Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-26 / 72. szám, hétfő
Ahol az „Aranyfácán" készül Néhány évvel ezelőtt Hurbanovo (Ögyalla) csupán csillag- vizsgáló intézetéről volt híres. 19ö9-től azonban egyre nagyobb hírnevet szerez a városkának az itt gyártott „Aranyfácán“ nevű ízletes sör. Az 1969-től eltelt rövid idő alatt a Nyugat-szlovákiai Sörgyárak hurbanovói üzeme, termékeinek minőségét tekintve, Szlovákia egyik legjobb sörüzemévé vált. A sörgyár két üzemrészlegből áll: a sör- és malátagyárból. 515 állandó alkalmazottja van. Berendezése a legkorszerűbb: csaknem minden munkát gépek — többnyire önműködő — végeznek. Az alkalmazottak nem végeznek nehéz testi munkát. Számos gép kezelését női dolgozókra bízták, akik nem okoztak csalódást: Jól végzik munkájukat, megbarátkoztak a gépekkel. A sörgyár bejáratánál a hatalmas előcsarnokban a látogató mindjárt megismerkedhet a hurbanovói sör jelképeivel, az élő aranyfácánokkal, melyeket a portások vettek gondozásba. A sörgyárban Szabó István, a malátagyártó részleg vezetője válaszolt kérdéseimre. • Milyen fajta söröket gyártanak üzemükben és hová jut el az „Aranyfácán"? — Üzemünkben 7, 10 és 12 fokos világos, valamint 13 fokos barna sört gyártunk. Feladatunk elsősorban a környező járások sörrel való ellátása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Szlovákia többi részébe nem jut el az ,,Aranyfácán“. Különlegességeinkkel megismerkedhettek már a bratislavai, a trnavai, sőt a kelet szlovákiai sörfogyasztók its. Sörünk jó ízének egyik titka, hogy jó minőségű vízre leltünk lmef (Imely) község határában. Korszerű gépekkel és gyorsvonatok éttermei útján eljut a világ minden részébe, s a kereslet azt bizonyítja, hogy meghódítja a sörivókat. E pléh- dobozos különlegességünkön kívül a 3 dl-es palackozott világos sörünk is a külföldi sörfogyasztók kedvenc itala. © Malátát csak saját szükségletükre gyártanak? — Az üzemünkben készült malátának csak egynegyed részét használjuk fel az „Aranyfácán“ készítéséhez, a többit exportáljuk. Évente 26 000 tonna malátát exportálunk elsősorban a szocialista államokba (15 ezer tonna). Legnagyobb felvásárlónk a Szovjetunió, de szállítunk Romániába, az NDK-ba, Kubába, Jugoszláviába; a kapitalista államok közül Algériába, Japánba, Olaszországba, Venezuelába, Svájcba. Svédországba, Etiópiába és még több országba. • Mi a helyzet az üzemben a szocialista munkaverseny terén? — Az 1973-as évben dolgozóink jelentős értékű szocialista kötelezettségvállalásokat fogadlak el. E kötelezettségvállalások teljesítése nagymértékben elősegíti a termelés növekedését. Az üzemben 432 dolgozó kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Vállalásuk értéke szép összeget tesz ki. ötezer hektoliterrel növeljük a sör gyártását, aminek értéke 200 000 korona, 330 tonna malátával gyártunk többet a tervezettnél, ami pénzben kifejezve 1 075 000 korona értéket jelent. Szerepel még a vállalásokban a gázzal és villanyenergiával való takarékoskodás, 2500 óra ledolgozása brigádmunkában és még sok értékes felajánlás. Az elmúlt év őszén szerveztük meg a szocialista munkabrigád- mozgalmat. Az alábbi kollektívák versenyeznek a megtisztelő Korszerű gépekkel dolgoznak Hurbanovou 1973. III. 26. technológiával dolgozunk, termékeinkre, más sörgyárakkal ellentétben, hosszú időtartamú szavatolást adunk. A pléhdoboz- ban forgalmazott sör jótállási ideje pl. 6 hónap, de üveges {palackozott J söreinkre sem panaszkodnak üzleti partnereink. Söreink iránt nagy az érdeklődés országunk határain túl is, ezért állandóan növeljük a termelést. Az első években évente 600 000 hektolitert gyártottunk évente, jelenleg pedig már 650 ezernél tartunk. 12 fokos világos sört (hordós) Magyarországra és a Szovjetunióba, 12 fokos világos palackozott sört szintén Magyarországra és Lengyelországba exportálunk. Termékünk, az „Aranyfácán“, kiváló minőségével előkelő helyet harcolt ki magának a kapitalista piacokon is. Ennek bizonyítéka, hogy olyan európai sörgyártó nagyhatalom mint Ausztria évről évre növeli a megrendelést. A nagyon szép kivitelezésű plóhdobozokban tárolt 12 fokos világos „Arany- fácán“ legnagyobb megrendelője az ausztriai MEINL cég, de a légitársaságok és a nemzetközi cím elnyeréséért: az erjesztők 5-tagú kollektívája Žitňanský Ivan vezetésével, a sörgyári részlegen Bielik Pavol 11-tagú és Psenák István 25-tagú csoportja. Az ifjúsági szervezet tagjai is versenyeznek. • A sörgyár úf, korszerűek a gépek. Dolgoznak újítók az üzemben? — Sokan bekapcsolódtak az újítómozgalomba. Tavaly a legeredményesebb és legjobb újítónak Mészáros László bizonyult. Nyolc újítási javaslatát realizáltuk az üzemben, mellyel 28 ezer 468 korona értékű megtakarítást értünk el. Az újítási javaslatokat a hordószállító kocsik és az erjesztő berendezések tökéletesítésében alkalmazták. Jó eredményeket ért el az újítómozgalomban Polovicz Béla, Skulec Tibor és Hegyi Ferenc. Reméljük, működésük ötödik évében — ebben az esztendőben — még nagyobb aktivitással dolgoznak majd a hurbanovói sörgyár dolgozói, termékeiket még tovább tökéletesítik, növelik városuk jó hírnevét. KOLOZSI ERNŐ ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI A KÖZ IAUAT. A NÉPET SZOLGAIJA Gyermekkora nehéz volt. Az a pár hektár föld, amely édesapja tulajdonát képezte a rada- ticel (prešovi járás) határban, nem tudta számukra a megélhetést biztosítani. így hát Ján Mihál — a három gyermek egyike — az elemi iskola elvégzése után alkalmi mezőgazdasági munkás lett. Legtöbbet az egyik nagybirtokon dolgozott. Megtörtént azonban az is, hogy a pénz vagy a gabonaféle hazavitele helyett a család kenyeréből kellett szelnie. Szé- gyelte ezt, de mást tenni nem tudott. — Amikor községünk felszabadult — kezdi a beszélgetést —, önként jelentkeztem a Szovjetunióban megalakult csehszlovák katonai egységbe. Tudtam, a háború után más társadalmi rendnek kell következnie, olyannak, amely munkája után minden ember megélhetését biztosítja. Bevetésben, illetve a harcokban már nem vett részt, bárhogy is szerette volna. A kiképzés után a tartalékegységbe osztották be. Itt érte a háború vége. Leszolgálta tényleges katonai idejét s 1947-ben leszerelt. Akkoriban a munkás- és kisparaszt-származásúakat hívták a Nemzetbiztonsági Testületbe. Jelentkezett. A 9600-as számú készültségi egységbe kapott beosztást. — Messze kerültem a hazai tájtól — folytatja. — Az egység az osztrák—szlovák határon állomásozott. Becsülettel szolgáltam, de a belpolitikai eseményeket is figyelemmel kísértem. Volt egy fülhallgatós készülékünk, s ha időm engedte, ezen hallgattam a híreket. Gottwald elvtárs beszédeit. Amikor az emlékezetes beszédét elmondta, azt gondoltam magamban: most már érdemes a határon szolgálatot teljesíteni. Ezt nemcsak gondolta, hanem úgy is cselekedett. Szolgálata alatt nem egy határsértőt vitt be az őrsre. Nemegyszer szökésben levő felfegyverzett bandával került szembe, de sohasem hátrált meg, még akkor sem, ha golyó fütyült a feje fölött. A nehézségek ellenére megszerette a határmenti szolgálatot, annyira, hogy amikor létrejött a határőrség — amelyben sorkatonák szolgáltak és szolgálnak ma is —, ott maradt. Ismerte a határmenti szolgálati életet, csupán egyenruhát kellett viselnie. A pártba 1953-ban vették fel, majd később megnősült. Soksok éjszakát töltött otthonán kívül. Amikor határsértőt fogtak el, nyomra bukkantak, esetleg az őrsön történt valami, csengett lakásán a telefon, vagy az összekötő kopogtatta meg az ablakot, mennie kellett. Hogy mikor jön vissza, sohasem tudta előre megmondani, — A feleségem megértette, hogy mindez hivatásomhoz tartozik — mondja. — A két kislány — az egyik ma már a Trnavai Pedagógiai Intézetbe jár — nevelése is csaknem egyedül reá maradt. Aztán 1966- ban feleségem falujában, Jarov- cén telepedtünk le. Minden jó lett volna, de az 1968-as évben politikai kérdésekben nem értettem egyet feletteseimmel. Hogy az állandó vitáknak elejét vegyem, kérvényeztem áthelyezésemet a közbiztonsági szervekhez. Parancsnokaira támogatták kérvényemet. Hogyisne, szálka voltam a szemükben, mivel utasításaik ellenére barátkoztam és szolgálatilag szóba álltam a szövetséges csapatok képviselőivel. Ján Mihál tehát 1968-tól a közbiztonsági szervek egyenruháját viseli. A kritikus időkben való helytállását mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy őrnagyi ranggal a bratislavai városi rendőrparancsnokság politikai osztályának vezetésével bízták meg. Odahaza Ja- rovcén pedig megválasztották a helyi nemzeti bizottságba. A közrendészeti szakbizottság elnöke. — Mint ismeretes, a választások óta Szlovákia fővárosához tartozunk — mondja Mlhál elvtárs. — Az elmúlt évben a községek közötti versenyben az első helyen végeztünk. Az 1020 lakosú községben a Z-akció keretében tavaly 1 200 000 korona értéket alkottunk. Több kilométer utat, járdát tettünk rendbe, parkokat létesítettünk és megkezdtük a ravatalozó építését. Az idén, ahogy értesültem, egy 5 tantermes összeszerelhető iskolát kapunk, amelyhez az alapokat magunk, brigádmunkában készítjük el. A közrendészeti bizottság komolyan veszi küldetését. Szigorúak vagyunk, de másképp ez nem is lehet. Tavaly néhány törvénysértőnek 500—500 korona pénzbírságot róttunk ki, s azóta „megszelídültek“. Munkánk azonban így is akad. Erről négy-öt család „gondoskodik“, de remélem, idővel őket is sikerül megzabolázni. Szabad idejében kertészkedik, méhészkedik. Elsősorban azonban mind munkahelyén, mind odahaza képviselőként a köz javát, a népet szolgálja. NÉMETH JÄNOS Kisegítő gazdaságok a katonai alakulatokban Néphadseregünk különböző alakulataiban immár 20 éve kisegítő gazdaságok működnek. Ilyen mezőgazdasági segédgazdasággal rendelkezik az a katonai alakulat is, ahol a gazdaság munkáját Marian Uhlík polgári dolgozó irányítja. E gazdaságok fő feladata, hogy a katonák élelmezése számára zöldséget termesszenek, húst biztosítsanak, s ezzel korlátozzák a polgári élelmiszerellátásból való szállítást. Az említett alakulat mezőgazdasági kisegítő részlege több mint 20 hektárnyi szántófölddel rendelkezik. Tizennyolc hektáron szemes takarmányt, 2,9 hektáron pedig zöldséget termesztenek. A gazdaság eredményei figyelemre méltóak. 1972-ben például 9500 kg sertéshúst termeltek és 51752 kg zöldséget termesztettek. A legjobb eredményeket a zöldségtermesztésben érték el. A saját alakulat egész évi szükségletének fedezésén kívül a gazdaság más katonai alakulatoknak is ad el zöldséget. Nem ritkaság, hogy a katonák karácsonyi asztalára friss fejes salátát tálalnak fel, amelyeket melegházakban és a gazdaság melegágyaiban Ivanov, Zacha- rová és Misurová polgári dolgozók termeltek. Az említett sikerekért az alakulat kisegítő gazdasága a keleti katonai körzet parancsnoksága keretében az első helyet foglalta el. A CSKP XIV. kongresszusának irányelvei meghagyták a mezőgazdasági dolgozóknak, hogy növeljék a mezőgazdasági termelést. E kisegítő gazdaság munkakollektívája elhatározta, hogy a termelést az idén is fokozza, mégpedig 6 százalékkal. E merész terv teljesítéséhez sok sikert kívánunk. GOTTLIEBER FERENC, százados Scharf József Két év múUán Néhány nap múlva sor kerül a tavaszi őrségváltásra néphadseregünk alakulatainál és alegységeinél. Azok, akik két évet szolgáltak a hadseregben, állampolgári kötelességük teljesítése után visszatérnek a polgári életbe, míg a fiatalabbak első ízben öltik magukra az egyenruhát. Ebből az alkalomból néhányuknak feltettem a kérdést: „Mit nyújtott nekik a néphadseregben töltött szolgálat?“ KOTTNER LÁSZLÓ tizedes: „Kitanult elektromechanikus vagyok. A kétéves katonai szolgálat alatt hasonló beosztást kap tam, s ez hozzájárult ismereteim bővítéséhez. Megszereztem a II. osztályú specialista minősítést, aminek hasznát veszem munkámban, a polgári életben is. Mint SZISZ-funkcionárius növekedett politikai érettségem is, és sok mindent megtanultam az emberekkel való bánásmód terén, aminek szintén hasznát veszem a polgári életben“. SCHARF JÓZSEF őrvezető: „Vegyes érzelmekkel vonultam be. Gépkocsivezetői beosztást kaptam. E beosztásban megszereztem a II. osztályú specialista minősítést. Ha ehhez hozzáveszem polgári foglalkozásomat — automechanikus vagyok —, mindkettőnek jó hasznát veszem majd a munkahelyemen. Ugyanis mint hivatásos gépkocsivezető fogok dolgozni.“ Író jAnos katona: „A polgári életben mint villany- szerelő dolgoztam. Katonai szolgálatom ideje alatt ismereteim tovább bővültek, s ezeket mint III. osztályú specialista felhasználom majd munkahelyemen, a polgári életben is. Nem sajnálom a hadseregben eltöltött kétévi szolgálati időt. Sok mindent megtanultam.“ TAKÁCS RUDOLF őrvezető: „A katonai szolgálat alatt sokat tanultam, aminek hasznát veszem a polgári életben. Takács Rudolf [ogosítványt szereztem a D csoportba tartozó gépkocsik vezetésére, aminek segítségével hivatásos gépkocsivezetőként fogok dolgozni. Sok mindent megtanultam a politikai munka terén is. Különösen a Szocialista Ifjúsági Szövetségben kifejtett munkában megtanultam sok kérdést helyesen érteni, és az így szerzett politikai ismereteket szintén felhasználhatom majd a polgári életben és jövendő munkahelyemen. Négy választ közlünk a feltett kérdésre. Ezek Is teljes mértékben azt bizonyítják, hogy a néphadseregünkben eltöltött katonai szolgálat szakmai képzettséget, politikai ismereteket és tapasztalatokat ad a fiataloknak és gyakorlatilag is jól felkészíti őket a polgári életre. Nem vesztettek el két évet, szakmai ismereteket szerzett férfiak lettek, készen arra, hogy jól teljesítsék feladataikat hazánk szocialista építésében. Szöveg és képek: 6. F# író János Kottner László
