Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-06 / 55. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA 1973. március 6. KEDD BRATISLAVA XXVI. ÉVFOLYAM 55. szám Ara 50 fillér Tanácskoznak a kommunisták Évzáró párttaggyűlések a kelet-szlovákiai kerületben A kelet-szlovákiai kerületben 4 pártszervezetek közel kéthar­mada már megtartotta az évzá­ró taggyűlést. A tanácskozáso­kon — a kerületi szervek érté­kelése szerint — nagy létszám­ban vesznek részt a kommunis­ták. A humennéi, michalovcei, prešovi, svidníki és trebišovi já­rásban igen sok pártszervezet­ben senki sem hiányzott a párt­tagok közül az évzáró gyűlés­ről. örvendetes tényként említ­hetjük, hogy fokozódott a nők és a fiatalok számaránya az Újonnan megválasztott pártbi­zottságokban. Eddig az alap- szervezetek tisztségviselőinek 8 százaléka nő, 16 százaléka pe­dig 35 éven aluli fiatal. Jelen­tősen javult az új pártbizottsá­gok szociális összetétele is. A (kerület legnagyobb párt- szervezete, a košicei városi pártbizottság már az elmúlt év októberétől nagy gondot fordí­tott az évzáró taggyűlések elő­készítésére, s ez kedvezően tük­röződik most a tanácskozáso­kon: az évzáró gyűléseken a párttagok több mint 95 száza­léka vesz részt és csaknem 36 százalékuk felszólal. Őszintén szólnak a sikerekről és nyíltan feltárják a hiányosságokat, rá­mutatva a felszámolásuk mód­jára. Igen körültekintően és alaposan elemzik mind a gaz­dasági, mind az ideológiai és a párton belüli élet kérdéseit. A sikerek értékelésekor nem nyilvánul meg önteltség, éppen ellenkezőleg, sok értékes javas­lat hangzik el a tartalékok ki­használására, az eddiginél még eredményesebb munka végzésé­re. Igen értékes felajánlásokat tettek a pártszervezetek évzáró taggyűlésén a Kelet-szlovákiai Vasműben, a Kohóépítő Válla­latban, a Kelet-szlovákiai Gép­gyárak Szovjet Hadsereg Üze­mében és más vállalatokban is. Kedvezően értékelhető, hogy a műszaki képzettséggel rendel­kező kommunisták, mérnökök, technikusok nagy igyekezettel mélyítik el elvtársi kapcsolatai­kat a munkásokkal és az üzem többi dolgozójával. így van ez rendjén, mivel csak az ilyen összefogás vezethet sikerekhez a termelőmunka minden szaka­szán. (kulik) MA IRKEZIK HAZUNKBA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÄRS Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának meghívására 1973. március 6-án, kedden nem hivatalos, baráti látogatásra Prágába érkezik Nicolae Ceausescu, a Komán Kommunista Párt főtitkára, a Román Szo­cialista Köztársaság Államtanácsának elnöke. Ceausescu elvtársat Ion Patsan, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK Minisztertanácsának alelnöke, külkereskedelmi minisztere és Stefan Andrei, az RKP Központi Bizottságának titkára kfséri. Nicolae Ceau sescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocia lista Köztársa ság Államtaná csának elnöke 1918. jan. 26-án született, a bu karesti kerület­ben levő scorni cesti községben, szegény paraszt családban. Fiatal kora óta részt vesz a forradalmi moz­galomban, amelybe már 14 éves fiúként bekapcsolódott. 1933-ban belé pett a Román Kommunista If júsági Szövet ségbe és a Ro mán Kommunis ta Pártba. 1934- ben, a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagja, később az RKISZ területi bi­zottságának titkára lett. ßoliti- kal tevékenysége miatt bezár­ták és 1936-tól 1938-ig a bras­sói és a doftanei fegyházban ült. Kiszabadulása után folytatta politikai tevékenységét, s 1939- ben távollétében újra három évi fegyházra ítélték. Munkáját illegalitásban folytatta. 1939-től 1940-ig az RKP KB ifjúsággal foglalkozó központi bizottságá­nak tagja, és az RKISZ Közpon­ti Bizottságának titkára volt. 1940-ben letartóztatták és 1944. augusztusáig, Románia fel­szabadításáig különböző fegyhá- zakban, majd a Tirgu Jiu-i kon­centrációs táborban raboskodott. A felszabadítást követő első hónapokban az RKISZ Központi Bizottságának titkára volt, majd 1945-ben a hadseregben irányí­totta a politikai munkát. 1945- ben az RKP KB póttagja, majd 1948-ban az RKP Központi Bi­zottsági tagjává választották. 1948-tól 1950-ig a mezőgazda- sági miniszter helyettese volt. KiligiriiiisnGrlik lagosdariában 1950-ben visszatért a hadsereg­be és 1954-ig a fegyveres erők miniszterhelyettesi tisztségét töltötte be. Nicolae Ceausescut 1954 áp­rilisában megválasztották a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkárává, majd 1965. júliusában, amikor a párt felvette a Román Kommunista Párt elnevezést, Nicolae Ceau­sescu a párt főtitkára lett. 1967. decemberében megvá­lasztották a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnökévé és fegyveres erőinek főparancsnokává. 