Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)
1973-04-22 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó
Az impozáns csárda nevét Csallóköz határain túl Is Ismerik, nzt azonban már kevesebben tudják, hogy a Kondoros csárda Csallóköz egyik legrégibb települése mellett húzódik meg. Ho- liee í Gelle) községről az első feljegyzéseket még 1200 körül készítették. A sokak által ismert csárda a Kondoros dűlőben épült, így nem alaptalanul kapta a nevét. A községnek már a régmúlt időkben vásárjoga volt, erről a „nagy hársfa“ mellett emelt szobor is tanúskodik. A nyolc kis település közigazgatásilag egy községet alkot. A lakosok túlnyomó többsége kis és középparaszt, vagy földmunkás volt. A legszegényebb településeken Ógellén és Buda- fán a lakóházak vályogból készültek, tetőzetük zsindelyből készült. A faluba 1945 húsvétvasárnapjón köszöntött be a szabadság, amikor a szovjet katonák minden ellenállás nélkül felszabadították a .községet. Ezt a napot aranybetűkkel jegyezték fel a község krónikájába, és mélyen vésődött az emberek tudatába. Az elmaradott, szétszórt településeken élő lakosság számára megnyílt az út a felemelkedéshez. A szorgos munkájukról ismert gelleiek megalakították az efsz-t, hozzákezdtek a falufejlesztéshez. Az utak megjavítása és a villanyáram bevezetése lehetővé tette a kultúra fellendülését és a rendszeres autóbuszjáratok elősegítették a község bekapcsolódását az ország vérkeringésébe. 1960 óta egy hnb irányítja a hatáskörébe tartozó nyolc település fejlesztését, lakosainak ügyes-bajos dolgait. Ennek élén immár 15 éve Szabó János titkár áll. Amikor a kanyarokkal „gazdagon“ szegélyezett község fejlesztéséről és a képviselő-testület munkájáról érdeklődünk, készségesen mondja: — Községfejlesztési programunkat a választási programterv célkitűzései alapján valósítjuk meg. Tekintettel arra, hogy a településeken az utak egy részét még nem portalanították, a tavalyi évben erre a munkára helyeztük a fő súlyt. 680 ezer korona értékben sikeresen oldottuk meg ezt a problémát, melyet a lakosság nagy örömmel fogadott. Z akcióban önsegélyes alapon körülkerítettük a helyi labdarúgópályát, új öltözőt és játszóteret építettünk. A SZISZ és a pionírszervezet pionírparkot létesített, ahol díszfákat ültetünk ki. A Kondoros csárda mellett elkezdtük az autócamping építését, amelyet az idén fejezünk be. A csárda környékét aszfaltoztuk, hozzákezdünk a fürdőmedence építéséhez. Ögellén egy fűszerüzletet építettünk, ezzel a község üzlethálózata — Budafa település kivételével — megfelelő, 12 üzlethelyiség áll a vásárlók rendelkezésére. Egyik megoldatlan problémánk a ravatalozók építése. Érthető, hogy mind a nyolc helyen nem építhetünk ravatalozót, ez nem lenne ésszerű. Ezt a kérdést a távlati tervek tisztázása alapján egy központi temető létesítésével lehetne megoldani. Az ógellei részlegen már megkezdték a ravatalozó építését. A társadalmi munkát agitkettősök bevonásával szervezzük. Tavaly községünk a jnb által meghirdetett versenyben jó helyezést ért el és anyagi jutalmat is kapott. A képviselők közül főként Miklós Ferenc végzett példamutató munkát, de a többiek is kivették részüket a községfejlesztésből. Hogy a lakosság ügyintézését megkönnyítsük és leegyszerűsítsük, polgári bizottságokat hoztunk létre a településeken s ezek helyben intézik a lakosság olyan ügyeit, melyekhez nem szükséges a tanácsi határozat. A szolgáltatások szakaszán nem rendelkezünk helyi gazdálkodási üzemmel, de a községben sok szakmunkás él, akik az illeték befizetése után főleg az építkezőknek segítenek. — Hogyan kívánják megvalósítani idei terveiket? — Sajnos a helyzet ezen a téren nem kielégítő. A választási programtervben előirányzott akciókat — önhibánkon kívül — nem tudjuk mind megvalósítani, mivel egyes építkezések elkezdéséire nem kapunk engedélyt, és kevés a cement is. Itt elsősorban az úthálózat további portalanítására és a járdaépítésre gondolok. A hnb a martini és a Banská Bystrica-i versenyfelhívásra szocialista kötelezettségvállalásokkal válaszolt. Az idén teniszpályát építünk, s a lehetőségeinkhez mérten folytatjuk a járdák építését, kiszélesítjük a közvilágítást. A legjelentősebb akciónk a kultúrház építésének megkezdése, melyet 1,5 millió korona befektetéssel társadalmi munkában építünk. Ugyancsak társadalmi munkával kezdjük el az iskolai politechnikai műhely építését. Sidó Ferenc elvtárs, a hnb tanácsának tagja, a helyi kilencéves alapiskola igazgatója a lakosság körében végzett tömegpolitikai munkáról beszél. — Községünkben valamennyi nyilvános gyűlést, tömegszervezeti összejövetelt felhasználunk a politikai nevelőmunka elmélyítésére. Felvilágosító előadásokat tartunk a lakosságnak célkitűzéseink helyességéről, rávilágítunk pártunk céltudatos politikájára. A szemléltető agitációban előtérbe helyezzük a község fejlődésének dokumentálását és az elért termelési eredmények propagálását. A hnb-n, az efsz-ben és az iskolában táblákon szemléltetjük fejlődésünket, felvázoljuk jövőbeni elképzeléseinket. Az iskolában emlékszobát rendeztünk be, melyhez a gyűjtést folytatjuk. A töraegszervezetek közül a SZISZ és a CSEMADOK aktivizálódott a legjobban. A lakosság kultúrigénye egyre növekszik. Az itteni emberek hagyományosan tisztelik és ápolják a kultúrát. Erről tanúskodik az is, hogy 1936-ban Ógellén a lakosság saját erejéből építette a kultúrházat, ami abban az időben ritkaságszámba menő cselekedetnek számított. Jelenleg a községi könyvtár — melynek Szabó Rozália tanítónő a vezetője — a helyi szolgáltatások házában kapott helyet. Ellátottsága jó, nagy az érdeklődés a könyvek iránt, ezt a magas kölcsönzési arány is bizonyítja. Az elért eredmények mellett a községben akadnak megoldatlan kérdések is. Ennek a közel 2 ezer lakosú községnek szüksége van egészségügyi központra. Az egészségügyi szolgáltatás jelenleg alacsony színvonalú, hiszen csak egy körzeti orvosuk van, a fogorvos a traktorállomás épületében rendel. Központosítani szeretnék az egészségügyi ellátást, ezért választási programtervükben orvosi lakások építésével számolnak. További problémájuk az iskolai tornaterem hiánya, mely gátolja a testnevelés és a sport nagyobb méretű fejlődését. Távlati tervükben e létesítmény is szerepel. A lakosság vállalja a brigádmunkát, de több megértést és támogatást várnak a helyi gép- és traktorállomástól a falufejlesztési akciókban. Eredmények és problémák tehát egyaránt bőven akadnak ebben a fejlődő községben. Annyi azonban bizonyos, hogy a falu új arculatának kialakulása is jelzi a mélyreható változásokat SVINGKR ISTVÁN A želiezovcei (zselíz) bizsutéria-üzem Mácsady János felvétele LÁ TOGATÁS EGY GYÖNGYGYÁRBAN Nyolc éve harminc dolgozóval alapították a Železný Brod-i Üveggyár Zeliezovcére (Zse- lízre) kihelyezett bizsuüze- mét. Azóta 100 női alkalmazottja és 380 bedolgozója van. T r n e č k o Jozef, az üzemvezető helyettese készségesen tájékoztat munkájukról: — Az üzemben eleinte csupán gyöngyfűzéssel foglalkoztunk. Négy éve, hogy a Železný Brod-i Üveggyár zásadai üzemének nyersüvegéből magunk készítjük a gyöngyöt. Termékeink 80 százalékát exportáljuk. Készítményeink: nyakékek, brossok, gyöngygombok, fülbevalók, cipő- és ruhadíszek. Rövid sétát tettünk az üzemben. A gyöngycsiszolóban öten- hatan dolgoznak. — Az utóbbi időben csökkent a csiszolt gyöngy utáni külföldi érdeklődés — mondja Trnečka elvtárs. Ebből csak annyit gyártunk, amennyit az anyaüzem rendel. A fűzőrészlegben a gépek mellett fiatal lányok, asszonyok szorgoskodnak. Csodálkozva figyeljük az ^rdöngős gyorsasággal szaporodó gyöngysorokat, melyeket ügyes kezek készítenek. Az itt dolgozó nők véleménye szerint ez nem nehéz munka, csak alapos figyelmet és sok türelmet igényel. Megtekintettük a kompletti- záló csoport munkáját is. Itt az utolsó munkafolyamatot, a csatok rávarrását és egyéb komp- lettizáló munkát végeznek. A gyöngysorok összeállítását jobbára bedolgozó munkásnők végzik. A želiezovcei bizsuüzem eredményei egyre jobbak. Ezt nem utolsósorban az üzemi pártszervezet és a SZISZ-alapszervezet által kibontakoztatott szocialista munkaversenynek köszönhetik. É téren az utóbbi időben jelentős változás történt. Megindult a szocialista munkabrigádok versenye, melynek eredményeit negyedévenként értékelik és a győzteseket különféle juttatásokban részesítik. Az utóbbi értékelésnél az I. számú szocialista munkabrigád — vezetője Štásová Anna — bizonyult a legjobbnak. Tervüket 114,9 százalékra teljesítették és így 5093 koronával termeltek többet az előirányzottnál. Az üzemben további két szocialista munkabrigád versenyez, melyeknek ve zetői Bajcsik Ede és Dián Gabriella. A tervfeladatok teljesítése érdekében a szocialista munkabrigád tagjai szombaton is vállalnak munkát. így volt ez a közelmúltban is, amikor a fiatalok két műszakot dolgoztak le szabad szombaton. A „Mindenki szocialista módon“ mozgalom keretében az üzemben szocialista kötelezettségvállalásokat fogadtuk el az NOSZF 55., a Szovjetunió megalakulása 50. és a februári győzelem 25. évfordulójának tiszteletére. A szocialista kötelezettségvállalások reális feltételeket nyújtanak a bizsuüzem dolgozóinak az évi termelési terv túlteljesítésére. A jövő terveiről beszélgetve megtudtuk, hogy már a múlt évben megkezdték az üzem bővítését. Az új üzemrész építése hatmillió korona beruházást igényel és 300 új alkalmazottnak ad majd munkalehetőséget. A tervek szerint 1974-ben kell üzembe helyezni. Akkorra autóbuszjáratokat is kell biztosítani a bejáró munkásnők részére. Jobbakat a jelenlegieknél. NYUSTYIN FERENC AMI SOKAK SZÁMÄRA LEHETETLEN Čecejovce (Csecs) községben cigány problémákról már nem lehet beszélni • Minden cigány kulturált környezetben lakik, dolgozik, gyerekeik rendesen járnak iskolába A mit évszázadokon át az egykori társadalmi rendszerek nem akartak és nem tudtak megoldani, szocialista társadalmi rendszerünknek sikerül fokozatosan megoldania a cigánykérdést, bekapcsolni ezt a népcsoportot a szocialista társadalom építésébe, felruházni őket jogokkal és kötelességekkel. Sokan még mindig csak legyintenek, ha a cigá nyokról esik szó, a konkrét eredmények mégis arra engednek következtetni, hogy akarással, meg felelő hozzáállással fokozatosan ez a kérdés is megoldódik. Ha mindenütt sikerül elintézni, hogy a cigányok is rendezett körülmények között lak janak, minden egészséges ember dolgozzon, s gyermekeik rendszeresen látogassák az iskolát, akkor cigányproblémáról már nem beszélhetünk Kézzelfogható jó tapasztalataink vannak a Košice- vidéki járási* Čecejovce községgel kapcsolatban. E községben megközelítőleg húsz cigánycsalád él. Már a múlt év végén 12 szép családi házat építettek, s további házak épülnek. Ezek szerint a cigányok lakáskultúrája a községben jó, hasonló a többi polgárokéhoz. Minden egészséges felnőtt cigány polgár munkaviszonyban van. Ez előnyösen hat ki az életmódjukra, növeli kulturáltságukat. A cigányok gyermekei rendszeresen látogatják az iskolát. Az elmúlt iskolaévben csupán egy esetben volt kénytelen a pedagógus jelentést tenni a helyi nemzeti bizottságnak, hogy egv cigánvgyerok bizonyos ideig nem járt iskolába. Ebben a községben tehát már nincs cigány- probléma. Az alapvető fontosságú kérdéseket sikerült megoldani. Szükséges azonban, hogv a helyi nemzeti bizottság az illetékes szervek és szervezetek segítségével többet törődjön minden polgár iskolán kívüli nevelésével. Szervezzenek tanfolyamokat a cigánycsaládok részére. Ebbe a munkába be kell kapcsolni a Roma Szövetség szervezetét is. ivAn SÁNDOR A tavaszi napsugár az emberpalántákat is kicsalogatja a természetbe. Felvételünkön a pribeníki (Perbe- nyik) óvodásokat örökítettük meg sétájuk közben. Tóthpál Gyula felvétele
