Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-11 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó
Kulturális hírek S zürkéskék februári ég, a felhők mögül olykor-olykor előtörő fénysugárral. Kétfelől meredek hegyormok. A völgyben a Sajó, az országút és a vasút cserélgeti egymással a helyét. Megszokott tájon utazom, ismerős a vidék. Qemerská Hőrka (Gömörhorka) is, ahová nemsokára megérkezem. Csupán az utcán szembejövő emberek ismeretlenek. Fürkészem az arcukat, figyelem a léptüket, hiszen róluk érdeklődöm majd, hogy falujukat, kulturális életüket mások is megismerjék. A hnb irodájában várnom kell, mert a titkár feleket fogad. Hogy az időt haszno san töltsem el, a falu krónikájából készült kivonatot és a helyi munkásmozgalommal kapcsolatos könyveket, brosúrákat lapoz gatom. Ezekből többek között megtudom, hogy a községről 1411-től vannak feljegyzések. Az első adatok a falu akkori „gazdáiról" szólnak, s mivel jómódjuknak a szegények vallották kárát, nekem sem és talán másoknak sem érdekesek. Átugrom tehát néhány századon, s megállok azok nál az éveknél, melyekben a nincstelenek először vívtak merész és sikeres, olykor véres harcokat a „kegyelmesekkel". Kezdetben csupán szórványosan, például 1905ben, amikor csatlakoztak a Rimamurányi Bányatársaság május elsejei tüntetéséhez. Később azonban — miután Kovács Dániel és Énekes László vezetésével megalapítóiépületének tatarozására, továbbá a hangszóróhálózat bővítésére és a parkok * karbantartására használták fel. Az államtól kapott pénzen jelentős javítási munkálatokat végeztek. A vízkárokért kapott összeget útjavításra és a futballpálya bekerítésére fordították. A jövőben elsősorban egy éttermet, egy iskolaépületet, egy korszerű autómosót és egy szerelőműhelyt szeretnének építeni. — A falu lakosai — számuk 1376 — életszínvonalának emelkedése nagymértékben függ az egységes földművesszövetkezet, valamint a papír- és cellulózgyár termelési eredményeitől, kulturális és szo Cialis alapjának ésszerű felhasználásától, ugyanis a falu dolgozóinak nagy része e két üzemben van alkalmazva — jegyzi meg végezetül. A szövetkezet irodájában Cecília Bálázóvá egy korábbi telefonhívás nyomán már előre elkészített adatokkal szolgál. — Száznégy állandó dolgozónk van — tájékoztat. — Átlagkeresetük tavaly 1493 korona volt, azonban ehhez még hozzá kell számítani a háztájit. Hozzászámítom. Azt is, hogy a májusi árvíz a növénytermesztésben jelentős károkat okozott. Az eredmény: a szövetkezet aránylag jól működik. Ezt bizonyítja az az idén 1 100 000 koronát fordítanak en-a a célra. Arról, hogyan törődik ma az üzem és a szakszervezet a gyár dolgozóinak szociális helyzetével, a múlt évben mintegy 302 000 koronát kitevő szociális alap ésszerű fellasználása tanúskodik a leginkább. — Építkezési kölcsönökre 34 000, belföl:li rekreációkra 24 000, belföldi kirándulásokra 12 000, külföldi kirándulásokra 43 000, gyógykezelésre 7000, politikai nevelőmun kára 89 000, a testnevelési kör tevékenységére 13 000, egyszeri szociális megsegítésre 9000, jutalmazásra pedig 10 000 koronát költöttünk — számol be Gál Zoltán, a szakszervezet üzemi bizottságának az elnöke. Megemlíti azt is, hogy az idén a szociális alap mintegy 300 000 korona, és azt is, hogy az üzem dolgozói között a kielégítő életkörülmények folytán alig akadnak olyanok, akik lakást igényelnek. Az üzem dolgozóinak és a falu más munkahelyeken dolgozó lakosainak szabad idejük hasznos eltöltésére, kulturális igényeik kielégítésére nagy lehetőségek kínálkoznak az üzemi klubban. Az épületet, melynek értéke 3 058 000 korona, 1967-ben adták át rendeltetésének. A klub, illetve a kultúrház berendezése 597 000 koronába került. A könyvtárba eddig 73 000 koronáért vásároltak könyveket. Az üzem tavaly 50 ezer, a hnb és a szövetkezet 6—60011 koronával támogatta a klubban folyó kulturális tevékenységet. A falu lakosai és az üzem dolgozói éltek az anyagi támogatás és a kultúrház adta lehetőségekkel. Erről Borsodi Imrétől, a jnb kulturálisiigyi szakfelügyelőjétől már előzőleg nagy vonásokban értesültem, azonban Majoros Ödönné klubvezető beszámolójából részletes áttekintést kapok. Az üzemi klubban az elmúlt év folyamán összesen 217 kulturális akció volt. A 23 ünnepség, illetve rendezvény közül a gyár leszerelése elleni 1927. évi plesiveci konferencia 45. évfordulója alkalmából a járási pártbizottság által megrendezett emlékkonferenciát említhetnénk. Dokumentumgyűjtemény kiállításával volt egybekötve. Jelentős rendezvények voltak a klubban a gyermeknap, az NOFSZ 55. és a SzovMffi&ÉM Múlt és jelen : Ezreket költenek kultúrára iák a szociáldemokrata pártot (1918), Du sza Lajossal, Szkokan Sándorral és Barna Istvánnal az élükön a kommunista pártot (1921), Fábry István és Llgárt László vezetésével a Komszomol helyi szervezetét (1925) — egyre gyakrabban. Az 1926—27es években a munkások a kommunisták ve zetésével harcoltak azért, hogy a gömörhorkai gyárat le ne szereljék és el ne vigyék Csehországba. Küzdelmük az emléke zetes 1927. évi plesiveci (pelsőci) konferencián, melyen Gottwald elvtárs is részt vett, győzelmet eredményezett. 1928-ban és a harmincas évek elején a munkából való elbocsátások ellen tüntettek. Az 1937. február 11-én lezajlott tüntetésen Ruszó Varga János életét csendőrszurony oltotta ki. A második világháború idején a kommunisták illegalitásba kényszerültek. Tevékenységüket, Subovics és Fábry elvtárs segítségével, Barna István irányította. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a munkások közöl többen Fábry József partizánjaihoz csatlakoztak. Közülük Flander Já nos, Szkokan Sándor és Székely Sándor nem érte meg a felszabadulást. Áz előbbit RozloSnán lőtték agyon, áz utóbbi kettőt pedig — és Bálint Andrást is — koncentrációs táborban pusztították el. — A hősöknek, valamint a falu felszabadításában elesett szovjet katonáknak emlékművet emeltünk, melyet minden évben háromszor megkoszorúzunk — egészíti ki jegyzeteimet Vojtech Bálái elvtárs, aki időközben elvégezte hivatali teendőit. A forradalmi és a munkásmozgalmi hagyományok természetesen köteleznek. Ép pen ezért a hnb titkárát elsősorban a falu felszabadulás utáni fejlődéséről, a dolgo zók életkörülményeinek szebbé tételéről kérdezem. Számított a kérdésre, inert máris összegezi az eredményeket. — A felszabadulás óta a községben új tűzoltószertárt, egy többrészleges üzletet, két parkot, futballpályát, öltözőket, új kultúrházat, fürdőmedencét és hét kilométer hosszú vízvezeték-hálózatot építettünk. Továbbá átépítettük a közvilágítási és a liangi szóróhálózatot, valamint négy kilométer I utat portalanítottunk. Ezenkívül meg kell említenem azt is, hogy a lakosok 140 új lakást építettek, és több régi épületet átalakítottak. A választási program kultúrára vonatkozó részének teljesítésével és a kulturális alap felhasználásával kapcsolatban elmondja, hogy tavaly a 66 000 korona kulturális alapot a fürdőmedencék melletti öltözők építésének befejezésére, az iskola, az óvoda, a házasságkötő terem és a hnb is, hogy a tagok 1971-ben búzából 36, árpából pedig 30 mázsás hektárhozamot értek el, ami elég szép eredmény ezen a vidéken. A könyvelőnő további beszámolójából kitűnik, hogy a szövetkezet jelentős mértékben támogatja a kultúrát, és ésszerűen használja fel a kulturális alapot. Tavaly például kirándulásokra 27 000, rendezvények látogatására 10 000, folyóiratokra 3000, szociális segélyekre pedig 4418 koronát költött. A papír- és cellulózgyár igazgatósági épületében az üzem vezetősége ülésezni készült. Balázs István igazgatónak és Volcsko Gyula gazdasági igazgatóhelyettesnek ezer a dolga, azonban szakítanak annyi időt, hogy az üzem eredményeiről és dolgozóiról röviden tájékoztathassanak. Megtudom tőlük, hogy a gyár árutermelése a felszabadulás után rohamosan megnövekedett. Tavaly például 2,6-szer annyi papirt és cellulózt állított elő, mint 1937-ben. A dolgozók az árutermelés értékét 100,8 százalékra teljesítették, pedig év közben az eredeti tervet 3 800 000 korona értékké, megemelték. A jó eredmény, mely a munkások 2073 korona átlagkeresetében nyilvánul meg a leginkább, nagyrészt a szocialista munkaversenynek és a kötelezettségvállalások teljesítésének köszönhető. A termelés hogyanjával kapcsolatban elmondják, hogy a munkások — számuk 490 — ma már számos olyan munkát, mely egykor kézi erőt igénveit, géppel végeznek. — Bizony nehéz volt például régebben a fa leháncsolása és a cellulóz tekercselése is — emlékezik vissza a későbbiek során Dusza Bálint, aki tizenkét éves korában kezdett dolgozni az üzemben. — A fa kérgét késsel faragtuk le, s a cellulóztekercsből a mintegy 70 kg-os vasrudat szintén kézzel kellett kihúzni. Ma mindkét munkamenetet géppel végezzük. De nemcsak Dusza Bálint, idősebb Jánosdeák István, idősebb Kerepesi László és mások is sokat tudnának beszélni arról, hogy mennyit kellett dolgozniuk valamikor, amíg a fából "füzetek és könyvek készítésére alkalmas cellulóz, majd papír lett, sőt arról is, hogy a gyár egykori urai a dolgozók munkakörülményeivel és szociális helyzetével milyen keveset törődtek. A munkások egészségének védelméről ma a gyárban munkabiztonsági öltözékekkel és szellőztető-berendezésekkel gondoskodnak. Tavaly 470 000 koronát költöttek, jetunió megalakulása 50. évfordulójának alkalmából is. Ezenkívül nagysikerű volt a vadászati kiállítás, melyet mintegy 900-an tekintettek meg. Az idei rendezvények közül az 1933. évi sztrájk emlékére február 15-én megtartott ünnepség emelkedik ki, melyen Fábry István, az SZNT alelnöke tartott előadást. Továbbá a népi milícia tagjainak kitüntetésével kapcsolatos ünnepség. Az ifjúság nevelése céljából előadások, kiállítások, tánctanfolyam és szavalóverseny színhelye volt a klub, s itt tartották az előadásokat a szövetkezetieknek, a szakszervezet és a nőszövetség tagjainak. A nyugdíjasok búcsúakcióit szintén itt rendezték meg. A klubban színjátszó csoport, tánccsoport, énekkar sakk-kör, fényképészeti kör és irodalmi kör működik. A színjátszó csoport tavaly ötször, a tánccsoport tizenegyszer lépett fel, s már az idén is szerepelt. Az énekkarói, mely a „Sajóvölgyi Énekkar" nevet viseli, érdemes megemlíteni, hogy hatvanan énekeinek benne, méghozzá négy faluból: Kunová Tepllcáról (Kuntapolcáról), Paskováról (Páskaházáról), PleSivecrőI (Pelsőcről) és persze Gemerská Hőrkáról (Gö mörhorkáról). Vezetője Máté László, a Plesiveci Kilencéves Alapiskola tanítója. Az énekesek tizenkétszer léptek fel. A sakkcsoport tagjai részt vesznek a járási versenyeken, a fényképészeti és a csilla gászati kör kiállításokat rendez. Az irodalmi kör tavaly létesült. Legutóbb Petöjiestet rendezett. Meg kell még említenünk azt is, hogy a klubnak saját zenekara van. A művészegyüttesek közül tavaly a „MATESZ" és a magyarországi „AVAS Népművészeti Együttes látogatott el Gö mörhorkára. A klubban havonta kétszer filmet is vetítenek, többnyire a jelentős politikai eseményekkel kapcsolatos filmeket. Itt említjük meg, hogy a faluban van filmszínház is, mely eléggé áldatlan állapotban van. s azonkívül régi géppel dolgozik. Az üzemi klubban kapott helyet a helyi népkönyvtár — 4165 kötettel. Kétszáz olvasója 2064-szer kért kölcsön könyvet a múlt ívben. A benti kölcsönzés száma 1056. Az üzemi klubban folyó eredményes kulturális tevékenység a klub és a tömegszervezetek jó együttműködésén alapszik. Számos rendezvényen részt vesznek a környező falvak lakosai és a gőmörhorkai munkásmozgalom képviselői is. Szemükben egy-egy sikeres rendezvény láttán az öröm tüze gyúl ki, mert érzik, hogy harcuk nem volt hiábavaló. TŐZSÉR LAJOS • Elfeledett kommunista író aratott hatalmas posztumusz sikert az NSZK-ban. A Luchterhand kiadónál (Neuwied) megjelent Der Torpedokiifer című kötet szerzője, Franz jung az 1918as németországi események során a spartakisták soraiban harcolt, majd a Kommunisták Németországi Pártjának (KPD) a tagja lett. A náci terror elől végül Prágába szökött, Budapesten pedig alig kerülte el a nyilasok puskagolyóit, a felszabadulás Rómában érte, ahonnan az Egyesült Államokba távozott. Nyugat-Németországban halt meg, szegényen és ismeretlenül, gégerákban. Erőteljes, ironikus prózájának felfedezését a Spiegel cikkírója elsőrendű irodalmi eseménynek minősíti. • Musical-film készül a Kis herceg bői, Antoine da Saint-Exupéry müvéből; Alan Jay Larnex és Frederick I.oewe feldolgozásáhuu. • Ismeretlen Van Goghtollrajzot találtak Angliában, egy devoni ház padlásán. A kompozíció azt u házal ábrázolja, ahol a festő közel száz éve, angliai tartózkodása alatt lakott. • Maria Callas és Giusep pe di Stefano közös rendezésében kerül bemutatásra az újjáépített torinői Tealro Regióban, április 10-én, a színház megnyitóján, Verdi Szicíliai vecsernye című operája. • A New York-i Metropolitan Múzeum festménygyűjteményének 15 százaléka nem eredeti mű. Az utóbbi időben foiylatott vizsgálatok kiderítették, hogy például a Dürernek, Rafíaellónak, El Grecónak, Rembrandtnak és Goyának tulajdonított művek tanítványaik alkotásai. Tanítvány festménye a Velasquez művének hitt IV Fülöp képmás. Giorgione Férfi arcképéről kiderült, hogy Tiziano alkotása. • A londoni Evening Standard Laureuce Olivierriek ítélte az 1972. év legjobb színészének járó díjat, O'Neill Hosszú út az éjszakában című drámájában nyújtott alukításáért. • Litván filharmonikusok közreműködésével mutatták be Mikolas Jackjavicus és Yokubas Skljutauskas zenekari poémáját az antifasiszta német komponista, Edwin Geist emlékére. Geist 1942beii a kaunasi haláltáborban pusztult el. • Az osztrák kulturális események 1973. évi programja szerint március végén rendezik a bécsi filmfesztivált, a „Wiennale"-t, május 19-től 17-ig a bécsi ünnepi hetek rendezvényei következnek; június 1-től június 21-ig tartják Bécsben a nemzetközi Beethoven zongoraversenyeket; június 30-tól július 21-ig nemzetközi ifjúsági zenekari fesztivál lesz az osztrák fővárosban; július 21-től augusztus 22-ig rendezik a bregenzi fesztivált; ezt követi július 26-tól augusztus 30-ig a nagy hagyományokkal rendelkező salzburgi ünnepi játékok; végül októberben kerül sor a Steier Ösz fesztiváljának rendezvényeire Grazban. A Gemerská Hörka-i Papír- és Cellulózgyár üzemi klubja — a környák nagyszabású rendezvényeinek színheR.