Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-22 / 45. szám, csütörtök

Szocialista hazánkban megvalósult Szlovákia fejlesztésének nagyszabású programja Jozef Lenárt elvtárs felszólalása a CSKP Központi Bizottsága ülésének vitá jában A munkásosztály februári győzelme a nemzeti kérdésben, is történelmi jelentőségű for­dulatot hozott. A párt megkezd helte a csehek és a szlovákok kapcsolatára vonatkozó szocia­lista koncepciójának követke­zetes megvalósítását, a cseh és a szlovák nemzet gazdasági és kulturális egyensúlyának foko­zatos kialakítását azzal a cél­lal, hogy elérje a közös állam­ban élő nemzetek tényleges egyenjogúságát. A kommunista párt népeink fejlődésének ebben az új sza­kaszában is támaszkodhatott a marxi—lenini tanokra, amelyek abból indulnak ki, hogy a nem­zetek kölcsönös kapcsolatai at­tól függnek, hogy milyen mér­tékben bontakoztatta ki mind­egyikük saját termelőerőit, a munkamegosztást; és a terme­lés fejlődésének ettől a foká­tól függ nemcsak az adott nem­zetnek a másikhoz fűződő kap­csolata, hanem saját belső szer­kezete is. E történelmi jelentőségű és nemes célhoz vezető utal jelöl­te ki a párt IX. kongresszusa, amely a szocializmus építése fő irányvonalának keretében jóvá­hagyta Szlovákia iparosítási programját, a mezőgazdaság szocialista átépítését, és a kul­turális fejlődés programját. Azt a fejlődést, amely a szocializ­mus feltételei között tervsze­rűen és ésszerűen használja ki a társadalom anyagi és emberi erőforrásait valamennyi dolgo­zó javára. Pártunknak ez a lenini kiin­dulópontja, — amit ösztönöztek a Szovjetunió példái és tapasz­talatai, és arra a tényre tá­maszkodott, hogy az iparosítás alapja a gazdasági, a műszaki és a tudományos integráció — lehetővé tette, hogy Szlovákia fejlődése az egységes csehszlo­vák népgazdaság építésének keretében, az egységes állam keretében a fejlett cseh ország­rész közvetlen, széles körű anyagi és szakmai segítségére támaszkodhasson. Az élet sokoldalúan bizonyí­totta pártunk politikájának he­lyességét, azt, hogy mindkét nemzetünk és az egész szocia­lista közösség érdekeit szolgál­ja. Nem felejtettük el, hogy abban az időben, amikor a párt megfogalmazta Szlovákia me­rész gazdaságfejlesztési prog­ramját, osztályellenségeink és a különféle Február előtti bur­zsoá hazafiak az imperialisták­kal együtt azt hirdették, hogy a mi tervünk demagógia, hogy legalább egy évszázad kell ah­hoz, hogy a kisparasztok, a fa­vágók, a tutajosok és a dróto­sok országa elérje a fejlett ál­lamok színvonalát. E jóslatok és a nehézségek ellenére történelmileg rövid idő alatt megvalósítottuk Szlovákia iparosításának nagy és egyedül­álló művét. A kizsákmányoló rendszertől egykor megalázott, megvert, nyomorba taszított drótosok, tu­tajosok, kisparasztok és föld- nélküliek akarata és igyekezete a cseh elvtársak — a munká­sok és mérnökök — tapasztala­taival és szakmai adottságaival a szegény és nyomorgó Szlo­vákiát olyan országgá változ­tatták, amelynek fejlett ipara és mezőgazdasága, virágzó kul­túrája és magas színvonalú mű­veltsége van. Szlovákia a köztársaság szi- lárd és azonos értékű részévé vált, s ma méltóképpen járul hozzá a közös szocialista haza gazdasági erejének állandó nö­veléséhez. Ezt bizonyítja az a tény, hogy míg a szlovák Ipar a háború előtti években 7 szá­zalékkal járult hozzá az ország ipari termeléséhez, ma ez az arány közel 25 százalékos, emellett Szlovákia mezőgazda- sági termelése a