Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-24 / 71. szám, szombat
Tervszerűen es progresszív irányban A KGST TAGÁLLAMOK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1972 BEN A KGST-tagállamok központi statisztikai intézeteinek jelentései meggyőzően bizonyítják, hogy az egyes szocialista államok az 1971—1975-ös évekre vonatkozó ötéves tervük feladatait az első két évben sikeresen teljesítették. A NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE A társadalmi termelés fejlődésének legáltalánosabb mutatója a nemzeti jövedelem. Jelenleg a világ nemzeti jövedelmének több mint negyedrészét a szocialista államok adják. A nemzeti jövedelem évi növelése szempontjából a szocialista államok megelőzik az iparilag legfejlettebb kapitalista államokat is. Az utóbbi 12 év alatt (1961—1972) a KGST-tagállamok nemzeti jövedelmének átlagos évi növekedése 6,5 százalékos volt, a Közös Piac államai pedig 4,9 százalékos növekedést értek el. A folyó ötéves tervidőszak első két évében a nemzeti jövedelem évente 5,6 százalékos mértékben növekedett, ami megfelel a tervezett mértéknek. Az elmúlt évben a nemzeti jövedelem Bulgáriában 7, Magyarországon 5, az NDK-ban 5,4, a Mongol Népköztársaságban 3,5, Lengyelországban 9, Romániában 10, a Szovjetunióban 4, Csehszlovákiában pedig 5,9 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem egy főre eső értékének növekedése a KGST-tagál- lamokban másfélszer volt gyorsabb, mint az iparilag fejlett kapitalista államokban. AZ IPARI TERMELÉS FEJLŐDÉSE A KGST-tagországok ipari termelése az elmúlt évben 7,5 százalékos mértékben növekedett, a Közös Piac államaiban 4,3 százalékos növekedést értek el. A KGST-tagállamok iparának részesedése a világ ipari termelésében állandóan növekszik. Az elmúlt évben a világ kőszénfejtésének 43 százalékát, acéltermelésének 27 százalékát, s a világ villanyenergia-terme- lésének több mint ötödrészét állították elő. Az ipari termelés elmúlt évi növekedése az egyes államokban így alakult: Bulgária 8,3 százalék, Magyarország 5,6 százalék, NDK 6,3 százalék, Mongol Népköztársaság 11,4 százalék, Lengyelország 10,8 százalék, Románia 11,7 százalék, Szovjetunió 6,5 százalék, Csehszlovákia 6,4 százalék. A gyors fejlődés mellett állandóan tökéletesedik az ipari termelés szerkezeti felépítése, ami főleg a műszaki fejlődést biztosító termelési ágazatok, a villanyenergetika, a kohászat, a gép- és a vegyipar gyors ütemű kibontakozásában nyilvánul meg. Bulgáriában például e döntő jelentőségű ágazatok részesedése az 1971-es 36,7 százalékról 1972-ben 38,4 százalékra növekedett. Ugyanitt a gépipari termelés az elmúlt évben 14,8 százalékos, a vaskohászat 13,5 százalékos, a vegyipar 10 százalékos mértékben növekedett. Magyarországon a villany- energetikai ipar növekedése 8, a gépiparé 8, a vegyiparé 12 százalékos volt, tehát ezek az ágazatok lényegesen gyorsabban növekedtek, mint általában véve az egész ipari termelés. Az NDK-ban a legintenzívebben a villamos gépek gyártása (10 százalék) és a vegyipar (8 százalék) fejlődött. Lengyelországban az elmúlt évben úgyszintén a villamos gépek gyártása és a vegyipar fejlődése került előtérbe. Az előbbi 13,5 százalékkal, az utóbbi 11,5 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban gyorsabb ütemben fejlődött a villanyenergetika (8%), a vegyipar (9%) és a gépipar (11%) . Csehszlovákiában úgyszintén a gépipari és a vegyipari termelés fejlődése volt gyorsabb. Az ipari termelés növekedésének több mint a felét ezek az ágazatok adták. Nagy jelentőségű volt Csehszlovákia vegyiparának 1972. évi fejlődésében a gumiabroncsok gyártásának elkezdése az új otrokovicei üzemegységekben, a karbamid gyártásának elkezdése a zálu- žiei vegyi üzemben, továbbá a műbőr és a műszálak gyártásának fejlesztése. 1972-ben a KGST-tagállamok villa nyenergia-termelése elérte az 1142 milliárd kilowattórát. A villanyenergia-termelés növekedése a KGST-tagállamokban (milliárd kilowatt) 1950 I960 1970 1972 Bulgária 0,8 4,7 19,5 22,3 Magyarország 3,0 7,6 14,5 18,3 NDK 19,5 40,3 67,7 72,8 Mongólia 0,02 0,1 0,5 0,6 Lengyelország 9,4 29,3 04,5 76,4 Románia 2,1 7,7 35,1 43,4 Szovjetunió 91 229 741 858 Csehszlovákia 9,3 25,4 45,2 51,4 A KGST-tagállamok acélgyártása 1972-ben 170 millió tonna volt, az 1970-es 156 millió tonnával szemben. A műtrágya- termelés két év alatt 21 millió tonnáról 24 millió tonnára, a személyautó-gyártás 824 ezerről 1274 ezerre, a cement- gyártás 138 millió tonnáról 152 millió tonnára növekedett. A tagállamok ötéves tervei az életszínvonal további növekedését is szem előtt tartják. Ezzel összefüggésben jelentős szerepe van a közszükségleti ipar fejlődésének. 1972-ben tovább növekedett a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése. Magyarországon például a könnyűipar termelése 5, az élelmiszeriparé 6, az NDK-ban 6, illetve 6, Kubában 12, illetve 10 százalékkal növekedett. Mongóliában a textilipari termelés növekedése 19, a bőriparé 22 százalékos volt. Csehszlovákiában a könnyűipar 6 százalékos mértékben növekedett. Lengyelországban a közszükségleti cikkek termelése 11 százalékkal növekedett. Általában az összes tagállamban növekedett a közszükségleti cikkek választéka, Gyorsan növekedett a textilipar és a cipőipar termelése is. A pamutszövetek gyártásában és a cipőipari termelésben elért növekedést az alábbi táblázat szemlélteti: 1970 1972 1970 1972 Bulgária 279 288 17,3 20,5 Magyarorsz. 304 312 36,6 37,1 NDK 445 467 73,8 76,5 Lengyelorsz. 847 881 107 118 Románia 437 530 52 118 Szovjetunió 6152 6419 645 876 Csehszlovákia 518 556 103 110 Az ipari termelés növelésének fő tényezője a munkatermelékenység növekedése volt. Ezt a tudomány és technika korszerű vívmányainak kihasználása, az új technológia alkalmazása, a termelés szervezésének tökéletesítése és a dolgozók szakképzettségének növekedése segítette elő. Az ipari termelés intenzív fejlődése jó alapokat biztosított a mezőgazdasági termelés anyagi-technikai alapjának megerősítéséhez is. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLŐDÉSE Bár az elmúlt évben a KGST- tagállamok többségében a mezőgazdasági termelés természeti feltételei kedvezőtlenül alakultak, a mezőgazdasági termelők mégis sikerrel zárták az évet. A mezőgazdasági termelés értéke az elmúlt évben Bulgáriában 4,8, Magyarországon 4, az NDK-ban 8,5, Lengyelországban 8,1, Romániában 8, Csehszlovákiában 3,6 százalékkal növekedett. Bulgáriában a búzatermesztés az 1971. évi 3,1 millió tonnáról 3,6 millió tonnára, az árpatermesztés 1,3 millió tonnáról 1,4 millió tonnára, a ku- koriratermesztés 2,5 millió tonnáról 2,9 millió tonnára növekedett. A búza országos átlaghozama 37,1 q, az árpáé 31,9 mázsa volt. Magyarországon a növénytermesztés évi növekedése 7,8 százalékos volt. A szemesek termesztésében 9,9 százalékos évi növekedést értek el, és így sikerült első ízben túlszárnyalniuk a 10 millió tonnát. A cukorrépa hozama 2,9 millió tonna volt, 42 százalékkal több, mint a megelőző évben. A sertéshús-termelés 9, a tejtermelés 2—3 százalékkal növekedett. Az NDK-ban a szemes termények országos átlaghozama elérte a 36,6 mázsát, az 1971. évi 33 mázsával szemben. A burgonya hektárhozama egy év alatt 143 mázsáról 187,8 mázsára növekedett. Az állattenyésztési termelés növekedése 7 százalékos volt. Lengyelországban a négy fő gabonaféle (búza, rozs, árpa, zab) együttes hozama 19,4 millió tonna volt, 3 százalékkal több, mint 1971-ben. A burgonyatermesztés 23,5 százalékkal növekedett, elérte a 48,7 millió tonnát. Az állattenyésztési termelés növekedése 9,5 százalékos volt. Romániában az elmúlt évben 16,7 millió tonna szemest termeltek, 12,9 százalékkal többet, mint 1971-ben. Az időjárás viszontagságai (száraz, hó nélküli hideg tél, forró nyári szárazság) a Szovjetunió mezőgazdaságát érintették a legjobban. A kedvezőtlen feltételek ellenére 168 millió tonna szemes terményt sikerült betakarítani, ami kevesebb az elmúlt évinél, de több a nyolcadik ötéves tervidőszak évi átlagánál. A rizstermés 15 százalékkal növekedett és 1,6 millió tonnát ért el. Az elmúlt évben rekordhozamot — 7,3 millió tonnát értek el gyapotból, ebből a fontos textilipari nyersanyagból. A Szovjetunió szarvasmarha-állománya egy év alatt 102,4 millióról 104 millió darabra növekedett. Csehszlovákiában 8,7 millió tonna szemes terményt takarítottak be, 72 000 tonnával kevesebbet az 1971. évi rekord- termésnél. A tervezett feladatokat azonban így is 264 000 tonnával sikerült túlszárnyalni. A burgonyatermesztés a megelőző évihez viszonyítva 7 százalékkal, a cukorrépa-termesztés 23 százalékkal növekedett. A takarmánytermesztés 15 százalékos növekedése és a takarmányalap megerősödése lehetővé tette a marhaállomány létszámának 2,5 százalékos növelését. A hústermelés meny- nyisége vágósúlyban számítva 1213 ezer tonna volt, 2,5 százalékkal több, mint 1971-ben. A tejtermelés úgyszintén 2,5, a tojástermelés 5,5 százalékkal növekedett. A KGST-tagállamok mezőgazdasági termelésének növekedését a termelési alap fejlesztését szolgáló intézkedések tették lehetővé. Bulgáriában például az öntözött területek nagysága 30 000 hektárral növekedett. Az 1 ha szántóterületre felhasznált műtrágyák mennyisége — tiszta tápanyagban számítva — magyarországon elérte a 190, Lengyelországban a 135, Csehszlovákiában a 195,5 kilogrammot. A szovjet mezőgazdaság az elmúlt évben 312 000 új traktort, 187 000 teherautót, 96 000 gabonakombájnt, ezek között 19 000 nagy teljesítményű ,,Ko- losz“ és „Szibirjak“ kombájnt kapott. A felhasznált műtrágya mennyisége elérte az 54 millió tonnát (Az Ekonomicseszkafa Gazeta 10. száma alapián) Jelesre vizsgáztak Színvonalas káderképeés a marxizmus - leninizmus estü egyetemén Az elmúlt napokban 140 hallgató vizsgázott Dunajská Stre- dán (Dunaszerdahely) a nyugat-szlovákiai kerületi pártvezetőség mellett működő magyar nyelvű marxizmus—leninizmus esti egyetemén. A hallgatók számot adtak arról, mennyire sajátították el a marxista filozófia tudományát. Az elért eredménnyel mind a pártvezetőség ideológiai osztálya, mind a vizsgáztatók elégedettek voltak. Az elért átlag 1,82 — külön ki kell emelni azt, hogy 22 vizsgázó elvtársnő tanulmányi átlaga 1,36. Az iskola igazgatósága nagyra értékeli a hallgatók rendszeres Iskolalátogatását és az alapos tárgyi ismereteket. A vizsgázók az iskolában szerzett elméleti ismereteket nagyon jól tudják alkalmazni a gyakorlati életben. tokon, szemináriumokon és a konzultációk során. A vizsgák eredményei arról győzték meg a járási pártvezetőség ideológiai osztályát, hogy ezen hallgatóink a kezdeti nehézségeket és az előképzettségükből adódó hátrányukat behozták, A vizsgákon azt tapasztaltuk, hogy a még előforduló legnagyobb hiányosság a marxizmus —leninizmus klasszikusainak részletes ismerete, valamint a szaktermíno'lógia helyes használata. Az elkövetkező tanévben az előadóknak meg kell találni ennek a fogyatékosságnak a kiküszöböléséhez vezető utat. A felmutatott eredményekben nagy részük van a marxista filozófiai tanszék tagjainak. Az előadó elvtársak széles körű ismeretükkel, helyes módszertani hozzállásukkal jól végezték A vizsgán minden szót jól meg kell gondolni . . A hallgatók kiválasztásánál a dunaszerdahelyi járási pártvezetőség elnöksége a CSKP XIV. kongresszusának abból a határozatából indult ki, hogy a lektorok, az aktivisták és a propagandisták képzésénél a munkásság, a szövetkezeti parasztság, a fiatalok és a nők körében kell kádertartalékokat keresni. Az előző évekhez viszonyítva, az 1972/73-as tanévben, éppen az említett osztály részéiről volt nagy érdeklődés az ML esti egyetemén való tanulás iránt. Már a felvételi vizsgán differenciáltan végeztük az értékelést, és a munkásság, illetve a mezőgazdasági parasztság soraiból való hallgatóink részére megkülönböztetett oktatást végeztünk, főleg a gyakorlamunkájukat. A hallgatósag és az iskola igazgatósága tisztelettel emlékezik vissza az 1972/ 73-as tanévben elhunyt kiváló előadóira, gyakorlat-, valamint szemináriumvezetőkre, dr. Ónodi Jánosra és Somogyi Vincére. Az ő munkabírásuk, tenniakará- suk és kommunista hozzállásuk példakép az iskola előadókarának. Napjainkban, amikor a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött fontos gazdasági és ideológiai kérdéseket kell megoldanunk, csupán szakmai ismeretekkel egy vezető sem elégedhet meg. A szakképzettségnek párosulnia kell a politikai és ideológiai ismeretekkel. PRESINSZKY LAJOS Évzáró a kastélyban Javítani akarják a gazdálkodás színvonalát A šacai kastély, ahol a régi világban földesurak dőzsöltek, ma a dolgozó társadalom céljait szolgálja. E régi épület kultúrtermében gyűlt össze több mint 300 szövetkezeti földműves, hogy értékeljék a közös gazdálkodás múlt évi eredményeit. Ján Čajka mérnök, az efsz elnöke tartalmas beszámolóban értékelte az 1972. évi gazdálko- dás eredményeit és az 1973-as évi terv főbb feladatait. A szövetkezet az elmúlt évben 2028 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodott, ebből 1441 ha volt a szántó. Dolgozóinak száma 222 volt, közülük 181 dolgozó van tagsági viszonyban, a többi alkalmazott. A termelési-pénzügyi terv összesített mutatóit a szövetke>- zet alapján véve teljesítette. A gabonafélék tervezett hektárhozamait mérsékelten túl is szárnyalták, és így 488 000 koronás bevételt sikerült elérni terven felül. Jól sikerült a silókukorica termesztése is. A növénytermesztésnek azonban három veszteséges ágazata is volt, éspedig a szőlészet, a zöldség- és a gyümölcstermesztés. Az állattenyésztők 198 q marhahússal és 146 mázsa sertéshússal termeltek kevesebbet a tervezett mennyiségnél, emellett még 180 malaccal és 175 ezer tojással is adósak maradtak. A lemaradás okát az ál- lattenyészetésl termelés nem elég szakszerű vezetésében, a munkafegyelem meglazulásában és abban kell keresni, hogy a dolgozók egy része között hiányzik az őszinte, kölcsönös bizalom. A Košice-Saca-i Egységes Földművesszövetkezet tavalyi közös gazdálkodásának az a tanulsága, hogy a munkában nem szabad megállni, a feladatokat naponta pontosan kell teljesíteni. Minden funkcionárius és felelős dolgozó erkölcsi kötelessége jól gazdálkodni azon a helyen, ahová a közösség állította. Ez a megmásíthatatlan szabály a szövetkezet minden dolgozójára egyaránt vonatkozik. A közösség érdeke a becsületesen és lelkiismeretesen végzett munka, mert csak így érhetők el jó eredmények. A tavalyi mulasztásokat a szövetkezeti tagság szocialista munkafelajánlásokkal is igyekszik jóvátenni. Az 1973-as évi termelési tervet 332 000 korona értékben akarják túlszárnyalni. Terven felül 100 mázsa marha- és 100 mázsa sertéshúst, ezen kívül 200 mázsa őszi repcét és 240 mázsa zöldséget akarnak értékesíteni. A munkakörnyezet szépítésére 1000 brigádórát vállaltak. ANDREAS SÁNDOR Pamutszövetek gyártása (millió ni2) Bőrből készített lábbeli (millió pár)
