Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-28 / 74. szám, szerda

Közös gondok—közös örömök A Rimavská Sobota-i (Rima­szombat) járás déli részén, a Balog patak mentén két kisköz­ség fekszik: Ivanice (Iványi) és Cakov (Cakó). Lakosainak száma mindössze 526 személy, ezért célszerűnek mutatkozott a két község összevonása. Ez 1968-ban meg is történt, ugyan­is az említett községek szövet­kezetei ekkor társultak, meg­alakították a közös „Aranyka­lász“ szövetkezetei. Közigazga­tási téren 1970 őszén került sor az egyesülésre. Az egyesülés rohamos gazdasági és társadal­mi fejlődést eredményezett. Szembetűnően emelkedett a la kosság életszínvonala, szebbnél - szebb házak épülnek, egyre több az autótulajdonos, növekszik a korszerű háztartási gépek szá­ma. Érdemes bővebben is szólni az elért eredményekről, a mö­göttük rejlő munkáról, s a si­kerekben részes emberekről. Először Gál István elvtársnál, a hnb titkáránál érdeklődtem az elért eredmények felől. — Ahhoz, hogy jobb eredmé­nyek szülessenek — válaszolta Gál elvtárs — tulajdonképpen az egyesülés adta meg a lehe­tőségeket. A közös igazgatási központ létrehozása után az ál­talános községfejlesztési prog­ram teljesítése került a sorra. Megépítettük többek között a két községet összekötő utat, és most mindannyian együtt örü­lünk hogy 1973. május 20-tól rendszeres autóbuszjárat köti össze községeinket a szomszé­dos falviakkal. — Milyen anyagi támogatást nyújtottak az állami szervek az út megépítéséhez? A foglalkoztatottság irányítá­sa és szabályozása, valamint a munkaerők elosztása terén el­ért 1972. évi eredmények a CSSZK-ban is hozzájárultak a bruttó termelés 1,2 százalékos és a munkatermelékenység 6 százalékos növekedéséhez,. Ez a gépesítésen, az új technológiai eljárások bevezetésén kívül a munkaidő gazdaságosabb ki­használásának volt köszönhető. A megbetegedések és a balese­tek száma átlagosan 0,5 száza­lékkal, a túlórák száma pedig 0,1 százalékkal csökkent. Ám az évről évre apadó mun­kaerőforrások következtében (míg 1968-ban a foglalkoztatott­ság 80 000 dolgozóval növeke­dett, 1973-ban ez a szám a nép­gazdaságban alig haladja meg a 14 ezret), és tekintettel a gép­ipar, az építészet a kohászai in­dokolt követelményeire, a nemzeti bizottságok az előny­ben részesítendő vállalatok igé­nyeinek kielégítésére 1973-ban is nagy gondot fordítanak. Az ipari tanulók és elsősor­ban a bányászifjúság körében foganatosított toborzási tervet 1972-ben rendkívüli eredmény­nyel, 94,6 százalékra sikerült teljesíteniük. Hasonló volt a helyzet a mezőgazdaságban és az építészetben is, csupán az ipari 'termelésben voltak gyen­gébbek az eredmények az ifjú ság érdeklődési köre ós a tár­sadalom érdekei közti eltéré­sek miatt. A legnagyobb nehéz­ségekkel ezen a téren Prága küzd (kevés a gyermek és sok a nyugdíjas), biztos támaszok azonban a kerületek. A főváros súlyos helyzetének enyhítését célozza a 15 prágai vállalatnak nyújtott kedvez­mény is, mely szerint a kisze­melt vállalatok ezentúl önálló­an toborozhatják az ipari ta­nulókat a CSSZK-ban, feltéve, hogy ellátásukról és elszálláso­lásukról is gondoskodnak. Ezt az intézkedést az a tény tette szükségessé hogy az idén 7500-zal kevesebb ipari tanulo krónikája. A chilei dokumen­tumfilm francia nyelvű szöve­gét Chris Marker írta. □ A provanszál irodalom olyan művel gyarapodott, ami­lyen Mistra Mireio-ja óta nem született: az ötvenhárom éves Max-Philippe Delavouet kiadta kétkötetes Puemo című költe ményét, melyet egy harmadik fog követni. A francia kritika Suqervielle-re és Saint-John Per se re emlékeztetőnek mondja a tehetséges provanszál poéta hatalmas költeményét, amely kétnyelvű (francia és provan szál) kiadásban jeleni meg. áll rendelkezésre, mint 1972-ben, és hogy 1975 végéig számuk előreláthatólag további 15 000- rel csökken. Ugyanakkor ismeretes, hogy a vállalatok egyre több munka­erőre tartanak igényt. Megfé­kezésük csupán a beruházások korlátozásával, illetve a dolgo­zóknak a meglevő üzemekből az újakba való áthelyezésével érhető el. A foglalkoztatottság szabályo­zása, illetve a munkaerők ész szerű elosztása a tervfeladatok teljesítése érdekében tehát el­engedhetetlen követelmény-. Ezért oly fontos a munkaerő- vándorlás megszüntetése, illet­ve csökkentése. A problémák megoldásához a vállalatok to­vábbi gépesítése, az új techno­lógiái eljárások, a dolgozókról való nagyfokú gondoskodás ós a külföld, elsősorban a Szovjet­unió tapasztalatainak a felhasz­nálása is sokban hozzájárul­hat. , A munkaerőhiány tehát kö­rültekintő gazdálkodással ós fe­gyelmezettséggel lényegesen enyhíthető. —OS—* „Kacsalábon forgó’’ kávéház A bratislavai Szlovák Nemzeti Felkelés Hídnak az átadás óta el­telt néhány hónap alatt sok cső- dálója akadt. A rajta áthaladók azonban a petržalkai hídfőnél a 80 méter magasságban épülő ká­véház tartópilléréhez érve, nem­egyszer azt mondják, — mily jó volna egy csésze feketét elfo­gyasztani benne, madártávlatból szemlélni az egyre fejlődő Szlo­vákia fővárosát. A kávéház körül azonban még ott vannak az állványok, kopá- csolnak a szerelők. Ugyanis a híd átadási határidejével párhuzamo­san eltolódott a szóban forgó lé­tesítmény építésének ideje is. Ez azonban csupán az egyik ok. A másik az, hogy a Transporta- Ghrudim vállalat a gyorsfelvonót nem készítette el. A külkereske­delmi szakemberek segítségével sikerült beszerezni a felvonót. A tíz személyes felvonó — amely másodpercenként 2—3 méter gyor­sasággal halad — már a helyszí­nen van, s hamarosan beszerelik a hídtartó pilon egyikébe. Az áll­ványokat néhány hét múlva eltá­volítják, ami azt jelenti, hogy a várva várt létesítményt kívülről cendbe tették. Belső berendezése — amelyet a Bratislavai Iparmű- .~--- vészeti Központ végez — is sok gondot okoz. Úgy kell megoldani, hogy kis területen minden szüksé ges berendezés elférjen. Ha tehát minden jól megy, ak kor Bratislava további nevezetes­sége, a „kacsalábon forgó“ kávé ház augusztusban fogadhatja az első vendégeket. (németh) — A tervek kidolgozása még 1969-ben megtörtént, de csak 1971 után került sor azok reali­zálására. 1 494 000 korona ösz- szegü keretet szabtak meg az út építéséhez azzal a feltétellel, hogy az összegből bizonyos részt társadalmi munkában le­dolgozunk. Mi ezt a feltételt teljesítettük és csak 1 055 000 koronát merítettünk ki a ren­delkezésre álló összegből, a többit társadalmi munkában végeztük el. Összesen 9172 mun­kaórát teljesítettünk az útépí­tésnél. így aztán 1972. decem­ber 15-én átadhattuk az utat a forgalomnak. — A társadalmi munka ezen kívül még milyen területeket érintett? — Az útépítésen kívül 244 000 korona értékű társadalmi mun­kát végeztünk. Ennek kereté­ben sorra került a temetőkert körülkerítése, a csatornaháló­zat megépítése s a belső köz­utak rendbehozatala. A vállalt kötelezettségeket 353,63 száza­lékra teljesítettük, ami azt je­lenti, hogy járási viszonylatban az élenjáró községek között vé­geztünk. — És mik az idei feladatok? — 1973-ban is sok a tenniva­lónk. Többek közölt levezető árkot építünk Ivanicén két­száz méter hosszú utat építünk a község belterületén és egy családi házait óvodává alakí­tunk át. A cakovi hnb épülete is javításra szorul, erre a célra 52 ezer koronát fordítunk. A társadalmi munkák összértéke egyébként az idén 249 ezer ko­ronára becsülhető. Jóval igénye­sebb viszont az 1974-es évre szóló tervünk. Ivanicén új üz­lethelyiséget építünk, Cakovon pedig átalakítjuk a régit. A társadalmi munka értéke itt meghaladja a 160 ezer koronát. A szövetkezet elnöke, Szar­vas Károly elvtárs így számol be a szövetkezet elmúlt évi gaz­dálkodásáról: — Általában elégedettek le­hetünk, hiszen termelési ter­vünket az elmúlt évben túlszár­nyaltuk. A kalászosokat ugyan a kedvezőtlen időjárás miatt je­lentős szemveszteség érte, vol­tak viszont olyan területek, amelyeken rekordtermést ér­tünk el. A tejtermelésben a tisz­taságért és a magas zsírtarta­lomért külön prémiumot kap­tunk. Jő eredményeinket annak is köszönhetjük, hogy vezető dolgozóink eredményes szerve­ző- és nevelő munkát végez­nek, igyekeznek megértetni pártunk határozatait a szövet­kezet tagjaival. Külön kiemel­ném, hogy azok a fiatalok is, akik nem tagjai a szövetkezet­nek, a nyári csúcsmunkák ide­jén, ha kellett, éjjel és vasár­napokon is önfeláldozóan se­gédkeztek. Minden elismerést megérdemelnek ezért. Idei terveinkben egy lakóház építése szerepel hat család szá mára 750 ezer korona összeg ben, továbbá egy központi iro­dahelyiség átadása, zuhanyo­zók, öltözők építése az állat- gondozók részére, melyek alap­jait már le is raktuk. Ezen kí­vül minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy egyre több fiatalt nyerjünk meg a mező- gazdaság számára, hogy így biztosítsuk az utánpótlást. CSERNOK ISTVÁN NAGYAPÓ (Nagy László felvétele] Körültekintő gazdálkodással enyhíthető a munkaerőhiány Mezőgazdasági gépek 1973-ban Amikor a napokban Zbrojov­ka termelési-gazdasági egység vállalataihoz tartozó párt- és szakszervezetek képviselői trösztjük 1972. évi eredményeit értékelték, újból megállapíthat­ták, hogy az elmúlt évben is folytatódott gazdálkodásuk di­namikus fejlődése. A megelőző három évhez hasonlóan az el­múlt évben is sikeresen teljesí­tették a termelési terv döntő mulatóit, s minden vállalatuk m gbirkózott a reáháruló fel­adatokkal. Az 1971—1972-es évek kedve­ző eredményeivel jelentős eiőnyre tettek szert az ötödik ötéves terv feladatainak teljesí­tésben. Az ötéves terv ugyanis a Zbrojovka vállalatainak áru­termelésében 43,7 százalékos növekedést irányoz elő, amiből az első két év alatt 22 százalé­kot, vagyis az ötéves tervfel­adatnak több mint a felét sike­rült teljesíteni. Túljutottak a félúton a hatékonyság tervezett növelésében is. Az ötéves terv egyes éveire előirányzott feladatokat a me­zőgazdasági gépek gyártásában és szállításában 1971-ben 43 millió koronával, 1972-ben 25 millió koronával szárnyalták túl. A feltételezések szerint az idén ismét 19 millió korona ér­tékű mezőgazdasági gépet gyár­tanak terven felül. Az UPZT Brno, az Ágra Pre- louč és az Agrotechnika Zvolen kereskedelmi szervezetek a mezőgazdasági gépek eladási tervét 102 százalékra teljesítet­ték, miközben feladatuk az elő­ző évekhez viszonyítva 7,7 szá­zalékkal növekedett. A mező- gazdasági gépek pótalkatrészei­nek szállítását 101,8 százalék­ra teljesítették. Itt az évi nö­vekedés mértéke 7,5 százalékos volt. A Zbrojovka TGE kereske­delmi szervezetei az idén újabb 7 százalékkal akarják növelni a mezőgazdasági gépek eladá­sát. Az idén eladásra kerülő gé pék között néhány olyan újdon­ság is szerepel, amelyek jelen­tős mértékben növelik a mező- gazdasági munka termelékeny­ségét. A Zbrojovka TGE saját termékei között sor kerül a 6 ÖCS hatsoros magajáró cu- korrépafejelők, az SKPU 220-as univerzális vontatott járvaszecs- kázók, a TRB 150-es burgonya­válogató gépsorok, a DZD 10- es halszálkás fejőházak, a RUR 5-ös korszerűsített trágyaszó­rók, s a 120 lóerős Zetor 12 Oll­es traktorok első szállítmányai­ra. Számítani lehet a nagyobb teljesítményű négykerék-meg- hajtású Z 8045-ös, esetleg a Z 6748-as és Z 12 045-ös trakto­rok első szállítmányaira is. Nagyobb mennyiségben kerül nek piacra azok az új mező- gazdasági gépek, amelyek gyár­tását az elmúlt évben kezdték. Ezek közé tartoznak például a Zetor-traktorok I. unifikált so­rának javított példányai, az NTVS 4-es vontatott gyűjtőko esik, az UNHZ 750-es hidrauli­kus rakodók, a Do ŽP 100 R oldalra ürítő mozgó takarmány­adagolók és további új gépek. A külföldi gépek közül a Zbrojovka TGE kereskedelmi hálózata ezer E 512-es kom­bájnt hoz be az NDK-ból, 500 SK 4 F kombájnt a Szovjetunió­ból, továbbá négyszer annyi NDK-beli E 280-as magajáró ta­karmányszecskázót és kétszer annyi E 301-es magajáró takar­mánysorolót, mint az elmúlt év­ben. A mezőgazdasági irányító szervekkel való együttműködés­ben tovább sikerül csökkenteni a pótalkatrészek aggasztó hiá­nyát. A pótalkatrészek terme­lése és szállítása gyors növe­kedésének következtében egyre csökken a hiánycikknek számí­tó tételek száma. Ezzel kapcsolatban a tényle­ges helyzet a következő: A Zbrojovka TGE kereskedelmi szervezetei által forgalmazott pótalkatrészek tételeinek száma 80 000. Ebből a mennyiségből 1971-ben 519 tételt minősítet­tek hiánycikknek. Ez a szám 1972-ben 306-ra csökkent és a tervek szerint 1973-ban 218-ra sikerül csökkenteni. A mezőgazdasági gépek ter­melésének és szállításainak di­namikus növekedése a mező­gazdasági termelés anyagi-ter­melési alapjának növekedésé­ben is megmutatkozik. Tovább­ra is gondot kell fordítani azonban arra, hogy a mezőgaz­dasági termelés fő ágazatai a gépeket megfelelő időpontok­ban, megfelelő választékban és a kellő mennyiségben kapják, amint azt a CSKP XIV. kong­resszusának határozata is le­szögezi. JAN DUSfK KULTURÁLIS HÍREK A Bajéi Állami Gazdaságnak nagy segítséget nyújt a Slov-Air repülőgépe, amely az időjárási jeltételek szerint naponta átlag íiO-szer száll jel és 30 hektárnyi jöldet trágyáz meg. Felvéte lünkön: Mojmír Reich pilóta Ladislav Kreť tyel, az állami gaz daság dolgozójával beszélget. (Felvétel: B. Palknvíč — CSTK) □ A lengyel irodalom 5000 műve a világ hetven nyelvén jelent meg 1945-től 1970-ig. A legnépszerűbb lengyel szerző külföldön Henryk Sienkiewicz. A rekordot a Quo Vadis című regénye tartja 203 kiadással; ezt követi Wanda Wasilewska (180J, Adam Mickiewicz (125), Boleslaw Prus (114) és Sta nislaw Lem (112) kiadással □ Az első év címmel nagy sikerrel vetítik Párizsban Pat ricio Guzman filmjét, amely a chilei forradalmi átalakulás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom