Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-25 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó

A komárnói (komáromi) Steiner Gábor Szlo­vák Hajógyár nemzeti vállalat azonnali be­lépéssel nagyobb számban felvesz műszaki dolgozókat, mégpedig: önálló tervezőket, önálló konstruktőröket, konstruktőröket, önálló fejlesztési tervezőket, fejlesztési tervezőket, önálló értékesítési szakelőadókat, MTZ-szakelőadókat, műszaki ellenőröket, továbbá 2 faipariskolai végzettséggel rendelkező dolgozót, 2 gazdasági iskolai végzettséggel rendelkező dolgozót, 2 gazdasági iskolai végzettséggel rendelkező nőt, 2 levelező-gyorsírónőt, ezenkívül géplakatosokat, hegesztőket, segédmunkásokat és be nem gyakorolt munkásokat is. A műszaki dolgozóktól megkívánt képzettség: főiskolai vég­zettség, műszaki szakirány, illetve szakközépiskolai vég­zettség. Fizetési besorolás: T-9 — T-12. Nőtlenek és hajadonok számára elszállásolást vállalati le­gény-, illetve leányszállásainkon biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Az érdeklődök üzemünk személyzeti osztályán jelentkezzenek (írásban is lehet), ahol bővebb felvilágosítást nyújtunk. A munkaerötoborzást a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság 1973. február 1-én Prac./73. szám alatt engedélyezte. SLOVENSKÉ LODENICE n. p., závod Gábora Steinera KOMÄRNO ClF 37 lenyérnyi kertecskéjét — paradicsommá változtathatja! Ennek elérése érdekében olyan virágokat ajánlunk, amelyek kialakítják az óhajtott paradicsomot mégpedig szegfűket (karafiátokat). nagy virágú bódítóan illatos hosszú szárú. 100 %-os teljes virágú a francia Riviéráról behozott vető­magból termesztett ragyogó csodálatos nagyon tarka szí­nekben pompázó Geant Chabaud és Nizzai szegfűt. 15 kü­lönböző színből összeállítva, amelyek között újdonságok is akadnak — sárgák pirosán szegélyezettek — pirosán pety- tyesek palakékek fehérek — pirosán szeaélyezettek minden alapszínben, valamennyi színárnyalattal. Minden szín rész­arányoson szerepel. Júliustól a fagyok beálltáig állandóan virágoznak A késő őszidőben viráqcserépbe átültetett szeg­fűk még télen is a lakásban is virágoznak. Szép szálas, átültetett ültetőanyagot küldünk, amit közvetlenül a virágágyakba lehet kiültetni Csak szakszerűen csomagolt árut küldünk Bizonyára sok öröme telik majd bennük Behozatalból származó szegfűből (karafiát ból) mi termesztünk legtöbbet. Ebben az esztendőben az előbb említett szegfűkből több mint kétmilliót termesztünk. Ezért hisszük, hogy minden egyes megrendelőnket ki tudunk majd elégíteni, még azokat is, akik tavaly nem kapták meg kedvenc virágjukat, az idén minden körülmé­nyek között megkapják idejében megrendelt szeg­fűjüket Minden egyes megrendelést százszázaléko­san elintézünk, éppen ezért ne tegye félre, hanem mielőbb rendelje meg kedvenc szegfűjétl Minden küldeményhez ingyen körülbelül 100—150 gyö­nyörű, csodálatos Rudbeckie Gloirosa Daisy Caravele évelő virágmagot csomagolunk. Ez a virág egész nyáron ót, egé­szen a fagyok beálltáig virágzik. Virágcserépben a virágok négy hétig is üdék maradnak. A szegfű és a Rudbeckie ter­mesztéséhez szükséqes útmutatást minden küldeményhez mellékeljük A szegfűt sürgő sen postán utánvéttel küldjük, és 100 szálért 60 — koronát 50 szálért 35,— koronát szám­lázunk. 50 szálnál kevesebb virágot nem küldünk Postadíjat, a göngyöleg és a csomagolás díját külön felszámítjuk. Szegfűt (karafiátot) április 2-tól május végéig szállítunk mégpedig a beérkezett megrendelések sorrendje szerint. Ezért teljesen felesleges sürgetni az elintézést Minden egyes megrendelést lelki- ismeretesen elintézünk és idejében elküldünkl Megrendelését e hirdetés megjelenése után azonnal küldje el. lehetőleg levelezőlapon ezzel nagyon megkönnyíti a mun­kánkat hogy megrendelését a leggondosabban elintézhes­sük. Virágaink személyesen történő átvételét örömmel vesszük! Saját érdekében olvashatóan írja meg címét, mégpedig: postai irányítószámát. postáját és a járást. Néha előfordul hogy a megrendelésen nincsen feltüntetve a megrendelő címe Ilyen esetben természetesen nem tudjuk a megrendelést elintézni. Mearendelését alábbi címünkre szíveskedjék elküldeni: JZD — zahradnictví, špeciálni pésténí kara­fiátu — BOLEHOŠŤ, p. Bolehošť, okres Rychnov n. Kn., tel. Bolehošť 7. OF 7 APRÓHIRDETÉS ADÁSVÉTEL ■ Egy 10X12 méteres családi ház teteje tetőcseréppel együtt kedvezményes áron eladó. Cím: L. Omasta, Bernolákovo, číslo 618. 0-318 Hirdessen Ön is a z ÚJ SZÓ-ban! ßii OTTHONUK Naponta kétszáz pionír láto­gatja Šamorínban (Somorja) a pionírházat. Második otthonuk. Ágh Józsefné, a pionírház igaz­gatónője és munkatársai szíve­sen fogadják a pionírokat, s gondoskodnak arról, hogy ott­honosan érezzék magukat a gyermekek, tanuljanak, műve­lődjenek, szórakozzanak. Érde­mes bepillantani a pionírház életébe. Harminc versenyző rész­vételével rendezték meg a „Lánc, lánc, eszterlánc“ című énekes, dalos vetél­kedőt. Egy szöszke kis­lány sírva fakadt, mielőtt énekelni kezdett volna, de megbátorodott, s szé­pen szerepelt. Mások persze magabiztosabbak voltak. Földes Eleonóra, aki felvételünkön látha­tó, szép, csengő hangon énekelte a Zöld erdőben, zöld mezőben című nép­dalt. Természetesen a legjobb négy között be- iutott a járási döntőbe. Pincétől a padlásig minden helyiség hasznos célt szol­gál. Hogyne, hisz 14 szak­kör tevékenykedik itt. Fe- renczy László vezetésével a hajómodellezők. Az ifjú fényképészek és wasútmo* dellezők körének tevékeny­ségét Bartalos Károly irá­nyítja. A könyvkötők mun­káját Husvét Lajos. A rádió­sok Dubecki Valér és dr. Činčura szakmai tanácsai alapján már jelentős sikere­ket értek el. De a töibbiete is ... S ugyanakkor a szak­körökön kívül más, érdekes is található itt. Például... A bíráló bizottság tagjai, Jarabik Imre, Szakái Gáhor­né, Teleki Tihamér szívesen vállalták az ítéletalkotás fe­lelősségét, mert a verseny­zők teljesítményét figyelve arra gondoltak, hogy a leg­jobb énekesekből válogatják majd össze a járási gyer­mekkórus tagjait. Bátran eléjük állt Jozef Ruman és szépen elénekelte a Borov- ka, borovka, zelená je bo- rovka című szlovák népdalt. Természetesen ő is bejutott a legjobbak között a járási döntőbe. KONTÁR GYULA Az agyag művésze Lankás gömöri dombok öve­zik az agyagművészet hajdani központját, Držkovce (Dereskj községet. A falu hírnevét a múltban alapozták meg a mesz- sze földön híres fazekasok. Va­lamikor ezt írták a krónikába: „Deresk község Gömör-Kishont vármegye kilencszáz lakosú te­lepülése ... lakói szorgos em­berek, akik cserépedénykészí­téssel foglalkoznak.“ Tény, hogy ma már kihaló­ban van ez az ősi foglalkozás. Talán Arany János szavai jel­lemzik legtalálóbban a jelenle­gi helyzetet: „Egy, csak egy le­gény van talpon a vidéken.“ Helyesebben: még kettő. Ketten gyúrják még ma is az agyagot, de úgy néz ki, hogy velük együtt végképp megszűnik a fazekasság. Miért nincs folytatás? Mi is tulajdonképpen a fazekasság? Hogyan lesz az agyagból em­léktárgy, köcsög, korsó? Ilyen kérdések foglalkoztattak, ami­kor felkerestem Molnár Ferenc bácsit. Műhelyének falát teljesen el­takarják a különféle agyagtár­gyak. Hirtelen nem is tudja, mit mutasson. Leakaszt a szög­ről egy agyagsüvöltőt, majd belefúj. — Ezt még tízéves ko­romban, édesapám műhelyében csináltam — mondja, és ismét belefúj. Feri bácsi 1907-ben, Licce községben született. Elvégezte a szokásos hat elemit, majd hozzáült a koronghoz és báty­jához hasonlóan, kitanulta a mesterséget. — Azután fiam, elkerültem a dereski bálba és megtaláltam a szívem választottját — mondja humoros hangon az egyébként is jó kedélyű mester. Azóta itt él Deresken. Ami­kor bátyjával megosztozott a „vagyonon", két pár lovat ka­pott. Ezekkel később bejárta csaknem az egész Nagyalföldet. Néha több hónapig is úton vol­tak a cserepekkel. A háború után kénytelen volt abbahagy­ni mesterségét, jobb munkale­hetőséget keresett. Gyárban dolgozott, de később mégis visszatért a koronghoz. Hogyan készül az edény? Feri bácsi elmondja. Először is nyersanyagra van szükség. Az agyagot 10—15 méter mély­ségből kell csigák segítségével a felszínre hozni. Volt rá pél­da, hogy embereket temetett maga alá a leszakadó agyag. Közben tekintetem megakad egy furcsa szerszámon. Feri bácsi saját maga készítette. — Ez az őrlő, ezzel tisztítom az agyagot — mondja, majd bemutatja az őrlő működését. Azután az előkészített agyag rákerül a korongra. Feri bácsi jól „megpofozgatja“, maga elé köti a „surcot“ és megindul az edény „születése“. Magabiztos mozdulatokkal húzza egyre ma­gasabbra az agyagot. Az véko­nyodik, újabb megvizezéssel még képlékenyebbé válik. A korong gyorsan forog. Villany hajtja. Feri bácsi lábai már gyengék ehhez. Egyszerre csak megáll a forgás. A mester elő­veszi a rézfonalat és egyszeri rántással elmetszi a tárgyat a korongtól. Feri bácsi tekintetén látszik a megelégedés Azonban, amikor arról esik szó, hogy a fiatalság miért nem folytatja a mesterséget, kissé elszomorodik. Ugyan, melyik fiatal tudja ma, hogy mi az a fabakó, kőőrlő, szarvacska. — Az unokám is próbálgatja, de ... — közben csak legyint — neki ez a szakma nem tet­szik . . . Bemutatja a nyulszörből és lúdtollból készített pemecset. A szarvacskát, amely a tehén szarvából készült. Ebbe öntik a festéket. A végén a penna szerepét csirketoll tölti be. Ezek segítségével „festi“ a min­tát az edényre. Ezek mind sa­ját készítésű szerszámok. Az égetés két szakaszban történik. Első a „zsengelés“, amikor a nyers edényt égetik. A befestett edényt aztán beke­nik „mázzal“ és három órán át égetik. így készülnek megren­delésre a különböző tárgyak. Egyre elszomorítóbb azonban, hogy ebben a szakmában nincs folytatás. Nincs, aki majd Feri bácsi után odaüljön a korong mellé. Ilyen gondolatok gyak­ran foglalkoztatják. Ezért láto­gatásomkor is, mint mindig, kissé reménytelenül csukia be a műhely ajtaját. DUSZA ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom