Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-17 / 91. szám, kedd

ÚJ FILMEK

AZ ÖRDÖG ELIXÍRJE

(cseh - NDK)

A barrandovi stúdió és a DEFA alkotócsoportjának újabb közös vállalkozása ez a romantikus történelmi film, mely E. Hoffmann német író regénye alapján készült. A két baráti ország „filmesei“ nem első ízben működtek együtt; a múlt évben láthattuk első közös munkájukat, Az ellopott csata című ugyancsak történelmi kalandfilmet.

A történet hőse egy szerzetes, aki rendületlenül hisz a szeretet és az igazság eszméjében. Nézetei, gondolatai azonban eleve „pusztulásra“ vannak ítélve egy olyan társadalomban, melyben az erőszak mindennél hatalmasabb. A filmnek ezt az alapgondolatát az alkotók izgalmas és vonzó történetbe ágyazták, váratlan fordulatokkal és meghökkentő jelenetekkel fűszerezve a cselekményt. A jellee^tps kosztümös kalandfilm nem nélkülözi a műfaj kellékeit sem: a romantikát, a látványos jeleneteket, a gazdag kivitelezést — a kifejező eszközök alkalmazása azonban nem öncélú, a forma nem ho- mályosítja el a tartalmat, nem gyengíti a mondanivalót.

Koprodukcióról lévén szó, misem természetesebb, minthogy a szerepeket cseh és keletnémet színészek alakítják. A főszerepet Benjamin Besson játssza, partnere az egyre többet foglalkoztatott Jaroslava Schalle- rooá. A filmben láthatjuk még Milena Dvorskát, Radovan Lu- kavskýt és két lengyel színészt: Maja Komorowskát, valamint Andrej Kopiczinskit.

Ralf Kirsten rendezése szolid munka; az alkotás jó értelemben vett közönségfilm, mely nemcsak szórakoztat, hanem új gondolatokkal is gazdagít.

Milena Dvorská Az ördög elixírje című film egyik jelenetében

A VIRÄGÄRUSLÄNY

(koreai)

A XVIII. Karlovy Vary-i nemzetköz! filmfesztivál vendégei a múlt év nyarán nem mindennapi látványban részesültek: a

seregszemlén ugyanis egy érdekes koreai versenyfilmet vetítettek, amely az „európai ízléshez és stílushoz“ szokott közönség számára mindenképpen új színfoltot jelentett.

Az 1972-es év legjobb koreai filmje, A virágáruslány Kim ír Szerinek, a jelenlegi kormányfőnek fiatal korában írt híres é^s halhatatlan színművéből készült. A darabot annak idején ő maga rendezte, mert meg akarta örökíteni „a hazája nélkül maradt nép tragédiáját“. A japán elnyomás alatt Koreát ugyanis a legkevésbé sem lehetett a koreai nép hazájának nevezni.

A virágáruslány cselekménye 1920 és 1930 között, a japán megszállás idején játszódik. A történet egy szegény családról, illetve Sin Hjáról és Khot Kunról, a két nővérről szól, akiknek maguknak kell boldogulniuk a kegyetlen életben. Lassan bonyolódik a film cselekménye, a tempója nem elég dinamikus; ezt a vontatottságot a szólóénekek, kórusdalok és balettbetétek okozzák. Az alkotók dallal és tánccal hangsúlyozzák a hősök gondolatait, reményeit, szenvedéseit. Ha reményről és boldogságról szól az ének, akkor gyönyörű virágos tájak, patakok, mezők és áz elmaradhatatlan ágon csicsergő madarak jelennek meg a mozivásznon. Ha viszont bánatot és kétségbeesést akar érzékeltetni a rendező, akkor ennek megfelelően válogatja meg az énekszámokhoz a képeket.

A filmben a rendező szinte kizárólag a szenvedést hangsúlyozza, az emberek által alázatosan és majdnem reménytelenül elviselt kínokat. Az alkotásban csupán két jelenetben következik be ösztönös lázadás: először a virágáruslány lázad föl, amikor arról értesül, hogy bátyja meghal a börtönben és megtudja, hogy időközben kegyetlen gazdájának a szolgája elvitte húgát, Sin Hjut a hegyekbe, s otthagyta a hidegben a vadállatok támadásának kife- ve. A kétségbeesett virágáruslány fellázad gazdája ellen, és az egész falu követi. A lány bátyja azonban nem hal meg, négyévi raboskodás után megszökik és beáll partizánnak. Egy hegyi remeténél megtalálja húgát és akkor érkeznek falujukba, amikor a nép leszámol kegyetlen önkényurukkal. Sok szenvedés és kín után újra találkozik a három testvér. Most már tudják, hogy azért kell szenvedniük, mert nincs hazájuk. A megható és gondolatgazdag film utolsó képsora boldog és örömteli jövőt sejtet.

—ym —

MOSZKVAI NEMZETKÖZI FILMFESZTIVÁL

A nyolcadik moszkvai nemzetközi filmfesztivált az idén július 10. és 23. között rendezik meg. A fesztivál jelszava: A

filmművészet a humanizmusért, a békéért és a népek barátságáért.

Filipp Jermas, a Szovjet Film- művészeti Állami Bizottság elnöke, a fesztivál szervező bizottságának elnöke bejelentette, hogy a szervező bizottság már szétküldte a meghívókat a különböző országok filmművészeinek, az UNESCO-nak és több más nemzetközi kulturális szervezetnek. A moszkvai filmfesztiválon minden ország egy játékfilmmel és dokumentum-, illetve ifjúsági filmekkel vehet részt. Az 1971. évi hetedik fesztivál tapasztalatai szerint a szemle műsorán mintegy 150 játékfilm és rövidfilm szerepel majd.

Az idei moszkvai filmfesztiválon a játékfilmek kategóriájában három arany- és három ezüstdíjat osztanak ki. A filmalkotások egy részét meghívás alapján, versenyen kívül mutatják be.

A legutóbbi fesztiválon a versenyfilmeket a Kreml kongresz- szusi palotájában mutatták be. Az idén a bemutatók színhelye a Rosszija Szálló kétezer férőhelyes hangversenyterme lesz.

A filmfesztivállal egyidőben nagy nemzetközi filmvásárt tart a Szovekszportfilm, amelyre a szervező bizottság sok producert, filmforgalmazót és mozivállalkozót hív meg. Az idén is megtartják a szovjet filmművészet legemlékezetesebb alkotásainak seregszemléjét.

A nyolcadik moszkvai film- fesztivál igazgatójává Vlagyimir Baszkákovot, a Filmművészeti Állami Bizottság elnökének helyettesét nevezték ki. Jn)

GÉPESÍTÉS A RAKTÁRBAK

A technika és a termelési módszerek szédületes ütemű fejlődése új belső anyagmozgatási eszközök megteremtését is megkövetelte. A felhasználók igényei az anyagmozgató eszközök tekintetében egyre összetettebbek és igényesebbek lettek és lesznek a jövőben is.

A raktározási problémák természetesen elsősorban új raktárak építésével oldhatók meg, a jelenlegi körülmények között azonban kevésbé gondolhatunk erre. Ezért mindenekelőtt a meglevő raktárak korszerűsítésére, új raktártechnológiák kidolgozására kell a figyelmet fordítanunk, hogy a gyorsan növekvő kívánalmaknak eleget tehessünk.

A modern mozgató és szállító eszközök helyes alkalmazása a nehéz fizikai munkát megköny- nyíti, esetleg teljesen kiküszöböli. Ez a munkakönnyítés a termelékenység növeléséhez vezet, s fokozza a munkakedvet is.

Az alábbiakban elsősorban a raktárak korszerűsítésére, a rendelkezésre álló tér kihasználására, az új raktározási formákra, valamint az automatizált raktárra összpontosítjuk figyelmünket.

Mivel világszerte még hosszú éveken keresztül nem fog lépést tartani az új raktárak építése az egyre növekvő termelés és forgalom következtében jelentkező raktárigénnyel, feltétlenül szükséges, hogy a meglevő raktárakat korszerűsítsék és új raktártechnológia alkalmazásával a raktártér kapacitását, a raktárak átbocsátó képességét növeljék.

A raktárak korszerűsítésénél a meglevő forgalom alapján elsősorban fényképezést kell végezni és az adottságok figyelembevételével kell a művelettervet elkészíteni. Emellett az anyagmozgatást — a be- és kiszállítást —, a tárolást, az előkészítést műveletekre kell bontani és a raktárkapacitás optimális kihasználási lehetőségek biztosítására kell a raktártechnológiát kialakítani.

A termelékenység növelése az anyagmozgatás ésszerűsítésével oly módon érhető el, hogy egyes átrakási műveleteket megtakarítunk, az eddig fizikai erővel végzett munkát géppel végeztetjük el. Ezért mindenekelőtt a korszerű anyag- mozgató gépek, eszközök felhasználására kell gondolnunk.

A gépesítés nélküli raktárakban a raktárteret — az anyagok súlyától, terjedelmétől és csomagolásától függően — magasságban csak korlátozottan lehet kihasználni. A nagy súlyú anyagok raktározásánál például a rakodási magasság gyarkan csak 1,5 méter, ha pedig ennél magasabbra rakodnak, akkor nagyon nehéz fizikai munkával, lépcsőzéssel van csak erre lehetőség. Az emelővillás targoncával ezzel szemben a rakodási magasság 6—7 méter is lehet.

A raktáron belüli rakodólapos anyagmozgatásnak egyik fő célja a raktártér lehető leggazdaságosabb kihasználása. Itt először is azt kell megvizsgálni, hogy az anyag közvetlenül mágSEJTPUSZTULÁS A DOHÁNYFÜSTBEN

A tudományos kutatás már régen a vádlottak padjára ültette a cigarettát: mind több bizonyíték gyűlik össze az erős' dohányzás bűnössége mellett bizonyos betegségek, egyebek között a tüdőrák létrejöttében. Amerikai kutatók nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálatai újabb súlyos vádponttal egészítik ki a dohányfüst elleni vádiratot: széles körű kutatásokkal kimutatták, hogy már egyetlen cigaretta füstje és a szájba jutó részecskéi is súlyos károkat okoznak a szájüregben levő leukociták — egyfajta fehérvérsejtek — működésében.

A kutatók erős dohányosokat és nem dohányzókat vontak be vizsgálataikba. Érdekes módon jutottak hozzá a szájiireg sejtmintáihoz a dohányzás előtt és után. A kísérleti személyekkel 30 másodpercig dextrán- és bikarbonát-oldatos parafinviaszt rágattak. Az ilyen módon összegyűjtött vizsgálati anyag sok milliónyi sejtet — közöttük leukocitákat is — tartalmazott.

A vizsgálatokhoz a kereskedelmi forgalomban kapható cigarettafajtákat használták, szűrős és szűrő nélküli gyártmányokat egyaránt, és mindegyikükkel azonos eredményre jutottak. Méghozzá arra, hogy a leukociták, amelyek a cigaretta elszívása előtt rendkívül aktívaknak bizonyultak, s egyebek között mohón „bekebelezték" a szájüregbe jutó idegen anyagokat, már egyetlen cigaretta elszívása után is nagyrészt megbénultak.

Arra a kérdésre választ keresve, vajon a cigarettafüst melyik összetevője okozta a sejtek sérülését, ugyancsak érdekes vizsgálatsorozatot hajtottak végre. Végeredményben a számos megfigyelésből arra a következtetésre jutottak, hogy a cigarettafüst illékony gázai a leginkább egészségkárosító hatásúak, és nem a kátrányhatá- súak, mint régebben feltételezték.

A leukociták az emberi test védekező rendszerének roppant fontosságú elemei. Kétségtelen ugyan, hogy folyamatosan és gyorsan pótlódnak a szájüregben, de nagy arányú pusztulásuk, a dohányfüst beszívása következtében, nem lehet közömbös az emberi szervezet egészsége szempontjából. Annak felderítése, hogy pusztulásuk okoz-e maradandó kárt a szervezetben és milyen jellegűt, hosszú ideig tartó további kutatások feladata.

A rák létrejöttének egyik elmélete szerint a rosszindulatú daganat a hibás sejtlélegzés következménye. Ha ez így van, akkor az a felfedezés, hogy a cigarettafüst gátolja a sejteknek ezt a tevékenységét, fontos kiinduló pontja lehet a dohányzás és a rák közötti lehetséges összefüggéseket felderítő új vizsgálatoknak.

lyázható-e, illetve szükséges-e az anyagnál az időrendi felhasználás vagy szállítás.

Amennyiben nem szükséges az időrendi fel- használás, úgy az útra merőlegesen, kétoldalt egymás mögé rakva, a rakterület kihasználása akár 70 százalékos is lehet. Ha a máglyázás nem lehetséges, akkor a tapasztalatok szerint célszerű a rakodólap-állványok alkalmazása, amelyek lehetnek csőből, U-vasból vagy lyukasztott szögvasból.

A kezdetben üzemben, raktáron belüli rakodólapos anyagmozgatás a későbbiek során rakodólapos szállítási rendszerré fejlődhet. Ez helyezi előtérbe a rakodólapos anyagmozgatás minél szélesebb körben való alkalmazását és válik a termelékenység növelésének, a fizikai munka megkönnyítésének és az önköltség csökkentésének egyik lényeges tényezőjévé.

A régi raktárak korszerűsítésekor figyelmesen tanulmányozni kell az új raktározási formákat is. A technológia egyik fő feladata, hogy a raktári dolgozók számára az anyagmozgatáshoz szükséges helyet a legmegfelelőbben biztosítsa. Ezáltal sok felesleges utat, szállítást, emelést lehet kiküszöbölni. A „legjobb munkahely“ Hyen kialakítására irányuló törekvéseknek egyik eredménye az áruraktározás új formája: az „önműködő-mozgó“ raktár.

Ez a raktározási rendszer magában foglalja a betárolást, a raktározást, s a kitárolást anélkül, hogy az anyagot a raktáron belül még egyszer mozgatni kellene. .

Az alapvető különbség a hagyományos módszerekkel és az „önműködő-mozgó“ módszerrel üzemeltetett raktárok között, hogy amíg a hagyományos módszerekkel üzemeltetett raktárban az anyag várja, hogy tovább szállítsák, addig az „önműködő mozgó“ raktárban az anyag automatikusan halad előre a kiadási helyre anélkül, hogy közben emberi kéz érintené. Ezzel az új módszerrel jóval közelebb kerülhetünk a tökéletes raktár megteremtéséhez.

A gravitációs erők (önsúly) felhasználása ebben az esetben valóban a leggazdaságosabb mozgatási lehetőség, mert nem igényel energiaforrást, üzembiztos s emellett a berendezések is egyszerűek. Az állványok több, egymásra helyezett görgősorból állnak. A görgőpályás állványok megfelelő lejtéssel épülnek, úgyhogy az egyik végén berakott áru önműködően végiggurul a megtöltött állványokon és a berakodási sorrendben kerül a kirakási helyre.

Az „önműködő-mozgó“ raktár alkalmazásának előnyeit eléggé jól mutatják az alábbi adatok, amelyeket egy amerikai hűtőház és egy vegyiháztartási cikk raktár tapasztalatai alapján állítottak össze. A bérköltség csökkent; a megrendelések gyorsabb lebonyolítása vált lehetségessé; míg a régi módszerek szerint a megrendelések összeállításánál egy ember óránként 40—60 darabot, addig egy egyszerű görgős állvány beállításával egy ember óránként 120—280 darabot mozgathat meg; a be- és kiszállításnál egy folyamatos szalag beállításával viszont egy ember már óránként 300—1000 darabot mozgat meg; az áruösszeállítő az árut a legrövidebb úton érheti el, sokkal kevesebbet kell mozognia, kisebb a terhelése* az összeállítás egyszerűbb, kevesebb mozgatás és torlódás van a kiszolgálási oldalon, a raktártér 90 százalékos kihasználása lehetséges.

A raktározást, a gyártó és az elosztó ipar egyik legköltségesebb műveletét, a múltban világszerte általában annyira elhanyagolták, hogy nem volt képes követni a termelés terén, a technológiában bekövetkezett fejlődést. A gépi adatfeldolgozás terjedésével, újabb lehetőségeivel azonban a raktározás automatizálása is rohamosan fejlődik, minthogy az anyagok mozgatása és hozzájuk tartozó ügyviteli és bizonylato- zási műveletek között nagyon szoros a kapcsolat.

Ha egy adott raktározási problémát bizonyos mértékű automatizálásra törekedve vizsgálunk meg, az alábbi tényezőket érdemes különösen figyelembe venni: 1. a bizonylat problémáját, azaz a raktári készlet állandó, operatív ismeretét, a bemenő és a kimenő árufolyam folyamatos követését; 2. az árunak a gyár és a raktár közti útját; 3. az áruk tárolásának módját a raktárban; 4. a rendelések teljesítésének módját; 5. a rendelések teljesítésével járó anyagmozgatási problémákat.

Eddig a raktározásban a fenti feltételeket általában elsősorban kézi munka segítségével igyekeztek teljesíteni és csak kisebb-nagyobb mértékű gépesítésre törekedtek. A bizonylatok száma azonban — és főleg a bizonylatok utólagos feldolgozásával járó tevékenység (számlálás, könyvelés, kiterhelés stb.) — olyan mértékben megnövekedett, hogy itt már érdemes lett segítségül hívni a különféle gépi adatfeldolgozó rendszereket.

Minden automatizált raktárnak éppen ezért két alapvető részlege van: az adatfeldolgozó rendszer és az anyagmozgató rendszer. Az előbbi rendszer legfontosabb része az az emlékező egység, amely gyakorlatilag a teljes raktári készletet rögzíti tételek, darabszám és hely szerint. A gyakorlatban a memóriaegység lyukkártyák, lyukszalagok vagy mágnesszalagok, esetleg mágnesdobok rendszeréből állhat.

Az ily módon meglevő központi „gépesített leltár“ köré lehet csoportosítani egyrészt a bejövő, másrészt a kimenő árukkal kapcsolatos információt, sőt, a modern nagy adatfeldolgozó berendezések azt is lehetővé teszik, hogy előre meghatározott alsó és felső darabszámok elérése esetén kinyomtatott információt szolgáltatnak

(dl)

1973.

IV. 17