Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-19 / 42. szám, hétfő

A tudományos-műszaki forradalom fejlődési tendenciái Szemtől szemben állunk azokkal a változásokkal, ame­lyek fokozatosan átalakítják a társadalom mai életének alap­jait, és amelyeknek messzire ható következményei lesznek a jövőben. Ez megköveteli, hogy ezeket a folyamatokat egyre tökéle tesebben megismer j ük, irányítólag bele tudjunk szólni alakításukba, s ezek alapján Céltudatosan és fokozatosan át tudjuk alakítani a termelésit és az egész társadalmat. Vasil Bi- fak elvtárs, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára, a CSKP KB múlt évi októberi Ölésién hangsúlyozna: „A jelenlegi tudományos- műszaki forradalom ina a vi­lág valamennyi részébe beha­tol. Jellemzője: sohasem ta­pasztalt módon kitágítja az em­beri ismeretek horizontját, új tudományos ágazatok keletke­zéséhez vezet, behatol a mikro- és a makrokozmoszba, új ener­giaforrások, új anyagok felfe­dezéséhez vezet, forradalmi változásokat hoz a technológiai folyamatokban, miiközben órlá- él mértékben megnövekszik a (tudományos-műszaki informáci­ók terjedelme. Komplex jelen­ségként hat, s rendkívül dina­mizálja a termelést és az egész társadalmat. A tudomány és a technika fejlődése Időben pár­huzamosan folyik le, kölcsönö­sen ösztönző hatással! van egy­másra és minőségi változásokat okoz a termelésben, a fogyasz­tásiban és további társadalmi Szférában.“ Ebből kell kiindulni tevé­kenységünkben úgy, hogy ezt a bonyolult folyamatot kézben tudjuk tartani és céltudatosan megvalósítani. NEM FANTASZTIKUS SZAMOK (A tudományos-műszaki forra­dalom folyamata mindenekelőtt lényeges kihatással van az üzemgazdaságban lejátszódó Szerkezeti változásokra, de Ugyanakkor az elért gazdasági potenciál és ennek szintje ré­vén, különösen az iparilag fej­lett államokban, felgyorsul és dinamikussá lesz. Az utóbbi években a Föld la­kossága 3,6 milliárd fő körül mozog; a villamos énergia Össztermelése (amely a munka gépesítésének alapja) megha­ladja az 5 billió kilowattórát (az iparilag fejlett államokban egy lakosra számítva elérte a & 3500—8000 kilowattórát), a nyersacéltermelés világviszony­latban 600 millió tonna körül mozgott, és számos országban egy lakosra számítva 500—800 kilogrammot ért el, a cement- gyá rtás mintegy 600 millió ton­na volt. Emellett a lényeges az, hogy á tudományos-műszaki forra­dalom rendkívüli mértékben fo­kozza azon ágazatok fejlődésé­nek dinamikáját, amelyek e forradalom eredményein ala­pulnak. Gondolunk itt különö­sen a termelés fűtőiparl-energe- tlkai és nyersanyag-alapjában beállt változásokra, s a nép­gazdaság ezzel kapcsolatos ke- mizálására, a vegyipar fejlődé­sére, továbbá az automatizálás és a gépi adatfeldolgozás fej­lődésére és alkalmazására, és a többi átütő változásra. SOHASEM TAPASZTALT DINAMIKA iA vegyipar fejlődési üteme számos országban kétszer-há- romszor nagyobb, mint az ipa­ri termelés terjedelmének ál­talános fejlődése, s a vegyipar keretében kiemelten fejlődik a peitrokémiai ipar és a kőolaj- bázison alapuló egyéb iparágak. A plasztikanyagok termelése vi- ilágviszonylatban már 1968-ban meghaladta a 20 millió tonnát és az utóbbi években minden öt 'esztendőben megkétszereződik, (sok országban egy főre szá­mítva eléri a 30—60 kg-ot). A világon 1971 végén működött mintegy 150 atomerőmű telje­sítménye elérte az 50 000 mega­wattot, s a jelenleg üzembe he­lyezett atomerőművek teljesítmé­nye egyénként kb. kétezer MW, Az atomerőművek összteljesít­ménye 1980-ig feltehetően eléri a 300 000 MW-ot. Az egyik leg­dinamikusabb fejlődést felmu­tató iparág az elektronika! Ipar. Például az elmúlt évtized vé­gén mintegy 120 000 elektroni­kus számítógép volt üzemben a világon. Alkalmazásuk több tucat millió dolgozó munkáját pótolja. De számos más ága­zat területéről is sorolhatnánk tovább az adatokat és példákat. A jelenkorban kezdi közvet­lenül és tömegesen kivenni ré­szét a tudomány és a technika a gazdasági fejlődésből, dina­mikájából, szerkezetének át­alakításából, és forradalmi ha­tással van a termelőerők fejlő­désére. A termelés — szoros kapcsolatban a tudománnyal — óriási változásokon megy át, s a tudományos-műszaki fejlődés a népgazdaság dinamikájának és vitalitásának alapvető ténye­zőjévé válik. A TUDOMÁNY MINT TERMELŐERŐ A tudományos-műszaki hala­dás korunkban döntő tényező­jévé válik a termelőerők fejlő­désének, s a tudomány egyre nagyobb mértékben közvetlen termelőerő lesz. Ezt az egész folyamatot a fejlődés jelenlegi szakaszában három fő tényező erősíti! A gépesítés és az automati­zálás folyamata következtében egyre több dolgozó kerül át magas fokú képzettséget meg­követelő munkákba, a társadal­mi munkának egyre nagyobb része tolódik át a közvetlen termelés területéről a termelés­előkészítés, a kutatás, a fej­lesztés és a tudomány területé­re. Mindkét terület egyre in­kább összeolvad, és a termelő- folyamat egyre nagyobb mér­tékben összefonódik a termelés előkészítésének folyamataival. A tudományos munkatársak munkája mind nagyobb mérték­ben vélik magas fokú termelő- munkává, részt vesz az értékek alkotásában és egyre inkább részévé lesz a termelőerők fej­lődése forrásának. ELMÉLET+ GYAKORLAT = HALADÁS A tudományos-műszaki hala­dás egyre nagyobb mértékű fej­lődése, nagyfokú bonyolultsága, a kísérleti és üzemeltetési munkák 'igényessége és kiter­jedtsége, a kísérletezés és a megvalósítás ellenőrzésének szükségessége megköveteli a tudomány és a termelés szoros összefo r rotts ágát, a tudomá­nyos és a műszaki dolgozók szoros kölcsönös együttműkö­dését, egyrészt ezek együttmű­ködését a munkásokkal, más­részt az elmélet és a gyakorlat szoros szimbiózisát, megkövete­li, hogy a kedvező szociálöko- nőmiai feltételek között elmo­sódjanak a különbségek a fizi­kai és a szellemi munka között — mindez közelebb hozza a tudományt a termeléshez, egy­re nagyobb mértékben tudomá­nyos alapokra helyezi; a tudományos ismeretek nö­vekedésével, a kutatás fokozó­dó intenzitásával kialakul a le­hetősége és — egyszersmind tekintettel az új tudományos is­meretek alkotásának és a már meglevők elavulásának gyors ütemére — a szükségessége a tudományos és műszaki ismere­tek termelésben való sürgős bevezetésének és alkalmazásá­nak. A tudományos-műszaki for­radalom egyre inkább a jelen­kori fejlődés realitásává válik — következményei * eltérőek a különböző társadalmi-gazdasági rendszerekben. Tőkés viszonyok között dina­mikája elmélyít egy sereg gaz­dasági és szociális ellentmon­dást, sok új problémát vet fel, amelyeket a termelőeszközök magántulajdonán alapuló tőkés rendszer nem képes megoldani. Ezzel szemben a szocialista rendszernek sokoldalú érdeke fűződik a tudományos-műszaki forradalom valamennyi eredmé­nyének felhasználásához. A kommunista párt vezető szere­pe, a termelőeszközök társa­dalmi tulajdona, a demokrati­kus centralizmus és a tervirá­nyítás rendszere lehetővé teszi ennek a fokozottan dinamikus folyamatnak céltudatos irányítá­sát, s eredményeinek az egész nép javára való felhasználását. LADISLAV RÍHA mérnök, ducens, a műszaki tudományok doktora, a CSSZK fejlesztésügyi és műszaki miniszterhelyettese m xi -Kar- ■CT aJKAbi JmZm «JHEtfRhfcui Jól dolgoznak A különböző munkahelyeken dolgozó kollektívákhoz hason­lóan néphadseregünkben is megalakítják a szocialista mun­kabrigád címért versenyző kol­lektívákat. Ma már a hadsereg­ben több százra tehető e kol­lektívák száma. A hadseregben alakult szocialista munkabrigá­dok tagjainak túlnyomórészt n katonai parancsnokságokon dol­gozó polgári alkalmazottak, kis­mértékben hivatásos katonák. Ez az összetétel a polgári dol­gozók és a hivatásos katonák munkájából, beosztásából ered. A példás, és minden téren jó eredményeket elért kollektívák közé tartozik Ivan Karaffa al­ezredes alakulatában az a Szo­cialista munkabriyád címért versenyző kollektíva, amelyet Aritun Holobradý polgári dolgo­zó vezet. Az immár három éve működő kollektíva folyamato­san kiváló eredményeket ér el s munkáját évről évre javítja. Fő feladata ellátni az alakula­tot gépkocsi alkatrészekkel, és elvégezni az általános javításo­kat a gépkocsikon. A kollektí­vának hét tagja van, ebből öt polgári dolgozó és kettő hiva­tásos katona. Milyen eredményeket értek el? Egy év leforgása alatt átlag több mint száz esetben végzik el a 2. számú gépkocsijavítást és 500 esetben az általános ja­vításokat. Munkájuk értéke egy év alatt eléri a több mint 2 mil­lió koronát. Érthető, hogy eze­ket az eredményeket a mecha­nikusok és a gépjavítók sorai­ba osztott tényleges katonák szoros együttműködése folytán érik el. E kollektíva tagjai pl. 1972- ben 84 602 koronát takarítottak meg népgazdaságunknak. Mi­ként értek el ilyen megtakarí­tást? Elsősorban a pótalkatrészek javításával 46 221 koronát, ész- szerűsítési javaslatokkal 25 122 koronát és vashulladék gyűjté­sével 13 259 koronát takarítot­tak meg. Mit szeretne az idén elérni A. Holobradý elvtárs kollektí­vája? Emelni az elért színvonalat. Továbbra is a hiánycikknek te­kinthető pótalkatrészek javítá­sára összpontosulnak. Fokozzák a vashulladék gyűjtésének üte­mét, tevékenyen bekapcsolód­nak az ésszerűsítési bizottság munkájába, benyújtanak leg­alább egy ésszerűsítési javasla­tot, saját maguk vállalják az akkumulátoros elemek javítását, ezzel meghosszabbítva az ele­mek életképességét stb ... Csak természetes, hogy a kol­lektíva nem feledkezik meg az ideológiai munkáról sem. Ezt a munkát is különböző formákkal gazdagítják, legyen az bár a marxi—lenini előkészület, vagy a tömegpolitikai munka szaka­szán. Nagy súlyt helyeznek ugyanakkor arra, hogy a kol­lektíva tagjainak megbetegedé­se, vagy a szabadságok idején helyettesítsék őket. Még jobban kihasználják a munkaidőt, ja­vítják a munkakörnyezetet. Ezenkívül még számos célt tűz­tek maguk elé. Am minden a legfőbb célt kö­veti — segíteni az alakulat har­ci és politikai felkészültségének fokozásában, szocialista módon dolgozni és szocialista módon élni mindenütt, a néphadsereg valamennyi szocialista munka­brigádjában. E kollektíva tagjai ezt meg is valósítják. —gf~~ A HAGYOMÁNYOKHOZ HŰEN A 32. ezred élén a kommu­nisták álltak. Az elsők küz t vettek részt a benderisták el­leni harcban. Minden téren ar­ra törekedtek, hogy a lehető legjobban segítsenek megvaló­sítani a Košicei Kormányprog ramot. Amikor 1948-ban az ősz tályharc kiéleződött, nyíltan támogatták a párt politikáját, tgy a februári események aktív résztvevőivé váltak. Ez a forradalmi hagyomány adott alkalmat arra, hogy fel vegyék a Február 25. Egység elnevezést. Persze, ezzel a cselekedetükkel a hagyomá­nyok ápolására is elkötelez ték magukat, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a le­génységet, az altiszteket a feb ruári hagyaték szellemében ne vélik. Ez mindeddig sikerült is, ezt számos eredmény iga­zolja, többek között az, hogy „Az építésben szerzett érdé inekért“ kitüntetés tulajdono­sai. A nagy eseményt, a jelen­tős évfordulót is méltó köte lezettségvállalással köszöntik. Azt ígérik, hogy az éleslövé­szetet gyalogsági és harckocsi fedélzeti fegyverekből egy aránt, legalább ,,jó“ osztály­zatra teljesítik. A legénység 35 százaléka megszerzi a „Pél­dás katona“ jelvényt, az al­egységek 40 százaléka pedig a „Példás egység“ elnevezést. A harckocsivezetők magasabb minősítési osztályt szereznek, tökéletesítik kiképzőbázisukat és kiveszik részüket a lakosság egységes honvédelmi nevelésé­ből is. Egyszóval úgy dolgoznak, hogy méltók legyenek a hagyo­mányokhoz. (nedoma) A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban minden nyol­cadik ember tagja a Szlovák V öröskeresztnek. Ha tehát min­den egyes tag aktívan kiveszi r észét a munkából, járási vi­szonylatban szép eredményeket érhetnek el. Ottjártunkkor Jana Kederovánál, a járási bizottság egészségügyi titkáránál afelől érdeklődtünk, hogyan váltják valóra azokat a felada­tokat, amelyek a CSKP KB Központi Bizottságának a lakos­ság egységes honvédelmi nevel éséről szóló határozatából reájuk hárulnak. ■ Hogyan kezdtek hozzá a feladatok teljesítéséhez? — Elsősorban is igyekeztünk megismertetni tagjainkkal e fontos határozatot. Ezt köve­tően konkretizáltuk a feladato­kat. A járási bizottság mellett létrehoztuk a honvédelmi bi­zottságot, amely az említett téren Irányít, ellenőriz és kitű­zi a feladatokat. Máskülönben a határozat nem érte váratla­nul szervezetünket, mivel már ezt megelőzően kivettük ré­szünket a lakosság polgári, vé­delmi felkészítéséből, az ifjú­ság egészségügyi neveléséből. Ezért már az első szakaszban kézzelfogható eredményeket értünk el. SS Gondol itt az egészség- ügyi csapatokra? — Igen. Jelenleg húsz egész­ségügyi csapatunk van. Tag­jaik megfelelő kiképzésben vettek részt. Csupán az bosz- szant, hogy a starűait (Salyó- szárnya) és a blhovceit nem sikerült még aktivizálnunk. Az egészségügyi csapatok számá­ra körzeti, illetve járási ver­senyt szervezünk. Tavaly a sa- lyógömöriek kerültek ki győz­tesként, s így járásunkat ők képviselik majd a kerületi versenyen. Az iskolákban ki­lenc Ifjúsági egészségügyi csa­pat tevékenykedik. Járásunk­ban mintegy 340 önkéntes nő­vért tartunk nyilván, s a köz­ségekben minden 400 lakosra jut egy egészségügyi járőr. Az előbbiek kiképzése lehetővé te­szi, hogy szükség esetén az orvosi rendelőkben is segítsé­get nyújtsanak, míg a járőr tag­jai a higiéniai előírások megtar­tását kísérik figyelemmel, s szükség esetén elsősegélyben részesítik a rászorulókat. Az egyik évben magyar, a másik évben szlovák nyelvű tanfolya­mokat tartunk. ül Nem feledkeznek meg a fiatalokról sem? — Az ifjúságot aranytarta­léknak tekintjük, ezért minden évben nagy gondot fordítunk nevelésükre. Tavaly a nyolca­dik osztályosok közül 602 ta­nuló részesült 16 órás egész­ségügyi alapkiképzésben. A fel­sőbb osztályokban mintegy 100 önkéntes nővér tevékenykedik. Egyébként az iskolákban 16 if­júsági csoport fejt ki tevékeny­séget, amelyeknek 1087 tagja van. Az említetteken kívül ta­valy több mint 800 tényleges katonai szolgálat előtt álló fia­talt tanítottunk meg az elsőse­gélynyújtás alapismereteire, valamint a szájból szájba tör­ténő mesterséges légzésre. Nagy kár, hogy a modell műtü­deje elromlott, és nincs hol meg javíttatnunk. Sl Az állampolgári nevelés­ből hogyan veszik ki részüket? — A meghatározott témakö­röknél együttműködünk a PHSZ-nel és a tűzoltó-szövet­séggel. Előre kiképezzük, illet­ve előkészítjük lektorainkat, akik aztán ellátogatnak a fal­vakba, és filmek segítségével igyekeznek a lakosságot meg­tanítani, hogyan lehet egy esetleges háború idején véde­kezni, elsősegélyt nyújtani. A tanultakat a lakosság a min­dennapi életben is hasznosítani tudja. Az önsegélyes egészség- ügyi csapatok parancsnokai ré­szére tanfolyamokat rende­zünk. Arra törekszünk, hogy iVetti álltiah meg félúton tudásukat állandóan tökélete-' sítsék. B Az idén milyen feladatokat tűztek maguk elé? — Szeretnénk további két egészségügyi csapatot létrehoz­ni. Az egyik minden bizonnyal a Riso konzervgyárban lesz, a másik valamelyik községben. Célunk továbbá, hogy a polgári védelem keretében mintegy 12 000 polgárt „fegyverezzünk“ fel alapismeretekkel, ugyanak­kor a lektorcsoportot előkészít­jük 11. praktikus gyakorlat biz­tosítására. Az eddigieknél jobb eredményt szeretnénk elérni az iskolában is. Két ifjúsági egészségügyi csapat a tanév vé­gével szétesik, mivel tagjaik Rimaszombatban befejezik ta­nulmányaikat. Helyükbe úja­kat alapítunk, illetve képezünk ki. Arra törekszünk, hogy az iskolákban a jövőben is leg­alább 100 önkéntes nővér tevé­kenykedjék. Az újoncok előké­szítését is tökéletesíteni akar­juk. Egyszóval a mennyiségi mu­tatók mellett a minőség is egy­re jobban előtérbe kerül. E@ Röviden mondana néhány szót a járási Vöröskereszt-szer­vezeteinek egyéb tevékenysé­géről? — Járásunkban 11 671 tagja van a Vöröskeresztnek. Tavaly 1080-an ajándékoztak térítés- mentesen vért. Az idén 100-zal több véradót akarunk meg­nyerni. Örvendetes tény, hogy az elkövetkező években már mi is megtarthatjuk a Jánsky-em- lékérem tulajdonosainak talál­kozóját, mivel ezzel járásunk­ban is már több mint tízen rendelkeznek. Az egészségügyi folyóiratok terjesztésében ta­valy szlovákiai méretben a ne­gyedik helyen végeztünk. Öröm­mel újságolhatom, hogy az idén is már 110 előfizetőt sze­reztünk a Népegészségre, és 120-at a Zdravie íudu-ra. N. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom