Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-22 / 45. szám, csütörtök

Szocialista hazánkban megvalósult Szlovákia fejlesztésének nagyszabású programja

Jozef Lenárt elvtárs felszólalása a CSKP Központi Bizottsága ülésének vitá jában

A munkásosztály februári győzelme a nemzeti kérdésben, is történelmi jelentőségű fordulatot hozott. A párt megkezd helte a csehek és a szlovákok kapcsolatára vonatkozó szocialista koncepciójának következetes megvalósítását, a cseh és a szlovák nemzet gazdasági és kulturális egyensúlyának fokozatos kialakítását azzal a céllal, hogy elérje a közös államban élő nemzetek tényleges egyenjogúságát.

A kommunista párt népeink fejlődésének ebben az új szakaszában is támaszkodhatott a marxi—lenini tanokra, amelyek abból indulnak ki, hogy a nemzetek kölcsönös kapcsolatai attól függnek, hogy milyen mértékben bontakoztatta ki mindegyikük saját termelőerőit, a munkamegosztást; és a termelés fejlődésének ettől a fokától függ nemcsak az adott nemzetnek a másikhoz fűződő kapcsolata, hanem saját belső szerkezete is.

E történelmi jelentőségű és nemes célhoz vezető utal jelölte ki a párt IX. kongresszusa, amely a szocializmus építése fő irányvonalának keretében jóváhagyta Szlovákia iparosítási programját, a mezőgazdaság szocialista átépítését, és a kulturális fejlődés programját. Azt a fejlődést, amely a szocializmus feltételei között tervszerűen és ésszerűen használja ki a társadalom anyagi és emberi erőforrásait valamennyi dolgozó javára.

Pártunknak ez a lenini kiindulópontja, — amit ösztönöztek a Szovjetunió példái és tapasztalatai, és arra a tényre támaszkodott, hogy az iparosítás alapja a gazdasági, a műszaki és a tudományos integráció — lehetővé tette, hogy Szlovákia fejlődése az egységes csehszlovák népgazdaság építésének keretében, az egységes állam keretében a fejlett cseh országrész közvetlen, széles körű anyagi és szakmai segítségére támaszkodhasson.

Az élet sokoldalúan bizonyította pártunk politikájának helyességét, azt, hogy mindkét nemzetünk és az egész szocialista közösség érdekeit szolgálja. Nem felejtettük el, hogy abban az időben, amikor a párt megfogalmazta Szlovákia merész gazdaságfejlesztési programját, osztályellenségeink és a különféle Február előtti burzsoá hazafiak az imperialistákkal együtt azt hirdették, hogy a mi tervünk demagógia, hogy legalább egy évszázad kell ahhoz, hogy a kisparasztok, a favágók, a tutajosok és a drótosok országa elérje a fejlett államok színvonalát.

E jóslatok és a nehézségek ellenére történelmileg rövid idő alatt megvalósítottuk Szlovákia iparosításának nagy és egyedülálló művét.

A kizsákmányoló rendszertől egykor megalázott, megvert, nyomorba taszított drótosok, tutajosok, kisparasztok és föld- nélküliek akarata és igyekezete a cseh elvtársak — a munkások és mérnökök — tapasztalataival és szakmai adottságaival a szegény és nyomorgó Szlovákiát olyan országgá változtatták, amelynek fejlett ipara és mezőgazdasága, virágzó kultúrája és magas színvonalú műveltsége van.

Szlovákia a köztársaság szi- lárd és azonos értékű részévé vált, s ma méltóképpen járul hozzá a közös szocialista haza gazdasági erejének állandó növeléséhez. Ezt bizonyítja az a tény, hogy míg a szlovák Ipar a háború előtti években 7 százalékkal járult hozzá az ország ipari termeléséhez, ma ez az arány közel 25 százalékos, emellett Szlovákia mezőgazda- sági termelése a tőkés rendszer éveihez viszonyítva közel kétszeresen nőtt, s míg a háború előtt az országos termelésnek nem egészen 23 százalékát ad

ta, ma ez az arány 33 százalék. Míg negyed évszázaddal ezelőtt Szlovákia az ország nemzeti jövedelmének 19 százalékát képviselte, mai részaránya 27 százalék.

Közös büszkeségünk, hogy Kelet-Szlovákiában, amely egykor a köztársaság legelmaradottabb része volt, ma olyan korszerű kohászati üzem működik, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű. Közös büszkeségünk, hogy Árvában, a nyomorról és a kivándorlásról ismert országrészben ma a televíziós készülékeken és más gyártmányokon kívül megkezdjük a számítógépek gyártását. És az egész köztársaság javára szolgál, hogy a szlovákiai munkások, technikusok és kutató dolgozók a cseh elvtársak testvéri segítségével eredményese» gyártják a korszerű megmunkáló gépeket, teherautókat, műtrágyát, műszálat, műanyagot és a modern közszükségleti cikkek gazdag választékát.

Jaslovské Bohuniceben a közelmúltban helyezték üzembe az első csehszlovák atomerőmüvet. Ez szintén a cseh és a szlovák dolgozók közös műve, amihez a szovjet szakemberek is segítséget nyújtottak. A gazdasági fejlődéssel egyidejűleg a szocializmus viharos gyorsasággal bontakoztatta ki Szlovákiában a kultúrát és a műveltséget. Szlovákia mai kulturális színvonala a gazdag cseh kultúra mellett vezető helyen áll Látható ez a főiskolák, színházak, könyvtárak és filmszínhá zak hálózatában. Egynegyed évszázaddal ezelőtt még nem létezett szlovák nemzeti filmművészet, nemzeti képtár, filharmónia, nem léteztek magas színvonalú interpretációs együttesek, s ma már ezek sikeresen képviselik a világban a cseh szlovák lobogót.

A szocialista iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása és a szocialista kulturális forradalom jelentős változásokat hozott Szlovákia társadalmának osztály- és szociális szerkezetében. Ez megmutatkozott a munkásosztály számszerű növekedésében és abban, hogy nőtt a szlovákiai munkásosztály súlya a nemzet és az ország politikai életében. A kizsákmányolt, elnyomott osztályból uralkodó osztály lett, amely rövid idő alatt megtanulta az államigazgatást, s ugyanakkor a termelés irányítását is, mégpedig minőségileg magasabb színvonalon mint a burzsoázia. Alapvetően nőtt és állandóan emelkedik a szlovákiai munkások szakképzettsége. Mélyrehatóan változott és változik a szlovákiai parasztság jellege, amely a többnyire nyomorgó falusi tömegekből, a nemzet öntudatos és fejlett részévé alakult, és a munkás-paraszt szövetség a szocialista társadalom alapvető szociális oszlopa.

A szocialista iparosítás és a kultúra fejlődésével egyidejűleg nemcsak számszerűleg, hanem ideológiailag és szakmailag is nőtt az új értelmiség. Február és a párt lenini politikája ered ményének minősíthetjük teljes joggal, a Szlovákiában élő magyar és ukrán nemzetiség életének sokoldalú fejlődését. Azt. hogy tevőlegesen vesz részt a politikai és közéletben, az ipar, a mezőgazdaság, az iskola, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, azt, hogy a nemzetiségeket őszinte kapcsolat fűzi a csehszlovák szocialista hazához. \

A szocialista Iparosítás, a mezőgazdaság szocialista kollektivizálása, valamint a kulturális változások teremtették meg az anyagi és szellemi feltételeket arra, hogy fokozódjék a kölcsönös bizalom, az egymás iránt érzett tisztelet, a segítség és au együttműködés a csehszlovák köztársaság két nemzete és nemzetiségei között. Szo- ciahita építésünk 25 éve szintén igazolja Lenin eszméinek helyességét, miszerint a nemzetek közötti kölcsönös bizalom kialakítása és növekedése szempontjából a szocialista termelésen kívül nélkülözhetetlen az állam demokratikus szervezete is. Ez a gondolat kifejezi azt a tapasztalatot, hogy a kommunista párt gyakorlati tevékenysége megköveteli, hogy nem fe leďkezik meg a nemzeti különbségekről, hanem a szocializmus építésének általánosan érvényes elveit úgy fogja érvényesíteni, hogy egyidejűleg tiszteletben tartsák a nemzetek sajátossá gait és azokat a közös célért folytatott harc érdekében használják ki. Pártunk, amelynek politikáját a proletár internacionalizmus eszméi irányítják és felhasználja a Szovjetunió tapasztalatait, valamint a saját kereséséből, saját hibáiból ere dő tapasztalatokat, a legelőnyösebben rendezte nemzeteink testvéri kapcsolatait, betetőzve ezt a rendezést a föderatív elrendezés lenini elvének kibontakoztatásával közös hazájuk ban.

Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa megállapította és az utóbbi idők gyakorlati tapasztalatai is igazolják, hogy a csehszlovák föderáció helyes. Ebből az alkalomból is szeretnénk kifejezni mély tiszteletünket Csehszlovákia Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a köztársaság javára, nemzeteink javára és különösen Szlovákia javára vég zett.

Amikor elkészítjük a szocialista építés 25 évének eredményeit, rá kell mutatni a XIV. kongresszus határozatainak tel jesítésére, amely kongresszus az elért eredmények alapján kitűzte szocialista társadalmunk fejlődésének új, reális feladatait. Tapasztalataink is igazolják e kongresszusnak azt a történelmi jelentőségét és határozatai teljesítésének értékelését, ahogyan azt Husák elvtárs beszámolójában rögzítette. A kongresszus irányelveit a gazdasági területen Szlovákiában csakúgy, mint az egész országban, eredményesen teljesítik. Az ötéves tervidőszak első két évében, különösen a mezőgazdaság és az építőipar gyors fejlődése következtében a társadalmi termelés valamivel gyorsabb ütemben nőtt. A munkatermelékenység növekedése az iparban 70 százalék, az építőiparban H6. százalék. Az elmúlt évben sikerült megállítani a termelés anyagi költségeinek növekedését. Az elért eredmények igazolják az ötödik ötéves terv realitását és a XIV. kongresz- szus irányvonalának helyességét, amely hangsúlyozza, hogy az egységes gazdaságpolitika megvalósítása során ki kell használni mind a Cseh Szocialista Köztársaság, mind a Szlo vák Szocialista Köztársaság természeti és gazdasági adottságait, és ezzel egyidejűleg folytatni kell a két köztársaság gazdasági egyensúlyának fokozatos kialakítását.

Az ötödik ötéves terv céljainak elérése, figyelembe véve, hogy Szlovákiában a növekedés üteme nagyobb lesz, azt jelenti, hogy Szlovákia 1975-ben az országos ipari termelésben 27 százalékkal vesz részt, míg ez az arány 1970-ben 24 százalék

volt. Tudjuk, hogy ezek rendkívül igényes feladatok. Teljesítésük összefügg azzal, hogy javítani kell a gazdasági fejlődés minőségi mutatóit és gondot kell fordítani a munkatermelékenység és a hatékonyság növekedésére, hogy sokkal eredményesebben használjuk ki Szlovákia erőforrásait a csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlődése érdekében.

Az igényes feladatok új eljárást és céltudatos munkát követelnek minden irányító szervtől. Látható, hogy ez néhány termelési ágazatban, vállalatban bonyolult és nehéz problémákat

jelent. Meg kell érteni, hogy nélkülözhetetlenül és lényegesen növelni kell a termelés és a termékek műszaki színvonalát és ennek mindenekelőtt a termelést megelőző szakaszokra fordított különleges figyelemben kell megnyilvánulnia, továbbá a tudományos-kutatóalap munkájában, abban, hogy a döntő fontosságú programok és feladatok következetes megoldására törekedjék és ugyanakkor fejleszteni kell a vállalati, kutató, fejlesztő és konstrukciós munkahelyek tevékenységét. Ez többek között megköveteli, hogy összpontosítotlabban használják ki Szlovákia, a köztársaság és az egész szocialista közösség tudornál) yos-kutató bázisai munkájának eredményeit és merítsenek a technika fejlesztésével kapcsolatos leghaladóbb tapasztalatokból.

Annak érdekében, hogy tökéletesebben használjuk ki Szlovákia erőforrásait a köztársaság gazdasági erejének növelésére, jelenleg különösen fontos a gépipar és a vegyipar fejlesztése. A gépipar kulcsfontosságú jelentősége a csehszlovák népgazdaságban az elmúlt negyed évszázadban vált láthatóvá, valamint abban is, hogy ez az ágazat Szlovákiában, ahol az iparosítás során számos új gépgyár és korszerű termelési ága^ zat alakult, gyorsan fejlődött. Ezt a fejlődést és ezeket az eredményeket folytatjuk jelenleg. Az a feladat, hogy a gépipari termelés jelentős többlete az ötödik ötéves tervidőszakban és a további években is biztosítsa, hogy Szlovákia hatékonyabban kapcsolódjék be a távlati hordozó programokba, szem előtt tartva a csehszlovák népgazdaság szükségleteit, valamint aktív részvételét a nemzetközi szocialista gazdasági integrációban. Szlovákiában a gépipar fejlődését lehetővé teszi a szakképzett dolgozók számának növekedése is. Ezért a XIV. kongresszus határozataival összhangban olyan intézkedéseket fogadtunk el, amelyek előírják a gépkocsigyártó ipar, a számítástechnika, a program irányítású megmunkáló gépek, az építő- és útépítő gépek, a műanyagmegrnunkáló gépek, a félvezetők, a gyenge áramú mikroelektronika és a korszerű távközlési rendszerek stb. gyártásának a fejlesztéséi.

Emellett biztosítani kell az olyan progresszív gyártmányok fejlesztését, mint a golyóscsap- ágyak, kőolajmotorok, hidraulika és a gépipari fémkohászat gyors növekedését is.

Szlovákia további legfontosabb fejlesztési ágazata a vegyipar, amely rendkívül jelentős az egész ország népgazdasága kemizálása szempontjából. A feladat különösen azért igényes

és bonyolult, mert aránylag rö. vid idő alatt kell felépíteni és üzembe helyezni az olyan jelentős beruházási akciókat, mint a kőolajvegyészet és mások, mivel ezek hívatottak kitermelni a vegyipari termelés többletének döntő részét az ötödik ötéves tervidőszakban. Az ilyen igéiiyes gépipari, vegyipari program, de az ötéves terv mezőgazdasági, építőipari és egyéb feladatainak teljesítése is magától értetődően számos bonyolult probléma megoldását Igényli. Ezeket a párt, az állam és a gazdasági szervekben bíráló igényességgel, erőnk biztos tudatában és azzal az eltökéltséggel igyekszünk megoldani, hogy növeljük azokat az eredményeket, amelyeket a Február óta eltelt 25 év alatt elértünk. Tudjuk, hogy ez a program milyen igényeket támaszt Szlová kiában a párt, az állami és a a gazdasági szervek iránt, mit követel munkásosztályunktól, a műszaki értelmiségtől és az ifjúságtól, amely előtt megnyitja a távlatokat. Azonban az a meggyőződésünk, hogy ha nagy akarattal és elkötelezettséggel fogunk dolgozni, akkor teljesítjük ezeket a feladatokat. Biztonságérzetünk azokra az ismeretekre és tapasztalatokra tár maszkodik, amelyeket akkor szereztünk, amikor a párt vezetésével, a cseh nép testvéri segítségével megvalósítottuk az iparosítás programját. Tudjuk, hogy az új célok felé törekedve ismét bízhatunk a cseh műn? kásosztály, a cseh technikusok, kísérleti és fejlesztési dolgozók segítségében, és hogy ebben a közös műben tovább mélyül nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együttműködése.

A közös gazdasági mű, a? egységesen tervezett és irányított népgazdaság, a szocialista föderáció alapján működő állam, az egymást kölcsönösen gazdagító kultúrák, a kölcsönös segítség és az együttműködés állandó elmélyítése a Szovjet* unióval és a többi szocialista országgal, mindez naponta érez» leti hatását népeink életében, behatol lényegébe és megterem^ ti a feltételeket az új nemzeti tudat kialakítására, amelynek, alapja a szocializmus építésé» nek, a szocialista internacionalizmusnak, a szocialista feltételeknek pozitív igenlése. Dolgozóink élete és tapasztalatai befolyásolják népeink új vonásainak kialakulását. Nem létezik burzsoá nacionalista izgatás, kölcsönös gyanúsítás, amelynek hordozója a burzsoá osztály volt, hanem a cseh és a szlovák nemzet szocialista hazafi-■’ sága, kölcsönös bizalma, együttműködése, egymás iránti tisztelete és acélos elvtársi osztálytestvérisége képezi ma népeink életének lényeges momentumait

Tiszteletadás a forradalmi harcosok emlékének

A párt és állami szervek képviselői a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából tegnap délután a Žižkovi Nemzeti Panteonban megkoszorúzták Klemen! Gottwald sírjál és lerótták tiszteletüket uz érdemes forradalmi harcosuk emléke előtt. Elhelyezték a CSKP KB, a köztársasági elnök, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szövetségi Gyűlés, a cseh és a szlovák nemzeti szervek koszorúit, továbbá a prágai városi, állami és pártszervek, a közép-csehországi párt és állami szervek koszorúit, valamint a népi inilicia. a csehszlovák néphadsereg es a Belügyminisztérium koszorúit.

A koszorúzás! szertartáson részi veitek: Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, l.udvik Svoboda hadsereg- tábornok, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány elnöke, Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke, továbbá a

CSKP KB Elnökségének tagjai és póttagjai — Vasil Bifak, Peter Colotka, Karel Hoffmann, Antonín Katpek, Josef Kempný, Jozef Koreák, Jozef Lenárt, Miloslav Hruškovití és Václav Hüla, valamint Milos Jakeš, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke, Ján Fojtík, Oldrioli Švest- ka, és Miroslav Moc, a CSKP KB titkárságáaak tagjai, a központi bizottság titkárai, Bohuslav Kučera, a Csehszlovák NF Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a szövetségi és nemzeti párt- és állami szervek, a népi milícia, a csehszlovák néphadsereg, a Belügyminisztérium, Prága főváros és a közép-csehországi kerület más ve zetíi képviselői.

Az ünnepélyes aktuson jelen voltak a CSKP KB tagjai és póttagjai, valamint a CSKP Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai is.

A szertartás az Internaciunálé hangjaival ért vé&et.