1964-ben a Románia szocialis­ta építésében szerzett érdeme­kért elnyerte a Szocialista Mun­ka Hőse címet, 1971-ben a Ro­mán Szocialista Köztársaság Hő­se és a Szocializmus Győzelme Érdemrend kitüntetés tulajdono­sa lett. Nicolea Ceausescu több ízben volt Csehszlovákiában, legutóbb 1972. januárjában látogatott el Prágába, ahol részt vett a Var­sói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének ülésén. Belgrád — Dr. Milos Minies- nek, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság minisz­terelnök-helyettesének és kül­ügyminiszterének meghívására hétfőre virradó éjjel Bratisla- vából Belgrádba utazott Bohu­slav Chňoupek csehszlovák kül­ügyminiszter. Chňoupek elvtárs hivatalos látogatása során or­szágaink együttműködéséről és nemzetközi ügyekről fog tár­gyalni a jugoszláv vezetőkkel. A belgrádi pályaudvaron Mi­nies jugoszláv külügyminiszter, Raif Dizdarevics külügyminisz­ter-helyettes, Babies, Jugoszlá­via csehszlovákiai nagykövete és a külügyminisztérium más képviselői fogadták Chňoupek elvtársat. Külügyminiszterünket Jozef Nálepka belgrádi cseh­szlovák nagykövet és munka­társai, valamint a szocialista országok képviseleti hivatalai­nak vezetői is üdvözölték. Chňoupek miniszter megérke­zése után kijelentette, hogy ju­goszláviai látogatása további fontos lépést jelenthet a kél szocialista ország, Csehszlová­kia és Jugoszlávia hagyományos baráti kapcsolatainak fejleszté­sében. Megállapította, hogy „a látogatás határkő lehet a múlt és a jövő között és ez sokat ígér!“. Hangoztatta, hogy ez megfelelne hagyományos baráti kapcsolatainknak, államaink és népeink . kölcsönös tiszteleté­nek. A miniszter szavai szerint ez a jelenlegi európai légkörnek, a kedvezőbb légkörnek és derű­látásnak ts megfelel, és meg­engedi annak feltevését, hogy történelmi fordulat következhet be az európai földrészen. Az eu­rópai biztonság és együttműkö­dési értekezlet hivatva van iga­zolni valamennyi európai állam békés együttműködésének és együttélésének lehetőségét. Ezekből az alapvető szempon­tokból fogunk kiindulni Jugo­szlávia és Csehszlovákia kölcsö­nös kétoldalú viszonyának és az időszerű világhelyzetnek és főként az európai helyzetnek értékelésében — hangoztatta külügyminiszterünk, s kiemelte, hogy a legfőbb az: mindkét or­szágot közös törekvés fűzi Ősz- sze, amelynek célja a szocializ­mus felépítése Csehszlovákiá­ban és Jugoszláviában. A belgrádi Borba külügymi­niszterünk látogatásával kap­csolatban azt írta, hogy a láto­gatás vitathatatlanul újabb táv­latokat nyit országaink gazda­sági és egyéb kapcsolatainak további eredményes fejlesztésé­ben. A Népi Egység győzelmét impiü a elei választások Santiago — A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése szerint a chilei választásokon a még nem hivatalos végeredmény a népi erők nagy sikerét bizonyít­ja. A Népi Egység koalíciós pártjai a képviselőház 150 man­dátumából a korábbi 54 helyett 63-al szereztek meg, míg az el­lenzék képviselőinek száma 96- ról 87-i^ csökkent. A 25 szená­tusi helyből 11-et a Népi Egység, 14-et a jobboldal szerzett meg, így az ellenzéki koalíció nem ér­te el az általa tervezett kéthar­mados többséget, sőt csökkent ereje a parlamentben. Rendzavarás nélkül, fegyelme­zetten telt a választás napja Chilében. A szavazóhelyiségeket nyolc órával a nyitás után, he­lyi idő szerint délután négy óra­kor lezárták és három órával később folyamatosan megkezdő­dött az eredmények közlése. Hétfőn hajnalig a leadott 4,5 millió szavazat több mint felét értékelték, s ennek alapján megállapították, hogy az úgyne­vezett demokratikus konföderá­cióba (CODE) tömörült jobbol­A kommunista párt alapszervezeteinek évzáró taggyűlései az elmúlt időszak mun­kájának értékelésén és a további felada­tok kitűzésén kívül arra is kitűnő alkal­mat kínálnak, hogy értékeljék a pártfunk­cionáriusok tevékenységét: azt, hogyan látják el tisztségüket, hogyan képviselik a pártot, s hogyan érvényesítik a párt politikáját és elveit. Nnm véletlen, hogy a párt különös gon­dot fordít a tisztségviselők kiválasztásá­ra, hiszen a társadalom fejlődése szem­pontjából igen jelentős a szerepük. A szo­cialista társadalom építése megköveteli, hogy a közügyek irányításában minél több dolgozó vegyen részt, s a közös érdekek megvalósítása iránt mindenki felelősséget érezzen. A szocializmus építése a tömegek kez­deményező munkája nélkül elképzelhetet­len lenne. Ez a kezdeményezés a szocia lista öntudat megnyilvánulása és egyben annak a bizonyítéka, hogy a dolgozók tisztában vannak a szocializmus előnyei­vel minden más társadalmi rendszerrel szemben. A tisztségviselőknek a dolgo­zókkal állandó és szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk. Az embereket mindenek­előtt állandó példaadással, kitartó munká­val és jó szervezéssel nyerhetik meg a kezdeményező munkára. A dolgozók az olyan tisztségviselőket becsülik nagyra, akik nem hátrálnak meg a nehézségek elől, akik minden kérdésben határozottak, MEGTISZTELŐ FELADAT figyelembe veszik mások érveléseit, inter­nacionalista szellemben gondolkodnak, a fogyatékosságokat nem leplezik, hanem határozotton harcolnak ellenük. Erre jó példa az a megbecsülés, melyet a dolgo­zók pártunk és államunk jelenlegi veze­tősége iránt tanúsítanak. Éppen az az őszinteség és nyíltság, mellyel a párt feltárta a hibákat, s megjelölte az eltávo­lításukhoz vezető utat, melyen megalkuvás nélkül haladunk, biztosítja a párt számára a dolgozók legszélesebb rétegeinek teljes bizalmát. Ez a bizalom olyan mértékben erősödik, amilyen mértékben a társadalom napról napra meggyőződik azoknak az in­tézkedéseknek a helyességéről, melyeknek a párt érvényt szerez. Ez a társadalomban minden fokon érvényes; az egyes járások­ban, községekben és városokban, valamint üzemekben egyaránt azok a tisztségviselők élvezik a dolgozók bizalmát, akik nem­csak úgynevezett szép szavakat hangoz­tatnak, hanem a közös célok érdekében a látszatra népszerűtlen, de helyes intéz­kedéseknek is érvényt szereznek, s min­dig elvszerűen lépnek fel és következete­sek. így persze csak azok a tisztségvise­lők léphetnek fel, akik jól ismerik kör­nyezetük gondjait, eredményeit, terveit. A párt funkcionáriusai általában ilyenek, és ezért valóban élvezik a dolgozók bizal­mát. Ilyen embereket választanak meg a kommunista párt tisztségeibe az idei év­záró taggyűléseken is. A tisztségviselők nagy része gazdag tapasztalatokkal ren­delkező kommunista, de akadtak köztük fiatalabb elvtársak is, akik tenniakarásuk- kal és rátermettségükkel máris rászolgál­tak a megtisztelő feladatra. A tisztségvi­selők helyes kiválasztása szavatosság ar­ra, hogy azokat a feladatokat, melyeket a társadalom számára a párt XIV. kong­resszusa megjelölt, sikeresen teljesítjük. dal eddig a szavazatok 57,6 szá­zalékát, a Népi Egység koalíciós pártjai 40,7 százalékát szerezték meg. Dr. Salvador Allende köz- társasági elnök az első rész- eredmények nyilvánosságra ho­zatala után tévé-beszédében je­lentette ki: „Rendkívül elége­dettek vagyunk, mivel a mun­kások kormánya elleni lélektani hadjáratot sikerrel álltuk ki“. Az elnök rámutatott, hogy kormánya ismét megtartotta szavát — a választások abszolút nyugodt légkörben folytak le, minden állampolgár szabadon fejezhette ki akaratát. Hangsú­lyozta: jóllehet nem feladata a választási eredmények részletes értékelése, amonyiben a rész­adatok helyesen tükrözik az összképet, úgy a Népi Egység — korábbi jóslatának megfelelően — a szavazatok több mint 40 százalékát kapja és növeli kongresszusi mandátumainak számát. Bár a chilei választások ered­ményei nem véglegesek, az bi­zonyos, hogy a reakciónak a törvényhozás két háza kéthar­mados többségének megszerzé­sére irányuló törekvése meghiú­sult. Santiagói politikai megfigye­lők emlékeztetnek arra, hogy a clrilei választások történetében a parlamenti szavazatok a kor­mánypártok szempontjából eddig mindig visszaesést mutattak az elnökválasztás eredményéhez vi­szonyítva. A Népi Egység 40 szá­zalék körüli eredménye jelentős győzelem tehát, hiszen Allendét alig több mint 36 százalékos szavazati aránnyal választották meg 1970-ben. A chilei rádióállomások kom­mentátorai különösen nagy je­lentőséget tulaidonítanak annak a ténynek, hogy a Népi Egység jelöltjei az ország középső és déli vidékein is a vártnál na­gyobb mennyiségű szavazatot kaptak Santiago tartományban az őt szenátori mandátumból kettőt a Népi Kgység szerzett meg. Ismét szenátor lett a kommunista párt népszerű harcosa, Volodia Tei- telboim és Carlos Altamirano, a Szocialista Párt Főtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom