Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-27 / 73. szám, kedd

0JABBJAVASLATOK Helsinki — Hétfőn ötödik he­tébe lépett az európai biztonsá­gi és együttmfködési értekezle­tet előkészítő helsinki nagykö­veti tanácskozás harmadik for­dulója. 32 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői munkabizott­ságok keretében folytatták a tervezett konferencia második napirendi pontjának megvitatá­sát. A hétfői ülésen a szocialista országok több új javaslatot tet­iek a napirendi pont olyan fon­tos kérdéseivel kapcsolatban, mint az össz-európai tervek, a műszaki tudományos együttmű­ködés és a környezetvédelem fejlesztése. A szocialista orszá­gok indítványai komoly érdek­lődést keltettek és a munkaülé­sen beható, érdemi eszmecsere bontakozott ki róluk. A tanácskozás köreiből szár­mazó értesülés szerint a hétfői ülés más szempontból is gyü­mölcsöző volt, mert írásba fog. lalták az eddigi vita alapján kialakult közös álláspont bizo­nyos elemeit. A legnagyobb né­zetkülönbségek viszont tovább­ra is a kelet-nyugati kereskede­lem fejlődését gátló különböző akadályok leküzdése körül mu­tatkoznak. Délután a szerkesztő „mini­csoport“ az első napirendi pont (a bizottság) politikai vonat­kozásaival foglalkozott. TISZTELET ÉS ELISMERÉS Álláspontok egyeztetése Amszterdam — A kibővített Közös Piac és Amerika jövendő viszonyával foglalkozik az a hétfőn Amszterdamban megnyílt nyugat-európai—amerikai kon­ferencia, amely az úgynevezett „európai mozgalom" elnöke, Walther Hallstein kezdeménye­zésére ült össze. Ezen a Közös Piac kilenc or­szágának, az Egyesült Államok­nak és Kanadának több mint 300 képviselője, továbbá politi­kusok és üzletemberek vesznek részt. A konferencia nem hivatalos jellegű. Célja: hatást gyakorolni a közvéleményre és a kormá­nyokra, hogy gátat vessenek az Egyesült Államok és az európai „kilencek“ közötti ellentmondó- sok további elmélyítésének és azok politikai síkra való átter­jedésének. Az amszterdami értekezlet el­ső napján felszólalt Nelson A. Rockefeller, New Yorki kor­mányzó és Joseph Luns, a NATO főtitkára. Mindketten az „at­lanti együttműködés“ szüksé­gességét hangsúlyozták. A NUKLEÁRIS ROBBANTÁSOK ELLEN Wellington — Norman Kirk 6j -zélandi miniszterelnök hét­főn sajtóértekezleten jelentette be, kormánya a nemzetközi bí­rósághoz fordul, ha nem vezet­nek kielégítő eredményre a tár­gyalások a csendes-óceáni fran- -cia légköri nukleáris kísérletek ügyében. Hugh Watt miniszterelnök- ftelyettes a tervek szerint a jö­vő hónap végén Párizsba utazik, hogy megvitassa a kísérletek kérdéséit a francia vezetőkkel. Az új-zélandi miniszterelnök sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott arról, hogy James Cairns ausztráliai külkereske­delmi miniszter korábbi wel- lingtoni látogatásakor közölte: javasolni fogja kormányának, hogy tiltakozásul a robbantá­sok ellen küldjön hajórajt a kí­sérleti övezetbe. Inönii is esélyes? 1973. III. 27. Kommentárunk A mindenható dollár má­sodszori leértékelése, amely tulajdonképpen másod­szori beismerése a kapitalista világ „vezető“ valutája csök­kenésének, amint a fejlemé­nyekből kitűnik, tulajdonkép­pen támadó jellegű manőver. Ezt a ténymegállapítást többfé­leképpen is indokolhatjuk. így például Washington immár évek óta arra törekszik, hogy gazdasági partnerei segítségé­vel a valódi értékén felüli szin­ten tartsa a dollárt. Tagadha­tatlan, hogy a múltban, amikor a tőzsdéken mindenki szaba­dulni akart a dollártól, a Né met Szövetségi Köztársaság és Japán nagybankjai hatalmas mennyiségben vásárolták fel az amerikai pénzt. Vitathatatlan, hogy ezekkel az akciókkal tu­lajdonképpen saját pénznemü­ket is védték, ám mindenekelőtt a dollárt segítették. Az utóbbi napokban többek között Kennet Rush, az Egyesült Államok kül­ügyminiszterének helyettese is arról beszélt, hogy a felértékelt dollár komolyan megingatta a kapitalista világ kereskedelmi egyensúlyát. Ám az Egyesült Államokat más tényezők is arra késztet­ték, hogy a dollárüggyel össze­függésben támadó helyzetet foglaljon el. Tény ugyanis, hogy az Egyesült Államok fize­tési mérlege, — és az utóbbi néhány esztendőben kereske­delmi mérlege is — passzív. Az elmúlt esztendőben azonban a deficit rekordmagasságot, hat lyesen szólalt fel Tnönü volt köztársasági elnök. Kérte a sze­nátorokat, ne szavazzák meg az alkotmánymódosítási javaslatot, mert ez sérelmes lenne Cevdet Sunayra nézve, és engedjék in­kább, hogy szerdán, amikor mandátuma lejár, tisztesen vo­nulhasson vissza. Megfigyelők szerint a 89 éves Inönü, aki Törökország legsú­lyosabb problémájának a had­sereg és a politikusok rossz vi­szonyát tartja, a hadsereg száműzését követeli a politikai életből, és ezzel ugyancsak esélyes jelöltté vált. MAHMUD AL-AJUBI szíriai miniszterelnök Damaszkuszban Nguyen Thi Binh-nyel, a DIFK k ül üg ymiin isz terével ta n ács k o- zott. Binh asszony megerősítet­te, hogy a dél-vietnami nép tá­mogatja az arab nép igazságos felszabadító harcát. Binh asz- szony ötnapos hivatalos szíriai látogatásának befejeztével hét­főn Damaszkuszból Moszkvába utazott. AZ OLASZORSZÁGI Reggio di Calabria városi könyvtárának homlokzatán pokolgép robbant. Emberéletben nem esett kár, de az incidens még inkább kiélez­te a városban napok óta ural­kodó feszültséget. A dolgozók sztrájkja továbbra is tart, a rendfenntartó erők pedig a ko­rábbihoz hasonlóan megakadá­lyozzák a tüntetéseket. LI KUANG-JU, Singapore mi­niszterelnöke éjjel magáncélból New Yorkba érkezett. Bár az ázsiai kormányfő nem hivatalos látogatásra érkezett, a hírek szerint programjában szerepel egy Nixon elnökkel és Kissin­ger nemzetbiztonsági főtanács­adóval folytatandó tárgyalás. AZ ARGENTIN főváros repü­lőterén több ezer peronista fia­tal búcsúztatta Hector Campora leendő elnököt, aki Rómába repült, hogy találkozzék Juan Peron egykori diktátorral. Cam­pora elutazása előtt kijelentet­te» „Boldog vagyok, hogy vi- sKo itt 1 á t ha tóm Peront' ‘. DZSEMAL B1JEDICS jugoszláv miniszterelnök ázsiai körútja során háromnapos hivatalos lá­togatásra Daccába, a Bengáli Népi Köztársaság fővárosába ér­kezett. CIPRUSON Grivasz tábornok illegális szervezetének tagjai megtámadtak két rendőrőrszo­bát. Az egyik helyen a támadást a rendőrök visszaverték, a má­sik esetben azonban a 30 álar­cos támadó legyűrte a szolgálat­ban lévő öt rendőrt, és elvitte az őrszobán lévő fegyvereket. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára, miután részt vett a v i 1 á gs ze rvezet latina mer i ka i gazdasági bizottsága ülésszaká­nak megnyitásán Ecuadorból New Yorkba utazott. GIUSEPPE MEDICI olasz kül­ügyminiszter tegnap négynapos hivatalos látogatásra Izraelbe érkezett. Az olasz diplomácia vezetőjét Abba Eban izraeli külügyminiszter hívta meg. Hír- ügynökségi jelentés szerint a tárgyalások Medici érkezését követően rögtön megkezdődtek. Dacca — A Bengáli Népi Köz­társaság függetlensége kikiáltá­sának második évfordulója al­kalmából rádió- és televíziós beszédet intézett a nemzethez Abu Szajed Csaudhuri, a Ben­gáli Népi Köztársaság elnöke. Hangsúlyozta: „Két évvel ez­előtt nagy árat fizettünk a sza­badságért Os ma tisztelettel adózunk azoknak, akik életüket áldozták a hazánk függetlensé géért vívott harcban.“ Az elért eredményekét méltatva Csaud­huri megállapította, hogy az al­kotmány kidolgozása és elfo­gadása, a szilárd politikai rend­szer megteremtése általános vá­lasztások útján, az ipari és me­zőgazdasági termelés helyreállí tása, tiszteletet és elismerést szerzett a világban a Bengáli Népi Köztársaságnak. Megalázó bánásmód Genf — Előkészítette beszá­molóját az a hattagú csoport, amelyet az ENSZ emberi jogok bizottsága azzal bízott meg, hogy a Dél afrikai Köztársaság­ban és Portugália afrikai gyar­matain tanulmányozza a politi­kai foglyokkal való bánásmó­dot. A dokumentumot az embe­ri jogok bizottsága a jövő hé­ten vitatja meg. Szemtanúk jelentései alap­ján a dokumentum beszámol ar­ról, hogy a Namíbiában (Dél- nyugat-Afrika) politikai okok miatt letartóztatott embereket a rendőrség a legkegyetlenebb módszerekkel vallatja. Az áldo­zatokat villamos árammal sok­kolják, lábuknál fogva fel­akasztják, vagy helikopterről dobják le. A beszámoló sürgeti, hogy haladéktalanul vessenek véget az embertelen, megalázó bánásmódnak, hiszen a namí biai politikai foglyok egyetlen bűne az, hogy szembehelyez­kednek a Dél-afrikai Köztársa­ság namíbiai politikájával. A dokumentum továbbá követeli, hogy indítsanak vizsgálatot azok ügyében, akik a dél-afri­kai rendőrségi kínvallatásba belehaltak. Nagy-Britannia szin­tén indítson vizsgálatot abban az ügyben, hogy a rhodesiai rendőrségen többen szintén gyanús körülmények között haltak meg. A Smith-rezsim ál­tal elfogott szabadságharcoso­kat tömegesen kivégzik — álla­pítja meg a dokumentum, amely ebben az ügyben is kivizsgálást követel. Nehéz helyzetben Tokió — A japán kormány és a hatalmon lévő Liberális De­mokrata Párt vezetői elhatároz­ták, hogy hetven nappal meg­hosszabbítják a parlament je­lenlegi százötven napos üléssza­kát, amely az eredeti tervek szerint május 20-án ért volna véget. A meghosszabbítás azért vált szükségessé, mert a kor­mány és a konzervatív párt ve­zetői arra a következtetésre ju­tottak, hogy május 20-ig lehe­tetlen keresztül erőszakolni a parlamentben a vasúti jegyek árának felemeléséről, a társa­dalombiztosítási díjak növelésé­ről és a hadsereg létszámának felemeléséről szóló törvényja­vaslatokat. Az ellenzéki pártok nemcsak az említett törvényja­vaslatokat ellenzik, hanem a parlamenti ülésszak meghosz- szabbításál is. A Tanaka-kormány nehéz helyzetben van, mert — tekin­tettel a japán miniszterelnök szeptemberre tervezett nyugat­európai és moszkvai útjára — az ősz folyamán nem hívhat össze rendkívüli parlamenti ülésszakot. Megfigyelők rámu­tatnak, hogy a parlamenti ülés­szak meghosszabbítása sem biz­tosíték a vitatott törvényjavas­latok elfogadására, különösen ha az ellenzéki pártok a par­lamenti ülésszak bojkottjának bevált eszközéhez folyamodnak. Erre pedig mindenképpen szá­mítani lehet, különösen azóta, hogy a négy ellenzéki párt — a Szocialista Párt, a Kommunis­ta Párt, a Komeito és a Demok­ratikus Szocialista Párt — elha­tározta, hogy közös frontban lép fel a kormány ellen a mos­tani parlamenti ülésszakon. Nem oldódik a feszültség Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának nyilatkozata Wounded Knee — Az ameri­kai szövetségi bíróság elrendel­te, hogy a dél-dakotai Woun­ded Kneeben elsáncolt indiáno­kat tovább nem szabad elzárni az élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyag-ellátástól. Hétfőn a hajnali órákban várták az első szállítmányokat. és fél milliárd dollárt ért el. Ez annyit jelent, hogy amíg a be­hozatal 22 százalékkal, a kivi­tel mindössze 13 százalékkal emelkedett. Kennet Rush a nyu­gatnémet televíziónak adott ELLENTÉTEK HÁROMSZÖGÉBEN nyilatkozatában mindezért a Közös Piacba tömörült országo­kat okolta. Igaz az, hogy az Eu­rópai Gazdasági Közösség or­szágai különböző vámokkal és egyéb megállapodásokkal bás­tyázták magukat körül. Viszont a lényeg az, hogy mind a közös piaci országok, mind Japán ipa­ri termékei már évek óta ver­senyképesek a tengerentúli áru­val — a minőséget és az árakat tekintve is. A mennyiség szempontjából az Egyesült Államok ipari ter­melése mintegy 60 százalékkal haladja meg a közös piaci or­szágok termelését. Ugyanakkor az EGK külkereskedelmi forgal­ma hozzávetőlegesen három- szorta nagyobb, mint az Egye­sült Államoké. Nem meglepő te­hát, hogy az Egyesült Államok legfőbb gondja: minden áron nagyobb részt vállalni, illetve szerezni a kapitalista külkeres­kedelemből és gazdaságból. A tengerentúli támadás annál in­tenzívebb, minél kedvezőtle­nebbül alakul az Egyesült Álla­mok külkereskedelmi mérlege. Példák bizonyítják, hogy ebben az esztendőben az Egyesült Ál­lamok valóban heves gazdasági offenzívát indít a közös piaci országok és Japán ellen. Az amerikai kongresszus több ke­reskedelmi törvényjavaslatot vitat meg, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy térdre kény­szerítsék Japánt és a közös pia­ci országokat. Az ellentétekre utalnak a je­lenlegi valutaválság megoldási módjairól folytatott különböző szintű tárgyalások is, amelyek főként a kapitalista világ gaz­dasági háromszögében, az EGK, az Egyesült Államok és Japán között folynak. Azok az idők te­hát, amikor az Egyesült Álla­mok diktálta a feltételeket (második világháborút követő években) régen elmúltak. Ek­kor ugyanis Washingtonnak ér­deke volt, hogy talpra állítsa a nyugat-európai burzsoáziát, és így vessen gátat a háború utá­ni forradalmi hangulat terjedé­sének. Ma ugyanez a burzsoá­zia áll szemben az amerikai vál­lalkozókkal. A függőség viszo­nya tehát fokozatosan átadja helyét a partneri kapcsolatok­nak, ezt viszont Washington­ban mind a mai napig nem tu­datosították. A Közös Piac, bár saját keretein belül is komoly ellentéteket kell leküzdenie, eléggé erős ahhoz, hogy szem­beforduljon a konkurrenciával, és ebben a vonatkozásban az Egyesült Államok sem kivétel. Tulajdonképpen ez volt az Eu­rópai Gazdasági Közösség meg­alakításának a lényege, ame­lyet Washingtonban annak ide­jén elsősorban úgy értelmeztek, hogy a kapitalista Európa gaz­dasági integrációjáról van szó a szocialista országokkal szem­ben. Az Egyesült Államok kalan­dorpolitikája, a nemzetközi csendőrszerep vállalása azon­ban nem erősítette meg a világ legnagyobb kapitalista hatal­mát, hanem éppen meggyengí­tette. Nem csupán erkölcsi szempontból, hanem gazdasági és következésképp politikai szempontból is. Ma elmondhat­juk, hogy a Közös Piac időköz­ben bizonyos előnyre tett szert. Ez megmutatkozik a harmadik világ országaival kialakított kapcsolataiban. így a Közös Piac pillanatnyilag mintegy húsz afrikai országnak biztosít előnyöket, fokozatosan megold­ja kapcsolatait a mediterrán or­szágokkal és Anglia belépését követően a brit Nemzetközösség országaival is. Végeredményben egyfajta kollektív neokolonia- lizmusról van szó, ami kőris a vámunió — a társulás feltétele — lehetővé teszi a közös piaci országok számára a nyersanyag olcsó beszerzését Afrikában, s ugyanott eladhatja áruját vám­mentesen vagy lényeges ked­vezményekkel. Ebben a szférá­ban szintén éles harcot folytat a kapitalista világgazdaság há­rom centruma, már amennyire számukra ezt a fejlődő orszá­gok lehetővé teszik. (mr) Az öj rendelkezés következ­tében hat ügyvéd is szabad be­járást kap az Oglala sziú törzs főhadiszállására. Bár a helyzet enyhülését remélték a vasárna­pi rendelkezéstől, hétfőre vir­radóra lövöldözés tört ki a kö­rülzárt falu határában. New York — Az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja nyi­latkozatban foglalt állást a Dél- Dakota állam területén lakó sziú indiánok igazságos harca mellett. A párt nyilatkozatában min- denkelőtt elítélte a hatóságok megkülönböztető politikáját, fel­szólította az amerikai népet, hogy ne engedje meg az 1890- es tömeges mészárlás megismét­lődését. 1890-ben Wounded Knee faluban egyetlen nap alatt a sziú indián törzs majdnem há­romszáz tagját mészárolták le. A kommunista párt felszólít­ja az amerikai hatóságokat, hogy szüntessék be a „népirtás politikáját“, felhívja a pártta­gokat és a kommunista párttal szimpatizáló amerikai polgáro­kat, hogy aktívan támogassák a jobb társadalmi és gazdasági helyzetért küzdő indián ősla* kosságot. Tiltakozás Washington — Washingtonban nyilatkozatot adtak ki a 24 fej­lődő ország pénzügyminiszterei­nek tanácskozásáról. A megbe­szélés résztvevői — 8—8 mi­niszter Ázsiából, Afrikából és Lat in-Amerikából — a fejlődő országok nevében tiltakoztak az ellen, hogy a tőkés világ vezető gazdasági hatalmai a szegény országokra való tekin­tet nélkül próbálják megoldani a nemzetközi valutaválságot. A nyilatkozat elítélte a közös pia­ci országok árfolyamlebegtető politikáját, amely súlyosan ve­szélyezteti a fejlődő országok gazdasági érdekeit. Ankara - A török szenátus elutasította azt nz alkotmány­módosító javaslatot, amellyel két évre meg akarták hosszab­bítani Cevdet Sunay köztársasá­gi elnök mandátumát. Az alkot- mánymódosító javaslatot a nemzetgyűlés már pénteken le­szavazta. A vasárnapi szavazá­s on sem alakult ki a kétharma­dos többség, a szükséges 123 szavazatból csak 104-et kapott a módosítási javaslat, ami azt jelenti, hogy a szavazást az el­nökválasztásról újból kell kez­deni. Az alsóházi vitában igen éré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom