Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-31 / 77. szám, szombat

További OdvozIS táviratok Ludvík Svoboda elvtársnak (ČSTK) — Ludvík Svoboda hadseregtábornok a CSSZSZK el­nökévé való újraválasztása al­kalmából további üdvözlő távira­tokat kapott. Az elnök elvtárs­nak gratulált még: Huari Bume- dien, az Algíriai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterel­nöke, Tung Pi-wu, a Kínai Nép- köztársaság ideiglenes elnöke, Anvar Szadat, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke, Ahmed Sékou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke, Suharto badseregtá- boruok, az Indonéz Köztársaság elnöke, Ahmed Hasszán Bakr tábornok, az Iraki Köztársaság elnöke, Nguyen Huu Tho, a Dél- vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága El­nökségének elnöke, Hujnh Tan Phat, a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mányának elnöke, Marien Ngou- abi, a Kongói Népköztársaság elnöke, Kim lr Szén, a Koreai Munkáspárt Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­nöke, dr. Osvaldo Dorticos Tor- rado, a Kubai Köztársaság elnö­ke. Szulejman Franzsie, a Li­banoni Köztársaság elnöke, Ha- fiz Aszúd altábornagy, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke és Gio­vanni Leone, az Olasz Köztársa­ság elnöke. Dr. JAROMÍR OBZINA belügyminiszter életrajza Dr. farumfr Obzina 1929. május 28-án született a Prernv melletti Brodekban. Vasűti altiszt családjá­ból származik. 1940, és 1947 kö­zött a prerovl reálgimnáziumban tanult. A CSKP központi pártisko­lájának elvégzése után a chrudimi járási pártbizottságon titkárként kezdett dolgozni. A következő években különböző pártfunkció­kat töltött be: a CSKP polička! és pardubicei járási bizottságának ve­zető titkára, majd a pardubicei ke­rületi pártbizottság pártmunkása volt. 1951—53-ban felelős politikai tisztségeket töltött be a csehszlo­vák néphadsereg politikai főcso­portfőnökségén, ahonnan Moszkvá­ba küldték, az SZKP KB pártfőis­kolájára. Ennek elvégzése után 1956—64-ben az Antonín Zápotocký Katonai Műszaki Akadémián dol­gozott, mint a politikai osztály főnöke és mint az iskolapajancs- nok politikai helyettese. Később megválasztották a CSKP iskolai bizottságának vezető titkárává. 1965-tél a CSKP Központi Bizott­ságán tevékenykedett, ahol 1968 ban vezetője volt a tudományos és főiskolai osztálynak. 1968—69-ben a néphadsereg tudományirányításl intézetében a parancsnok helyette­se volt. 1969-től napjainkig a CSKP Központi Bizottságán dolgo­zik, előbb szakosztályvezető, majd az oktatási és tudoinánytigyi ősz­Baráti találkozó (ČSTK) — Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetsági Gyűlés elnöke teg­nap a Szövetségi Gyűlés új épü­letének hivatalos megnyitása al­kalmából baráti találkozót ren­dezett, amelyen köszönetét mondott a munkásoknak, a ter­vezőknek és építészeknek mun­kájukért. tály helyettes vezetője, később pe­dig vezetője lett. Áldozatos munkásságáért külön­böző állami kitüntetésekben ré­szesült; megkapta Az országépí­tésben szerzett érdemekért, a Ki­váló munkáért, a Haza védelmé­ben szerzett érdemekért, a Haza szolgálatáért kitüntetéseket, a V. 1. Lenin 100. születési évfordulójá­ra kiadott emlékérmet, a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából kiadott és a februári győzelem 25. évfordulója alkalmá­ból kiadott emlékérmeket. 25 éves a Roháč (ČSTK) — Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Ián Skodá­nak, az SZLKP KB osztályveze­tőjének jelenlétében fogadta a Roháč szatirikus hetilap szer­kesztőségének kollektíváját. Gratulált a hetilap megjele­nésének 25. évfordulója alkai mából és Peter Rún főszerkesz­tőnek átnyújtotta az SZÍ,KP KB levelét, amelyben a központi bizottság értékeli a szerkesztő­ségi kollektíva munkáját és an­nak a meggyőződésének ad ki­fejezést, hogy a hetilap a jö­vőben még következetesebben fog harcolni a hibák és fogya­tékosságok ellen. KGST tanácskozás Jegyzőkönyv aláírásával ért véget Banská Bystricán a KGST szabványosítási állandó bizott­sága biztonságtechnikai szek­ciójának harmadik ülésszaka. A négynapos tanácskozás napi­rendjén, amelyen részt vettek a BNK, az MNK, az NDK, az LNK, az RSZK, a Szovjetunió és a CSSZSZK képviselői, a biztonságtechnika komplex programjából eredő feladatok teljesítése szerepelt. A jegyzőkönyv aláírásánál je­len volt Krocsány Dezső, az SZSZK munkaügyi és népjóléti minisztere is. (ČSTK) Bővül az áruválaszték — A múlt évben az SZSZK Ipraügyi Minisztériumához tar­tozó szervezetek és vállalatok dolgozói tervüket 102,6 száza­lékra teljesítették — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Bo­huslav Havlín mérnök, az SZSZK iparügyi miniszterhe­lyettese. A tervezett feladatok teljesítéséhez legnagyobb mér­tékben a textil- és a ruhaipar, a bútor- és a faipar, valamint a cipőipar járult hozzá. Az 1971-ben hiánycikknek számí­tott árukból 1972-ben 22 árut sikerült a keresletnek megfele­lő mennyiségben piacra adni. Ez mindenekelőtt a textilipari áruk választékának bővítésére vonatkozik. A fogyasztók igényeinek ki­elégítése céljából nagy gondot fordítanak az innovációs prog­ram megvalósítására. A prog­ramban kitűzött feladataikat 1972-ben 216 százalékra teljesí­tették. A textil- és a ruházati iparban, a bútoriparban, vala­mint a papíriparban összesen 72 újdonságot vezettek be. A bútoripari újdonságok közé tar­toznak például a Nike, és a Malgosia hálószoba-berendezé­sek, kárpitozott padok, a Vik­toria és a Claudia lakószoba­berendezések stb. A textilipari termékek között egész sor új­fajta müszálas anyaggal talál kozhatnak a fogyasztók, ami­ben nagy része van e vegyipar­nak is. A vegy- és a közszük­ségleti ipar 1973-as évre szóló innovációs programjának kere­tében 89 termék tökéletesítésé­re irányítják a figyelmet. A hazai piac jobb ellátottsá­ga érdekében 1973-ben jobban elmélyítik a termelőegységek és a belkereskedelem szervei közötti együttműködést. Egyes termékeknél állandó problémák mutatkoznak a mennyiséget és a választékot illetően. A prob­lémák elmélyüléséhez hozzájá­rul a lakosság életszínvonalá­nak emelkedése, ami a divatos és jő minőségű áruk iránti na­gyobb keresletben is megnyil­vánul. P. G. Eredményes politikai és nazdasági munka PÁRTKONFERENCIA A KELET SZLOVÁKIAI VASMŰBEN A Kelet-szlovákiai Vasmű he­tedik vállalati pártkonferenci­ája óta eltelt két esztendő a kohómű feltételei közepette is igazolta annak a politikai irányvonalnak a helyességét, melyet a CSKP 1969. évi ápri­lisi plénuma jelölt meg s pár­tunk XIV. kongresszusa is meg­erősített. Ezekkel a gondolatokkal kezdte beszámolóját Anton Džupa elvtárs, a Vasmű vál­lalati pártbizottságának elnöke a Košicén tegnap megkezdő­dött nyolcadik vállalati párt­konferencián, melyen a felsőbb szervek képviseletében részt vett: Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének pót­tagja, az SZLKP KB titkára, Ján Pirö, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi párt- bizottság vezető titkára, Emil Rigó, a CSKP KB tagja, fán Brondoš elvtárs, a košicei váro­si pártbizottság vezető titkára ős más vendégek. Džupa elvtárs a továbbiak­ban beszámolt arról, hogyan teljesítették a Vasmű kommu­nistái a hetedik vállalati párt­konferencián elfogadott határo­zatokat, valamint a vállalati pártdokumentumba foglalt alap­vető feladatokat. A politikai élet helyes irányítását bizo­nyítja az a tény, hogy a kom­munisták mindenütt az élére álltak a Vasműben zajló ese­ményeknek, erősödött a kom­munisták ideológiai és szerve­zeti egysége Az 58 alapszer­vezetben tömörült 2100 párt­tag és csaknem 340 tagjelölt összefogása meghozta gyümöl­csét. Jelentősen megjavult a pártfegyelem a Vasműben. A párttagsági gyűléseken közel 90 százalékos volt a részvétel, javult a gyűlések színvonala is. Ez jellemző az alapszerveze­tekben lezajlott évzáró taggyű­lésekre és üzemi konferenciák­ra is. Az üzemi konferenciákon például 96,4 százalékos volt a tagok részvétele. A Vasműben 1971 óta kor­szerűen foglalkoznak a káde­rek politikai előkészítésével. A kohómű közel 21 ezer dolgozó­jának politikai neveléséről sem feledkeznek meg. A vállalati pártbizottság 1972 elején létre hozta a politikai nevelés ka­binetjét, amely ma már mellőz­hetetlen központja a politikai és ideológiai nevelőmunkának, a vállalati pártaktíva módszer­tani Irányításának. A dolgozók internacionalista álláspontjá­nak formálásában jelentősen segít a Vasműnek a szovjet, a magyar, a bolgár és az NDK- beli kohászati üzemekkel fenn­tartott baráti kapcsolata. A vállalati pártkonferencia pozitívan értékelte a tömeg- szervezetek, a forradalmi szak- szervezet, a SZISZ, a CSSZBSZ vállalati bizottságainak a poli­tikai-gazdasági feladatok tel­jesítésére irányuló igyekezetét és a dolgozók kezdeményezé­sét szorgalmazó szocialista munkaversenyek szervezésében kifejtett tevékenységét. A Vas­mű 12 üzemrészlege, 42 rész­lege, 164 műhelye, 515 kollek­tívája áll versenyben. 53 munkaközösség viseli a Szocialista munkabrigád, 32 pe­dig a CSSZBSZ kollektívája cí­met. A komplex szocialista ra­cionalizáció tavaly az áruter melés szakaszán 400 millió ko­rona, a költségek csökkentése terén további 93 millió korona gazdasági hasznot eredményt* zett. Természetesen a Vasmű ked vező gazdasági eredményei sem maradtak el. Az árutermelés értéke már 1971-ben meghalad­ta a hatmilliárd koronát, tavaly pedig 6,5 milliárd koronát. Az aránylag fiatal kohómű termé­kei jól ismertek a külföldi pi­acon is. Az idén az export­feladatok értéke meghaladja a 2,4 milliárd koronát. A vasko­hászati főigazgatóság keretén belül a tervezett nyersanyag­többlet több mint 50 százalé­kát, csaknem 276 millió koro­na értékben az idén a Kelet­szlovákiai Vasmű biztosítja. Ebben az évben 7,4 milliárd korona értékű árutermelést ter­vez a Vasmű. A vezérigazgató­ság által meghatározott terven felül vállalták 36 millió koro­na értékű árutermelést, 30 ezer tonna nyersvas, ugyanannyi acél és 21 ezer tonna henge­relt áru kitermelését. A vállalati pártkonferencia kedvezően értékelte a Vasmű­ben végbemenő politikai és gazdasági fejlődést, rámutatott arra is, „hol szorít a cipő“ és megtárgyalta a Vasmű pártszer­vezete alapvető politikai-gaz- dasági feladatainak, céljainak tervezetét a CSKP XV. párt- kongresszusáig bezárólag. /kulikJ ÉRDEMI MEGBESZÉLÉSEK DÉL VIETNAM POLITIKAI JÖVŐJÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról) niszterének kíséretében szom­baton utazik el Saigonból. Hét­főn és szerdán találkozik n kaliforniai San Clementeben Ni­xon amerikai elnökkel. A leg­frissebb hírügynökségi jelenté­sek szerint a saigoni elnök nemcsak az Egyesült Államok­ba fog ellátogatni, hanem Olaszországba, Nagy Britanniá­ba, Dél-Koreába és Tajvanra is. Washington —- ferome King tengerőrnagy, az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bi­zottság.) tervezési és hadművele­ti osztályának igazgatója csü­törtökön a Pentagonban tartott sajtóértekezletén közölte: ame­rikai repülőgépek 1972. május 8-tól — amikor Nixon elrendel­te a VDK felségvizeinek elak- násítását — 1973. január 27-ig, vagyis a vietnami tűzszüneti megállapodás aláírásáig mint­egy tizenegyezer aknát telepí­tettek a VDK kikötőibe és bel­földi víziútjaiba. Tájékoztatásából kitűnt, hogy az aknák eltávolítása vontatot­tan halad. Azt mondotta ugyan­is, hogy egyedül a haiphongi kikötőben még mintegy negy­ven napig fog tartani az ak­nák hatástalanítása, s 180 nap szükséges ahhoz, hogy a többi észak-vietnami kikötőből és a víziutakről is eltávolítsák az aknákat. Hanoi — A VDK külügymi­nisztériumának képviselője pén­teken Hanoiban nyilatkozatot tett közzé, amelyben rendkívül veszélyesnek minősítette az Egyesült Államok Kambodzsa ellen folytatott háborúját, a kambodzsai nép ellen elköve­tett bűntetteit. Az amerikai harci repülőgé­pek az elmúlt húsz nap során szakadatlanul bombázták az in­dokínai ország területét. Ezzel az imperialisták megsértették a párizsi nemzetközi Vietnam- konferencia határozatának 8. cikkelyét, amely kötelezi az Egyesült Államokat, hogy tart­sa tiszteletben Kambodzsa füg­getlenségét, területi épségét és semlegességét. Honolulu — B-52-es amerikai repülőerődök és amerikai va­dászbombázók az elmúlt 24 órá­ban is folytatták légitámadásai­kat Kambodzsa felszabadított területei ellen. A Csendes-óceán térségében állomásozó amerikai fegyveres erők honolului főpa­rancsnokságának szóvivője nem közölt részleteket sem a beve­tések számáról, sem a bomba­támadások célpontjáról. A UPI amerikai hírügynökség azonban katonai forrásokat idézve ar­ról tudósított, hogy az amerikai repülőgépek elsősorban a Phnom Penh körüli térségét, az 1., a 4. és az 5. számú főútvo­nalnak a hazafiak által ellen­őrzött szakaszait és Neak Luong környékét bombázták. Washington — Henry Kissin­ger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója csütörtökön, a képviselőim* külügyi bizottságának néhány tagjával folytatott beszélgetése során derűlátóan nyilatkozott a kambodzsai béke kilátásairól. NIXON „BÉKÉJE" Washington — „Végre eljött a nap, amelyért mindannyian dolgoztunk és imádkoztunk“ — mondotta Nixon elnök csütörtö­kön este, közép-európai idő sze­rint pénteken hajnalban a Dél- Vietnamba küldött intervenciós haderő utolsó egységeinek tá­vozása és a VDK fölött amerikai pilóták utolsó csoportjának ha­zaengedése alkalmából az ame­rikai néphez intézett rádió- és tv-szózatában. A „béke első napja“ alkalmá­ból elhangzott beszédében az elnök fenyegető hangú „figyel­meztetéseket“ intézett a VDK kormányához és félreérthetet­len „következményeket“ helye­zett kilátásba a tűzszünet általa értelmezett „megsértései“ el­len. A békeszólamokba csoma­golt beszéd alapvetően harcias hangvételének különösen bal­jóslatú nyomatékot ad az a tény, hogy csütörtökön az USA számos városában a már koráb­ban hazatért pilóták a Penta­gon kezdeményezésére sajtóér­tekezlet sorozatán kezdték meg a „kommunista fogságban el­szenvedett bántalmazásokról, kínzásokról és megaláztatások­ról“ szóló uszító célzatú törté­netének feltálalását. Nixon visszamenőleg igazolni igyekezett az USA 12 éven át folytatott vietnami agresszióját, külön kiemelve az általa elren­delt kambodzsai inváziót, a VDK kikötőinek elaknásítását és a tavaly decemberi tömeg­bombázást. Az amerikai nép háborúellenes megmozdulásait és tömegtüntetéseit utólagosan is megbélyegezte, mint „a ki­sebbség“ békét akadályozó ak­cióit, viszont a VDK karácsonyi tömegbombázását „a béke útjá­ban álló utolsó akadály eltávo­lításának eszközeként“ magasz­talta. Nixon elnök közvetve utalt Kambodzsa folytatólagos ame­rikai bombázására, amelynek „alkotmányosságát“ az utóbbi napokban hevesen vitatják a törvényhozásban. Az USA kam­bodzsai légiakcióinak igazolá­sával mintegy lefektette az USA kilátásba helyezett esetleges jövőbeli katonai intervenciójá­nak „jogi alapját“ arra az eset­re, ha a másik fél nem fogad­ja el a párizsi egyezmény „be­tartásának“ általa adott értel­mezését. Ebben az összefüggésben és beszédének további belpolitikai vonatkozásában Nixon elnök újra és újra az amerikai nép nagy többségére „hivatkozott“, amely — értelmezése szerint — a „hangosságával magát több­ségnek feltüntető kisebbséggel* szemben támogatja kül- és bel­politikájának minden vonatko­zását. A stratégiai fegyverkorlátozá­st tárgyalások most folyó sza­kaszára és az európai fegyver­zetcsökkentés problémájával foglalkozó előzetes tanácsko­zásra utalva az elnök kijelentet­te: „elveszne minden esély a kölcsönös fegyverkezéskorláto­zásra és a haderőcsökkentésre, ha az USA már eleve egyolda­lúan csökkentené fegyveres erejét“. Nixon elnök a várakozásnak megfelelően beszédében beje­lentette: utasítást adott a mar­ha-, a sertés- és a bárányhús árának a legutóbbi 30 nap ár- színtjén való maximálására. Tito a pártvezetés erősítéséről Belgrád — Tito jugoszláv ál­lamfő és pártelnök csütörtö­kön egy belgrádi üzembe láto­gatott el, ahol a tiszteletére rendezett munkásgyűlésen be­szédet mondott. A korábbi években elkövetett hibákról szólva Tito hangsú­lyozta. hogy „egyes tagköztár­saságokban a helyzet annyira kedvezőtlenül alakult, hogy a negatív irányzatokkal szemben csak erélyes intézkedésekkel és a leginkább felelős vezetők el­távolításával tudtunk fellépni. Úgy vélem, most már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy kizáró­lag a kommunisták szövetségé­nek irányításával válthatjuk va­lóra terveinket és oldhatjuk meg a felgyülemlett problémá­kat." Természetesen a hiányossá­gok nem homályosíthatják e! az elmúlt kőt évtizedben elért kiemelkedő eredményeinket, de a hibákat ez sem mentheti. Nyugodtan elmondhatom, hogy a jövőben a mulasztásokkal szemben erélyesen fellépünk. Szigorú törvényeket alkotunk és azok betartásáról gondosko­dunk". Tito hangsúlyozta, hogy a ve­zetők nem vonhatják ki magu­kat a felelősség alól. „A legsú­lyosabb hibát akkor követtük el, amikor eltűrtük, hogy a kommu­nisták szövetsége kiengedje ke­zéből az irányítást — mondotta ezután a JKSZ elnöke, majd így folytatta — a problémák egy ré­szét már sikerült megoldanunk. Sikeres harcot vívtunk a nacio­nalizmus, a liberalizmus és más izmusok ellen. Most a gazdasági problémák rendezésén a sor". 1973. III. 31.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom