Az utóbbi időben csök­kent a csiszolt gyöngy utáni külföldi érdeklődés — mondja Trnečka elvtárs. Ebből csak annyit gyártunk, amennyit az anyaüzem rendel. A fűzőrészlegben a gépek mellett fiatal lányok, asszonyok szorgoskodnak. Csodálkozva fi­gyeljük az ^rdöngős gyorsaság­gal szaporodó gyöngysorokat, melyeket ügyes kezek készíte­nek. Az itt dolgozó nők vélemé­nye szerint ez nem nehéz mun­ka, csak alapos figyelmet és sok türelmet igényel. Megtekintettük a kompletti- záló csoport munkáját is. Itt az utolsó munkafolyamatot, a csa­tok rávarrását és egyéb komp- lettizáló munkát végeznek. A gyöngysorok összeállítását job­bára bedolgozó munkásnők vég­zik. A želiezovcei bizsuüzem ered­ményei egyre jobbak. Ezt nem utolsósorban az üzemi pártszer­vezet és a SZISZ-alapszervezet által kibontakoztatott szocialis­ta munkaversenynek köszönhe­tik. É téren az utóbbi időben jelentős változás történt. Megin­dult a szocialista munkabrigá­dok versenye, melynek eredmé­nyeit negyedévenként értékelik és a győzteseket különféle jut­tatásokban részesítik. Az utób­bi értékelésnél az I. számú szo­cialista munkabrigád — vezető­je Štásová Anna — bizonyult a legjobbnak. Tervüket 114,9 szá­zalékra teljesítették és így 5093 koronával termeltek többet az előirányzottnál. Az üzemben to­vábbi két szocialista munkabri­gád versenyez, melyeknek ve zetői Bajcsik Ede és Dián Gab­riella. A tervfeladatok teljesí­tése érdekében a szocialista munkabrigád tagjai szombaton is vállalnak munkát. így volt ez a közelmúltban is, amikor a fia­talok két műszakot dolgoztak le szabad szombaton. A „Minden­ki szocialista módon“ mozga­lom keretében az üzemben szo­cialista kötelezettségvállaláso­kat fogadtuk el az NOSZF 55., a Szovjetunió megalakulása 50. és a februári győzelem 25. év­fordulójának tiszteletére. A szocialista kötelezettségvállalá­sok reális feltételeket nyújtanak a bizsuüzem dolgozóinak az évi termelési terv túlteljesítésére. A jövő terveiről beszélgetve megtudtuk, hogy már a múlt év­ben megkezdték az üzem bőví­tését. Az új üzemrész építése hatmillió korona beruházást igényel és 300 új alkalmazott­nak ad majd munkalehetősé­get. A tervek szerint 1974-ben kell üzembe helyezni. Akkorra autóbuszjáratokat is kell bizto­sítani a bejáró munkásnők ré­szére. Jobbakat a jelenlegiek­nél. NYUSTYIN FERENC AMI SOKAK SZÁMÄRA LEHETETLEN Čecejovce (Csecs) községben cigány problémákról már nem lehet beszélni • Minden cigány kulturált környezetben lakik, dolgozik, gyerekeik rende­sen járnak iskolába A mit évszázadokon át az egykori társadalmi rendszerek nem akartak és nem tudtak megoldani, szocialista társadalmi rendsze­rünknek sikerül fokozatosan megoldania a cigány­kérdést, bekapcsolni ezt a népcsoportot a szocia­lista társadalom építésébe, felruházni őket jogok­kal és kötelességekkel. Sokan még mindig csak legyintenek, ha a cigá nyokról esik szó, a konkrét eredmények mégis arra engednek következtetni, hogy akarással, meg felelő hozzáállással fokozatosan ez a kérdés is megoldódik. Ha mindenütt sikerül elintézni, hogy a cigányok is rendezett körülmények között lak janak, minden egészséges ember dolgozzon, s gyermekeik rendszeresen látogassák az iskolát, akkor cigányproblémáról már nem beszélhetünk Kézzelfogható jó tapasztalataink vannak a Košice- vidéki járási* Čecejovce községgel kapcsolatban. E községben megközelítőleg húsz cigánycsalád él. Már a múlt év végén 12 szép családi házat építettek, s további házak épülnek. Ezek szerint a cigányok lakáskultúrája a községben jó, hasonló a többi polgárokéhoz. Minden egészséges felnőtt cigány polgár munkaviszonyban van. Ez előnyösen hat ki az életmódjukra, növeli kulturáltságukat. A cigányok gyermekei rendszeresen látogatják az iskolát. Az elmúlt iskolaévben csupán egy eset­ben volt kénytelen a pedagógus jelentést tenni a helyi nemzeti bizottságnak, hogy egv cigánvgyerok bizonyos ideig nem járt iskolába. Ebben a községben tehát már nincs cigány- probléma. Az alapvető fontosságú kérdéseket sike­rült megoldani. Szükséges azonban, hogv a helyi nemzeti bizottság az illetékes szervek és szerveze­tek segítségével többet törődjön minden polgár iskolán kívüli nevelésével. Szervezzenek tanfolya­mokat a cigánycsaládok részére. Ebbe a munkába be kell kapcsolni a Roma Szövetség szervezetét is. ivAn SÁNDOR A tavaszi napsugár az emberpalántákat is kicsalogatja a termé­szetbe. Felvételünkön a pribeníki (Perbe- nyik) óvodásokat örö­kítettük meg sétájuk közben. Tóthpál Gyula felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom