Új Szó, 1973. április (26. évfolyam, 78-101. szám)

1973-04-15 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó

A szövetségi kormány jóváhagyta a CSSZSZK—NDK közös személyautó-gyártási programot « Más KGST- országok együttműködésére is számítunk * A hazai gyártás bázisai: Mladá Boleslav, Bratislava, Strako­nice és Trnava • A központi beruházások értéke: 10 milliárd korona • Legnagyobb építkezés iparfejlesz- tésünk történetében • Csehszlovákiában és az NDK-ban 600 000 közös személyautó készül évente Ismeretes, hogy a gépipar kereté­ben a legnagyobb ágazat az autó­ipar, s a gépipar termelésének közel egynegyedét teszi ki. Hasonló terje­delemben részesedik a kivitelben is, tehát döntő mértékben befolyásolja külkereskedelmünk devizamérlegét. Ugyanakkor a tartós gépipari termé­kek tekintetében a hazai piac fejlő­dése terén is döntő tényezővé válik. Nem véletlen tehát, hogy autóipa­runk további fejlődésének kérdései­vel behatóan foglalkoznak a központi párt- és kormányszervek. Már a CSKP XIV. kongresszusa elhatározta a te­her- és személygépkocsi-ipar fejlesz­tését, s ezt a népgazdaság fejlesz­tése, a gépipar strukturális átépítése egyik alapvető vezérprogramjának tekintette. A kongresszuson kitűzött feladatok értelmében az utóbbi évek folyamán sor került a realizációs program kidolgozására. A szövetsé­gi kormány elnöksége tavaly novem­berben, a CSKP KB pedig decemberi ülésén hagyta jóvá személyautógyár­tásunk fejlesztésének koncepcióját. Közösen a Német Demokratikus Köztársasággal A kormányhatározat értelmében személyautógyártásunkat közösen fej­lesztjük a Német Demokratikus Köz­társasággal. A tervek szerint a hato­dik ötéves terv végén évente 600 000 közös személyautó — 1100—1300 köb­centiméteres — hagyja el a gépsoro­kat: ebből 300 000 az NDK-ban és 300 ezer a Csehszlovák Szocialista Köztár­saságban. Az optimális egységesítés (unifikálás) és koncentrálás lehetővé teszi az alkatrészek sorozatgyártásá­nak megkétszerezését. A közös autó­hoz Csehszlovákia gyártja a motort és a hátsó futóművet — a Német De­mokratikus Köztársaság az első futó­művet és a sebességváltót. Az egysé­gesítés tekintetében részben kivételt képez az ún. „nyers“ karosszéria, amely mindkét országban sajátosan nemzeti lesz. Emellett azonban mindkét fél kötelezte magát arra, hogy itt is szem előtt tartja az egyes karosszéria részek optimális unifikálá- sának elvét, éspedig azért, hogy ezek cserélhetők legyenek. Természetesen sor kerül az új autóhoz szükséges egyéb tartozékok, az ún. kompletizá- ciós alkatrészek gyártásának speciali- zálására és kooperálására, éspedig nemcsak a CSSZSZK és az NDK, ha­nem más szocialista országok között is — így például számolunk a Magyar Népköztársaság bekapcsolódásával is. A központi beruházások négy bázisra összpontosulnak A személyautógyártás fejlesztési programjában a kormány a következő bázisok kiépítését hagyta jóvá: Mladá Boleslav, Bratislava, Strakonice és Trnava. (Az építkezéseket 1974-el kezdődően besorolták az állami be­ruházási tervbe.) A koncepció kidol­gozása során a már meglevő kapaci­tásokból indultak ki, s így elsősorban a jelenlegi legnagyobb bázis, a Mlaclá Boleslav-i Autógyár kapacitásúnak át­építésére és bővítésére kerül sor. A rekonstrukció után 9 a Mladá Boleslav i Autógyár gépsorairól évente 200 000 sze­mélygépkocsi kerül le, s itt ké­szülnek a közös személyautó motorjai is — évente 6Ó0 000 darab. A termelési kapacitások és a mun­kaerő kihasználása terén kedvező fel­tételek mutatkoztak továbbá a dél­csehországi kerület legnagyobb üze­mében — a Strakonicei Motorkerék­pár-gyárban. Az üzem nagy szakkép­zettségű gárdával és jól felszerelt, je­lentős termelő-bázissal rendelkezik. Ezért a közös programban is ennek megfelelő helyet kap. # Strakonicén gyártják majdafor- gattyútengely és a bütykös ten­gely garnitúrákat, valamint a motor)ejeket — 6001600 000 da­rabot évente. {A Strakonicei Motorkerékpárgyár je­lenlegi termelési programját a fiók- üzemek veszik át. ahol fokozatosan növelik a motorkerékpárok gyártását is.) A személyautógyártás bázisainak ki­építésénél jelentős szempont Szlová­kia további iparosítása, s főleg gép­iparának fejlesztése. És mivel a sze­mélyautógyártás a gépipar fejleszté­sének és strukturális átépítésének döntő szakágazata, nyilvánvaló a szlo­vákiai autóipar fejlesztésének szük­ségessége is. Ezenkívül a személyau­tógyártási program, a nagyarányú fej­lesztés a források legmagasabb fokú intenzifikálása mellett sem képzelhe­tő el a munkaerőszükséglct növekedé­se nélkül. S az ez irányú igények ki­elégítésére Szlovákiában nagyobb a lehetőség. Ezért a közös személyautó­gyártás csehszlovákiai részének egy- harmada Szlovákia területére összpon­tosul. Éspedig: 9 Bratislavában új komplex ka­rosszéria-szerelő üzem épül, ahol évente 100 000 személyautó és tíz százalék terjedelemben pót- alkatrész fog készülni. . A bratislavai autógyár korszerű saj­tolóüzemmel (itt sajtolnak majd egy­séges présdarabokat Mladá Boleslav és az NDK számára is), továbbá gal­vanizáló, hegesztő és lakkozó üzem­részleggel fog rendelkezni. Építenek szerszám- és javítóműhelyt, és a ter­vekben szerepel a tanoncképző köz­pont kiépítése is. A szlovákiai autóipar fejlesztése ke­retében befejeződik továbbá a Trnavai Autógyár rekonstruálása, ami azt je­lenti, hogy teljes egészében ide tele­pítik át az Š 1203-as típusú haszon- gépkocsik gyártását (ezzel a Vrchla- bíi Autógyárban kapacitások szaba­dulnak fel, s átállhatnak a Mladá Bo­leslav-i üzemből kifutott szériatípu­sok pótalkatrészeinek — karosszéria darabok — gyártására), ugyanakkor « trnavai üzemből áthelyezik a külön­féle termékek gyártását más szlová­kiai üzemekbe. A jelentős beruházá sok megvalósítása után: # Trnaván gyártják a közös sze­mélyautóhoz szükséges hátsó fu tómüveket a bratislavai, a Mla­dá Boleslav-i autógyár, vala­mint az NDK számára is vagyis 600 000 hátsó futóműszerelvényt évente. Ez azt jelenti, hogy Trnaván — magas műszaki színvonalon berende­zett termelési csarnokokkal — folya­matosan kiépül a komplex autógyár. A közös autógyártás említett bázi­sain kívül természetesen más szlová­kiai üzemek is bekapcsolódnak a programba. így például: a Kelet-Szlo­vákiai Vasmű (karosszérialemez), a Presovi Autobrzdy (fékberendezések), a Myjavai Armaturka (autótartozé­kok), a Tesla-üzemek és a termelők egész sora a vegyipar, a bőr- és tex­tilipar stb. területéről. A termelés hatékonysága és a nemzetközi együttműködés A szövetségi kormány elnökségének határozata értelmében az új felada­tok teljesítését a legkorszerűbb tech­nológia és technika alkalmazásával kell biztosítani, más szóval lényege­sen növelni kell a termelés hatékony­ságát. A tömeges motorizáció egyik- alapvető feltétele a gyártási költsé­gek csökkentése — vagyis a közös személyautót sokkal kisebb költségek­kel kell gyártani, mint a jelenlegi Škoda 100-asokat. Ez a törekvés az új autó kiskereskedelmi árának csök­kentésére irányul; hogy a kocsik meg­vásárlása lehetővé váljon a legszéle­sebb tömegek számára. A termelési költségek csökkentését döntő mértékben befolyásolja a mo­dern technika és technológia. Ennek létrehozása egyrészt ugyan rendkívül költséges — másrészt viszont olyan termelékenységet biztosít, amely dön­tő az autógyártás gazdaságossága és hatékonysága szempontjából. Világ- viszonylatban is ebben az irányban halad a fejlődés, s ha ezzel lépést akarunk tartani, nekünk is igazod­nunk kell a műszaki haladás objektív törvényszerűségeihez, és ki kell hasz­nálnunk e tekintetben is a KGST ke­retében a nemzetközi munkamegosz­tás nyújtotta lehetőségeket. Igaz ugyan, hogy a személyautógyártás igen bonyolult folyamat — az autó több ezer alkatrészből tevődik össze — s gyártásának egybehangolása ha­zai viszonylatban sem kis feladat. Tudjuk azonban azt is, hog a nem­zetközi munkamegosztás sem a mai nappal kezdődik, s már hagyományai, eredményei vannak. így a Német De­mokratikus Köztársasággal folyó együttműködés terén az eddigi jó ta­pasztalatodra építünk. Az NDK fej­lett ipara — iparunkkal egyetemben — garantálja a személyautógyártás terén is a legkorszerűbb technikát és technológiát és végeredményben a közösen gyártott személyautók ver­senyképességét a világpiacon. Említettük már, hogy az autóipar szorosan összefügg a népgazdaság más iparágazataival. Természetesen ezen ágazatok fejlesztési programját is össze kell hangolni az autóipar fej­lesztésével. Ez sem könnyű feladat. A KGST XXV. ülésének határozatai szel­lemében ilyen irányban is sor kerül a nemzetközi együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük például a vegyipart. Az új közös személyautó gyártásánál számolunk a plasztikus műanyagok, s általában több vegyipari termék szé lesebb körű kihasználásával és alkal­mazásával. Ezért a szükségletekkel összhangban fejlesztjük vegyiparun­kat. Folyamatban van petrokémiai iparunk kiépítése, amely szintén az NDK-val való együttműködés kereté­ben történik. A zálužíi és a nerato- vicei vegyi üzemekben 1975-ig 260 000 tonna alapanyagot gyártunk plaszti­kus műanyagokhoz. Az építkezések második szakaszában — a hatodik öt­éves terv folyamán — felépül az eti­lént gyártó nagykapacitású üzemegy­ség, valamint a CSSZSZK és az NDK közötti 140 kilométer hosszú nemzet­közi etilénvezeték, amelyen keresz­tül polietilént szállítunk az NDK-ba. Az autógyártás fejlesztésével igen szorosan összefügg az eladási és az eladás utáni szolgáltatás megfelelő méretű bővítése, kiépítése. Ezek a kérdések is napirendre kerültek a KGST szerveiben. A múlt évben meg­kezdődött nemzetközi együttműködés lehetővé teszi, hogy a szocialista or­szágok közösen oldják meg az eladás utáni szolgáltatások fejlesztésének problémáit, beleértve a módozatok koordinálását, az egységes tervezést, valamint a szerviz és a javítóberende­zések gyártásának specializálását. Ezek az alapelvek visszatükröződnek szeméi ya.utógyártásunk programjában is: az eladási és az eladás utáni szol­gáltatások fejlesztésére — csupán a csehszlovák autógyárak keretében — ebben az ötéves tervben 1,2 milliárd koronát, a következő ötéves tervben pedig 1,5 milliárd koronát fordítunk. Folyamatosan épülnek elárusító szer­vizek, márkaszervizek, pótalkatrész- raktárak és egyéb szolgáltatási beren­dezések. Ezenkívül jelentős építkezé­seket végeznek a csehszlovák autója­vító üzemek, az autójavító szövetkeze­tek, a helyi gazdálkodási üzemek és egyéb szervezetek is. A bevezetőben mondottuk, hogy a CSSZSZK - NDK közös személy- autógyártás megkezdését a hatodik ötéves terv végére (1979- 1980) ter­vezzük. Befejezésként egy adattal szeretnénk érzékeltetni személyautó- gyártásunk fejlesztésének nagyságát. A tervek szerint - csupán a végter­melők esetében - mintegy 10 milli­árd koronát fordítunk beruházásokra, ami azt jelenti, hogy iparfejleszté­sünk történetében az eddig legna­gyobb építkezésről van szó. Az épít­kezéseket lényegében saját erőnkből végezzük, biztosítjuk a technológiai berendezések zömét is - de számí­tunk a többi KGST-országokkal való együttműködésre és jelentős devi­zaeszközöket fordítunk a csúcstech­nika és technológia vásárlására a kapitalista országokból is. A felada­tok tehát nagyok - teljesítésük vi­szont személyautógyártásunk jövőjét jelenti. K. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom