Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1973-02-18 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

Í973. n. ia 19 AZ APRÓHIRDETÉS CSAPDÁJA 1 . ■ ■ ' ** 'í;ľ -T-í-*-' ? - Nem is beszéltél még róla, hogy ho­gyan alakulnak a dol­gaid azzal a lánnyal, akit apróhirdetés út [án ismertél meg' - szól barátjához az agglegény. Ugyan . . . kar is j i$ót vesztegetni rá j legyint, a másik. : - Nem értitek még egymást? ; ; s - Addig nem ju- tpttunk el, mert az a csinos harmincásnak mondott negyvenéves lány olyan jó ötvenes^ nek látszik . . . A SKOT KIVANSAGA A skót orvoshoz megy. A vizsgálat után azt mondja az orvos: — Felírok magának receptre egy szert, barátom, abból ve­gyen be minden két órában egy evőkanállal. Megértette? — Igenis, doktor úr — feleli a skót. — Azonban, ha szabad­na kérnem, szíveskedjék felír­ni! egy órát és egy evőkanalat is! KINA ES A MAI NŐI DIVAT Gina Lollobrigidát időnként megkérdezik, hogy mii a véle­ménye a mai női divat egy-egy r ésale t ké r d ésér ől. Nem régiben pédául azt a kérdést tették fel neki, hogy mikor indokoltak a különböző szoknyaviseletek; va ion nyáron a mini, télen a ma­xi-e n helyes? Gina így válaszolt: — Ez nem évszak, ez láb kérdése. INTELEM Egy salzburgi mú- zemumbari látható az a 17. századi pallos, amelynek pengéjébe a korabeli bíráskodás eme komcr szavait vésték: „Aki valamit talál anélkül, hogy elve­szett volna, vagy aki valamit vesz anélkül, hogy eladó volna, az meghal anélkül, hogy béteg lett volna!" KÖZBIZTONSÁG EGY AMERIKAI NAGYVAROSBAN íDivat a gyorsolvasás („Krokogyil", Moszkva) — Csak ajándékcsokrot fogadok el ... IPetr Jurena karikatúrája) a 1>Dikobraz,'.ból) — Nem hallottál valamit az itthoni tűzszünet­ről? lAz „International Herald Tribune“-ból) — Én is úgy kezdtem, hogy nem volt türelmem sor­ban állni. ___________________ (Bape rajza) A SZOKÁS HATALMA MODERN IDŐK — Nem merem megmondani a szüleimnek, hogy elváltain. — Miért? — Mert még azt sem tudják, hogy férjhez mentem. AMERIKAI SZÁLLODA — Ez a szobája, uram — mondta a szállodás az újonnan érkezett vendégnek. — De miért van kötél az ab­lakban? — kérdezte a vendég. — Ha tűz üt ki, ažon leeresz­kedhet. — És minek van biblia az éjjeliszekrényen? — Arra az esetre — felelte a szállodás a kötél már égne, mire ön felébred.- Értem, madame, ön egy nem túl drága, automatikus ajtózárat akar vásárolni. — Szó szerint így van. Ezenfelül a zár fel­építése nem kell, hogy túlságosan bonyolult legyen. — Világos, madame, ön egy automatikus, nem túl drága, nem túl bonyolult ajtózárai akar vásárolni . . . — Tökéletesen így igaz! Azt akarom még, hogy az ajtó fölösleges zaj és csattanás nélkül záródjon. — Megértettem, madame. Ön egy automati­kus, nem túl bonyolult, nem túl drága zárat akar beszerezni, amelynek segítségével úgy csukódik be az ajtója, hogy közben nem hal­latszik ágyúsortűzre emlékeztető zaj. — így van! De szükséges még, hogy ez a zár úgy zárja be az ajtót, hogy ... — ...hogy azután lakatos segítsége nélkül is ki lehessen nyitni? Világos. Összefoglalom, madame: ön egy nem túl drága, nem túl bo­nyolult, automatikus zárat akar vásárolni, amely csattogás nélkül bezárja az ajtaját úgy, hogy egyedül is könnyen ki tudja azt nyitni? — Ö, ön egészen jól megértett engem! — Nekem nem maradt más hátra, madame, mint hogy azt javasoljam önnek, hogy más üzletben próbálkozzék, mert a mi üzletünkben, sajnos, soha nem adtunk el zárakat. Nálunk, madame, fűszer és csemege kapható... Mi van önnel, madame? Fordította: JUHÄSZ LÁSZLÓ ÁLLATI HISTÓRIA Egy férfi két whiskyt rendel egy londoni bárban. Az egyiket megissza, a másikat a kabát­zsebében kuporgó törpe kiskutyájá­nak önti. Azután ismét kér két whis­kyt, megint a ki­csi kutya kapja az egyiket. És ez így megy tízszer egy­más után. Amikor a férfiú már ka­paszkodik a bár­pulthoz, nem akar­ják tovább kiszol­gálni. — Hallja, uram, ha nem ad még két whiskyt, vég­zek magával I — ordítja a feldühö­dött és alaposan becsiccsentett ven­dég. Ebben a pillanat­ban a kutya kidug­ja a fejét a kabát­zsebből. és meg­szólal: — És ugyanaz történik a macská­jával! ... Suhajdát, aki mértéktelen sörivásáról volt hírhedt, súlyos alkoholizmusa miatt elvonó­kúrára utalták. Gyógykezeltetése idején meg­látogatta öt a felesége, aki azonban min­denekelőtt a kezelőorvosnál érdeklődött fér­je állapota felől. — Nézze, kedves asszonyom — szólt az orvos —, férje kétségtelenül a javulás út­ján van már, csakhát egy furcsa tulajdon­sága még mindig aggaszt bennünket... — S mi az? — riadozott az asszonyka. — Amikor be kell vennie a gyógyszert, folytonosan le akarja róla fújni a habot... ÉRTEKEMELKEDÉS — Mennyibe keriil ez a macska? — kér­di a piacun a vevő. — Négy rubel. — De hiszen tegnap csak hármai kéri érle... Szöveg nélkül (Henry Büttner Karikatúrája az ,,Eulenspiegel“böl) TÁVLATOK A párizsi Luxem­bourg kertben fia­tal pá:- álmodozik a jövőről. Már a házassági tervek­nél tartanak. A lány nagyot sóhajt: — De be kell vallanom, nem tu­dok főzni. — Sebaj — nyug­tatja meg a fiú —, én meg nem ke­resek annyit, hogy együnk. ¥>( lép az üzletbe egy vásárló, és az eladó hoz fordul: — Jó napot! Szeretnék vásárolni egy zárat: Egy olyat, hogy az ajtó magától bezáródjon . . . — Értem, madame, ön egy automatikus zárat akar beszerezni. — Igen ... Csak azt akarom, hogy ez a zár ne legyen nagyon drága ... iWt «rXiSi. Ü! K'ijlÜftVlU ľCj " * jv.V;. '4.V \&&J wbct »* i «j tf-si í i® fi f vi & mM-''ív;J :' ■BpS 1*1 ^VTSliVi iTOntJ k\jf A. AHcfis:

Next

/
Oldalképek
Tartalom