Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-20 / 67. szám, kedd

ieiíips leányanyák Szocialista társadalmunk alapvető célja az emberről való gondoskodás. Ezt a példák egész sora bizonyítja. Nyugdíj- rendszerünk, ingyenes egészségügyi szolgáltatásunk, lakáspo­litikánk a fejlett ipari társadalmak között is az előkelő he­lyek egyikét biztosítja számunkra. A CSKP XIV. kongresszusának határozata többek között cé­lul tűzte ki a szociális intézkedések további bővítését, töké­letesítését. Vegyünk egy konkrét példát: az 1972-ben folyó­sított több mint 22 milliárd korona családi pótlék az 1973 as évben — a január elsejével életbe lépett új törvény értelmé­ben — 24,5 milliárd koronára növekedett, ami országos vi­szonylatban 1300 000 család megélhetési költségein enyhít. Ezekben a családokban él a mintegy négymillió, családi pót­lékra jogosult gyermekek 75 százaléka, összesen 3 milllió 100 ezer fiú és lány. Ha a gyermekes családoknak nyújtott támogatásról beszé­lünk, többnyire a teljes családokra gondolunk. Sajnos, na­gyon sok a nem teljes család hazánkban, amelyekben rend­szerint nehezebb anyagi körülmények között nevelkedik a jövő nemzedéke. Elgondolkoztató, hogy rohamosan emelkedik a leányanyák száma. Az 1961-ben végzett népszámlálás ada­tainak összehasonlítása az 1970. évi népszámlálás adataival azt mutatja, hogy Szlovákiában 11 százalékkal növekedett a nem teljes családok létszáma. (1961-ben 99 600, 1970-ben 116191 volt a számuk.) E nem teljes családok jelentős részét a magányos nők képezték. A válások száma Szlovákiában az 1950-es évtől állandóan növekszik. Ez az egyik fő oka, hogy egyre több a nem teljes családok és a magányos nők száma az országban. Az össze­hasonlítás szinte lesújtó: míg 1950-ben száz házasságra 5,1 válás esett, ma már minden tizedik házasság válással végző­dik — s egyötöde az együttélés első öt évében felbomlik. Egyre növekszik a házasságon kívül született gyerekek szá­ma A leányanyák és egyáltalán a magányos nők nehéz helyze­te sok esetben a társadalom sokoldalú anyagi és erkölcsi támogatásával is csak részben oldódik meg. Gondolok itt első­sorban a még mindig teherként ható előítéletekből eredő tár­sadalmi megkülönböztetésre, az elet adta problémák nagyobb súlyára stb. Mindez fokozottabb mértékben felgyülemlett ben­nem, amikor a közelmúltban egy felmérés eredményét tanul­mányoztam. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium, a kerü­leti nemzeti bizottságok és a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága 61 munkahelyen 5500 magányos nő élet- és munka­körülményeit vizsgálta meg, beleértve az egyes főiskolákon tanuló leányanyák életkörülményeit is. Ez utóbbi kategóriánál, a munkahelyüktől függetlenül, elgondolkoztató tényeket rög­zít a felmérés: a leányanyák leggyakrabban kitérnek a szülés előtti ingyenes gondoskodás elől, hogy eltitkolják nemkívá­natos terhességüket. A társadalom jövője szempontjából igen komoly jelenségről van szó, hiszen ezáltal későn vagy sok esetben egyáltalán nem állapítják meg a terhesség rendelle­nességeit, így veszélybe kerül az anya és gyermeke egészsége. Az említett felmérés az SZSZK kormányának határozata értelmében történt, amely feladatul adta az illetékes minisz­tériumoknak és más központi szerveknek, hogy fokozzák gon doskodásukat a gyermeket nevelő magányos nőkről. Az említett felmérés nem készült a teljesség igényével, de mégis ad egy általános keresztmetszetet. Lényege, a magá­nyos nőkről való gondoskodás igen különböző szinten és for­mában történik. Követendő példának sorolja fel a vizsgálat a trenčíni ruhagyárat, a lévai szövődét és a michalovcei Ná­lepka Üzemet, ahol szinte példás gondoskodást találtak. Elsősorban a lakáskérdés megoldásával, a műszakokba való előnyösebb beosztással, a kamatmentes kölcsönök folyósítá­sával és nem utolsósorban gyermekeik bölcsődei és óvodai elhelyezésével mutatkozik meg a magányos nők iránti sok oldalú gondoskodás. A felmért üzemek 23,1 százaléka már kevésbé, 30,7 százaléka pedig, sajnos, szinte egyáltalán nem gondoskodik ezekről a magányos nőkről. Jóllehet a felmérés általában kimutatja, hogy éppen ezek a nők tartoznak a leg­jobb dolgozók közé, mert hajtja őket a nagyobb kereseti vágy. Az Iskolaügyi Minisztérium igen konkrét intézkedést hozott: a tanuló anyák egész éven át havi 450 korona szociális ösz­töndíjat kapnak, és ezenkívül még ren^Ví'ňUi támogatásban is részesülhetnek. Egy szociológiai keresztmetszetei nyújtó felmérés természe­tesen akkor a leghatásosabb, ha konkrét javaslatokat tesz a fennálló problémák megoldására. Ez a fontos tényező ezúttal nem maradt el, s a társadalmunk által a magányos nők prob­lémáit sürgető feladatok között említi a lakáskérdés olyan megoldását, hogy üzemi szállások és kis lakásegységek léte­sítésével az egyes lakóházakban lehetőség nyíljék e társa­dalmi réteg: elvált, megözvegyült, hajadon és általában a ma­gányos nők napjainkban e legégetőbb kérdésének a megköny- nyítésére. A sok egyéb okon kívül hazánk világméretekben is igen alacsony népesedési statisztikája korparancsként sürgeti e problémák konkrét emberi sorsokra való lebontását! TŰTH GÉZA Érvényre juttatják pártunk gazdaságpolitikáiét A bratislavai II. körzeti pártbizottság tapasztalatai az alapszervezetek munkájával kapcsolatban A CSKP ÉS AZ SZLKP múlt évi februári plenáris ülései után az SZLKP Bratislavai II. Körzeti Bizottságához tartozó üzemi pártszervezetek politi­kai-szervező és ideológiai-ne­velő tevékenysége fokozottabb mértékben irányult a gazdasági kérdésekre. Az alapszervezetek bizottságai több felelősséggel készítették elő a taggyűléseket, és pozitívan értékelhető az a körülmény is, hogy az alap­szervezetek többségében a tag­gyűlések beszámolóit a bizott­ság tagjai a vállalat kommu­nista vezetőivel együtt kollek­tíván készítették elő. Ez ked­vezően hatott a párttagok ak­tivitására, a gyűléseken való részvételre és nem utolsósor­ban a vitafelszólalások tartal­mára. Az is kedvező jelenség, hogy a taggyűlések konkrét határo­zatokat fogadnak el, amelyek összhangban vannak a februári plenáris ülések határozataival. Szabályszerűvé vált a megelő­ző taggyűlések határozatai tel­jesítésének elllenőrzése. A fel­adatokért az illetékeseket a pártalapszabályzat értelmében vonják felelősségre, s ezzel egyidőben következetesen szem előtt tartják a pártfegyelem megerősítésének követelmé­nyeit. Az üzemi pártbizottságok rendszerint havonta, a taggyű­lések negyedévente értékelik a februári plenáris ülésekkel kapcsolatos határozatok teljesí­tését. A villanyszerelő üzem (Elektromontážne závody) párt­szervezete például saját „do­kumentumban“ foglalta össze a feladatokat. A fő feladatok tel­jesítésének ellenőrzésére külön bizottságot választottak, amely szükség szerint hatékony intéz­kedéseket is javasol. Az alapszervezetek bizottsá­gai rendszeresen figyelemmel kísérik a pártcsoportok mun­káját. Ezek legalább egyszer havonta üléseznek, és munká­jukat rendszerint a bizottság egyik tagja koordinálja. A párt­csoportokat a körzethez tarto­zó alapszervezetekben az egyes üzemegységek szerint szervez­ték meg, tevékenységük jelen­leg aktivizálódik, de munká­juk színvonalában elég nagy eltérések tapasztalhatók. jól dolgoznak a pártcsoportok a már említett villanyszerelő üzemben, a magasépítő válla­lat épületszerelési részlegének alapszervezetében és 3.- számú alapszervezetében, a Slovnaft 3. és 4. számú alapszervezetében és számos további szervezetben. Szükséges kiemelni azt a tényt, hogy a pártgyűléseket és a társadalmi szervezetek összejöveteleit néhány kivétel­től eltekintve a munkaidő után tartják me® A BRAfíáLAVAÍ II. KÖRZETI PÁRTBIZOTTSÁGHOZ tartozó üzemi alapszervezetek a gazda­sági feladatok teljesítéséhez minőségileg új feltételeket igyekeznek teremteni. Erői­ket az évi végrehajtási terv és az ötéves terv feladatainak tel­jesítésére összpontosítják. He­lyesen alkalmazzák a párt el­lenőrzési jogát a vállalatok és az üzemek gazdasági vezetésé­ben és tevékeny politikai ne­velőmunkát végeznek. Az alapszervezetek munkájá­nak megjavításához természete­sen a körzeti bizottság elnök­sége, gazdasági bizottsága és egész munkaaktívája is jelen­tősen' hozzájárul. Hatékony munkájukról tanúskodnak az üzemekben és vállalatokban el­ért gazdasági eredmények. A körzeti bizottsághoz tartozó ipari vállalatok az 1972-es év első félévi tervét 102,7 száza­lékra teljesítették és a meg­előző év azonos időszakához viszonyítva 17,7 százalékkal növelték a termelést. Az épí­tőipari vállalatok tervteljesíté­se az első félévben 103,1 szá­zalékos volt és a megelőző év első félévi eredményéhez vi­szonyítva 23,1 százalékos növe­kedést értek el. Meg kell je­gyezni, hogy az építőipari vál­lalatok a termelés évi növeke­dését csaknem kizárólag a munkatermelékenység fokozá­sával érték el. Az értékelt ipa­ri vállalatokban a munkater­melékenység tervhez viszonyí­tott növekedése gyorsabb üte­mű volt 13,1 %) mint a terme­lésé f 2.7 % 1. Az említett mutatók azt bi­zonyítják, hogy a körzet válla­latainak gazdasági fejlődése kedvező, bár előfordulnak még fogyatékosságok a termelés ha­tékonyságának növelésében és az új termelési beruházások üzemelésének elindításában. A befejezetlen építkezések száma viszonylag lassan csökken. Az alapszervezetek funkcio­náriusai és a vállalatok gazda­sági vezetői' tisztában vannak azzal, hogy a tervfeladatok tel­jesítésének elengedhetetlen fel­tétele a komplex szocialista racionalizáció és a dolgozók kezdeményezése. A körzeti bi­zottság már 1971 októberében aktívaértekezletet tartott a komplex szocialista racionali­záció jelentőségéről és a CSKP XIV. kongresszusának határo­zatában foglalt sürgős gazdasá­gi feladatokról. Az aktívaérte­kezlet után elsőként a Dopra- stav, a Slovnaft, az Energeti­kai Üzem és a Nemzetközi Nő­nap Üzem kommunistái dolgoz­ták ki a komplex szocialista racionalizáció vállalati prog­ramjait. E programok teljesíté­sét rendszeresen ellenőrzik az üzemi pártszervezetek és a vállalatok gazdasági vezetői, s az elért eredményeket negyed­évente értékelik az alapszerve— zetek taggyűlésein. AZ ÉVI VÉGREHAJTÁSI TER­VEK kidolgozása során azon­ban bizonyos negatív jelensé­gek is felmerültek, így például az 1 korona értékű teljesít­ményre eső költségek túlzottan magas tervezése, a források képzésének hiányos tervezése, a beruházási hitelek és hozzá­járulások túlméretezett igény­František Hladil és Jozef Dobos, a Nové Mesto nad Váhom-i GTA forrasztói. szocialista munkabrigád tagjai munka közben. (J. Alexy felvétele) lé se, a beruházási feladatok műszaki tervezésének fogyaté­kosságai, stb. Az utóbbi ok miatt például a Slowing a Petr­žalka kiépítéséből reá háruló idei feladatokat csak 70 szá­zalékban tudja teljesíteni E kérdésekkel a bratislavai II. körzeti pártbizottság 1972. szeptember 29-én megtartott plenáris ülésén foglalkozott, és felhívta a vállalatok kommu­nistáinak figyelmét az 1973-as végrehajtási terv helyes előké­szítésére és teljesítésére. A ple­náris ülés határozatával az alapszervezetek elnökei és ak­tivistái az október elején meg­tartott aktívaértekezleten is­merkedtek meg, s így a hatá­rozatot már az alapszervezetek októberi taggyűlésein megvi­tathatták. A gazdasági vezetők ezeken a gyűléseken beszámol­tak az 1972. évi terv teljesíté­sének kilátásairól és az 1973- as évi tervfeladatokkal össze­függő kérdésekről. Említést érdemel a körzeti bizottsághoz tartozó vállalatok dolgozóinak munkakezdeménye- zése is, amely a CSKP meg­alapításának 50. évfordulója évében csúcsosodott ki. A köz­ponti bizottság februári plená­ris ülései után sor került szá­mos régi szocialista munkabri­gád felújítására is. A bratisla­vai Nemzetközi Nőnap Üzem­ben például a dolgozók 85 szá­zaléka vesz részt a szocialista munkaversenyben. A Magasépí­tő Vállalat 3. üzemének egész munkakollektívája bekapcsoló­dott a szocialista munkaver­senybe. Ennek a vállalatnak épületszerelő üzemét (Pozem­né Stavby — Stavomontáže) „A CSKP megalapítása 50. év­fordulójának üzeme“ megtiszte­lő címmel tüntették ki. A Slov­naft 4. számú alapszervezeté­nek hatáskörében 30 kollektíva versenyez a „Szocialista mun­kabrigád“ cím elnyeréséért. Jó eredményeket értek el a Nem­zetközi Nőnap Üzemben is, ahol 1972 első felében 20 munkakol­lektíva jelentkezett a „Szocia­lista munkabrigád“ címért versenyzők névsorába. Ez a vállalat az NOSZF 55. évfor­dulója alkalmából versenyre hívott fel 25 bratislavai üze­met az 1972-es évi tervfelada­tok teljesítésére. A szocialista munkaverseny a termelés minőségi mutatóí- raak teljesítésére irányul. Ter­melőtevékenységben a termelé­si feladatok teljesítésére, a bérek és a munkatermelékeny­ség közötti megfelelő arányok biztosítására, az építkezéseknél a raktáron levő készletek csök­kentésére stb. irányul. A szo­cialista munkaverseny fejlesz­tésében a kommunisták járnak az élen. Az alapszervezetek az ideológiai nevelés számos be­vált eszközét felhasználják a dolgozók kezdeményezésének fejlesztésére. A szocialista mun­kabrigádok kollektíváit és a kiváló eredményeket elérő dol­gozókat minden lehetséges for­mában népszerűsítik. Példásan szervezik meg ez a munkát a Magasépítő Vállalat szaktanin­tézetében, ahol a vállalat leg­jobb munkakollektíváit és dol­gozóit dicsőségtáblá^on mutat­ják be a fiataloknak. MINDEBBŐL ARRA KÖVET­KEZTETHETÜNK, hogy az SZLKP Bratislavai II. Körzeti Bizottsága a bratislavai városi pártbizottság vezetésével jól végzi munkáját és megteremti a feltételeket az évi plenáris ülések határozatainak további sikeres teljesítésiéhez. XlíRTÉSZ PÁL H Harminckét éves volt Konsztantyin Fegyin, amikor 1924-ben megjelent Városok és évek című regénye. Ez a forra­dalomról és polgárháborúról szóló mű egyszeriben ismertté tette a fiatal író nevét. A Vá­rosok és évekből, a regény megjelenése után hat évvel már készült film. Most kétré­szes, színes változatot forgat­nak belőle. A rendező: Alek- szandr Zarhi. A női főszereplő a lengyel Barbara Brylska.

Next

/
Oldalképek
Tartalom