tőkés rendszer éveihez viszonyítva közel két­szeresen nőtt, s míg a háború előtt az országos termelésnek nem egészen 23 százalékát ad ta, ma ez az arány 33 száza­lék. Míg negyed évszázaddal ezelőtt Szlovákia az ország nemzeti jövedelmének 19 szá­zalékát képviselte, mai részará­nya 27 százalék. Közös büszkeségünk, hogy Kelet-Szlovákiában, amely egy­kor a köztársaság legelmaradot­tabb része volt, ma olyan kor­szerű kohászati üzem működik, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű. Közös büszkeségünk, hogy Ár­vában, a nyomorról és a kiván­dorlásról ismert országrészben ma a televíziós készülékeken és más gyártmányokon kívül meg­kezdjük a számítógépek gyártá­sát. És az egész köztársaság ja­vára szolgál, hogy a szlovákiai munkások, technikusok és ku­tató dolgozók a cseh elvtársak testvéri segítségével eredmé­nyese» gyártják a korszerű megmunkáló gépeket, teherau­tókat, műtrágyát, műszálat, mű­anyagot és a modern közszük­ségleti cikkek gazdag választé­kát. Jaslovské Bohuniceben a kö­zelmúltban helyezték üzembe az első csehszlovák atomerő­müvet. Ez szintén a cseh és a szlovák dolgozók közös műve, amihez a szovjet szakemberek is segítséget nyújtottak. A gaz­dasági fejlődéssel egyidejűleg a szocializmus viharos gyorsa­sággal bontakoztatta ki Szlová­kiában a kultúrát és a művelt­séget. Szlovákia mai kulturális színvonala a gazdag cseh kul­túra mellett vezető helyen áll Látható ez a főiskolák, színhá­zak, könyvtárak és filmszínhá zak hálózatában. Egynegyed évszázaddal ezelőtt még nem lé­tezett szlovák nemzeti filmmű­vészet, nemzeti képtár, filhar­mónia, nem léteztek magas színvonalú interpretációs együt­tesek, s ma már ezek sikeresen képviselik a világban a cseh szlovák lobogót. A szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása és a szocialista kulturális for­radalom jelentős változásokat hozott Szlovákia társadalmának osztály- és szociális szerkezeté­ben. Ez megmutatkozott a mun­kásosztály számszerű növeke­désében és abban, hogy nőtt a szlovákiai munkásosztály súlya a nemzet és az ország politikai életében. A kizsákmányolt, el­nyomott osztályból uralkodó osztály lett, amely rövid idő alatt megtanulta az államigaz­gatást, s ugyanakkor a termelés irányítását is, mégpedig minő­ségileg magasabb színvonalon mint a burzsoázia. Alapvetően nőtt és állandóan emelkedik a szlovákiai munkások szakkép­zettsége. Mélyrehatóan válto­zott és változik a szlovákiai pa­rasztság jellege, amely a több­nyire nyomorgó falusi tömegek­ből, a nemzet öntudatos és fej­lett részévé alakult, és a mun­kás-paraszt szövetség a szocia­lista társadalom alapvető szo­ciális oszlopa. A szocialista iparosítás és a kultúra fejlődésével egyidejű­leg nemcsak számszerűleg, ha­nem ideológiailag és szakmailag is nőtt az új értelmiség. Február és a párt lenini politikája ered ményének minősíthetjük teljes joggal, a Szlovákiában élő ma­gyar és ukrán nemzetiség éle­tének sokoldalú fejlődését. Azt. hogy tevőlegesen vesz részt a politikai és közéletben, az ipar, a mezőgazdaság, az iskola, a tudomány és a kultúra fejlesz­tésében, azt, hogy a nemzetisé­geket őszinte kapcsolat fűzi a csehszlovák szocialista hazá­hoz. \ A szocialista Iparosítás, a mezőgazdaság szocialista kol­lektivizálása, valamint a kultu­rális változások teremtették meg az anyagi és szellemi fel­tételeket arra, hogy fokozódjék a kölcsönös bizalom, az egymás iránt érzett tisztelet, a segítség és au együttműködés a cseh­szlovák köztársaság két nemze­te és nemzetiségei között. Szo- ciahita építésünk 25 éve szin­tén igazolja Lenin eszméinek helyességét, miszerint a nemze­tek közötti kölcsönös bizalom kialakítása és növekedése szem­pontjából a szocialista termelé­sen kívül nélkülözhetetlen az állam demokratikus szervezete is. Ez a gondolat kifejezi azt a tapasztalatot, hogy a kommu­nista párt gyakorlati tevékeny­sége megköveteli, hogy nem fe leďkezik meg a nemzeti különb­ségekről, hanem a szocializmus építésének általánosan érvényes elveit úgy fogja érvényesíteni, hogy egyidejűleg tiszteletben tartsák a nemzetek sajátossá gait és azokat a közös célért folytatott harc érdekében hasz­nálják ki. Pártunk, amelynek politikáját a proletár interna­cionalizmus eszméi irányítják és felhasználja a Szovjetunió tapasztalatait, valamint a saját kereséséből, saját hibáiból ere dő tapasztalatokat, a legelőnyö­sebben rendezte nemzeteink testvéri kapcsolatait, betetőzve ezt a rendezést a föderatív el­rendezés lenini elvének kibon­takoztatásával közös hazájuk ban. Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa megállapította és az utóbbi idők gyakorlati ta­pasztalatai is igazolják, hogy a csehszlovák föderáció helyes. Ebből az alkalomból is szeret­nénk kifejezni mély tiszteletün­ket Csehszlovákia Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a köztársaság javára, nemzeteink javára és különösen Szlovákia javára vég zett. Amikor elkészítjük a szocia­lista építés 25 évének eredmé­nyeit, rá kell mutatni a XIV. kongresszus határozatainak tel jesítésére, amely kongresszus az elért eredmények alapján kitűzte szocialista társadalmunk fejlődésének új, reális felada­tait. Tapasztalataink is igazol­ják e kongresszusnak azt a tör­ténelmi jelentőségét és határo­zatai teljesítésének értékelését, ahogyan azt Husák elvtárs be­számolójában rögzítette. A kongresszus irányelveit a gaz­dasági területen Szlovákiában csakúgy, mint az egész ország­ban, eredményesen teljesítik. Az ötéves tervidőszak első két évé­ben, különösen a mezőgazdaság és az építőipar gyors fejlődése következtében a társadalmi ter­melés valamivel gyorsabb ütem­ben nőtt. A munkatermelékeny­ség növekedése az iparban 70 százalék, az építőiparban H6. százalék. Az elmúlt évben sike­rült megállítani a termelés anyagi költségeinek növekedé­sét. Az elért eredmények iga­zolják az ötödik ötéves terv realitását és a XIV. kongresz- szus irányvonalának helyessé­gét, amely hangsúlyozza, hogy az egységes gazdaságpolitika megvalósítása során ki kell használni mind a Cseh Szocia­lista Köztársaság, mind a Szlo vák Szocialista Köztársaság ter­mészeti és gazdasági adottsá­gait, és ezzel egyidejűleg foly­tatni kell a két köztársaság gazdasági egyensúlyának foko­zatos kialakítását. Az ötödik ötéves terv céljai­nak elérése, figyelembe véve, hogy Szlovákiában a növekedés üteme nagyobb lesz, azt jelenti, hogy Szlovákia 1975-ben az or­szágos ipari termelésben 27 szá­zalékkal vesz részt, míg ez az arány 1970-ben 24 százalék volt. Tudjuk, hogy ezek rendkí­vül igényes feladatok. Teljesí­tésük összefügg azzal, hogy ja­vítani kell a gazdasági fejlődés minőségi mutatóit és gondot kell fordítani a munkatermelé­kenység és a hatékonyság nö­vekedésére, hogy sokkal ered­ményesebben használjuk ki Szlovákia erőforrásait a cseh­szlovák népgazdaság dinamikus fejlődése érdekében. Az igényes feladatok új el­járást és céltudatos munkát kö­vetelnek minden irányító szerv­től. Látható, hogy ez néhány termelési ágazatban, vállalatban bonyolult és nehéz problémákat jelent. Meg kell érteni, hogy nélkülözhetetlenül és lényege­sen növelni kell a termelés és a termékek műszaki színvona­lát és ennek mindenekelőtt a termelést megelőző szakaszokra fordított különleges figyelem­ben kell megnyilvánulnia, to­vábbá a tudományos-kutatóalap munkájában, abban, hogy a döntő fontosságú programok és feladatok következetes megol­dására törekedjék és ugyanak­kor fejleszteni kell a vállalati, kutató, fejlesztő és konstruk­ciós munkahelyek tevékenysé­gét. Ez többek között megköve­teli, hogy összpontosítotlabban használják ki Szlovákia, a köz­társaság és az egész szocialista közösség tudornál) yos-kutató bázisai munkájának eredmé­nyeit és merítsenek a technika fejlesztésével kapcsolatos leg­haladóbb tapasztalatokból. Annak érdekében, hogy töké­letesebben használjuk ki Szlo­vákia erőforrásait a köztársaság gazdasági erejének növelésére, jelenleg különösen fontos a gépipar és a vegyipar fejlesz­tése. A gépipar kulcsfontossá­gú jelentősége a csehszlovák népgazdaságban az elmúlt ne­gyed évszázadban vált látható­vá, valamint abban is, hogy ez az ágazat Szlovákiában, ahol az iparosítás során számos új gép­gyár és korszerű termelési ága^ zat alakult, gyorsan fejlődött. Ezt a fejlődést és ezeket az eredményeket folytatjuk jelen­leg. Az a feladat, hogy a gép­ipari termelés jelentős többlete az ötödik ötéves tervidőszak­ban és a további években is biztosítsa, hogy Szlovákia ha­tékonyabban kapcsolódjék be a távlati hordozó programokba, szem előtt tartva a csehszlovák népgazdaság szükségleteit, va­lamint aktív részvételét a nem­zetközi szocialista gazdasági integrációban. Szlovákiában a gépipar fejlődését lehetővé te­szi a szakképzett dolgozók szá­mának növekedése is. Ezért a XIV. kongresszus határozataival összhangban olyan intézkedése­ket fogadtunk el, amelyek elő­írják a gépkocsigyártó ipar, a számítástechnika, a program irányítású megmunkáló gépek, az építő- és útépítő gépek, a műanyagmegrnunkáló gépek, a félvezetők, a gyenge áramú mikroelektronika és a korsze­rű távközlési rendszerek stb. gyártásának a fejlesztéséi. Emellett biztosítani kell az olyan progresszív gyártmányok fejlesztését, mint a golyóscsap- ágyak, kőolajmotorok, hidrauli­ka és a gépipari fémkohászat gyors növekedését is. Szlovákia további legfonto­sabb fejlesztési ágazata a vegy­ipar, amely rendkívül jelentős az egész ország népgazdasága kemizálása szempontjából. A feladat különösen azért igényes és bonyolult, mert aránylag rö. vid idő alatt kell felépíteni és üzembe helyezni az olyan jelen­tős beruházási akciókat, mint a kőolajvegyészet és mások, mi­vel ezek hívatottak kitermelni a vegyipari termelés többleté­nek döntő részét az ötödik öt­éves tervidőszakban. Az ilyen igéiiyes gépipari, vegyipari program, de az ötéves terv me­zőgazdasági, építőipari és egyéb feladatainak teljesítése is ma­gától értetődően számos bonyo­lult probléma megoldását Igény­li. Ezeket a párt, az állam és a gazdasági szervekben bíráló igényességgel, erőnk biztos tu­datában és azzal az eltökélt­séggel igyekszünk megoldani, hogy növeljük azokat az ered­ményeket, amelyeket a Február óta eltelt 25 év alatt elértünk. Tudjuk, hogy ez a program mi­lyen igényeket támaszt Szlová kiában a párt, az állami és a a gazdasági szervek iránt, mit követel munkásosztályunktól, a műszaki értelmiségtől és az if­júságtól, amely előtt megnyitja a távlatokat. Azonban az a meggyőződésünk, hogy ha nagy akarattal és elkötelezettséggel fogunk dolgozni, akkor teljesít­jük ezeket a feladatokat. Biz­tonságérzetünk azokra az isme­retekre és tapasztalatokra tár maszkodik, amelyeket akkor szereztünk, amikor a párt ve­zetésével, a cseh nép testvéri segítségével megvalósítottuk az iparosítás programját. Tudjuk, hogy az új célok felé töreked­ve ismét bízhatunk a cseh műn? kásosztály, a cseh technikusok, kísérleti és fejlesztési dolgozók segítségében, és hogy ebben a közös műben tovább mélyül nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együttműködése. A közös gazdasági mű, a? egységesen tervezett és irányí­tott népgazdaság, a szocialista föderáció alapján működő ál­lam, az egymást kölcsönösen gazdagító kultúrák, a kölcsönös segítség és az együttműködés állandó elmélyítése a Szovjet* unióval és a többi szocialista országgal, mindez naponta érez» leti hatását népeink életében, behatol lényegébe és megterem^ ti a feltételeket az új nemzeti tudat kialakítására, amelynek, alapja a szocializmus építésé» nek, a szocialista internaciona­lizmusnak, a szocialista feltéte­leknek pozitív igenlése. Dolgo­zóink élete és tapasztalatai be­folyásolják népeink új vonásai­nak kialakulását. Nem létezik burzsoá nacionalista izgatás, kölcsönös gyanúsítás, amelynek hordozója a burzsoá osztály volt, hanem a cseh és a szlo­vák nemzet szocialista hazafi-■’ sága, kölcsönös bizalma, együtt­működése, egymás iránti tiszte­lete és acélos elvtársi osztály­testvérisége képezi ma népeink életének lényeges momentumait Tiszteletadás a forradalmi harcosok emlékének A párt és állami szervek kép­viselői a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából tegnap délután a Žižkovi Nemzeti Pan­teonban megkoszorúzták Klemen! Gottwald sírjál és lerótták tiszte­letüket uz érdemes forradalmi harcosuk emléke előtt. Elhelyez­ték a CSKP KB, a köztársasági el­nök, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szövetségi Gyűlés, a cseh és a szlovák nemzeti szer­vek koszorúit, továbbá a prágai városi, állami és pártszervek, a közép-csehországi párt és állami szervek koszorúit, valamint a népi inilicia. a csehszlovák néphadse­reg es a Belügyminisztérium ko­szorúit. A koszorúzás! szertartáson részi veitek: Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának el­nöke, l.udvik Svoboda hadsereg- tábornok, köztársasági elnök, Ľu­bomír Štrougal, a szövetségi kor­mány elnöke, Alois Indra, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke, továbbá a CSKP KB Elnökségének tagjai és póttagjai — Vasil Bifak, Peter Co­lotka, Karel Hoffmann, Antonín Katpek, Josef Kempný, Jozef Kor­eák, Jozef Lenárt, Miloslav Hruš­kovití és Václav Hüla, valamint Mi­los Jakeš, a CSKP Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságának elnöke, Ján Fojtík, Oldrioli Švest- ka, és Miroslav Moc, a CSKP KB titkárságáaak tagjai, a központi bizottság titkárai, Bohuslav Kuče­ra, a Csehszlovák NF Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a szö­vetségi és nemzeti párt- és álla­mi szervek, a népi milícia, a cseh­szlovák néphadsereg, a Belügymi­nisztérium, Prága főváros és a közép-csehországi kerület más ve zetíi képviselői. Az ünnepélyes aktuson jelen voltak a CSKP KB tagjai és pót­tagjai, valamint a CSKP Ellenőr­ző és Revíziós Bizottságának tag­jai is. A szertartás az Internaciunálé hangjaival ért vé&et.

Next

/
Oldalképek
Tartalom