Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-22 / 45. szám, csütörtök

SZÜLŐ K, N EVE L Ő K F Ó R U M A ALAPOS MUNKÁVAL... Felkészültek az évzáróra # Terven felüli termelés £ Három munkaközösség már elnyerte a „szocialista munkabrigád" címet 0 Jutalomkirándulások a Szovjetunió­ba 9 Fellendítik a gazdasági propagandát % Az apró feladatok elvégzése is fontos Már javában folynak a kom- munista párt ez idei évzáró ta­nácskozásai, melyeknek fő cél­ja az elmúlt időszakban végzett munka értékelése és az elkö­vetkező időszakra a XIV. kong­resszus határozataiból eredő feladatok kitűzése. A Nyugat­szlovákiai Baromfifeldolgozó Üzemek Ivánka pri Dunaji-i üzemének kommunistái 1973. február 26-án tartják évzáró taggyűlésüket. Az előkészüle­tekről és a szervezet munkájá­ról Július Kováč elvtárstól, az üzemi pártszervezet elnökétől érdeklődtünk. — Pártbizottságunk tagjai el. osztották egymásközt az évzá­ró taggyűlés előkészítésével já­ró feladatokat — mondotta Kováč elv társ. — A pártbizott­ság beszámolója szakaszonként készült, s csak azután hagytuk jóvá. mint egészet. Részletesen foglalkozunk a pártélet kérdé­seivel s adatokat szolgáltattak a beszámoló elkészítéséhez a gazdasági tisztviselők ós a tö- megszervezetek elnökei is. Mind a beszámoló, mind az évzáró taggyűlés értékeli az äzem gazdasági eredményeit. Ezek közül említést érdemel például az, hogy tavaly 2 millió 128 000 rel több tojást vásárol­lak fel, mint az előző évben. A felvásárolt és feldolgozott csirke az előző évhez viszonyít­va 115 tonnával volt több. í)sz- szesen 40 201 tonna csirkét dolgoztak fel az elmúlt észtén, dőben, s ráadásul olyan új ter­mékekkel ős meglepték a fo­gyasztókat, amelyek egyáltalán nem szerepeltek a tervünkben. Ilyen például a pulykacomb, a pulykaszelet és más különleges­ségek. Az idei termelési terv­nek csak az első negyedéve is­mert. Az 1973-as rajt nagyon |ől sikerült, hiszen a januári terv feladatait jóval túlszár­nyalták. A termelési feladatok teljesítésében az üzeni dolgo­zóinak nagy munkafegyelmén kívüli jelentős szerepet játszik a szocialista munkaverseny, me­lyet félévenként rendszeresen értékelnek. Ilyenkor a legjobb munkaközösségeket meg jutat, mázzák. A „szocialista munka- brigád" címet az üzemben ed­dig három kollektíva nyerte el, de továbbiak veresenyeznek ér­te. A szocialista munkaverseny alapos megszervezéséért min­denekelőtt az üzemi szakszer­vezetet illeti dicséret. A 'tömegszervezetek közül a szakszervezeten kívül jól mű­ködik még a SZISZ és a CSSZBSZ üzemd szervezete. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezetének egyre több a tagja — lassan eléri a 100 at. A szervezet min­den évben néhány tagjának társasutazást biztosít a Szov­jetunióba. Tavaly nyolcán ré­szesültek juta lom kirándulás­ban. A kirándulás résztvevői a szervezet nyilvános gyűlésein beszámoltak szovjetunióbeli él­ményeikről ... Az ifjúsági szer­vezet jó munkájáról és népsze­rűségéről egyebek közt az ta­núskodik, hogy saját zenekar­ral rendelkezik. Az üzem dol­gozóinak nagy része fiatal és nő. Ennek ellenére a pártszerve­zetben egyelőre a férfiak van­nak túlsúlyban. Éppen ezért a jövőben elsősorban a nők kö­zül akarnak új tagjelölteket fel­venni. Legutóbb két tagjelöltet vettek fel — az egyik lány, a SZISZ üzemi szervezetének az elnöke. A tagjelölteket a párt- szervezet még a felvétel előtt kiszemeli és feladatokkal bíz­za meg. A jelöltek részt vesz­nek a pártoktatásban. Egy kör. ben alapoktatás folyik, de van­nak, akik esti iskolán tanulnak. Az előadásokat saját lektoraik tartják. A pártszervezet aktivitása kü­lönösen az utóbbi két évben nö­vekedett. A pártmunka fokoza­tosan minden területen javul. A gazdasági propaganda és agitáoió fellendítését is szor­galmazzák. Eddig csak a köz­ponti szerv teljesítését szemlél­tető tábla volt az üzemben, de a jövőben az egyes részlegek­ben is megindul a propaganda- tevékenység. A propaganda fel. lendítése érdekében tizenkét tagú kollektívát hoztak létre, melynek élén a pártbizottság egyik tagja áll. Bírálnivaló is akad még a szervezet munkájában. Minde­nekelőtt az, hogy apró, olykor jelentéktelennek tűnő feladato­kat is alaposan és határidőben kell teljesíteni. Például egy fa­liújság elkészítésével sem sza­bad addig várni, amíg fiigyei meztetik vagy megbírálják azt, akit megbíztak a feladat tel­jesítésével. Azt is bírálni kell az évzárón, hogy egyesek nem elég kezdeményezők a véle­ménynyilvánításban a gyűlések és a pártoktatás vitáiban, ugyanakkor örömmel állapít­hatja meg az évzáró taggyűlés, hogy a pártszervezethez nem­csak a tagok, hanem az üzem pártonkívüli dolgozói is biza­lommal fordulnak, ami a kom­munisták egyre javuló munká­járól tanúskodik. A pártszerve- zet tagjainak az a célja, hogy munkájuk a jövőben még ered ményesebb legyen, s így az üzem valamennyi dolgozójával szoros egységben minden rájuk háruló feladatnak maradéktala. nul eleget tegyenek. FÜLÖP IMRE A haladó módszerek úttörői Társadalmi megbízatásukat példásan teljesítik 9 1 628 000 korona a Győzelmes Február évfordulójának tiszteletére Több mint tíz év telt el az­óta, hogy az agrártudomány­nyal foglalkozó szakemberek egyre sűrűbben keresik fel Nit- rán a 19 000 hektáron létesí­tett Országos Mezőgazdasági Kiállítás korszerű gazdaságát. Ez a világviszonylatban is pá­ratlan intézmény hovatovább az ipari szinten termelő nagy­üzemi gazdaság példaképévé és a haladó módszerek alkal­mazásának valóságos iskolájá­vá lett. Paulička Pavel mérnök, vál­lalati igazgató nem kis büszke­séggel újságolta, hogy a gaz­daság üzemegységeinek szako­sított telepeit egy évtized le­forgása alatt 3694 szakember és a tanulmányozásra érkezett csoportok több mint 38 ezer részvevője kereste fel. A szo­cialista országok agrártudomá­nyának képviselői és a tőkés államok mezőgazdasági szak emberei mind nagy elismerés­sel beszélnek a tudományos megalapozottsággal megszerve­zett munka eredményeiről. LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE A kiállítási gazdaság első fel­adata a táblás gazdálkodás és az új technológián alapuló ál­lattenyésztés feltételeinek meg­teremtése volt. Veiké Janíkovce határában 1200 hektáron léte­sített öntözéses gazdálkodásuk műszaki színvonala túlszárnyal­ja a korábban megépített öntö­zőrendszerekét, itt a kialakított hatalmas táblákat betonutak teszik az időjárástól függetle­nül megközelíthetővé. Figyelemre méltó a gazdaság szarvasmarha-tenyésztése is. Először — két évvel ezelőtt — 600 tehén befogadására alkal­mas telepet létesíttetek, mely­ben egy-egy fejőgulyás 40 tehén ellátását biztosította. A második szakosított telepen — Veiké Ja- níkovcén — 500 férőhelyes, korszerű istállórendszert hoz­tak létre. Ezekben az épületek­ben a teheneket télen kötve tartják, nyáron pedig éjjel-nap­pal a legelőn. A takarmányo­zást a téli időszakban a tor­nyokban erjesztett pillangós szenázs, nyáron meg az irányí­tott legeltetés biztosítja. FELHÍVÁS A SZARVASMARHA- TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRE Néhány nappal ezelőtt az új­ságok nyomán értesülhettünk a Kiállítási Gazdaság vezetői­nek, dolgozóinak újabb kezde­ményezéséről, mely a szarvas- marha egységnyi területre eső létszámát a lehető legmaga­sabbra kívánja emelni. A gaz­daság a szarvasmarha-tenyész­tésben a fő súlyt a tehenészet­re helyezi, mert a több tehén több tejet, több borjút és több hízómarhát is jelent. A gazdaság dolgozói törekvé­seiket a Győzelmes Február 25. évfordulója tiszteletére tett 1628 000 korona értékű köte­lezettségvállalásukkal a szocia­lista munkabrigád cím elnyeré­sére kibontakoztatott verseny­mozgalom további népszerűsíté­sével támasztották alá. SZOMBATH AMBROS Kiszedik a fúrófejből a kőzetmintáit a gbelyi Kőolajipari Vál­lalat dolgozói.. (Haško P'ível felvétele) FELVÉTELI VIZSGA - MATEMATIKÁBÓL A FELVÉTELI VIZSGÁKRÓL elöljáróban hangsúlyoznunk kell, hogy a felvételi nem csu­pán a pályázók középiskolai is­mereteinek az ellenőrzése, ha­nem annak a vizsgálata, hogy a jelölt képes-e specializálódni bizonyos szakterületen. Ezért úgy véljük, a felvételi vizsga anyagát az adott főiskola sajá­tosságaihoz, jellegéhez kell szabni. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az érettségizők pá­lyaválasztási tervei, elképzelé­sei és azok megvalósítása kö­zött nagy a diszharmónia. A kö­zépiskolások egy része felső- oktatási intézményekben szán­dékozik továbbtanulni, e vá­gyaiknak azonban korlátot szab az egyetemi és főiskolai férő­helyek száma. Sok esetben a tanulmányi eredmény sem in­dokolja a továbbtanulást. A he­lyes pályaválasztás érdekében szükséges, hogy ki-ki felelős­séggel mérlegelje képességeit és kitartását is. A pályaválasztást döntő mér­tékben befolyásolhatja egy-egy jobb matematika tanár és jól működő matematikai szakkör is (sajnos, kevés helyen működ­nek szakkörök). Elgondolkozta­tó az a tény, hogy a középis­kolások felvételin elért ered­ményei lényegesen rosszabbak középiskolai eredményeiknél. Ez azzal magyarázható, hogy a tanuló bizonyítványa alapján azt gondolja, középiskolai isme­reteiben nincsenek hiányai, s elhanyagolja a felvételi vizsgá­ra való komoly felkészülést, s emiatt hátrányos helyzetbe ke­rülhet. Ez különösen szembetű­nő matematikából akkor, ha a pályázó humán tagozatos osz­tályban érettségizett (ezen a tagozaton matematikából nincs érettségi), bár a természettudo­mányi tagozatot végzetteknél sem igen jobbak a tapasztala­taink. A felvételi vizsgán való gyen­ge szereplés egyik lényeges oka, hogy a jelentkezők nem elég tájékozottak a felvételi követelményeiről. A másik okot abban látjuk, hogy sok helyen nem a gondolkodás helyes tör­vényei alapján, hanem gépiesen tanítják a matematikát. Ne fe­ledjük, hogy a matematika lé­nyege a kombinatív elemzés, a szellemi dinamizmus, a szelek­táló és összehasonlító képesség. Sok diák a matematikát is úgy tanulja, mint a verset. A tanu­lók megfeledkeznek arról, hogy a fennálló relációk lépésről lé­pésre való tudatosítása szükség- szerű. A vizsgák során arra a megállapításra jutottunk, hogy a pályázóknál hiányzik az átte­kintőképesség, a logikai felépí­tés, s általában nehezen olda­nak meg gondolkodtató felada­tokat. A RENDSZERES SZAKKÖRI MUNKÁBAN és a matematikai versenyeken részt vevő diákok számára nem okoz különösebb gondot, hogy olyan pályát vá­lasszanak, ahol szorosabb kap­csolatba kerülnek a matemati­kával, hisz középiskolai tanul­mányaik alatt megkedvelték e tantárgyat. Ezt igazolják azok a tanulók, akik már középisko­lás korukban is részt vettek a matematikai és fizikai szakkö­rök munkájában és a matemati­kai olimpiászon. Viszont nehéz azon tanulók pályaválasztása, akik a középiskolában nem mu­tattak nagyobb érdeklődést egy tantárgy iránt sem. Fontos ezért idejekorán tudatosítani, hogy ki milyen felsőoktatási in­tézménybe pályázik, hisz a fel­vételi feladatok elsősorban a főiskola jellegétől függenek. Más követelményeket támaszt a műszaki főiskola és mást a mezőgazdasági főiskola. Kár, hogy hozzánk a nitrai Pedagó­giai Fakultásra nem mindig a legtehetségesebbek, legráter­mettebbek jelentkeznek, azok, akik hivatástudatot éreznek a matematika és egyáltalán a ta­nári pálya iránt. A felvételi vizsga és az első szemeszter tanulmányi eredménye egyér­telműen azt igazolja, hogy a középiskolában — egy-két kivé­teltől eltekintve — keveset tesznek annak érdekében, hogy a tanulók matematikából az alapvető ismereteket elsajátít­sák. A jelöltek nem ismerik a matematika alapvelő szakiro­daimát, amelyet az alábbi kér­désekre adott válaszok is iga­zolnak: 1. Nevezze meg, milyen matematikai folyóiratokból és példatárakból oldott meg fel­adatokat a középiskolai tan­könyveken kívül? 2. Részt vetl-e a matematikai olimpiászon, vagy egyéb matematikai verse? nyen? Milyen eredményt ért el e versenyek valamelyikén? 3. Működött-e Iskolájukon mate­matikai szakkör? Részt vett-i? a szakköri foglalkozásokon? AZ ADOTT VÁLASZOK abbai* a feltevésünkben erősítenek meg, hogy a pályázók középiSr kolás éveik alatt is többet tér hetnének elemi matematikai is.- mereteik elmélyítéséért. Egy egy diák az alapiskolában el.- vélve részt vett a matematikát olimpiászon, később azonbai* sok esetben megfelelő szakmai irányítás híján a középiskolá­ban érdeklődését veszíti. Sokan olyan lehetőségekről nem is vesznek tudomást vagy nem is tudnak, mint pl. a Roz«• hledy mat ematicko-fyzikálni e, folyóiratban és a Középiskolai matematikai lapokban levő pontversenyek. Kevés iskolában működött megfelelő munka- programmal matematikai szak­kör. Nyilván nem lehet szakkör« nek nevezni az érettségire és a felvételire előkészítő kört, még akkor sem, ha hetente két­szer is összejöttek 3—4 hóna­pon keresztül. A fenti kérdésekre kapott vá­laszokból megállapítható, hogy, sajnos, a tanárok egy része nem tulajdonít fontosságot az önálló ismeretszerzés olyan módjának, mint a tanulók ver­senyeken való részvétele. Még mindig sok az olyan ta­nuló, aki az utolsó percben ha­tároz afelől, hogy matematikát akar tanulni. Persze, ilyen kö­rülmények között nem lehetünk elégedettek a jelentkezők több­ségének hivatásérzetével. Sokan jönnek a felvételire „hátha si­kerül“ alapon. Az a vélemé­nyünk, a középiskolai tanulók figyelmét fel kell hívni arra, hogy a főiskolára vagy egye­temre céltudatosan kell készül­ni legaláb már az utolsó évben. Egyre nyilvánvalóbb, hogy azoknak a tanároknak a tanít­ványai szerepelnek eredménye­sen a felvételi vizsgákon, akik maguk is kitartóan keresik, ku­tatják a többet tudás elérésé­nek lehetőségeit, és érdeklőd­nek a főiskolák és egyetemek követelményei felől. Számunkra is sokkal értékesebbek azok a tanulók, akik gondolkodni tud­nak és szívesen oldanak meg feladatokat (problémákat), nem pedig csak betanult elméleti is­meretekkel rendelkeznek, ame­lyeket nem tudnak kellő módon alkalmazni. Nagyon szeretnénk, ha a következő felvételire a ta­nulók az itt közölt egy-két ész­revételt magukévá tennék és ennek alapján készülnének a matematika szakra vagy a mű­szaki főiskolákra, ahol a ma­tematika szintén szükséges. Ha sikerülne ezeket az észrevéte­leket és tanácsokat a végző» középiskolásokkal megismertet- ni, akkor a jövőben minden bi­zonnyal olyan tanulók jelent­keznének matematika szakra, akik mind a felvételiztető ta­nároknak, mind pedig volt ta­náraiknak örömet szereznének. VÉGÜL AZT TANÁCSOLJUK a felvételi vizsgára készülő diá­koknak, ha alaposan fel akar­nak készülni a felvételire, ak­kor a tankönyvek mellett szak­könyveket és olyan feladatgyűj­teményeket tanulmányozzanak, ahol megtalálhatók az előző évek felvételi példái is. OLÁH GYÖRGY ■ A bayreuthi ünnepi játé­kokat az idén július 25—augusz­tus 28. között rendezik meg. A műsoron a Niebalung tetralógia mellett A nürnbergi mester­dalnokok, a Tannhäuser és a Parsifal szerepel. A tetralógia zenei irányítója Horsi Stein, a Tannhäuseré Heinrich Hollrei­ser, a Parsifalé Eugan Jochum, a Mesterdalnokok karmesteri pulpitusánál Silvio Varviso áll. A tetralógia és a Mesterdalno­kok rendezése a fesztivál igaz­gatójának, Wolfgang Wagner­nek, a Tannhäuser Götz Fried- richnek munkája. 1973. íl. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom