Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-02 / 52. szám, péntek

ONDREI NEPELA ELŰNYE NYOLC PONT A kétszeres világbajnok mindhárom kötelező gyakorlatot megnyerte — Csetveruhin és Hoffmann izgalmas párharca — jól tartják magukat a ten­gerentúliak Hat és fél órás versenyzés után tegnap 14.30 órakor bele jezudött a férfiak kötelező programja. A világbajnoki cím védője, a 22 esztendős Ondrej Nepela mindhárom gyakorlatot megnyerte, s végeredményben csaknem nyolcpontos előnnyel szerezte meg az „iskoláért“ adományozott kis aranyérmei. Huszonnégy versenyző állt csütörtökön reggel rajthoz, már az első gyakorlat után kiala­kult a Nepela, Csetveruhin, Hoffmann sorrend, amely az­tán később sem változott. Ne­pela kilencediknek rajtolt. Az első gyakorlata kitünően si­került, elegáns testtartásáért többször is megtapsolták a je­lenlevő nézők. Nepela már ek­kor több mint hárompontos előnyt szerzett a szovjet Cset vertihin előtt. Nepela a máso­dik gyakorlatára is a legma­gasabb pontszámot kapta, mi­vel legnagyobb ellenfelei, Cset­veruhin és Hoffmann gyengéb­ben „rajtoltak“, újra három ponttal növelte előnyét. A harmadik gyakorlat folya­mán nyilvánvalóvá vált, hogy Nepela kitűnő formában van, kiegyensúlyozott teljesítményére ismét magas pontszámokat ka­pott, ami azt jelentette, hogy tetemes előnyre tett szert ve- télytársai előtt. Nepela nyugod­tan versenyzett, minden gya­korlata előtt hosszasan kon­centrált. Nem is csoda, hiszen élete utolsó kötelező gyakorla A K0RCS0L YÁZÁS GYÓGYÍT Irina Rodnyina gyermekéveit szanatóriumukban töltötte, mert az orvosok kétéves korában tuberkulózist állapítottak meg nála. Sétálás közben a szanatórium parkjában gyakran megcsodálta a korcsolyázókat, ezért megkérte szüleit, hogy vegyenek neki is korcsolyát. A papa és a mama megbeszélte a dolgot az orvossal, majd teljesítették a kis Irina kívánságát. „Korcsolyázás után sohasem voltam járudt, nagyon jóízűen ettem, kellemesen éreztem magam. Az ellenőrzések során az or­vosok is elégedetten bólogattak: a korcsolyázás teljesen egész­ségessé telte. Később aztán már intenzív edzéseket folytattam. Nagy örömet leltem az ugrásokban, de a kötelezőket nem nagyon szerettem. Ezért fogadtam szívesen Zsuk edző javaslatát, hogy próbáljam meg a párosban A történet folytatása ismert. Egy olimpiai , négy világ- és Európa-bajnoki aranyérem Ulanov oldalán, egy világ- és Európa- bajnoki cím a fiatal Zajcev „segítségével“. Az előbbinél a nézők tapsa szolgáltatta a zenét... (T. V.) A jövő érmesei A Kermer—Österreich páros a rövid programban szerzett negye­dik helyével már berobbant az él­vonalba. Szabadon választott gya­korlatuk ugyan nem sikerült tö­kéletesen, ennek ellenére az NDK fiatal párosa az ötödik helyen végzett. Romy és Rolf alig fél éve fut együtt, az elmúlt Idényben még ellenfelekként találkoztak a jégen. Partnereik azonban tavaly nyáron szögre akasztották korcsolyáikat és így találtak azután egymásra. Már kölni bemutatkozásuk sem si­került rosszul, s itt a világbajnok­ságon bebizonyították kivételes képességüket. Edzőjük, Heidi Walther, kitűnő Szakember, aki férjével 1970 ben Világbajnoki bronzérmet nyert. A fiatal páros tehát jó kezekben van. — Mindketten kitűnően ugornak — nyilatkozik védenceiről. — Rolf «gyan ezt már akkor is bizonyí­totta, amikor még egyéniben in­dult. Romy pedig nagyon sokolda­lú. Kitűnő magasugró, remek atlé­ta lett volna belőle. Ezen kívül jól röplabdázik és futballozik. A fiatal páros másfél perces fu­tása, valamint kűrje is elnyerte a pontozók tetszését. Könnyedén, elegánsan adták elő rövid kötele­ző gyakorlatukat. Mint edzőjük el­mondta, valamennyi duplaugrást tudják. Itt a világbajnokságon mű­sorukba iktatták az egymás mel­lett ugrott dupla Axelt Is. Nem sikerült hibátlanul, de ami késik, nem múlik. Tudják, hogy kürjük még nem százszázalékos, de már most, kö­zös pályafutásuk kezdetén, amikor még csak néhány hónapja edzenek együtt, megmutatták oroszlánkör­müket. Ismerve az NDK sportolói­nak lelkiismeretes munkáját, ki­tartását, valószínűleg nem túlo­zunk. amikor azt állítjuk: a Ker­mer—Österreich páros nagy jövő előtt áll. (k) Bizonyítani akar... 1973. IIT. 2. Vajda László a kötelezők ulán eléggé rosszkedvű volt. Első gyakorlata nem sikerült a leg­jobban, a másodikban ugyan ja­vított, de harmadik gyakorla­tára érzése szerint kevesebbet kapott, mint amennyit megér­demelt volna. — Nem baj — vigasztalta edzője —, majd a kis program­ban javítassz és a körben bebi­zonyíthatod tudásodat. Most szépen, nyugodtan csiszold a szabadon választott gyakorla­tot. Vajda 19 éves, tavaly érett­ségizett, jelenleg a Testnevelé­si Főiskola edzőképező tagoza­tának hallgatója. Edzői Nagy Marianna és Gerschwiller. Évente másfél — két hónapot tölt Richmondban. A magyar műkorcsolyázás nagy remény­sége. Az elmúlt években a fér­fiak mezőnyében Ébert Jenő Európa-bajnoki nyolcadik he­lyével a legjobb eredményt ér­te el. Kölnben Vajda hetedik lett, tehát javított a magyar műkorcsolyázás nemzetközi mérlegén. Egy év alatt hét hellyel lé­pett előre. Vajon minek köszön­heti ezt a javulást? — Tavaly nem volt reális a tizenegyedik hely — mondja Nagy Marianna —, hiszen az iskolában a tizenkettedik he­lyen végzett, s ő a szabadon választott gyakorlatok során javítani szokott helyezésén. Akkor azonban kűrje előtt megsérült, kihagyott több érté­kes pontot jelentő ugrást. Ha én ott vagyok, nem engedem rajtolni, jobb kííröző, de mivel az elmúlt évben sokat dolgo­zott, javultak kötelező gyakor­latai is, ennek köszönheti az Európa bajnokságon elért hete­dik helyet. Elégedett eddigi teljesítmé­nyével? — Igen, mert hasonlóan sze­repelt a kötelezőkben, mint Kölnben. Bár minden figurát jól elsajátított, tudnunk kell, hogy a versenyzőknek vannak „kedvelt“ gyakorlatai, ame­lyek azután egy árnyalattal jobban szoktak sikerülni. Kis szerencsével kedvezőbb csopor­tot is húzhatott volna. Gya­korlatai geometriailag ponto­sak voltak, az utolsóban azon­ban a hátsó fordulatnál kisebb hibát vétett. — Lehet, hogy a tengerentú­liak jelenléte őt is befolyásol­ta bizonyos mértékig, de úgy érzem itt sem fog rosszabbat nyújtani, mint az Európa-baj- nokságon. Az új rendszer neki éppúgy, mint a többi tehetsé­ges, technikailag fejlett, és biz­tosan ugró versenyzőnek, ked­vez. Vajda László kűrje Kölnben nemcsak a közönség, hanem a pontozók tetszését is elnyerte. Bizonyára a világbajnokságon sem lesz ez másképp. (kollár) Műkorcsolyázó VB 1973 Bratislava tát mutatta be. A Csetveruhin — Hoffmann párharcból a szov­jet műkorcsolyázó került ki győztesen, igaz, csak minimális pontkülönbséggel. A kitűnő kűrözök hírében álló versenyzők közül az amerikai McKellen, a kanadai Cranston és a szovjet Ovcsinnyikov is ott vannak az élmezőnyben s úgy tűnik, hogy a rövid prog­ram és a szabad korcsolyázás után változásokra kerül sor. Persze nagyon reméljük, hogy ez alól az első helyezett Nepe­la kivétel lesz. A kötelező gyakorlatok végered ménye: 1. Ondrej Nepela (csehszlovák) 9/119,20, 2. Szergej Csetveruhin (szovjet) 20,3/111,70, 3. Jan Hoffmann (NDK) 27,0/109,20, 4. Curry (angolJ 37,0 106,70, 5. Cranston (kanadai) 58,5/101,20, 6. McKellen (amerikai) 62,5/100 70, 7. Hörner (svájci) 68,5/99,80, 8. Ovcsinnyikov (szovjet) 71,5/98,90, 9. Mrozek (francia) 83,0/97,80, 10. Pazdírek (cseh­szlovák) 93,0/96,10, 11. Vajda (magyar) 101,0/95,50. ...17. Šoška (csehszlovák) 164,/89,10. (t. v.) Az utolsó „iskola” Amikor a férfiak harma­dik kötelező gyakorlata után Ondrej Nepela az öltö­zőjébe érkezett, ott már vár­ta Hilda Mudrá edző és a kis Miro Šoska. Mudrá asz- szony gratulált Nepelának s közben megjegyezte: „Ond ro, a váMtartás lehetett vol na jobb is.“ Ondro erre így válaszolt: „Mádra néni, ez volt az én utolsó kötelező gyakorlatom.“ — és mosoly­gott, majd hozzátette: Ezen túl reggelenként hat órakor már csak a kis Mirot szid hatja.“ Rövidzárlat volt... Szerdán este avatták a bratis­lavai világbajnokság első bajno­kait. A műsort azonban megzavar­ta, hogy rövidzárlat következtében a későbbi világbajnok, Rodnyina— Zajcev páros kűrjének nagy ré­szét zene nélkül futotta. Tegnap délelőtt beszélgettünk dr. Terták Elemérrel, az 1SU megbízottjával, aki az esetről így nyilatkozott: — Nem szabad tragikusan ven­ni ezt a kisebb, rendezéssel kap­csolatos kisiklást. Már a világbaj­nokság kezdete előtt leszögeztem, hogy mindent a legnagyobb kö­rültekintéssel előkészítettek, s ha nem lesz az áramszolgáltatással baj, akkor rendben bonyolíthat­ják le a versenyt. Bizony nem gondoltam arra, hogy ez mégis bekövetkezik. Kíváncsiak voltunk, mi történt tulajdonképpen. Michal Polóni, a Téli Stadion igazgatója a világ bajnokság műszaki bizottságának vezetője adott erre kielégítő ma­gyarázatot: — Kiégett az egyik biztosíték, s ennek következtében a folyosón és az öltözőkben megszűnt az áramszolgáltatás. Természetest n a zenét közvetítő magnó is felmond­ta a szolgálatot. Mi a hibát húsz másodpercnyi Idő alatt megtalál­tuk, de akkor már nem folytathat tűk a zenét, s így Rodnylnáék enélkül mutatták be kűrjüket. Saj­nálatos eset, amelyről anonban nem tehetünk. Előfordult ilyesmi már más komoly eseményen Is. Jól emlékszem, hogy az 1948-as olimpián az egész stadionban ki­aludtak a lámpák. Bizony sosem lehet tudni, mikor ég ki egy biz­tosíték és mikor következik be rövidzárlat. Remélem ez nem fog még egyszrr bekövetkezni. (-ár) Zsuk: „A közönség csodálatos voll“ Mennyire vártuk szerdán este a párosok szabad korcsolyá­zását, mennyire vártuk Rodnyináékat. Es minden úgy kezdő­dött, hogy nem csalódunk; magával ragadó, mesés pároskor­csolyázást láthatunk, csodálhatjuk e sportág legkifejezőbb ver- senyszámánuk két legkiválóbb művelőjét. Azt sem tagadjuk, hogy bíztunk a mágikus erővel ható hatos pont számokban, amely valami abszolút rekordot, teljesítményi jelent ebben a mérhetetlen sportágban is. Hogyis ne hittünk volna az elkövetkező Nagy Látványban, hiszen a kölni EB-n kétszer a kötelezők és tizenkétszer a szabad korcsolyázásuk után jelentek meg a mágikus számuk a pontozólábián. Növelte hitünket, hogy Köln után Sztanyisz- lav Zsuk kijelentette: „Akadtak kisebb hibák, de ezeket Bra- tislaváig kiküszöböljük ...“ És minden úgy indult, hogy a híres edzőnek igaza lesz. Már az első pillanatokban magával ragadta a közönséget a Rod­nyina —Zajcev páros lendületes, kicsiszolt futása. Aztán két perc tizennyolc másodperc után elhallgatott a zene s csaknem há­rom percig zene nélkül, a tizenkétezer néző óriási tapsvihara közepette folytatták műsorukat. És csudálatosán! Ilyen tapsvi­hart talán még sosem ért meg a bratislavai Téli Stadion. Rod- nyináék a legkisebb hiba nélkül fejezték be extra-klasszisú versenyzésüket. De hiába, a zene hiányzott... A várva várt mágikus számok elmaradtak, de nem maradt el a bemutató egyedülálló sport- és erkölcsi értéke! A zsűri előtt két lehetőség volt: elfogadni a futást vagy a verseny végén megismételtetni. Sztaniszlav Zsuk edző és a szovjet kül­döttség vezetője felismerve a műsor nagyszerű sportértékét, az első mellett döntöttek. A sajtóértekezleten dr. Enderlin nagyra értékelte a szovjet páros és a küldöttség vezetőjének eljárását. Ahogy Enderlin megjegyezte, nem ez az első eset, hogy zene nélkül fejezte be valaki a műsort. A sajtóértekezleten természetesen szóhoz jutottak a világ- bajnokság első érmesei és az edzők is. Zsuk edző megje­gyezte: ,,Amikor kiesett a zene, még nem gondoltam, hogy ideiglenesen e vagy véglegesen. Versenyzőimet arra tanílorn, hogy minden körülmények között fe/ezzék be a műsorukat és csak aztán keressük az okokat.“ Zsuk edző szavaihoz csatlakozott Rodnyina is: „Észrevettem edzőnk utasítását, hogy folytassuk a versenyt. És ez nekünk elegendő volt...“ Šztanyiszlav Zsuk edző külön köszönetéi mondott a bratisla­vai közönségnek: „A közönség nagyszerűen helyettesítette a zenét! Higgyék el, ez csodálatos volt!“ A második helyen végzett szovjet páros férfi tagja, Ulanov is dicsérte a közönséget, majd önmagukról megjegyezte: „Idő kell ahhoz, hogy kialakítsuk közös stílusunkat és leszokjunfe az előzőleg beidegzett mozdulatokról. Egyébként elégedettek vagyunk.“ Az 1973. évi műkorcsolyázó és jégtánc világbajnokság pá­rosversenyének végeredménye: 1. Rodnyina—Zajcev (szovjet) 9/423,90, 2. Szmirnova—Ulanov (szovjet) 18/416,20, 3. Gross— Kagelmann (NDK-beli) 29/409,80, 4. Lehmann—Wiesinger (NSZK beli) 43/402,90, 5. Kermer—Osterreich (NDK-beli) 46/ 401.30, 6. Bezic testvérpár (kanadai) 51/399,80... 11. Urbanová —Zách (csehszlovák) 106/369,40. TOMI VINCE P* T.^R * E * T * T#E * K ■ Karen Magnussen kijelen­tette, hogy nagy örömmel fo­gadta a szabálymódosítást, mert úgy gondolja magáról, hogy in­kább jobb kííröző, mint iskolá­zó. Arra a kérdésre, hogy mik a tervei a jövőt illetően, így vá­laszolt: „Sohasem tervezek, mindig úgy veszem a napokat, ahogy jönnek.“ Janet T.ynn, a rövid program so­rán kétszer is bukott. Mosolya azonban még így sem hagyta el. ■ Szergej Csetveruhin alig kéthónapos kislányát hagyta otthon. A kislány mamája a Sztaniszlavszkij színház balett- táncosnője. Az apa inkább fiút szeretett volna, de most már örül, hogy lánya vagy, akit egyelőre kénytelen elhanyagol­ni. Később azonban műkorcso­lyázónőt akar nevelni belőle. Hazai győzelemmel kezdődött Az 1. labdarúgó-liga tavaszi idényének első találkozójára Prágában került sor és a Spar­ta együttese 2:1 (2:1) arányú győzelmet aratott a Hradec Krá­lové fölött. A vezetést a 19. percben Rótt a vendégeknek szerezte meg. A 33. percben Barton fejesgóllal egyenlített, majd a 41-ben Ur­ban lövése állította be a vég* eredményt. A kétszeres világbajnok Ondrej Nepela mosolyog. Minden oka megvan rá, hisz fölényesen nyerte a kötelezőket. A legjobb úton halad, hogy a hazai közönség előtt harmadszor is világbajnoki címet szerezzen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom