Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-20 / 43. szám, kedd
A dicső február tiszteletére A februári győzelem 25. évfordulója alkalmából országszerte sokrétű kulturális rendezvényekre kerül sor. Az ünnepségsorozat részeként film- bemutatókat is tartanak: a Csehszlovák Film a dolgozó nép dicső győzelmének negyedszúűzt'ek". A tanító, persze, itt sem tétlenkedik, a falu „lámpása“, a szó nemes értelmében vett fáklyavivő. Meg is gyűlik ezért a baja a falu gazdájával... A filmet — melynek főszerepeit Ivan Rajniak és Július Pántík játssza — ünnepélyesen Az Egy forró nyár krónikája című cseh film egyik jelenete: a dolgozók viharos gyűlésen vesznek részt. zadus évfordulója tiszteletére új játékfilmet készített, Egy forró nyár krónikája címmel. A firí Seguens rendezte alkotása film művészi kifejező eszközei segítségével azt az időszakot tárja elénk, amikor országunk szocialista jövője forgott kockán. A mű Václav Ŕezáč Csata című regénye alapján készült, s az 1945-től 1948 februárjáig terjedő időszak eseményeit öleli fel, de nem a történelem- könyvek lapjairól ismert fordulatokat láttatja, hanem egész sor egyént, különféle embertípusokat felvonultatva két ellen tétes eszmét és politikai tábort ábrázol, s ezek konfliktusán keresztül vall történelmünk egyik legnagyobb hatású eseménysorozatáról. A filmet ünnepélyes keretek közt február 21-én mutatják be Prágában. A jubileum alkalmából a Szlovák Film is űj alkotással mutatkozik be, éspedig fán Lacko Hosszú az út a mennyországba című filmjével. A balladái történet forgatókönyvét fán fonás írta; művét a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére hirdetett pályázaton 'díjjal jutalmazták. Az alkotás február 23-án Bratislavában mutatják be. A cseh és a szlovák rövid- filmstúdiók alkotói sem feledkeztek meg a dicső évfordulóról, Tiszteletére számos rövid- és dokumentumfilmet készítettek. A prágai stúdió alkotócsoportja Utódok és elődök címmé 1 dokunie n t um f i 1 in - so ro za t- tal köszönti a jubileumot; a sorozatban a müncheni árulástól kezdve egészen a felszabadulásig történelmi hűségű képek tárják a nézők elé a viharos és sorsdöntő eseményeket, a párt szerepét ebben az időben. A felvételt Josef Suran készítette.A Februárhoz vezető út címmel Maximilan Petrík forgatott dokumentum művet, Csehszlovákia dolgozó népének a győzelmes februárhoz vezető útjáról. ■ A szlovák rövidfilmgyártás műhelyében is készült néhány „februári“ témájú film. Ezek egyike a Február hagyatékához híven című rövidfilm, mely a népi inHíciáról szól. Puskás emberek a címe annak a dokumentumfilmnek, melyben a népi milícia tagjai 1948-as emlékeikA bratislavai Slovan moziban február 23-án mutatják be a Hosszú az út a mennyországba című új szlovák filmet. A képen: a film egy részlete. cselekménye az 1920-as években fenn az irtványon, egy településen játszódik le. A rendező egy „isten háta mögötti“ településre kalauzolja a nézőt azzal a céllal, hogy a fél évszázad előtti jellegzetes falusi viszonyokat, az emberek földhöz kötöttségét, a vagyon minden- hatóságát, az itt élők mentalitását bemutatva a nézőket arra ösztönözze, hogy párhuzamot vonjanak az akkori és a mai vidéki élet közt, s még jobban tudatosítsák, mit köszönhetünk a pártnak, s az eltelt 50 év harca miképpen változtatta meg falvaink arculatát. A film központi alakja a településre érkező tanító, akit azért, mert nem titkolta rokonszenvét a bolsevíkok iránt, büntetésből 'erre az eldugott helyre „számról számolnak be, s ezeket idézik a nézők elé. A Központi és a Szlovák Filmkölcsönző Vállalat dolgozói a februári ünnepségek alkalmából több, régebben készült nagysikerű hazai film műsorra tűzését tervezik. Az érdeklődők a felújított bemutatók során megtekinthetik az: Anna, A harc holnap véget ér, ... és köszöntőm a fecskéket, Férfiak útjai, Az ember nincs egyedül, Mi kell az élethez, Kávé ház a főtéren. Kulcs, Virrad, Ólomkenyér, Üzenet az élőknek, Vörös fény Kladno felett, Sziréna, Oj harcosok indulója című filmeket és egyéb forradalmi témájú, illetve a múltról és a máról szocialista elkötelezettséggel valló alkotásokat. —ym — A GUMIFÁTÓL A GUMIPITYPANGIG Több mint 200 éve egy francia utazó igen érdekes levelet küldött az Amazonas vidékéről a francia tudományos akadémiának. Charles Marie de la Condamine egyebek között ezeket írja levelében: „ ... Megismertem egy fát, melyet a bennszülöttek Hevé nek neveznek. Ha a fa kérgét megsértik, tejszerű folyadék buggyan ki belőle. Ez a levegőn lassan megsötétedik és megkeménykedik. A fának e folyadékát öntik a bennszülöttek kunyhóik tetejére. Ezzel vízhatlanná válik a hajlékuk. Bocskorjaikat is e folyadékkal kenegetik be. Ettől aztán mocsarakban — lucsokban jártukban sem tapad víz a lábukhoz ... “ Alighanem ez az első beszámoló a gumiról, helyesebben a kaucsukról. A kaucsuk és a gumi között annyi a különbség, mint a cement és a beton között. A kaucsuk az alapanyag, amely más anyagok hozzáadásával tömérdek formában kerül ipari feldolgozásra, s a gumi csak egyik módja a kaucsuk hasznosításának. De kövessük a kaucsuk útját. .. Az első gumikísérlet Több mint száz év telt el Condamine levele után, midőn a levél Charles Goodyear amerikai leltaláló kezébe került. Egy pillanatig sem volt nyugta a levél láttán. Egy szép napon elutazott az Amazonas vidékére s megtalálta a keresett fákat. A tejszerű nedvből néhány kannányit Philadelphiába szállított. Olt kezdetleges laboratóriumában kísérletezni kezdett. A kísérlet nem sokra vezetett. A kotyvasztott anyag télen keménnyé vált s olyan könnyen tört, akárcsak az üveg, nyáron meg megolvadt, mint a zsír a napon és úgy ragadt, mint a csiriz. Már-már lemondott, de végül a „véletlen“ jött segítségére. Pénze elfogyott, kísérleteit már csak ismerősei, jóbarátai segítségével folytathatta. így is szüntelen hurcolkodnia kellett lakbértartozásai miatt. Egy ilyen hurcolkodási időben sebbel-lobbal ként olvasztott. Az olvasztott kén belefröccsent a közelében álló kaucsukos kannának tartalmába. Amit 10 éven át hiába kísérelt különböző anyagokkal, azt a véletlen jóvoltából elérte. Így született meg a gumi. Sokat kellett még bajlódnia ugyan azután is, hogy megtalálja a helyes keverési arányt, de végül is elérte, hogy a kénnel kevert kaucsuk olyan anyaggá vált, amely megtartja rugalmasságát, nem keménye- dik meg és nem törik. Goodyear felfedezése nyilvánosságra került. Rögtön meg is rohanták különböző ötletekkel. A gumikerék őse A következő kereskedelmi adat már egy Thomson nevű kereskedő nevéhez kapcsolódik. Nagy távolságokra szállította áruját Thomson. Egyebek között Oroszországban is kereskedett. A sok úton sok kocsija ment tönkre. Sokat töprengett, hogyan könnyítse meg a lovasszekerei útját. Első kísérletként a kocsik kerekeit levegővel töltött marhabéllel abroncsolta meg. Kísérlete kudarcra vezetett. Hamar és könnyen pukkantak szét a hitvány, rögös utakon a kerekek bélabroncsai. 1864-ben végre tudomást szerzett a Goodyear feltalálta anyagról. Ebből készített rugalmas és tartós „légtömlős kerekeket“. Ez annyira bevált, hogy szabadalmat is kért és kapott rá. Hanem a „gumirádlinak“ még ekkor nem volt nagy keletje. Nem sokkal később Manheim utcáin megjelent egy különleges jármű. Vaskerekeken gördült, szörnyű zakatolással, dübörgéssel haladt. Ló nem vontatta. Egy fülig maszatos fiatalember, bizonyos Benz nevű lakatossegéd vezette a dobhártyasértő, s éppen csak vánszorgó masinát. A derék, jámbor manheimi polgárok első pillanatban nem is tudták, hogy nevessenek-e, vagy bosszankodjanak a kísérlet láttára és hallatára. Benz utcai bámulói közé tévedt egy Dunlop nevű állatorvos is. Felkereste Benzet és társult vele. A kaucsukfók pusztítása A kaucsuk kereslete ugyanúgy mozgósította világszerte a felelőtlen és gyors meggazdagodásra vágyó mindenfajta kalandorok tömegét, akárcsak később a Yukon folyó környékéhez tapadó aranyláz. Megrohanták Brazília és a Kongo vadonjait, megszállták az Amazonas és Orinoko vidékét. VacT iramban elkezdődött a kaucsukfa (Hevea Brasiliensis) pusztítása. Bennszülött favágók százezreit „foglalkoztatták“ a legembertelenebb munkafeltételek között. A fák milliói pusztultak garázdálkodásaik nyomán. Végre Brazília is ráébredt, hogy tenni kell valamit. Először is halálbüntetés terhe alatt megtiltotta a gumifa magjának vagy palántájának kivitelét. Másodszor: rendet teremtett a gu- midzsungelben. Oj gumifaültetvényeket telepítettek, s elrendelték: gumifákat úgy kell csapolni, hogy életben maradjanak. Hanem számolni kellett Európa óriási gumiszükségleteivel is. Üjabb hajsza indult meg . .. 1873-ban Rio de Janeiro kikötőjében partra- szállt bizonyos de Parris nevű angol kalandor. Botanikusként jelentette be magát a hatóságoknál. Feltűnően fitogtatta tudományos eszközeit, lepkehálóját és krokodilvadászat iránti szenvedélyét. A természeti ritkaságokat főként az Amazonas partjain kereste. Az elejtett krokodilusokat de Parris úr sajátkezűig preparálta ki. Gyomrukat mintegy 3000 kis gumifapalántával bélelte ki. Dolgavégeztével elhajózott Európába. Hanem a szépen kidolgozott terv balul ütött ki. A gyönge kis gumifapalánták elsorvadtak a krokodilusok gyomrában. A 3000 gumifapalántából mindössze csak 6. maradt egészséges. De Parris úr nem adta fel a reményt. Kormánya segítségével szervezte meg az új expedícióját. Ojfent partraszállt Brazíliában. Egyenest az őserdő szomszédságában, a Tapajozi fennsíkon, Sanieren közelében kezdett el újra „kutatni“ Vad vidék volt ez. Ezt a tájat a különböző trópusi betegségek • miatt még a legelszántabb mangavérók is elkerülték. De Parris úr annál nagyobb kedvvel kezdte gyűjteni a gumifa magját. Leszüretelte a gumifák kis sárga gyümölcsét, melyek mindegyikében 5-5 magocska van. Ezeket banánlevélbe csomagolta. A becsomagolt 70 000 maggal elindult karavánja élén a kis „Amazonas“ vitorlás hajó felé. A kciucsukmonopólium elvesztése Nagy bajlódással meg is érkeztek a kis vitorláshoz, mely egy rejtett helyen várakozott rájuk, hogy elkerüljék a brazil állam ellenőrző közegeit. A brazil hatóság helyett azonban patkányok veszélyeztették a drága szállítmányt. A hajó fenekén a kiéhezett patkányok ezrei rohanták meg az ínyenc falatokat és minden vigyázat és küzdelem ellenére felfalták a magvak nagyrészét« A kirakott ép magvak előre elkészített üvegházba kerültek. A tizenharmadik napon az üveg* házak melegágyaiból 3000 gumifupalántácska dugta ki a fejét. Brazília elvesztette a gumicsatát! Kiesett kezéből a kaucsukmonopólium. A kikelt kis palántákat gondosan csomagolták és útnak indították, ezúttal patkánymentes hajón, Ceylon szigetére. A kaucsuk kalandos útja azonban még nem zá* rult le ezzel. Az a verseny, amely az imperialism ta államokon belül és egymás között állandóan élesebben kiújul a piacok birtoklásáért, kirob- bantotta az első, majd a második világháborút. A kaucsuk birtoklása hatalmas fegyver. Ezt először a németekkel éreztették az angolok. A németek mükaucsukot kezdtek gyártani, ami többfajta felhasználásban tökéletesen pótolja a valódit. A kokszagiz diadala A Szovjetunióban tudományos expedíciók kutatásai nyomán egy sor értékes kaucsuktermő növényt fedeztek fel. A szovjet tudósok megtalálták és elkezdték nemesíteni a Taraxacum kok- saghyz, magyarul gumipitypang nevű növényt. Ež közeli rokona a nálunk is jól ismert Taraxacum officinale (gyermekláncfű) nevű növénynek. A Szovjetunióban kikísérletezett fajta — amint a neve is mutatja — kirgiz eredetű. Taraxacum pitypangot jelent, a „saghyz“ olyan növényt, amely kaucsukot tartalmaz. A kok pedig eredeti kirgiz szó. Kéket jelent. A növény levele ugyanis kékes árnyalatú. A gumipitypang gyökerének tejnedve (latex) nagy mennyiségben tartalmaz kaucsukot. De a gumipitypang gyökerében nemcsak kaucsuktejet, hanem kész kaucsukot is lehet találni. A tenyészidő folyamán ugyanis a gyökérben a kaucsuktej megolvad és alvadt fkoagulált) kaucsukként halmozódik feU Ha főzés, vagy rothasztás útján a gyökér szövetét szétroncsoljuk, vagy ha a gyökeret keresztbe el akarjuk szakítani, megtaláljuk benne a kés», rugalmas kaucsukszálakat. A MEZŐGAZDASÁG DJ MINDENESEI Ha szükséges, átereszti a napsugarakat, s jobb és olcsóbb az üvegnél. Ha kell, nem ereszti át a napsugarakat, és feleslegessé teszi a kapálást. Víztároló létesíthető vele jóformán annyi idő alatt, ameddig a földmunka tart. Raktár helyett a szabadban is megvédi a terményeket. Nincs anyag, amely oly sokféleképpen lenne hasznosítható a mezőgazdaságban, mint a műanyagfólia. Évezredeken át nélkülözhetetlen munkaeszközök kopnak ki lassan a mezőgazdaság kelléktárából. Ugyanakkor hamarosan elkéjizelhetetlen lesz például, hogy egy korszerűen gazdálkodó mezőgazdasági üzem raktárában ne álljon bevetésre készen néhány tekercs műanyag fólia. Ezek a polietilénből vagy lágy PVC-ből készített, vékonyabb-vastagabb hártyák oly sok előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy alkalmazási területük szinte korlátlan. A műanyag fóliának sem a víz, sem a savas vagy lúgos hatások nem ártanak, a vizet egyáltalán nem, a vízgőzt pedig alig ereszti át. Átlátszóságuk versenyképessé teszi őket az üveggel. Ez elsősorban a melegházak, hajtatóházak esetében jelent nagy előnyt. Nemcsak azért, mert törhetetlenek, hanem azért is, mert ösz- szehasonlíthatatlanul könnyebbek az üvegnél, így a melegházak szerkezete is könnyebb, egyszerűbb, következésképpen olcsóbb lehet. Ráadásul a fóliatető alatt a növények fejlődése is gyorsabb; részben azért, mert a fólia átereszti az infravörös sugarakat, részben pedig azért, mert megakadályozza a talajban levő víz elpárolgását. A fekete fóliákról csakhamar kiderült, hogy feleslegessé teszi a kapálást. A konyhakertészetekben világszerte egyre gyorsabban terjed alkalmazásuk. A fóliacsíkokat (vagy az előzően összehe- gesztett nagyobb „lepedőket“) az ágyasokra fektetik, a széleken vastag földréteggel rögzítik, s a palántáknak lyukakat vágnak bennük. Minthogy a fekete fólia nem engedi át a napsugarakat, a lyukakban gyorsan, jóformán gondozás nélkül nőnek a kiültetett palánták, a gyomnövények viszont képtelenek fejlődni a fekete lepel alatt. I d j) 1973 II. 20. Ü J F ! L M E K
