Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-18 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó

E redményes évet zártak a Hu- bicei (Gomba) Állami Gazdaság dolgozói. Az ötezer hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem vezetősége a pártszervezettel és a szakszervezeti bizottsággal szorosan együtt­működve sikeresen oldotta meg a gazdaságra háruló feladatokat. Az utóbbi években jelen­tősen megszilárdult az irányító és ellenőrző szervek tekintélye, megszilárdult a munkafe­gyelem, javult a munkaszervezés. A tavalyi gazdasági év mérlegéről és idei terveikről Si­pos Emil elvtárssal, a gazdaság igazgatójával és Kiss Sándorral, az üzemi szakszervezeti bi­zottság elnökével beszélgettünk. — Milyen eredményekkel zárták az elmúlt évet, és milyen tapasztalatokkal gyarapodott a gazdaság vezetősége? — tettük fel az első kérdést az igazgatónak. — Tervezett termelési feladatainkat telje­sítettük, illetve túlteljesítettük — válaszolta Sipos elvtárs —. Intenzív termelési módszere­ket alkalmaztunk, határunk túlnyomó többsé­ge ugyanis kavicsos talajú, ezért fokozottabb gondot kell fordítanunk a növények öntözé­sére, a jobb tápanyagellátásra s az agrotech­nikai határidők betartására. Tervfeladatainkat mindig előre megbeszéltük a dolgozókkal, akik odaadón és kezdeményezően végzik mun­kájukat. A gabonafélék a nagy hozamú szovjet búza­fajták révén 35,3 mázsás átlagos hozamot ered­— A terv kidolgozásánál külön gondot for­dítottunk arra, hogy létrehozzuk a tervmuta­tók teljesítésének reális feltételeit. Az elmúlt év gazdasági eredményei jó alapot jelentenek az idei feladatok sikeres teljesítéséhez. Nö­vénytermesztési tervünkben magasabb hoza­mokra számítunk, mint amilyeneket számunkra az ötéves tervidőszak végére előirányoztak. Tovább növeljük a nagy hozamú fajták rész­arányát, jobban kihasználjuk az öntözést, nö­veljük a tápanyagadagokat. Új technológiai eljárások bevezetését is tervezzük, főleg a ta­karmánytermesztésben. Számos racionalizációs intézkedést dolgoztunk ki mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyésztésben. Az egy tehénre eső átlagos évi tejhozamot 3400 literre kívánjuk emelni, s ebben az évben 3 millió 400 ezer liter tejet adunk a közellátás­nak. 33 vagonnal több húst adunk a piacra, mint tavaly, tervünk ugyanis 140 vagon hús értékesítésével számol. Bevételi tervünk 5 mil­lió koronás növekedést irányoz elő az előző évvel szemben. Tudatában vagyunk annak, hogy igényes terveink valóra váltásához fokozni kell dol­gozóink eszmei és szakmai felkészültségét. Ebben az évben négy mérnökkel és két tech­nikussal gyarapszik szakembereink száma. A tanoncokkal szerződést kötünk és tanulmányaik folyamán anyagilag is támogatjuk őket. A ju­talmazásnál figyelembe vesszük a dolgozók szakképzettségét és gyakorlati tapasztalatát. Kollektív szerződést kötünk a dolgozókkal, melyben meghatározzuk mindkét fél jogait és kötelességeit. Továbbra is nyújtunk stabili­zációs kölcsönöket az egyénileg építkezőknek, de vállalati lakásegységeket is építünk faníky- ban (Jányok) és Hviezdoslavovón (Vörösma jor). Korszerűsítjük az istállókat, melyek kö­10 Hffllíi #fe§J IjUU1_dľ!JUVULjU\J U LdUU KE NYES ÜM 1973. III. 18. jnényeztek. A mi viszonyaink között ez na­gyon szép eredmény, hiszen ennél többet eb­ben a határban még sohasem értek el. Külön figyelmet érdemel a kukoricatermesz­tés, ahol nemzetközi kooperáció keretében együttműködünk a Bábolnai Állami Gazdaság­gal. A korszerű technikának és technológiai eljárásoknak köszönhetően a kukorica átla­gos hektárhozama az 1971. évi 32 mázsáról 45,76 mázsára növekedett, tehát termesztése gazdaságos lett. Ebből kiindulva a kukorica vetésterületét az idén a tavalyi 500 hektárról 700 hektárra növeljük, és főleg korai hibri­deket fogunk termeszteni. Jó termést adott a takarmányrépa is, amely­ből hektáronként 746 mázsát takarítottunk be. Fokozottabb takarmánytermesztéssel biztosítot­tuk az alapot az állattenyésztés további fel­lendítéséhez. Az elmúlt évben gazdaságunk 118 vagon sertés-, marha- és baromfihúst adott a közel­látásnak, ezzel a húseladás tervét 10 vagon­nal túlszárnyaltuk. Tejből 100 ezer literrel adtunk többet az államnak a tervezettnél. Az évi átlagos tejhozam egy tehéntől 3339 liter volt, ez szintén emelkedett az elmúlt évvel szemben. Ezen a szakaszon több kiváló, ta­pasztalt dolgozó tevékenykedik. Cséfalvai Fe­renc az elmúlt évben 4448 liter tejet fejt tehe­nenként, Jávorka József 4387 litert, Kertész Rudolf pedig 4181 litert. Hasonlóan jó ered­ményeket érnek el a dolgozók a malacelvá­lasztásban is, ahol Mikóczi Béla 22,77 darab évi átlaggal vezet. A hízósertéseknél Lejner Sándor és Balogh Béla állanak az élen. Az említeti eredmények természetesen dol­gozóink anyagi jutalmazásában is megnyilvá­nulnak. Az elmúlt évre tervezett 1851 korona átlagkereset helyett 2056 koronát értünk el, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy dolgozóink havonta 300 koronával kerestek többet, mint az előző évben. Az egy dolgozóra eső évi mun­katermelékenység értéke 87 250 korona, ami szintén jóval magasabb az előző évi teljesít­ménynél. Gazdaságunk összjövedelme a terve­zett 64 millió korona helyett csaknem 72 mil­lió korona volt. — És hogyan készítették el az idei tervet, milyen változásokkal számolnak ebben az év­ben? zül többet felújítunk. Egy 500 férőhelyes te­hénistálló felépítése is szerepel tervünkben. — Hogyan segítette elő a szakszervezet üze­mi bizottsága a tervfeladatok teljesítését, és milyen kötelezettségvállalásokat tettek a dol­gozók erre az évre? — Pártunk gazdaságpolitikájával összhang­ban az elmúlt évben legfőbb feladatunk a ter­melési tervek teljesítése volt — válaszolta Kiss elvtárs. — A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom ötvenötödik és a Szovjetunió megalaku­lásának ötvenedik évfordulóját dolgozóink kö­telezettségvállalásokkal köszöntötték, és eze­ket minden szakaszon magasan túlszárnyal­ták. Gazdaságunkban jelenleg négy kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, és egy már el is nyerte ezt a címet. Zsigó Antal 10-tagú műhelybrigádja még 1966-ban kezdeményezte a versenyt. További két brigá dunk — Lengyel Ferenc és Vizent Klára cso­portja — a baromfitenyésztésben működik. Legutóbb a szőlészeti dolgozók alakítottak ilyen brigádot a Februári Győzelem 25. évfor­dulója tiszteletére. E 21-tagú csoport vezetője Kárník Jaroslav mérnök. Az új brigád figyel­me a vállalt társadalmi feladatokon kívül fő­leg az újítási és racionalizációs intézkedésekre terjed ki, melyek összértéke az év végéig 160 ezer korona megtakarításhoz juttatja az álla­mi gazdaságot. A Februári Győzelem 25. évfordulóját dolgo­zóink fokozott munkaaktivitással köszöntötték. Üzemi bizottságunk örömmel állapította meg, hogy dolgozóink ebből az alkalomból együtte­sen 1 300 000 korona értékű kötelezettségválla­lást tettek. Ezekben 18 kollektíva és 90 egyén vesz részt. A kötelezettségvállalások túlnyomó többsége a tervfeladatok teljesítését segíti elő. A növénytermesztésben több, mint 368 ezer korona, az állattenyésztésben pedig 885 ezer korona a felajánlások összege, míg a többi a munkakörnyezet megjavítására irányul. Az álla­mi gazdaság igazgatósága, a pártszervezet és a szakszervezeti üzemi bizottság negyedéven­ként fogja értékelni a vállalt kötelezettségek teljesítését. SVINGER ISTVÁN HAGYMÁS PULYKA ÉS TYÜKSZALÁMI Csallóköz közismerten hazánk egyik legtermékenyebb mező- gazdasági területe, s az itt létesített üzemek is szorosan kap­csolódnak a mezőgazdasági termeléshez, elsősorban az általa nyújtott alapanyagokat dolgozzák fel. A Nyugat-szlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat Dunajská Streda-i (Dunaszerdahely) üzeme szintén ezek közé sorolható. Az üzem tojás- és barom­fifelvásárlással, valamint konzervgyártással foglalkozik. A napokban azzal a céllal kerestem fel az üzemet, hogy tá­jékoztatást kapjak az elmúlt évi eredményekről, a jelen prob­lémáiról, és a közeljövő feladatairól. Sipos Mihályt, az üzem igazgatóját az irodában munkájába merülve találtam. Nagyon készségesen válaszolt kérdéseimre. ® Igazgató elvtárs, hogyan értékeli az 1972-es év termelési eredményeit? — Terveink a kormányhatározatokból és helyi feltételeink­ből indulnak ki. Üzemünk nem rendelkezik korszerű gépi be­rendezésekkel, ennek ellenére tervfeladatainkat teljesítettük. Ez egyebek között a jó munkaszervezésnek és a jó minőségű alapnyersanyagoknak köszönhető. Tavaly 450 tonna baromfit vásároltunk fel, s ezzel teljesítettük a tervet. Az utóbbi időben sok helyütt baromfifarmok létesültek. Ennek köszönhető, hogy összesen 74 millió 500 ezer tojást vettünk át a termelők­től. így 15 százalékkal vásároltunk fel több tojást, mint 1971- ben. A termelést 1971-hez viszonyítva 3 százalékkal növeltük, vagyis a 212 millió koronás tervezett értéket 8 millió koroná­val szárnyaltuk túl. Az árukitermelési terv 169 millió koronát irányzott elő, ezt 172 millió koronára teljesítettük. Eladási tervünk keretében 116 millió korona értékű árut értékesítet­tünk a hazai és a külföldi piacon. $ Az exportfeladatok terén tavaly milyen volt a helyzet? — A hazai piac ellátása mellett jelentős exportkötelezettsé­geket is teljesítünk. 1972-ben nem kevesebb, mint 626 tonna baromfit értékesítettünk a külföldi piacon, 30 százalékkal töb­bet, mint 1971-ben. A tojásexport 12 millió tojás volt, 50 száza­lékkal több, mint az előző évben. Ezenkívül 62 tonna vadat, főleg nyulat, fácánt és szarvast szállítottunk külföldre. A szo­cialista államokon kívül az NSZK-ba, Ausztriába, Hollandiá­ba, Belgiumba exportálunk. # Az elmúlt évben milyen új termékekkel jelentek meg a piacon, melyekre felhívhatjuk a fogyasztók-vásárlók figyel­mét. — Tavaly 5 új termékünk került a piacra, melyeket a vásár­lók, főleg a háziasszonyok figyelmébe ajánlok. Új összetételű konzervekről van szó, mint a hagymás pulyka, az őrölt puly­kakeverék, csirke borsós módra, a zöldséges pulyka és a zöldborsós csirke. Az említett termékújdonságok már a hazai piacokon is kaphatók. Nagy előnyük, hogy minden előzetes előkészítés nélkül felmelegítés után azonnal fogyaszthatók. O Milyen konkrét feladatok elé állítja a terv 1973-ban az üzemet? — Terveink évről évre igényesebbek, ötéves tervünkről rö­viden annyit, hogy főleg a termelés minőségi oldalát helyezi előtérbe, és a gyártott termékek skálájának állandó bővítését igényli. A meghirdetett racionalizációs program keretében a jövőben üzemünknek specifikusabb jelleget kölcsönöz majd, hogy mindenekelőtt félkész áruk termelésére szakosítjuk üzem­részlegeinket. Ez évben csirkéből, pulykából és vadból 280— 300 tonna félkészáru termelését tervezzük. Kedvezően hat terv­feladataink teljesítésére az a körülmény, hogy 1973. január 1-től a felvásárlási rendszer jelentősen leegyszerűsödött. Az ipar számára alapanyagokat szolgáltató mezőgazdasági üze­meinkből a felvásárlást az ipari üzemek végzik, így közvet­len kapcsolatok jönnek létre a felvásárló, az ipari vállalat és a termelő mezőgazdasági üzem között. A felvásárlás terén az idén sem kisebbek a feladatok. A terv 4500 tonna baromfi és 72 millió tojás felvásárlását írja elő. A konzervgyártásban a tavalyi évhez hasonlóan néhány új termék gyártását tervez­zük. Közülük megemlíteném a tyúkszalámit, ezenkívül a dara­bos lőtt vad jöhet számításba. A fogyasztók fűszeres és diétás ételekkel is megismerkednek majd az év folyamán. Ha ter­veinkről beszélek, meg kell jegyeznem, hogy üzemünk gépi berendezései nem éppen a legkorszerűbbek, sőt javarészt ki­fejezetten elavultak. A termelésben tehát régebbi technoló­giai eljárásokat vagyunk kénytelenek alkalmazni. Remélhető­leg 1974-re megváltozik ez a kedvezőtlen állapot. Ekkor az üzem az új baromfifeldolgozó épületébe költözik, ahol már a legújabb technológiai eljárásokkal termelhetünk. ® Az üzemben felmerülnek-e munkaerőproblémák? — Munkaerőgondjaink jelenleg nincsenek. Nagyon biztató jelenség, hogy munkásaink 60—65 százalékát fiatal nők alkot­ják. Átlagosan évente 386 munkás dolgozik üzemünkben. Dol­gozóink körülményeinkhez mérten szociális juttatásokban ré­szesülnek. Az átlagkereset 1972-ben 1827 korona volt, ami 1971- hez viszonyítva 9 százalékos béremelkedést jelent. Fiataljaink munkabrigádokat alapítottak és versenyben állnak egymással. Jelenleg 15 munkabrigád dolgozik, közülük 8 már elnyerte a „Szocialista munkabrigád“ megtisztelő címet, 3 kollektíva a bronzfokozatot mondhatja magáénak. A közeljövőben két újabb ifjúsági munkabrigáddal bővül a munkaversenyben részt vevő csoportok száma. Magas fokú állami kitüntetésnek is a büszke tulajdonosai vagyunk. A Szlovák Nemzeti Felkelés 25. évfor­dulója alkalmából üzemünk elnyerte a Munkaérdemrend arany fokozatát. A legutóbb kitüntettjeink közé tartoznak a tojás­részleg dolgozói, akik a járási békeaktíván elismerésben része­sültek. Ezeket az eredményeket a már említett technológiai problémák ellenére értük el. Mindent egybevetve: a Dunajská Streda-i Baromfifeldolgozó Üzem a nehézségek ellenére is jól teljesíti feladatait. A sike­rekben nem kis része van Sipos Mihály elvtársnak, aki töret­len szorgalommal és lelkesedéssel áll az üzem élén. KRASCSENICS GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom