Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-11 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó
a nők a foglalkoztatottak számának 20—25 százalékát alkották, ma a termelő ágazatokban dolgozóknak majdnem a felét, a nem termelő ágazatokban dolgozóknak pedig több mint 50 százalékát. 1971-ben Szlovákia nemzetgazdaságában a dolgozó nők száma a munkaviszonyban levők 44,7 százalékát tette ki. A háború utáni Csehszlovákiában és különösen Szlovákia területén szembeötlő a nők műveltségi színvonalának emelkedése, ami annyira kézenfekvő, hogy nem is szükséges számokkal igazolni. A további fejlődés szempontjából azonban az iskolaügy és az egyes munkahelyek figyelmét a női munkaerők szakképzettsége színvonalának megtartására, illetve növelésére kell irányítani, hogy mindenekelőtt a szülési szabadságról visszatérők — lépést tartva az állandóan előretörő műszaki fejlődéssel — gyorsan bekapcsolódhassanak a munkamenetbe. Az egyes ágazatokban a nők műveltségi és szakképzettségi színvonalának emelkedése a dolgozó férfiakéhoz képest a vezető állások elfoglalását tekintve már nem olyan szembeötlő. Bár az utóbbi időben ugyan e téren is javult a helyzet, de a foglalkoztatott nők számához hasonlítva és a továbbképzés feltételeit figyelembe véve az arány még mindig alacsony. A helyzet okait ismerjük. Bár nemre való tekintet nélkül egységes elvek érvényesek a szakképzettség megszerzésében, vezető és irányító funkciókba való beosztásokban, valamint az elvégzett munkáért járó jutalmazásban, azonban a hibás, gyakran szubjektív hozzáállás következtében az említett elvek a gyakorlatban nagyon lassan érvényesülnek. A kormányülésen rámutattak, hogy a szervezetek egy része nem tanúsít kellő megértést a foglalkoztatott nőkkel — anyákkal szemben, akiknek a gyermekneveléssel sokkal több gondjuk van, és éppen ezért sokkal többet hiányoznak a munkából. Ebből adódik, hogy a vezető állásban való beosztásoknál a férfiak előnyben részesülnek, mivel állandó munkaerőknek számítanak. A kormány tagjaira hárul az a feladat, hogy következetes káderpolitikával biztosítsák a nők részvételét az irányító tevékenységben úgy, hogy az műveltségüknek és szakképzettségüknek, valamint személyi képességeiknek egyaránt megfeleljen. Az indokolatlan bérkülönbségek megszüntetése A dolgozó nők bérezése gyakorlatilag továbbra is megoldatlan kérdés. A nők átlagkeresete Szlovákia nemzetgazdaságában a férfiak átlagkeresetének kétharmad részét teszi. Ez. nemcsak a mi problémánk, ugyanilyen kérdéssel találkoztunk a többi szocialista vagy kapitalista országokban is. A nők alacsonyabb átlagkeresetének egyik fontos oka az, hogy a magasabb bérezési szinthez tartozó ágazatokban (bányászat, energetika, kohászat, gépészet és építészet) a férfi munkaerők vannak túlsúlyban. Ugyanakkor a nők nagyobbrészt az alacsonyabb bérezési szintű ágazatokban érvényesülnek (közszükségleti és élelmiszeripar, a szolgáltatások túlnyomó része). Több üzem nyilvántartásából kitűnik, hogy a munkából való hiányzásnál a nagyobb százalék a női alkalmazottakra esik (gondoskodás a beteg családtagokról és a saját munkaképtelenség magasabb százaléka), ami szintén kedvezőtlenül hat az átlagkereset alakulására. A gyakorlatban a bérezés szintjére a helytelen szubjektív elvek érvényre juttatása is kihat, például az egészségtelen személyi alapokon nyugvó kapcsolatok, amelyek a női munkaerőket általában hátrányosan érintik. A férfiak és a nők közötti indokolatlan bérkülönbségek megszüntetésére a jövőben, nagyobb figyelmet kell szentelni. A SZSZK kormánya a dolgozó nők helyzetének megvitatása után a kormány illetékes tagjainak meghagyta az alárendelt szervezetekben való foglalkoztatott nők bérezésének felülvizsgálását, és a fogyatékosságok kiküszöbölésére hozott intézkedések megválósítását. Ebben több segítséget nyújtanak az FSZM szervei is, amelyek szintén felelősek a bérek fejlődéséért és jobban támogathatnák a vállalatok vezetőségét a bérpolitika elveinek érvényesítésében. Javulnak a nők munka- és életfeltételei A foglalkoztatottság gyors növekedése az elmúlt évek folyamán sok haladó tényezőt érvényesített a nők harmonikus személyi fejlődése érdekében. A nők munkafolyamatba való bekapcsolódása nagyon sok esetben szükségessé teszi a munkafeltételek megjavítását. Ez a termelés közvetlen feltételeire, például a terhek emelése, az egyes munkaműveletekre és a munkakörnyezetre, a munkahely szociális berendezéseire vonatkozik, fgaz, hogy ezen a területen fel-' halmozódtak a problémák, de megoldási lehetőségekre néhány vállalat és szervezet már adott jó példát. Emellett nemcsak az új üzemekről van szó, hanem régebbi vállalatokról is, amelyekben a szakszervezet és az üzemi vezetőség gondoskodásával lényegesen megjavították a nők munkafeltételeit. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongreszszusa nemcsak a nők gazdasági életben való aktív részvételét értékelte magasra, hanem kiemelte a nők: anyai hivatását is, feladatukat a gyermeknevelésben és a család megszilárdításában. Arról van sző ugyanis, hogy a nőknek fokozottabb gazdasági aktivitásukkal egyidejűleg biztosítaniuk kell a népesedés kívánt fejlődését, valamint a szocialista gyrmeknevelés feltételeinek kialakítását. Az 1971-ben és 1972-ben hozott intézkedések célja (a családi pótlék növelése) mindenekelőtt az anya és a szülő erkölcsi súlyának támogatása, és a gyermekneveléssel, valamint a táplálkozással összefüggő kiadások anyagi biztosítása a kedvező családi és népesedési politika érdekében. A gazdasági életben tevékenykedő nők életfeltételeinek javításában fontos helyet foglalnak el a különböző szolgáltatások, üzlethálózat fejlesztése, a félkész áruk és közszükségleti cikkek árusítása, amelyek megkönynyítik a második műszakot, egyúttal hozzájárulnak 1973. ahhuz, hogy a dolgozó nőknek és a családtagoknak több szabad idejük legyen. A nemzeti bizottságok ter- III. 11. vei szerint a szolgáltatások javításához hozzájárul a helyi gazdálkodás vállalatainak strukturális átépítése, amely a szolgáltatások gyorsítását és minőségének javítását célozza. Az épülő új kapacitások jelentősen kibővítik az eddig nyújtott szolgáltatások hálózatát. Megállapíthatjuk, hogy azok a pozitív eredmények, amelyeket a dolgozó nők helyzetének javítása terén elértünk, haladó irányzatot mutatnak. Ez különösen megnyilvánul a nők foglalkoztatottságának, képzettségének, főleg az anyák szociális-egészségügyi és jogi védelme területén, amelyek továbbra is folyamatosan javulni fognak. JOZEF URMINSKY mérnök dolgozó nők időszerű problémáival kapcsolatos tárgyalásokon az SZSZK kormányában újra beigazolódott, hogy Csehszlovákiában a szocialista társadalmi rendszer fennállása óta ezen a téren nagyon sok pozitív eredmény született. Ezek nemcsak a nők társadalmi helyzetében, hanem az egész lakosság életszínvonalában is megmutatkoznak. Az utóbbi években több intézkedést valósítottunk meg a nők szociális és családi helyzetének javítása érdekében. Fokozatosan emelkedik a nőkről és a gyermekes családokról való anyagi gondoskodás színvonala, bővül a bölcsődék és óvodák hálózata, az iskolai és az üzemi étkezdék száma, egyre jobban terjednek a különböző szolgáltatások. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szervei és szervezetei szintén hozzájárulnak a dolgozó nők életének megkönnyítéséhez. A dolgozó nőkről való gondoskodás területén az elmondottak ellenére is még komoly fogyatékosságok tapasztalhatók. Némelyek az objektív fejlődésből adódnak, mások pedig abból, hogy a vállalatok és szervezetek az állami szervek által elfogadott intézkedéseket hiányosan valósítják meg. Ahogy a kormány ülésén rámutattak, a problémák mindenekelőtt a nők élet- és munkafeltételeit érintik. A korszerű önkiszolgáló boltok, amelyekben lényegesen gyorsabb a bevásárlás, szintén a dolgozó nők „második műszakjának" megkönnyítését szolgálják. A seneci (Szene) új lakótelepen nemrég nyílt meg egy új önkiszolgáló élelmiszerüzlet, amelynek dolgozói Balogh Sándor vezető és Balogh Terézia, Spániková Jarmila, Dugoviöová Alzbeta és Kögler Ilona eláriisítónők mindig készségesen állnak a bevásárlók rendelkezésére. A választási program keretében Senecen még ebben az évben további két új élelmiszerüzletet adnak át a forgalomnak. (Fényképezte Andrej Tuser) Elértük a nők teljes foglalkoztatottságát Mindenekelőtt nézzük azokat a pozitív és negatív jelenségeket, amelyek a nőknek a gazdasági életbe történő fokozottabb bekapcsolódásából, következnek. Míg az első burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején A Dimitrov Vegyi Művek I. számú üzemegységében több szocialista munkabrigád is dolgozik. Ezek közül Dana Besedová 12-tagú ifjúsági munkabrigádja a csévelöben azzal is dicsekedhet, hogy elnyerte a SZISZ I. Kongresszusának Szocialista Munkabrigádja megtisztelő címet.