Új Szó, 1973. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1973-02-16 / 40. szám, péntek
MŰKÖDÉSBEN A PROGNOZ—3 Moszkva — A Szovjetunióban az űrkutatási program keretében február 15 én felbocsátották a Prognoz—3 automatikus állomást, amely folytatja az első két Prognoz-állomás 1972- ben megkezdett kutatásait. A Prognoz—3 állomás feladata: a Nap korpuszkuláris, gamma és röntgen kisugárzásainak, a Napból származó plazmaáramlatoknak vizsgálata, a Föld körüli kozmikus téTség mágneses mezőinek tanulmányozása, valamint annak megállapítása, hogyan hat a naptevékenység a Fold mágneses szférájára és a bolygóközi térségre. A hosszan elnyújtott elliptikus pályára jutatott állomás legnagyobb eltávolodása a Föld felszínétől 200 000 kilométer, a legkisebb eltávolodása 550 kilométer, keringési ideje 96 óra 23 perc, a pálya síkjának az egyenlítő síkjává bezárt szöge 65 fok. A telemetrikus úton kapott értesülések szerint az állomás fedélzeti rendszerei &s tudományos műszerei kifogástalanul működnek. 300 közös kutatás Dubnában Moszkva — A dubnai Egyesült Atomkutató Intézet munkájának jelentőségéről adott interjút a TASZSZ tudósítójának Andronyik Petroszjanc professzor, a szovjet állami atomenergia bizottság elnöke, aki jelen volt az intézet munkájában részt vevő országok korma n y mégha tál mazottai bizottságának szerdán befejeződött ülésén. Az elmúlt évben az Egyesült Atomkutató Intézet laboratóriumaiban mintegy 300 közös ku tatást végeztek el. A kísérleti anyagokat Dubnából elküldik feldolgozásra a részvevő országok intézeteinek. A tagországok együttműködnek a laboratóriumi berendezések készítésében és felszerelésében is. Radioaktív elemek a Vénuszon Moszkva — A „Vénusz—8“ szovjet automatikus űrállomás radioaktív elemeket, uránt és tóriumot talált a Vénuszon —, írja a Szovjet Tudományos Akadémia lapja. A vizsgálatok eredményei szerint a leszállás körzetében a bolygó talajának sűrűsége köbcentiméterenként 1,4 gramm. A „Vénusz—8“ tavaly nyáron ejtőernyővel ereszkedett le a Vénusz felszínére. A leereszkedés alatt 50 percen keresztül adatokat sugárzott a bolygó légköréből. Sztrájkolnak a gázgyáriak London — Az angol gázgyári dolgozók munkalassításának hatása azonnal érződött Londonban és más nagy városokban. A két szakszervezet által hivatalosan támogatott béremelési kampány kedden éjféltől folyik az ország legtöbb részén és a jelek szerint tartós lesz. A gázgyárak 47 ezer fizikai dolgozójának ugyanis csak olyan béremeléseket kínáltak fel, amelyek nem fedik a létfenntartási költségek emelkedését. Ugyanakkor a szakszervezetek követelései meghaladják a tory kormány bérbefagyasztásának második szakaszára meghatározott maximumokat. A kormány most abban bízik, hogy a közvéleményt a sztrájkolok ellen fordíthatja. A legutóbbi kabinetülésen eldöntötték, hogy nem engednek a bérkövetelésnek. 1973. II. 16 A SZOVJET NYUGATNÉMET gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság február 12. és 14. között Moszkvában tartott második ülésszakáról kiadott közös közlemény szerint tervbe vették, hogy az együttműködési bizottság következő ülésszakát ősszel rendezik meg Bonnban. KAIRÓBAN szerdán befejezte munkáját a Béke-világtanács elnökségi csoportjának kétnapos ülésszaka. A küldöttek több előterjesztés alapján megvitatták a közel-keleti helyzetet, majd nyilatkozatot és akció- programot fogadtak el a világközvélemény mozgósításáról az arab népek igazságos ügyének támogatására. ATHÉNBAN több diákszervezet fellépett az ellen az új törvény ellen, amely lehetővé teszi, hogy katonai szolgálatra hívják be a sztrájkokban és tüntetéseken részt vevő egyetemistákat. Dr. KURT WALDHEIM, az ENSZ kedd óta Japánban tartózkodó főtitkára szerdán feleségével a japán császári pár vendége volt. Hirohito a császári palotában ebédet adott a Waldheim-házaspár tiszteletére. A japán kormány meghívására ötnapos hivatalos látogatásra érkezett ENSZ-főtitkár szerdán Tanaka miniszterelnökkel és Ohira külügyminiszterrel találkozott. BRAZÍLIA és az NDK a közeljövőben tárgyalásokat kezd a diplomáciai kapcsolatok felvételéről —, Jelentette be a brazil külügyminisztérium. KÉT NYOMDÁSZ megsebesült, közülük az egyik súlyosan, amikor szerdán egy csoport sztrájkoló munkás Armando Girotto milánói nyomdatulajdonos nyomdászait akarta csatlakozásra bírni a 24 órás általános nyomdászsztrájkhoz. Girotto ekkor revolvert rántott és lövöldözni kezdett. A munkások hamarosan lefegyverezték, majd a helyszínre érkezett rendőrök letartóztatták. Tiltakozásul az incidens miatt, a nyomdászok újabb 24 órás sztrájkot tartanak Milánóban. PETER PETERSON, Nixon elnök különleges megbízottja szerdán este Rómából Bonnba érkezett, hogy kereskedelmi és pénzügyi kérdésekről tárgyaljon a nyugatnémet vezetőkkel. Peterson nyugat-európai körútja során felkeresi Párizst, Londont és Brüsszelt is. AZ OLASZ LÉGIERŐ két Starfighter vadászgépe Piacenza olasz város közelében gyakor- Jórepülés közben összeütközött és lezuhant. Mindkét píTóta szörnyethalt. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözölte Makariosz érseket abból az alkalomból, hogy ismét megválasztották Ciprus köztársasági elnökévé. Választáviratában Makariosz érsek kifejezte köszönetét az üdvözletért és a jókívánságokért. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívást intézett Luis Echeverria Alverez mexikói köztársasági elnökhöz, hogy tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Alverez elnök köszönettel elfogadta a meghívást, amelynek április közepén tesz eleget. ZULFIKAR ALI BHUTTO pakisztáni elnök két tartományban felmentette a kormányzót és a tartományi székhelyeken katonai egységeket rendelt ki a kulcsfontosságú intézmények védelmére. Az elnöki döntés szerdán este született és csütörtökön reggel hozták nyilvánosságra. Az elmozdított kormányzók az ellenzéki Nemzeti Avami Párt vezetői. A vietnami háború évei A vietnami háborúval összefüggésben sok éven át folyt a harc az igazságért annak hű visszatükrözéséről, ami Indokínában tulajdonképpen történt. Az Egyesült Államok tömegtájékoztatási eszközei főszerepet játszottak a haditudósítások közlésében. A televízió, a rádió, a hírügynökségek a Pentagonhoz hasonlóan „ráállították“ legjobb erőiket Vietnamra. A nyugati világot éppen ezek az erők árasztották el naponta a „kommunisták elleni'harc“ drá. mai eseményeivel, „a szabad világért“ folytatott küzdelem történeteivel. Ehhez a kórushoz, amely a 200 milliós Egyesült Államokat nap mint nap félrevezette, valóban hangzatos nevű publicisták és kommentátorok is csatlakoztak. Nem sza. bad elfelejtenünk, hogy például Jonh Steinbeck, a világhírű író, akit mind Nyugaton, mind Keleten százezrek olvastak, vietnami riportjaiban az US Army kegyetlenségeit, az imperialista agressziót dicsőítette. A sajtó feladatai Az Egyesült Államok vezető körei tehát esztendők hosszú során át biztosították az amerikai nép és a nyugati országok közvéleménye előtt a szinte áthatolhatatlan „tájékoztatási ködöt“. Ennek a tájékoztatási rendszernek az volt a feladata, hogy dicsfénnyel övezze az igazságos harcot folytató országot, amely megmenti a világot a „kommunista agresszo- roktól“. Egyszóval az volt a lényeg, hogy a sajtó visszájára fordítsa a vietnami háború objektív tényeit. Sajnos, az Egyesült Államokban és Nyugaton mindez nagymértékbeír sikerült, hiszen a burzsoá propaganda — képletesen szólva — elérte a legkorszerűbb haditechnikai eszközök szintjét. Kétségtelen tehát — ezt bizonyítják a vietnami háború évei —, hogy a propaganda széles nemzetközi összefüggésben is a Fehér Ház „legkedveltebb“ fegyverei közé tartozott. Ha egy pillantást vetünk a New Iprl Times vagy bármelyik amerikai sajtótermék hasábjaira, az elmúlt hat-nyolc esztendő mérlege világosan mutatja, hogy a vietnami háború, az Egyesült Államok elnökeinek akciói — bármilyen jellegűek is voltak — széleskörű támoga. tást kaptak az uralkodó osztálytól, s az első bíráló hangok csupán akkor hangzottak el. amikor a háború megnyeréséről vagy befejezésének módjáról esett szó. Ezzel hozható összefüggésbe a Pentagon dokumentumaival kapcsolatos eset is, attól függetlenül, hogy a szóban forgó „források“ a legmagasabb szintű amerikai poli. tika tanulmányozásához kiváló alapul szolgálnak. Ezek a dokumentumok tulajdonképpen 3000 oldalas történelmi tanulmányt jelentenek. Egy szakértői csoport, amely számára hozzáférhetővé tették az összes levéltári dokumentumot — további 4000 oldalnyi toldalékkal — képet nyújt arról, miként keveredett bele az Egyesült Álla. mok a vietnami háborúba. Az említett dokumentumokból kiderül, hogy a háborúért Truman tói kezdve minden amerikai elnök felelős. 1971 derekán, amikor a dokumentumok nyilvánosságra kerültek, világ, szenzációt jelentett a közlésük, illetve az a tény, hogy az egyes lapok stafétabotként adták egymásnak az anyagot, amikor a kormány a közlést már betiltotta. A hatalomról volt szó ... A dokumentumok egyértelmű, en nemcsak a második világháború után megválasztott amerikai elnököket vádolják, hanem az Egyesült Államok an- tikommunista koncepcióját is. Ám felvetődik a kérdés, vajon miiért volt szükség a „leleplezésre“? Nyilvánvaló, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala az amerikai tőke egy rétegét szolgálta, amely ráfizetett a vietnami háború folytatására és látta az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyének rohamos süllyedését, a gazdasági károkat, amelyeket a háború folytatása okoz. Ezért akarta másként megoldani, illetve más mederbe terelni az Egyesült Államok nemzetközi politikai orientációját. Nem véletlen, hogy a Pentagon dokumentumait az Egyesült Államok legnagyobb és legtekintélyesebb lapjai — a New York Times, a Washington Post, a Bosto.ii Globe, a Chicago Sun Times, a Baltimore Sun — fokozatosan közölték. Az Egyesült Államok északkeleti „térsége“ köztudomásúan szoros kapcsolatokat tart fenn a legerősebb monopóliumokkal, azokkal, amelyek nem tartoztak a „vietnami szektorba“. Ezzel szemben a Los Angeles Times és a St. Louis Post-Dispatch, akik szintén átvették a Televízió, sajtó... hazugságok stafétát, az amerikai hadiipari komplexumnak azt a rétegeit képviselik, amelyek többek kö. zött a rakétatechnika stb. terén dolgoznak a Pentagon számára. A Pentagon dokumentumainak közlése esetében tehát korántsem arról volt szó, hogy leleplezzék a hazugságokat és az Egyesült Államok közvéleménye elé tárják a vietnami háború tényeit, többek között az amerikai elnökök manővereit bel- és külpolitikai vonatkozásban a háború, az agresszió ki- robbantása érdekében. Ezek a dokumentumod mindenekelőtt kiváló eszközök voltak azoknak a csoportosulásoknak a kezében, amelyeknek eltérő véleményük volt a vietnami háborúval kapcsolatosan. Ezek a körök szerették volna megakadályozni, hogy a vietnami háború gazdaságilag kimerítse az Egyesült Államokat. Nem Indokínában akartak harcot folytatni a kommunistákkal, hanem egy másik kulcsfontosságú helyen — a Közel-Keleten. A csendőrszerep fináléja? ... Az Egyesült Államok politikai koncepciójának szükségszerű megváltozását mindenekelőtt az a tény eredményezte, hogy a gazdasági források — s ezt bizonyítja a dollár másodszori leértékelése is — kevésnek bizonyultak a hidegháború éveiben kitűzött célok eléréséhez. Más szóval, az Egyesült Államok a hetvenes években immár képtelen vállalni a világ csend, őrének szerepét, tehát változtatnia kell a politikai vonalvezetésén, ha meg akarja akadályozni politikai tekintélyének további süllyedését. Az sem véletlen, hogy a Pentagon dokumentumainak nyilvánosságra hozatalára 1971-ben, Nixon elnök elnökségének második évében került sor. A dokumentumok ugyanis 1968-ból származnak, ekkor adott kidolgozásukra utasítást McNamara, az Egyesült Államok hadügyminisztere. Ez annyit jelent, hogy a dokumentumok immár 1971 előtt is „kéznél voltak“, ám ekkor az Egyesült Államokban még hitték és remélték, hogy Nixon képes kivezetni az országot a mély vietnami válságból, amelybe Johnson kormányzásának idején került. Amikor azonban Nixon fokozta az agressziót, előkerültek a dokumentumok, mégpedig azzal a céllal, hogy általuk nyomást gyakoroljanak a kormányra. A hatalmas szenzáció ellenére is, amelyet a titkos dokumentumok 47 fejezete nyilvánosságra hozott, az amerikaiak túlnyomó többsége így sem tá. jékozódott a tényállásról. Mégpedig ^zért nem, mert a felsorolt sajtótermékek többsége csupán a felső tízezerhez jut el. A kiadott könyv viszont rendkívüli ttirelmességet és a nemzetközi politikai problémák ismeretét követeli meg, így válhat nyilvánvalóvá az olvasó számára a gaztettek, a kétes értékű politikai manőverek, az amerikai elnökök sakkhúzásainak igazi értelme. A Pentagon dokumentumainak közlése tehát csupán az Egyesült ÁllamoK egy bizonyos rétegének, a politikusoknak, diplomatáknak, vállalkozóknak, újságíróknak szolgált tájékoztatásul, a közvélemény azonban nem tudta meg, mi történt. Arról nem is szólva, hogy a dokumentumok terminológiája „szótár“ haszna - lata nélkül aligha érthető az átlagolvasó számára. Ugyanis u titkos iratok leleplezői, ak k valóban jelentős mértékben hozzájárultak az Egyesült Államok felelősségének megvilá. gításához, szinte kerülik az egyértelmű kifejezéseket, inkább elködösített terminológiát használnak. A Pentagon dokumentumai ugyanakkor nemcsak a háború anatómiáját jelentik, hanem az amerikai politikai módszerek magyarázatát is. Tény viszont, hogy a dokumentumok közlése után egyetlen amerikai lap se vonta le a tanulságokat. A sajtó, a kommentátorok ma ismét felvetik, miként lehetne megtartani az Egyesült Államok pozícióját a világban? Nixon elnök bírálói, mint például James Reston, az amerikai kommentátorok nesztora, ma szintén csatlakozik ahhoz a kórushoz, amely Nixon elnök történelmi feladatát stb. dicsőíti. Az Egyesült Államokban senki sem törekszik arra, hogy levonja a következtetéseket a Pentagon-dokumentumokból, melyeknek lényege az, hogy a vietnami háború, a harcmodor, a washingtoni politika, diplomácia a kommunizmus elleni harc ürügyén folytatott piszkos agresszió. Egyébként ennek a ténynek tulajdonítható, hogy ez a politika zátonyra futott. Jellemző végezetül, miként ír a Pentagon-dokumentumokról a New York Times ma, az a lap, amely az 1971-es esztendő legnagyobb szenzációját közölte* Amikor befejeződött a háború Vietnamban, a New York Times közölte a háború kronológiáját. A kulcsfontosságú eseményeket, mint például a tonkini rezolú- ciót, amely tulajdonképpen a háború tömeges méretű megindítását eredményezte, a Pentagon dokumentumai előre megrendezett csalásnak minősítik. Ezt a New York Times 1971-ben meg is írtia. Viszont 1973-ban teljes lelki nyugalom, mai közölte a hamis változatot, azt, amelyet Johnson adminisztrációja eszelt ki, tehát „a Tonkini-öbölben lejátszódott in. cidenst a Vietnami Demokratikus Köztársaság parti őrsége provokálta ki“. A régi verzió felélesztésére azért van szükség, mert az igazságra sem a New York Timesnek, sem másoknak immár nincs szükségük. Elérték céljukat, megváltoztatták az Egyesült Államok külpolitikai és gazdasági politikáját. Ma ismét jó nevet kell esi. nálni az Egyesült Államoknak a világban. Minden áron... DUŠAN KERNÝ Az NDK niixuros hajója, az Erfurt a rostocki kikötőben autóbuszukat, teherautókat és kórházi berendezéseket vesz fel, hogy Vietnamba szállítsa. Az Erfurtnak ez már a harmadik útja lesz az NDK és Csehszlovákia Vietnamnak szánt szolidaritási szállít-' mányaival. (Zentralbild felvételei]
