Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)

1973-03-13 / 61. szám, kedd

Ma plenáris illés Helsinkiben ,Lebegtetés'— a dollárral szemben Helsinki — A Dipoli-konfe­rencia-teremben hétfőn ismét összeültek a 32 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada diplomatái, s mun­kabizottság keretében folytatták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészíté­sét. Mint ismeretes, a résztve­vők a harmadik hete folyó har­madik konzultációs forduló so­rán a tervezett biztonsági ér­tekezlet napirendjét vitatják meg. Jelenleg a plenáris és munkabizottsági üléseken is a politikailag legnagyobb jelentő­ségű első napirendi ponttal, a biztonság megerősítésének té­makörével foglalkoznak. A sajtóközpontban szerzett megbízható értesülések szerint hétfő délután ihegtartja első ülését a múlt pénteken életre hívott szűkebb körű szerkesztő­testület, az úgynevezett mini­csoport. A félhivatalos jelleggel és zárt ajtók mögött ülésező minicsoport feladata, hogy mun­kadokumentumban összegezze 'az első napirendi pont eddigi vitája során kialakult közös ál­láspontot. • A helsinki konzultáció ma plenáris ülést tart. Újabb SALT-forduló Genf — Hétfőn délelőtt Genf­ben újra összeült a fegyverke­zési rendszerek korlátozásával foglalkozó értekezlet — a SALT. A szovjet delegációt Vla­gyimir Szemjonov, az amerikait Alexis Johnson vezeti. A hét­fői ülés hír szerint csak arra szolgált, hogy Alexis Johnson, az amerikai delegáció új veze­tője, aki Gerard Smith megbíza­tását vette át, bemutatkozzék szovjet tárgyalópartnerének. A hadászati fegyverzet kor­látozásáról folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások (SALT) teg­nap megkezdődött újabb szaka­szát a szovjet fél rendkívül fon­tosnak tekinti — mondotta Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes. A szovjet küldöttséget azzal bízták meg, hogy tegyen erőfe­szítéseket a tárgyalások gyü­mölcsöző kimenetele érdekében —, jelentette ki Szemjonov, majd rámutatott: abból indu­lunk ki, hogy az amerikai fél is a konstruktív és tárgyszerű megközelítés szellemében jár majd el. Alexis Johnson, az amerikai delegáció vezetője megérkezése­kor azt mondotta: az e téren még átfogóbb intézkedésekről kötendő megállapodás új lé­pést jelentene a háború lehető­ségének csökkentésére, a biz­tonság növelésére és a népek jólétének emelésére irányuló közös Jeladatok megoldásában. Szándékunkban áll komolyan és céltudatosan törekedni erre — mondotta Johnson. Brüsszel — A Közös Piac pénzügyminiszterei 10 órás ta­nácskozás után hétfőn hajnali 2 órakor fejezték be tanácsko­zásukat a valutaválságról. A kiadott nyilatkozat szerint az EGK hat tagja: az NSZK, Fran­ciaország, Dánia és a Benelux­országok kölcsönösen lebegtet­ni fogják pénzük árfolyamát a dollárral szemben. A régóta tervezett és vitatott közös le­begtetésből három ország: Anglia, Írország és Olaszor­szág egyelőre kimaradt. Ezek továbbra is teljesen szabadon lebegtetik valutáikat minden más pénzzel szemben. Az új valutarendszer a „ti­zek" március 16-ára tervezett párizsi tanácskozása után, 19­én a valutatőzsdék megnyitásá­nak napján lép életbe. Tokió — A japán pénzügymi­nisztérium hétfőn reggel beje­lentette, hogy egész héten zár­va tartják a tokiói pénzügyi tőzsdét, amely immár március másodika óta zárva van. A dön­tést pénzügyi körökben azzal indokolják, hogy még mindig nem történt előrehaladás a ka­pitalista világ pénzügyi válsá­gának rendezését célzó európai tárgyalás sorozaton. A Tanaka-kormány egyidejű­leg elhatározta, hogy támoga­tásban részesíti azokat a kis és közepes méretű japán export­vállalatokat, amelyek érzékeny veszteségeket szenvednek a pénzügyi válság elhúzódása kö­vetkeztében. Japán kormánykörökben és az üzleti élet berkeiben logikus lépésnek minősítik hat nyugat­európai országnak azt az elha­tározását, hogy közösen lebeg­tetik valutáikat. Tokióban rámu­tatnak, hogy számítottak erre a fejleményre. Másrészt hang­súlyozzák: ezek után a leglé­nyegesebb kérdés az, vajon a közös piaci országok el tud­ják-e fogadtatni a válság meg­oldását célzó követeléseiket az Egyesült Államokkal. ffldlTifFH Í^N bLizm Növekvő infláció Az amerikai pénzügyminiszter Moszkvában New York — A kormány rendkívüli intézkedései ellenére az amerikai gazdaságban to­vábbra is komoly probléma ma­rad az infláció. A széles töme­gek bérét korlátozva a közigaz­gatás nincs abban a helyzetben, hogy megfékezze a megélhetési költségek növekedését. A nagykereskedelmi árak csak február folyamán 1,9 szá­zalékkal, az utóbbi fél évben pedig 11 százalékkal emelked­tek. Különösen nagy mértékben növekedtek a mezőgazdasági termékek árai. így például a hús a múlt hónapban 11,5, illet­ve 27,4 százalékkal dráqult a múlt év februárjához képest. A helyzet rosszabbodása elle­nére a leghatalmasabb amerikai monopóliumok mind jobban gaz­dagodnak. A First National City Bank adatai szerint 1972-ben az előző évvel összehasonlítva 17 százalékkal növekedett a válla­latok nyeresége. A 2552 társaság tiszta nyeresége 41 milliárd dollár volt. Moszkva — George Shultz, az Egyesült Államok pénzügymi­nisztere, az elnök gazdasági tanácsadója vasárnap a szovjet kormány vendégeként Moszkvá­ba érkezett. A Shultz Moszkvában az el­következő napokban a szovjet —amerikai kereskedelmi és gaz­dasági kapcsolatok további fej­lesztéséről tárgyal majd. Moszkvai megfigyelők hang­súlyozzák, hogy a tavaly má­jusi magasszintű szovjet—ame­rikai tárgyalások megvetették a két ország kapcsolatai — egye­bek között — a kereskedelmi­gazdasági téren történő megja­vításának alapjait. 1972 októberében született (neg a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását előirány­zó kereskedelmi megállapodás, Kommentárunk A z utóbbi napokban három ország politikai jövőjét eldöntő választások zajlottak le. A múlt hét derekán a Ben­gáli Népi Köztársaságban tar­tott parlamenti választásokon a Mudzsibur Rahman sejk ve­zette Avami Liga elsöprő győ­zelmet aratott, s ezzel az or­szág kormányfője a tömegek nagy bizalmát kifejezd megbí­zást kapott, hogy az egy éve önálló államban folytassa az újjáépítésnek, a békés együtt­működésnek, a szociális fel­emelkedésnek, gazdasági épí­tésnek, a szocialista országok­kal valú együttműködésnek a polgárháború befejezése után megkezdett politikáját. Vasár­nap a franciaországi választá­sok második fordulójában ne­héz feltételek közbtt mérte ösz­sze erejét a baloldali tömb az egyesült jobboldallal, s bár a jobboldalnak elkeseredett po­litikai küzdelem után sikerült megőriznie pozícióit, a válasz­tások képet adtak a baloldal növekvő erejéről. Vasárnap még egy ország­ban választottak: Argentínában. A köztársaság elnökét, alelnö­két, képviselőit, szenátorait és kormányzóit választották meg. A városi tanácsok tagjaival együtt összesen 23 ezer sze­mély megválasztása dőlt el. Az argentínai választásokban az elnökválasztás volt a leg­fontosabb momentum. Először is azért, mert a katonai junta hétévi uralom után rákénysze­rült, hogy átadja az ország igazgatását egy polgári kor­mánynak, másodszor meg azért, mert a jóval előre beharango­amely megteremti a feltételeket a két ország kereskedelmi-gaz­dasági kapcsolatainak kibővíté­séhez. Tavaly a Szovjetunió és az Egyesült Államok kereskedelmi forgalma csaknem meghárom­szorozódott és meghaladta a félmilliárd rubelt. Népszavazás Szíriában Damaszkusz — Hétfőn a ko­ra reggeli óráktól 2 250 000 18 éven felüli szíriai állampolgár járult a szavazóurnákhoz, hogy igent vagy nem et mondjon a parlament által január 30-án el­fogadott új alkotmányra. A nép­szavazás pozitív kimenetele ese­JELENTÉS AZ ARGENTIN VÁLASZTÁSOKRÓL Buenos Aires — A vasárnapi argentin választásokon leadott szavazatok 98 százalékának megszámlálása után Hector Campora, a perónisták elnökje­löltje 48,7 százalékkal vezet, jelentette be hétfőn az argen­tin belügyminisztérium. A hivatalos részeredményből valószínűnek látszik, hogy a perónisták nyilatkozataival és más nem hivatalos becslésekkel ellentétben Hector Camporának nem sikerült megszereznie a megválasztáshoz szükséges ab­szolút többséget — a szavaza­tok 50 százalékát, plusz egy szavazatot — és így csak a vá­lasztások második fordulójában dől el, ki lesz Argentína új elnöke. tén az ország népe az 1969 óta érvényben levő ideiglenes al­kotmány helyett új alkotmányt kap. A Szíriát a népi demokrati­kus szocialista köztársaságnak nyilvánító új alkotmány tulaj­donképpen elnöki rendszert vezet be az országban, az ál­lamfőre ruházza a legfontosabb állami és pártfunkciókat. Az alkotmány értelmében az ál­lamfő egyszemélyben a fegyve­res erők főparancsnoka, a kormányzó Baath-párt főtitkára és a különböző pártokat tömö­rítő Nemzeti Front elnöke is. Ö nevezi ki az alelnököket és minisztereket. Megbízatása hét évre szól. Az elnököt hivatalá­ból csak hazaárulás esetén a parlament kétharmados több­ségével lehet elmozdítani. zott választásokkal kapcsolat­ban sokat emlegették a meg­bukott exdiktátor, Juan Perón nevét, Illetve mielőbbi hazaté­résének lehetőségét. Az argentínai választások azért is felkeltették a közvéle­Perón nélkül mény érdeklődését, mert hivat­va voltak szemléltetni, lehetsé­ges-e a katonai kormányzás zökkenőmentes átváltása pol­gári kormányzásra, megenge­di-e a junta, hogy annyi év után politikusok kormányozzanak. Katonák vagy civilek? Ez a probléma a harmincas évek óta időszerű Argentínában. 1930 óta gyakoriak voltak a katonai puccsok s a 43 év alatt 14 el­nök — 9 katonai személy és 5 polgári politikus váltakozott az állam élén. A hét éve kormányzó junta maga is változáson ment ke­resztül. A legerősebb katonapo­litikusnak Lanusse tábornok mutatkozott, aki a politikai cselt is bevette eszközei közé. Ilyen cselül szolgált volna Pe­rón exdiktátor hazaengedése, illetve jelölése magas állam­tisztségekbe. Perón novemberi látogatása azt bizonyította, hogy szociáldemagógiára épült ural­mának hagyományai az argen­tin társadalom nagy részében még élnek, s bizony veszélyes ellenfélnek bizonyult Lanusse számára. A junta kormányzá­sa alatt azonban semmi sem lett Perón végleges hazatérésé­ből, mert „nem tartották be a játékszabályokat". A junta el­érte, hogy Perónt kirekesztet­ték a választásokból, azaz nem engedélyezték jelölését, Perón viszont visszatérve madridi magányába még a választási fi­nisben is Lanusse ellen uszí­tott, rendbontásra bujtogatott. Szaval nem voltak éppen ha­tástalanok, mert a választások küszöbén rejtélyes gyilkossá­gok, politikai támadások, sőt a perónista párt egyes szárnyai közötti merényletek is előfor­dultak. Ha Perón személyesen nem is állhatott ki a politikai po­rondra, hogy megküzdjön az elnökségért, egykori magántit­kára, dr. Hector Campora na­gyon esélyes az elnöki szék el­foglalására. Lapzártakor már 48,7 százalékkal vezetett vetély­társaival szemben, s ha a reá adott szavazatok száma megha­ladja az 50 százalékot, ö lesz a győztes, s a jövő vasárnap nem kell második fordulót rendezni. Mit várhat az argentin tár­sadalom a perónista jelölt győ­zelmétől? Nem kétséges, hogy Perón külföldről is jogot for­málna a szellemi Irányításra. A perónista juszticialista párti jelölt előretörése azt bizonyítja, hogy az elméleti és gyakorlati szempontból elég híg, és képlé­keny perónizmus még hasznot húz Perón szociáldemagógiájá­nak egykori hatásából. Egy do­log azonban világos: az ame­rikai imperializmus ostorozása, bizonyos államosítási követelé­sek, a junta bírálata nem je­lenti azt, hogy a perónisták szembefordulnak a kapitalista viszonyokkal, el akarják vágni az országot az Egyesült Álla­mokhoz fűződő „köldökzsinórt", valamilyen igazságosabb társa­dalom megteremtésére töreked­nek. A perónisták törekvései­nek hátterében mindig ott la­pul a nemzeti burzsoázia, s a tetszetős jelszavak a burzsoá­zia, a „nemzeti" kapitalisták kapzsiságát hivatottak álcázni. Argentínában a dolgozó ré­tegeknek a jövőbe vezető utat a Forradalmi Népi Szövetség tömbje mutatja, amely a chilei Népi Egység mintájára hivatott összefogni az ország összes ha­ladó és demokratikus nemzeti erőit a monopóliumok a kapita­lista érdekszövetségek hatalmá­nak megszüntetésére, az argen­tin nép gyors társadalmi és gazdasági felemelkedése érde­kében. A haladó reformokért küzdő tömb érdekeit az Argen­tin Kommunista Párt is támo­gatja. Sőt, az utóbbi időben a szélsőbaloldali akcióival sok nehézséget okozó MIR szervezet is csatlakozott hozzá és felké­szült a parlamenti talajon vár­ható kemény összecsapásokra a reakció erőivel. A Forradalmi Népi Szövetség jelöltje, Oscar Allende, sajnos, a választások eredményei sze­rint a szavazatoknak csak 8 százalékát kapta, s így nincs reménye az elnöki tisztség el­nyerésére. Az argentin munkás­osztálynak, forradalmi töme­geknek a választások után még hosszú politikai küzdelmekre kell felkészülniük, s ebben a fo­lyamatban nagy szerepe lesz a politikai felvilágosításnak. L. L. A MAGYAR Népköztársaság­ban hétfőn megkezdődött az április 15-re kiírt általános ta­nácstagi választások előkészí­tésének legmozgalmasabb idő­szaka: a csaknem 70 000 tanács­tagi választókerületben márci­us 26-ig jelölőgyűléseket tar­tanak. JAPÁNBAN országszerte tün­tetések és nagygyűlések voltak, amelyeken a munkásság köve­telte a kormánytól és a mun­kaadóktól a bérek felemelését, a fogyasztási cikkek árának stabilizálását, a nyugdíjak eme­lését és a társadalombiztosítási rendszer gyökeres átalakítását. ANGLIA lakosai vasárnap — 11 napon belül immár harmad­ízben — vonatok nélkül ma­radtak. A mozdonyvezetők és gépészek szakszervezete, amely 29 000 dolgozót tömörít, szom­bat éjféltől 24 órás sztrájkot kezdett béremelési követelései alátámasztására. A sztrájkolók ily módon tiltakoznak a kon­zervatív brit kormány bérbefa­gyasztási politikája ellen. KURT WALDHEIM, az ENSZ főtitkára vasárnap háromnapos hivatalos brazíliai látogatásra Rio de Janeiroba érkezett. Hét­főn Garrastazu-Medici elnök fogadta a főtitkárt, aki ezután Rio de Janeiróból továbbutazott az ország fővárosába, Brasiliá­ba. Ott több ízben is tárgyal Mario Gibson Barbosa külügymi­niszterrel. A KUBAI biztonsági szervek a közelmúltban veszélyes ellen­forradalmár bandát tettek ár­talmatlanná Camagüey tarto­mányban. A banditák bünlajst­román cukornádültetvények felgyújtása, vasútvonalak el­leni diverzió és a hatalmi szer­vek képviselőinek meggyilkolá­sa szerepel. A tartományi for­radalmi törvényszék a diver­zánsokra szigorú büntetést sza­bott ki. „IRÁN folytatja védelmi ké­pességeinek szilárdítását és hadseregének a legkorszerűbb fegyverekkel való felszerelé­sét" '-r- qpondta Hoveida mi­niszterelnök a törvényhozás al­sóházának költségvetési vitá­ján. A ház egyébként 693 mil­liárd rial (mintegy négy mil­liárd font sterling) rekordösz­szegű költségvetést fogadott el a március 24-én kezdődő új költségvetési évre. SZADUN GHAIDAN tábornok, az Iraki Forradalmi Parancs­nokság Tanácsának tagja, bel­ügyminiszter vasárnap este Khartúmba érkezett. Az iraki belügyminiszter Aiimed Hasz­szan el Bakr iraki államfő üze­netét vttte Gaafar Nimeri szu­dáni elnöknek. A SZOVJETUNIÓ Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására vasárnap dél­után Moszkvába érkezett az Olasz Kommunista Párt kül­döttsége, Enrico Berlinguernek, a párt főtitkárának vezetésével. ÖTNAPOS hivatalos lengyel­országi látogatása befejeztével elutazott Varsóból Kalevi Sorsa finn miniszterelnök. A finn vendéget a repülőtéren Piotr J«roszewicz a lengyel minisz­tertanács elnöke búcsúztatta. DJAKARTÁBAN megnyílt az Ideiglenes konzultatív népi kongresszus (MPRJ plenáris ülése. Az indonéz államhatalom legfelső szerve azért ült ösz­sze, hogy megválassza az or­szág elnökét és alelnökét. A KÍNAI Népköztársaság va­sárnap szabadonbocsátotta John Thomas Downey, amerikai CIA ügynököt, akit kémkedés miatt 1952-ben ítéltek el életfogytig­lani börtönbüntetésre. A kínai kormány Nixon elnök közben­járására módosította az ítéle­tet. A KOREAI fegyverszüneti bi­zottság ülésén Kim Pung Szob, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fődelegátusa eré­lyesen tiltakozott az ellen, hogy a dél-koreai hadsereg fokozza felderítő tevékenységét és fegy­veres provokációit a katonai demarkációs övezetbea.

Next

/
Oldalképek
Tartalom