Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-18 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó
Gyermekmunka az NSZK-ban A Német Szövetségi Köztársaságban a vállalkozóknak elég tág a lelkiismeretük. A gyermekmunkát ugyan tiltja a törvény, mégis egyre nő a dolgozó gyermekek száma. Egyre több munkaadó alkalmaz gyermekeket és az illetékes hatóságok szemet húnvnak a törvényszegés felett. Például a bajor- országi vendéglőkben gyermekek mosogatják az edényt (10 éra munkáért a gyermek 10 márkát kap), máshol viszont örökírókat szerelnek össze (80 pfenig órabérérti, szárazsüteményt csomagolnak a tésztagyárakban, a nagy kertészetekben humuszt csomagolnak tasakok- ba s napirenden van, hogy 9 —10 éves gyermekek még akkordban is fúrnak, hegesztenek. Különösen nagy keresletnek örvendenek a vendégmunkások gyeremekei, mert ők az igazán olcsó munkaerők Néha — bár elég ritkán — büntető eljárás indul a gyermekek alkalmazása miatt. Például az egyik nyugatnémet, fém- árugyár vezetőjét 100 márka pénzbüntetésre Ítélték, mivel két gyermeket dolgoztatott felügyelet nélkül a présgépeknél. Egy vendéglős 50 márka pénz- büntetést kapott: gyermekzenekart alkalmazott, 6—10—13 éves kislányok minimális fizetségért szolgáltatták a tánczenét. A Német Szövetségi Köztársaságban spanyol, olasz, török vendégmunkások (akiket újabban „külföldi munkavállalóknak“ neveznek), dolgoznak a futószalagon, seprik az utcákat, tisztítják a csatornákat, robotolnak éhbérért. A munkáltatók most újabb kizsákmányolási lehetőséget fedeztek fel: vendég- munkásokat a gyermekek világából. DL Háború és béke Az elmúlt három és fél évezred alatt az emberiség mindössze 200 évig élt békében. A meglehetősen lehangoló adatot a leszereléssel foglalkozó genfi nemzetközi konferencián közölte Jemeljanov szovjet profesz- szor. Elmondta, hogy 1820 és 1859 között 92 háborúban 800 ezer ember vesztette életét. A 19. század utolsó négy évtizedében 196 fegyveres összecsapás volt, több mint 4,5 millió áldozattal. Évszázadról évszázadra, sőt évtizedről évtizedre nő a háborúk áldozatainak száma. A XX. század első felében történt 117 fegyveres összeütközésben a világ különböző részein 42,5 millió ember halt meg. A vietnami háború befejezéséig nem kevesebb, mint 50 millió dolgozott közvetve, vagy közvetlenül a katonaságnak. DL APRÓHIRDETÉS ■ Eladok egy naftamotorral hajtott, önhordozó [a motor vontatja Is) szalagfűrészt, amely tűzifa fűrészelésére is alkalmas. Peczen, 945 41 Tekovské Lužany, Dukelská 15. 0-284 ■ Eladó Fiat 128 S, 1100 2100 kilométerrel, nyolc hónapos. Ára 75 000 korona. Jelige: Olajzöld. Ü-310 fii Megismerkednék 50—52 éves magányos, nem alkoholista férfival, aki szeret méhekkel foglalkozni. Van kis telkem méhekkel. Csak komolyan. Jelige: Méhész. Ü-285 ■ 21/172 érettségizett leány megismerkedne házasság céljából hozzáillő férfival 23—27 éves korig. Csak fényképes levelekre válaszolok. Jelige: Megértés. Ű-309 HÜ Elvtársak! Melyik községbe kell jó kultúr- szervezö?! Jelige: Munkáaének. 0-281 ■ Čierny Brodra özvegy Jakócs Istvánnénak 90. születésnapjára szívből gratulálnak gyermekei, unokái és dédunokái. Ú-311 A Modíanyi Gépgyár nemzeti vállalat 143 14 Prága 4 — Modrany a vojanyi (vatjáni) II. villanyerőmű szerelőmunkólaitaYa azonnali belépéssel felvesz # államvizsga ott villamos ívhegesztőket és ® csőszerelömunkásokat. A képzettség és az eddigi gyakorlat megjelölésével ellátott ajánlatukat a fent megnevezett cím személyzeti osztályára küldjék, vogy közvetlenül az építkezés vezető szerelőjétől kérjenek* bővebb felvilágosítást. Modranské strojírny národný podnik Praha 4 - Modrany ÚF-43 A komárnói (komáromi) Steiner Gábor Szlovák Hajógyár nemzeti vállalat azonnali belépéssel nagyobb számban felvesz műszaki dolgozókat, mégpedig: önálló tervezőket, önálló konstruktőröket, konstruktőröket, önálló fejlesztési tervezőket, fejlesztési tervezőket, önálló értékesítési szakelőadókat, MTZ-szakelőadókat, műszaki ellenőröket, továbbá 2 faipariskolai végzettséggel rendelkező dolgozót, 2 gazdasági iskolai végzettséggel rendelkező dolgozót, 2 gazdasági iskolai végzettséggel rendelkező nőt, 2 levelező gyorsírónőt, ezenkívül géplakatosokat, hegesztőket, segédmunkásokat és be nem qyakorolt munkásokat is. A műszaki dolgozóktól megkívánt képzettség: főiskolai végzettség, műszaki szakirány, illetve szakközépiskolai végzettség. Fizetési besorolás: T-9 — T-12. Nőtlenek és hajadonok számára elszállásolást vállalati legény-, illetve leányszállásainkon biztosítunk. Étkezés az üzem éttermében. Az érdeklődök üzemünk személyzeti osztályán jelentkezzenek (írásban is lehet) ahol bővebb felvilágosítást nyújtunk. A munkaerőtoborzóst a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság 1973. február 1-én Prac./73. szám alatt engedélyezte. SLOVENSKÉ LODENICE n. p., závod Gábora Steinera KOMÄRNO JOBB ÉLETET... Hideg zuhanyként hatott a kellemes zavartalan tátrai téli üdülés után, amikor reggel befutott a vonat a párizsi Gare de I’Estre és mindenütt kiabálás, tolongás, siető emberek töm- kelege fogadott. Az állomás étkezőjében tíz vendég is egyszerre ostromolta a pincért gyors, sőt azonnali kiszolgálást követelve. Az agyonhajszolt pincér természetesen idegesen reagált, s legorombította az elégedetlenkedőket. Ugyanez a jelenet fogadott a taxiállomáson. A bérkocsik nem voltak képesek befogadni a szünidőről visz- szatérő utasok áradatát. Ezért mintegy százan torlódtak össze a taxiállomáson várva az üresen visszatérő gépkocsikat. Az emberek szinte kivétel nélkül idegesek, ingerültek voltak. ELLENTÉTEK Ez az állomáson lejátszódott kis epizód is ízelítőt ad a párizsiak lázas nyugtalanságából, zaklatott, ideges életéből. Ha az ember állandóan Párizsban él, nem veszi ezt annyira észre, de amikor hosszabb idő után visszatér, különösen szembeszökő a zaklatottság. Nagy különbség van nálunk a falvakon, a természet közelségében élő emberek és a városiak között. A falusi élet sokkal nyugalmasabb, bár nem kevésbé fáradságos, mint amilyen a párizsi. KIT SZOLGÁL A HALADÁS? A nyugtalan, lázas ütemű élet szerintem nem egészséges, és nem a jólétet tükrözi. Rendszerint a város fontosságával egyenes arányban növekszik. Ebből a szempontból a párizsi népességtömörülés — ez a csaknem 10 millió lakosú város az olvasztótégely szerepét tölti be. Hová lett a kellemes élet, az udvariasság és a tapintat, ami hosszú ideig a legnemesebb francia tulajdonságok közé tar tozott? Nem az elmúlt fejlődés mellett akarok szónokolni, de ön kéntelenül is felvetődik a kérdés, mit hoz az embernek « civilizáció előrehaladása. Ha a technikai vívmányok, az éle; színvonal kétségtelen javulása az embert elégedettíenebbfi nyugtalanabbá, hajszoltabbá ;e szí, akkor nem tesz eleget kai detésének. FÁRADTSÁG Nem vagyok sem szociológus, sem pszichológus, még kevésbé orvos, de úgy vélem, hogy három tényező felelős az alkalmazkodás hiányáért: a munkafeltételek, a lakás- és közlekedési viszonyok, amelyek megsokszorozzák századunknak ezt az „ipari fáradtságnak“ nevezett rákfenéjét. Nálunk elsősorban a munkahelyeken őrlődnek fel az emberek idegei és egészsége. Bizonyos üzemekben és hivatalokban valóban szinte esztelen méreteket ölt a munka üteme. A munkást minden körülmény — kezdve a bértől — arra serkenti, hogy gyorsabban, egyre gyor sabban dolgozzék. Charlie Chaplin „Modern idők“-je kedves szórakozás ahhoz, ami bizonyos francia üzemekben folyik. A munkás nem mindig tudatosítja, hogy a szélsőségesen túlhajtott munkatempó mennyire árt az egészségének. A Citroen-mű- vekben a futószalagok mellett dolgozó fiatal emberek nein bírják ki tovább három vagy négy évnél. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyre gyorsuló életütemnek nemcsak negatív oldalai vannak. Fokozódik a munka termelékenysége, de nemegyszer a dolgozó egészségének rovására. A műszakokban végzett munka, az egyre jobban elterjedő éjszakai munka még negatívabban hat a munkás fiziológiai egyensúlyára. NEHÉZSÉGEK Lakás: amikor a munkás fáradtan elhagyja a gyárat, vagy a dolgozó az irodát, hogy hazatérjen, még távolról sem evezett „a nyugalom révébe“. Még ha lakása jó is, a házak szerkezete olyan, hogy a vékony falak átengedik a szomszédból jöv ő zajokat: a gyermekek lármáját, a rádió vagy a televízió harsogását... nem számítva az utcáról jövő zajokat, az óriási gépkocsiforgalom állandó morajlását. Közlekedés: a dolgozó lakása egyre messzebbre kerül a munkahelyétől A párizsi népességtömörülésben átlag két órát kell számítani naponta a közlekedésre. Két kényelmetlen, kínos órát, amit a dolgozó zsúfolt autóbuszban, vagy a metróban tölt, ha pedig gépkocsin jár, zsúfolt utakon, forgalmi dugók közepette. Ilyen körülmények között az autó pokoli csapdává válik, amely könyörte" lenül felőrli az idegeket. Hány nyugodt, udvarias férfi és nő válik ingerültté és gorombává, mihelyt a volán mellé ül? A városi élet ártalmai közé tartozik nem utolsósorban a lárma, amely lassanként az ember első számú ellenségévé válik. Ha mindezekhez hozzávesszük az emberek létbizonytalanságát, az egyre emelkedő árakat, a hóvégi lidércnyomást, nem csodálkozhatunk azon, hogy az emberek egyre aggályosabbak, egyre hajszoltabbak. KULTÚRA Még a kultúrára is rányomja bélyegét a lázas zaklatottság. A könyvek, főként a gyermekek számára készült „irodalom“ — az erőszakot dicsőíti, gengszter- vezérekről és bűnözőkről szól. A film ugyancsak hasonló Vu^á- nyokon halad, a festmények élénk, agresszív színűek, a zene szinkópás ritmusú, és a legnagyobb hangerősséggel szól. Még a divat is agresszív ... Mindez még jobban felkorbácsolja az idegeket. Ezen a téren az ifjúság a legsebezhetőbb. A pszichiátriai kórházak sohasem voltak oly zsúfoltak, mint ma, és az orvostudomány vívmányai csak csekély segítséget nyújtanak Valamikor Párizs egész Franciaország eszményképe volt, de most a nyugalomra, csendességre vágyó dolgozók még azon az áron is, hogy kevesebbet keresnek, inkább v'déken vállalnak munkát. A francia baloldal, amikor közös kormányprogramjának jelszavául választotta: „Jobb életet!“, „Más életet“ úgy tűnik, a tömegek egyik leg hőbb vágyát fejezte ki. Modern táncművészet Zsúfoltság a pályaudvarokon SS Mill fS MERKÉDÉS
