Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-18 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó
) Északi városok tervezése A statisztikai adatok szerint a Szovjetunióban az új északkeleti iparvidékek központjaiban a lakosság száma sokkal gyorsabb ütemben növekszik, mint például az OSZSZSZK-ban. Hogyan lehetne ezeket a távol északi városokat az élet és a pihenés szempontjából a lehető legkényelmesebbé tenni? Leningrádi és magadáni tervezők az összes kívánalmakat figyelembe véve, kidolgozták egy nem létező — Anadir-2 elnevezésű — nagy északi város terveit. Ebben a városban nincsenek széles sugárutak és terek, hogy a lakosokat megvédjék az északi viharoktól és hófúvásoktól. A főútvonalakra kerül a télikert, a filmszínház, az egészségügyi és kommunális intézmények egész sora, ezekhez az ötemeletes — szélmentesen zárt — lakóházaktól fűtött átjárók vezetnek. A házak elhelyezését Is úgy oldották meg, hogy bármely irányból is fújjon a szél, ne érje a szabadban tartózkodókat. (SZOVJETSZKIJ SZOJUZ) Változatok egy témára: Ruhla órák. Mindig valami új A közvéleménykutatás szerint a Német Demokratikus Köztársaságban minden háztartásban átlagosan 5—6 óra található. Ezek közül 16 millió karóra, 3 millió zsebóra 8,5 millió állóóra vagy falióra és 9 millió ébresztőóra. A ruhlai óragyárban a tér melést nagy teljesítőképességű automaták és ésszerűsítés útján évről évre tovább növelik. 1973-ban e kombináthoz tartozó három gyáregységből 10,1 millió óra kerül piacra. Bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére: a mini női kar órától egészen a hajóóráig 15 alaptípust körülbelül 500 különböző változatban állíta nak elő. Számos újdonság található közöttük, amelyeket a lipcsei tavaszi vásáron mutatnak be, és még az első fél évben kaphatók lesznek a kiskereskedelemben. Valamennyi a nemzetközi divatnak megfelelő formában készül. A ruhlai gyártmá nyok közös vonása: olcsók és megbízhatók. Csupán 60 márkába kerül például egy zsebóra. (WOCHENPOST) Huszonegyezer áldozat egy évben Mozgójárda A közlekedési problémák megoldásán fáradozó szakembereket már régóta foglalkoztatja a mozgójárda gondolata. Az első szovjet mozgójárdát már szerelik a leningrádi Kotljakov gyárban. Acélból és gumiból készült szalagja óránként 5 ezer gyalogost szállíthat. Ugyanitt készítették az első mozgólépcsőt is a moszkvai metró számára. Az új gyártmányt most tréfásan vízszintes mozgólépcsőként emlegetik. Az első közhasználatú mozgójárdát a most épülő leningrádi repülőtéren helyezik üzembe. A percenként 100 méteres sebességgel haladó járdát maguk az utasok indítják el, amikor a fotócella elé lépnek. A mozgójárda közvetlenül a repülőgépekhez szállítja az utasait. (APN) Nem kívánatos nevek Egy közvéleménykutatás eredményéből kitűnt, hogy minden negyedik amerikai leány más nevet szeretne viselni, mint amilyent szülei adtak neki. A Harward Egyetem háromezer hallga tója körében végzett kutatás megmutatta, hogy a sikertelen emberek gyakrabban viselnek furcsa nevet, mint a sikeresek. Christopher Bagley és Louise Evan-Wong brit pszichológusok ezt a megállapítást lelki válságban szenvedő egyénen ellenőrizték, s ugyanannyi egészséges gyermeken. A kutatók, az orvosok, az egészség- ügyi nővérek és a pedagógusok rendelkezésére bocsátottak egy 166 nevet tartalmazó listát: 37 közülük különösnek, 19 kifejezetten furcsának tűnt — s valamennyi a betegek csoportjára vonatkozott. A megvizsgált gyermekeknél a két pszichológus megállapította, milyen viszony alakul ki a „noraen“ (név) és az „ómen“ (sors) között. A megkérdezett gyermekek spontánul a 19 név közül, amelyeket a felnőttek furcsának tartottak, 16-ot neveletlen, árulkodó, kellemetlen társaik nevével hozták összefüggésbe. (DER SPIEGEL) Szarkofágot talállak Bonnban, építési munkálatok közben. A szakértők megállapították, hogy a sírba egy római katona földi maradványait helyezték el egykor. Ezt a sírt hivatásos szakértők találták meg. Az NSZK-ban általában sok „magánjellegű“ archeológiái kutatás folyik, üzletemberek megbízásából. A talált tárgyak elveszettnek tekinthetők a tudomány számára. Ez alkalommal a tudósok gyorsabbak voltak. (NEUE ILLUSTRIERTE) (ZEIT IM BILD) Jokohania kikötőjében csóna kok serege gyülekezett össze tiltakozásul! a víz szennyezése ellen. Ami jó az iparnak, az jó a japán társadalomnak is. Évek hosszú során át ez az alapelv határozza meg a japán kormány politikáját. A nagyiparosok maximális profitját célzó politikának nemegyszer katasztrofális következményei vannak a sziget- ország lakosaira, amint a legutóbbi események is bizonyítják. A japán kormány januárban megrendítő adatokat tett közzé: csupán 1972-ben 21 ezer amber esett áldozatul a környezet szeny- nyeződése okozta bántal- maknak. Ugyanebből a hivatalos forrásból származó adatok szerint 32 nagyváros lakosai szenvednek „túlságos ievegőszennyeződés“ ártalmaitól. Japán természetkutatók bebizonyították, azt is, hogy a levegő nagyarányú szennyezettsége miatt a vándormadarak elkerülik a szigetet. így a múlt évben 1953-hoz viszonyítva a vadlibáknak csak egy tizede érkezett vissza Japánba. A folyók és a part menti vizek is annyira fertőzöttek az ipari szennyvizektől, hogy veszélyessé vált a japán vizekből kifogott halak fogyasztása. A tokiói egészségügyi hivatal vizsgálata szerint 97 elemzett élelmiszer közül 51 aránytalanul nagy mennyiségű vegyi hulladékterméket tartalmazott. A japán munkásosztály ezért szívósan harcol a környezeti feltételek megjavításáért. A baloldali pártok és szervezetek szociális és politikai programjához tartozik a hatékony környezetvédelem követelése. Ez a követelés számos új hívet szerez nekik, amint erről a legutóbbi parlamenti választásokon a kommunista és a szocialista pártra leadott szavazatok növekedése tanúskodik. A japán nagyiparosok egy része azt reméli, hogy néhány óvatos környezetvédelmi intézkedéssel megakadályozható a japán haladó erők befolyásának növekedése. 1972-ben néhány nagyvállalatot arra Ítéltek, hogy az általuk okozott környezet- szennyezés áldozatainak kártérítést fizessenek. Az egyik nagy gazdasági szervezet elnöke időközben fellebbezett és tiltakozott e bírósági határozat ellen. A Japán Kommunista Párt hangsúlyozza, hogy a környezetszennyezés problémáját csupán társadalmi-politikai változtatások útján lehet megoldani. (NBI) Halászok tiltakozó menete az egyik nagy iparvállalat előtt. A szennyvizek megfertőzik a folyókat és a tengert, elpusztulnak a halak. Óriás csizma szórakoztatja Lipcse környékén a gyerekeket. Hat szakértő cipész készítette és a Burgmúzeum- ban állították ki. Egyedül a talpa két méter hosszú, a szára pedig 3 méter hetven magas. Egy kisfiú most betekint az óriás csizmába. 1973. III. 18. 20
