Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-25 / 12. szám, Vasárnapi Új Szó
HOGY LÁTVA LÁSSANAK...“ LÁTOGATÓBAN ANDRÄSSY TIBOR GRAFIKUSNÁL Amikor Andrássy Tiborral be* szélgettem és több órán át nézegettem rajzait, grafikáit, féligkész és befejezett munkáit, azokat az alkotásokat, melyeket még egészen fiatalon az élet különféle területein ellesett, meglátott motívumok alapján „skicceit le“ és melyeket már a bratislavai főiskola elvégzése után, a mához, a mai élethez elkötelezetlen alkotott, akarva-aka- ratlanui megjegyeztem: annyi mindent sürít egy képbe, az élet olyan érdekes és főleg fontos mozzanatait rögzíti, annyi látszólag elvont, ám a képpel mégis szervesen összefüggő társadalmi és politikai atmoszférát teremt az alkotás köré, hogy egy-egy képéről akár külön kisriportot is lehetne írni. Némelyik képen dráma feszül, a mondanivalót nem zárja le a képet övező keret, azon túllép, munkálkodik az emberben akkor is, ha már nem nézi a képet. Főleg a problémafelvetés teszi ezt, az gondolkoztat el; ha a szépet mutatja meg, azért, mert azt szeretnénk, ha ez a szépség átkarolhatná az egész emberiséget és ki kellene terjeszteni mindenre és mindenkire, ha a borzalmat, az embertelent ábrázolja, arra gondolunk: miért kell ennek így lennie, mennyivel szebb lenne az élet háború, gyötrelem, kíméletlenség nélküli A Šamorínban (Somorja) élő Andrássy elkötelezett művész, aki a rosszat jóvá, a szépet még szebbé szeretné tenni. A grafika fegyverével harcol, a művészet „szerszámaival“ épít. Meglátja Kysucát, az iparosodó Vágsellyét, a gömöri táj szépségeit, a száztornyú Prágát, életre kel metszetein, rajzain a a sakkozó ember, a golyózó gyerek, a cigánylány, csillog-ragyog a pop- rádi tő. A szlovák tájaknak tipikus, a hegyvidék szépségeitől elválaszthatatlan atmoszférát teremt, mestere a víz és a vízi járművek mozgásábrázolásának. „Patikai mérleg“ pontosságával bánik a fekete-fehér adta lehetőségekkel, a sokoldalúan képzett művész tudásával törekszik az arányosságra. Szépek gyermekkori, ma már csak fájó emlékként ható karácsonyi rajzai: gyermekek az utca hidegében az ablakon át nézik a benti csillogást, ahogyan Rimbaud „Kenyériesői“ nézik a frissen kisült, illatos kenyeret, Készített Petőfiről, Beethovenről portrét, illusztrált verseskönyvet, Párharc című sorozatában a békés élet szépségei mellett kontrasztként mutatta be a nemrég befejezett vietnami háború borzalmait. Fantáziáját izgatja az űrkutatás, lelkesedik a tudomány előbbrevite- léért. Különösen szépen ábrázolja az indulásra váró műholdat, az előtte álló, csábító messzeséget, melyből érezni a távoli világok titokzatos sejtelmességét. Az emberiség féltése érződik a fasizmus brutalitását bemutató sorozatából. Hiába nagy és erős a kegyetlenkedést megtestesítő figura, az emberek harcolnak ellene, nem adják meg magukat. Andrássy Tibor két grafikáját egy moszkvai közös kiállítás után képeslapokra is kinyomták, művei minisztériumok, intézmények és üzemek falait díszítik. Ecset és tusrajzok, valamint linómetszetek készítésén kívül kedveli a kombinált technikával készült igelitmet- szetet. Ennek az akvatintával szépített technikának a kulisszatitkairól ezt mondotta: — Tiszta cinklemezt zsírtalanítok, ezután meleg méhviaszt hengerlek rajta szót, amikor megszárad, befüstölöm gyertyalánggal, ekkor a lemez barna színt kap. Előre vázlatot készítek, majd tompa tűvel belerajzolok. Ekkor egy negatív-féle rajz alakul ki, pontosabban szólva világos vonalakat kapok és azokat a részeket rajzolom előre, amelyeket erősebben szándékozok kihozni a nyomaton. A lemezt nitrogénsavval lemaratom, leöblítem vízzel és ekkor rajzolom bele a finomabb részeket. Ha akvatinta alkalmazásával akarom finomítani a tónusokat, a lemezt beporozom ... Ez már valósággal boszorkány- konyha és egy kicsit a művész titka is. Sokan talán arra gondolnak, a grafikus egyszer „megszenved“, sokat dolgozik a lemezzel, de utána annyit sokszorosít, amennyit akar Nincs így, mert ezekről a lemezekről legtöbb 20 levonatot készíthet és — mint tudjuk — minél ke vesebb kerül egy képből forgalomba, annál értékesebb. Andrássynak ezek az alkotásai rendkívül érzelemdúsak, úgy tűnik, mintha egy finom szitán át pergetné rá a képet a kartonra, az alakok azonban nem álomképek, hanem valósak, megtalálhatók az élet minden területén. Nagyon jól rajzol, a táj, az ember életre kel az alkotásaiban. 1932-ben született Tornaiján és azon művészek közé tartozik, akik fiatal korukban már felfigyeltek a körülöttük száz színben pompázó vagy éppen borús színeket árasztó élet minden mozzanatára. Erről száz meg száz tanulmány, megkezdett és befejezett rajz, vázlat tanúskodik. Tervei? — Szeretném műveimet mind több helyen bemutatni, szeretnék a bírálat és az esetleges dicséret pergőtüzében edződni, tapasztalatokat meríteni belőle. Ady ezt így fogalmazta meg: Hogy látva lássanak . Reméljük, Andrássy Tibor alkotásaival még sok helyen és sokszor találkozunk. KOMLÖSI LAJOS [ A tavasz hosszan jött, sokárai A megdermedt, hófödte síkon még ugyanaz a régi sínyom hevert, nem gyanítva, mi várja. Mintha a kikelet ki mégse törne, minden fagyos volt, puszta, pőre. Az öblökben - mert ott sem olvadt -1 segítségül jégrombolókat hívtak a megbénult hajók, hadd tárják azok a hideget szét. A tavasz ködben rejtezett még. Mint féligkész házat övezték erdei tar fák - szinte eltűnt. De pótolni a késést, mint az expressz, úgy nekilendültl A levelek az ágra-bogra tolulva jöttek, özönölve, hogy a kakukk a jövendőt ne meztelen fáknak kakukkolja. Április, május vívja összefonódva ős-gigászi harcát. Az almafák, mint habzó kancák fölágaskodtak, és egy percre úgy maradtak, hogy megmutassák a létet, ha virágban áll. S egyszerre ránk robbant a nyári ILLYÉS GYULA fordítósa TYUTCSEV: Tavaszi vizek A mezőn még fehér a hó, de már zúgnak az új vizek, rohannak: „Ébredj, part, hahói* Rohannak, hívnak, fénylenek. Hangjuk százfele hirdeti: „Jön a tavasz, jön a tavaszi Mi vagyunk a hírnökei, jön a zengő, a sugaras! * Jön a tavasz, jön a tavasz ... És májusi napok vidám, piros körtánca árad az örvénylő, kék vizek után. SZABÓ LÖR IMC fordítása JOHN LYLY: A tavasz köszöntése Mi csattog, mi zokog a fán? öh, a mámoros csalogányl Csek, esek, esek, esek, tiril - dala az éjfél zengő bánata. Hős tüske-dali S az odafent? A hars pacsirta dala cseng: veri az égi kapukat s amíg csak zeng, nem kél a nap. És most... Hallod? Hallod a széptorkú vörösbegy énekét? S most... Oj hang szól: a kakukk azt Kakukk) üdvözlégy, víg tavaszi Kakukkl üdvözlégy, víg tavasz! SZABÓ LŐRINC fordítása IWAN GOLL: Tavasz A rét farsangol s itt állok vigasztalan fakó kalap fejemben és fejem régi világfájdalommal teli Ma reggel az akácfa mint a bomba széjjelrobbant ezer fehér virágba s a szántókon pipacs-fáklyásmenet Illat csepeg kamasz gliciniákból a déli rózsák tágra tárják keblüket a szomjas méhrajoknak Víz ömlik sziklák közt állat kiált A Nap nyitva tartja a teremtést nyolctól nyolcig naponta És csábít szenved megadja magát minden csak én élet s halál tudója félek már most örömtelen az ősztől CSORBA GYÖZÖ fordítása 1971 III. 25 TÄTRAI TÄJ Andróssy Tibor tusrajza LEONYID MARTINOV: Tavasz
